Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-15 / 261. (3813.) szám
wmsummmmmmmmmmmmmmmmmm jék meg az adó alapjául szolgáló tárgyak és az adóalanyok között. Idetartozik a különös kereseti adóról s a fór" galmi adóról szóló törvények módosítása. 3. Oly törvényes intézkedések, amelyek az illetékes előirásokat a változott gazdasági viszonyokhoz akarják alkalmazni. Ide az intézkedések hosszú sora tartozik, igy a stabilizációs wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm mérlegekről szóló törvény módosítása. 4. Az adó" és illetékeljárás egysxerüaitését célzó előírások s 5. az egyenes adókivetési eljárás egyszerűsítését célzó eljárás. Az éppen ismertetett általános rész után a pénzügyminiszter behatóan foglalkozott az 1936. évi állami költségvetéssel. A jövő évi költségvetés uj kiadásai A jövő évi állami költségvetés 8 milliárd 32 millió 195.900 korona kiadás mellett 8 milliárd 33 millió 531 ezer korona bevétellel számol, vagyis 1 millió 335 ezer korona fölösleget mutat. A költségvetés színvonala jelentéktelenül magasabb a tavalyinál, de az egyes fejezeteken belül jelentős eltolódások vannak. Az egyes fejezetek kiadásai ugyanis emelkednek s ezt javarészt a pénzügyminisztérium tárcája egyenlíti ki az államadósságok tételénél A közalkalmazottak fizetéslevonásairól szóló törvénynek a miniszter szerint változatlanul hatályban kell maradnia s e levonások beszüntetésének s a normális fizetések utalásának föltétele az. hogy a gazdasági viszonyok erősen javuljanak. Ugyanez vonatkozik az illetmények fizetésének a hónap első napjára való visszahelyezésére is. Nőttek a személy! kiadások A személyi kiadások 4 milliárd 63 millió 790 ezer 600 koronát tesznek ki, ami 175 millióval! több az idei szükségletnél. Az emelkedést az automatikus előlépés indokolja. A nyugdíjasok szükséglete 2 milliárd 82 millió 592 ezer 800 korona. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az állami Igazgatás olyértelmü reorganizálásának szükségességét, amely a személyi kiadások csökkentését tenné lehetővé. (A pénzügyminiszter a IV. kategóriabeli öregnyugdijasokról külön nem szólott.) A dologi kiadások A tulajdonképpeni állami igazgatás dologi szükségletei 3 milliárd 968 millió 405 ezer 3Ó0 koronát tesznek ki, vagyis az idei szükségletnél 126 millió 369 ezer koronával kisebbek. A dologi szükséglet emelkedett a nemzetvédelemnél 11 millióval, a belügynél 34 millióval (csendőrség és rendőrség szaporítása), a közmunkaügynél 37 millióval (repülésügy) s a népjólétnél 53.7 millióval. Ezzel szemben csökken a dologi kiadás a pénzügyi minisztériumnál. | Két és fél milliárdnyi beruházás A pénzügyminiszter a továbbiakban részletesen elemzi az állami bevételeket. Sorra veszi az adatokat, illetékeket, monopóliumokat. Majd a beruházásokra tér át. A költségvetés emeli a beruházási költségeket, mert a hanyatló konjunktúrában az államnak kell helyettesítenie a magánvállalkozási kezdeményezést Idetartozik a pénzügyi törvényben előirányzott 360 milliós katonai be* ruházás. Ezzel együtt a beruházási szükségletek fedezésére az állami költségvetés 2 milliárd 498 millió koronát irányzott elő. Az államadósságok törlesztésére a költségvetés nem vesz fel semmit, ellenben a szabad piacon való papirfelvásárlásra 150 milliót fordít az állam. A miniszter beszéde befejezésében ismételten hangsúlyozta, hogy a költségyetés egyensúlyának betartása érdekében feltétlenül szükséges egyrészt a költségvetésben feltételezett intézkedések megtétele, másrészt a gazdasági élet fellendítése. A pénzügyminiszteri expozé után a költség- vetést a bizottsághoz utalták s ezzel a plenáris ülés véget is ért. Legközelebbi ülés pénteken 10 órakor lesz. Prága, november 13. A képviselőház költség- vetési bizottsága ma a plenáris ülés után ülést tartott, amelyen a költségvetés egyes fejezeteit kiosztották az előadóknak. Egyúttal a kis fedezeti törvényeket is kiosztották a bizottságoknak. 352 millióval több kiadás van az ni költségvetésben Prága, november 14. A kormány a képvisdőház mai ülésén nyújtotta be az 1936. évi állami költségvetést s a pénzügyi törvényt. A hatalmas miiből mindenesetre elsősorban az érdekli a közönséget, hogy a kormány, illetve a pénzügyminisztérium milyen adóbevételekkel számol. E téren a következő érdekesebb számokat jegyezzük fel: Adóbevételek A költségvetés a jövedelemadónál az idei 975 millió 150 ezer koronával szemben 990 millió 61 ezer 600 korona bevétellel számok A véderődij (hadmentességi dij) változatlanul 10 millió. Ugyancsak változatlan az általános kereseti adó 80 millió összegben, ellenben a különös kereseti adótól 30 millióval többet, 105 milliót remélnek. A földadó 2 milióval több s összesen 67 millió 467 ezer koronát tesz ki. A járadékadót 118 millióról 175 millióra emelik. A maga-: sabb szolgálati illetmények adója 1 millió 156 ezer koronával 8 millió 156 ezer koronára emelkedik. A költségvetés az egyenes adóknál változatlanul 210 millió késedelmi kamattal számol, vagyis a késedelmi kamat mértékét nem szállítják le. A forgalmi- és fényüzési adótól az idei 585 millió helyett 600 milliót, a forgalmi adó késedelmi kamataiból 32 millió 300 ezer korona helyett 47 milíiió 500 ezer koronát várnak. A vámok, vámkésedelmi kamatok jövedelme 772 millióról a jövő évben 756 millióra csökken. A fogyasztási adók között szerepelnek az uj adók; és pedig az ecetsavadó 8 millió, a sütőporadó 8 millió s a müzsiradó 34 millió koronával. Valamennyi fogyasztási adó — az éppen említett uj adók jövedelmének beszámításával is az idei 1 milliárd 731 millió 76 ezer korona bevétellel szemben ezidén 1 milliárd 706 millió 505 ezer korona bevételt hoz. A bélyeg, bírósági illetékek és dijak, a szállítási dij, a telefondíj jelentéktelen csökkenéssel 1 milliárd 531 millió 450 ezer koronát jövedelmeznek. Az állami monopóliumok közül a sómonopóliumtól az idei 32 millió helyett jövőre 43 milliót, az összes monopóliumtól (só, édesítőszerek és robbanóanyagok) 43 millió helyett 56 milliót várnak. A pénzügyminisztérium költségvetése az állami üzemek által az állampénztárba beszállítandó tiszta hasznot az idei 1 miKiárd 55 millió helyett 998 millió 304 ezer 500 koronára becsüli. Az adminisztratív bírságok paragrafusában a jövedéki kihágások bírságából eredő jövedelmet csaknem kétszeresére emelték s az idei 18 millió korona helyett 33 millió korona jövedéki bírságot akarnak beszedni (az uj illetékrendelet alapján). A pénTűgyi törvény Az 1936. évi állami pénzügyi törvény javaslata az ideivel szemben a következő módosításokat tartalmazza. . A munkanélküliekről való gondoskodás céljaira a pénzügyi törvény III. cikkének 4. bekezdése 650 millió koronát irányoz elő s megállapítja, hogy 100 millió a jövedelem- adóból, 550 millió pedig a forgalmi és fényüzési adó bevételéből fedezendő. Az V. cikk a vízgazdálkodási meliorációs alap állami hozzájárulásait 40 millióról 26 millióra szállítja le, a meliorációs alapról szóló törvény 6. §-á- ban említett 20 millió állami hozzájárulást teljesen törli s a 6. §. 2. bekezdése szerint 30 milliós hozzájárulást 16 millióra szállítja le. Ez a gyakorlatban e munkálatok felénél nagyobb redukálását jelenti. A folyók hajózhatóvá tételét szol'gáló alap állami hozzájárulását 70 millióról 20 millióra szállítják le. A villanyositási alap állami hozzájárulását a törvényben megállapított 25 millióról 10 millióra csökkentik. A VII. cikk a belső államadósságok törlesztését és sorsolás utján való törlesztését 1936 végéig szünetelteti a munkakölcsön törlesztésének kivételével. A pénzügyminisztérium a kötvények szabad piacon való felvásárlására 150 milliót fordíthat. A XII. cikk szerint az állami szubvenciókat csak az utolsó évnegyedben szabad fizetni. A szubvenciók kilátásba helyezéséhez minden esetben a pénzügyminisztérium előzetes hozzájárulása szerzendő be. A XVIII. cikk felhatalmazza a pénzügy- minisztert. hogy az állam védelmére szükséges anyagok beszerzésére, kicserélésére és kiegészítésére hitelműveletekkel 360 millió koronát szerezzen a pénzügyrninjs-.térium költségvetésében felvett 350 millió koronán felül. A kC'tségvetés tételei A költségvetés'főtételei a tárcák szerint a következők: Kiadás: Bevétek A köztársasági elnök irodája 14,941.900 2,736.600 A nemzetgyűlés két háza 36,102.800 182.000 A miniszterelnökség 37,210.100 13,077.000 Külügyi tárca 132,730.100 6,080.000 Nemzetvédelem 1,340,000.000 7,354.800 Belügyi tárca 714,740.100 3,993.300 Igazságügy 278,632.300 11,243.400 Unifikációs minisztérium 1,896.100 — Legfelső közigazgatási bíróság 6,144.600 64.000 Iskolaügy 944,766.600 77,486.900 Földművelésügyi tárca 195.329.200 23,553.800 Ipar és kereskedelem 36,825.400 * 13,930.400 Közmunkaügy 475,839.800 105,660,700 Postaügyi minisztérium 11.760.700 11,760.700 Vasút 21,184.000 21,184.000 Népjólét 856.042.600 24,077.000 Közegészségügy 156,356.800 37,027.100 Nyugdijak 926.677-500 174.974.500 Pénzügyminisztérium 1.837,975-200 7-499,144.800 Legfelső számvevőszék 7.040.100 —■ Összesen: 8.032,195.900 87033,531.000 A költségvetés újdonságai A költségvetési javaslat az ezidei büdzsével szemben kisebb-nagyobb eltéréseket mutat föl. A köztársasági elnök tételénél 148 ezer koronás emelkedés van, ez a lánai állami birtokon történő befektetések miatt vált szükségessé. A miniszterelnökségen mintegy 150 ezres többlet van a dologi kiadások emelkedése miatt. A miniszterek fizetésié az ezévl 81 ezer koronához képest 2200 koronával emelkedik* A miniszterelnök ez évben kapja először a miniszteri fizetést. A külügyminiszter 121.500 koronás fizetését 123.300 koronára emelik. A külügyi tárca tételei közt az információs propagandaszolgál'atra az eddigi 50,748.000 korona helyett 51 millió 948 ezer koronát irányoztak elő. Az orosz és ukrán emigránsok 3,100.000 ko- rónát kapnak, 100.000 koronával többet, mint eddig. A nemzetvédelmi tárcában 7 millióval emelkedik a havidíjasok és 24 és fél millióval a legénység illetménye. A belügyi tárcában a közigazgatási, hivatalok személyi és dologi kiadásai 208 millió koronáról 211 millióra emelkednek. A rendőrség költségvetése az '■V 1935 november 15, péntek. II II II Ilii MII !■■«■■ ■Illlll llllll HT— eddigi 157.9 millió helyett 190.6 millió lesz. A csendőrség tétele 260.5 millió volt s most 290.1 millióra emelkedik. A polgári légvédelemre most elsőizben irányoznak elő pénzt, és pedig 2 millió 250 ezer koronát. Az iskolaügyi tárca tételei közül érdekes az, hogy a népiskolák személyi kiadása 152,5 mil- lióróí 162.6 millióra emelkedik. A cseh-morvaországi népiskolákra 100.2 milliót fordítanak (az idén 95.7 milliót). A középiskolák kiadásai 180.1 (177.4) milliót tesznek ki, a tanítóképzők költségvetése 350 ezer koronával csökken és 1.1 millióra rúg. Az egyetemek szükséglete 81.8 millió, a műegyetemeké 51.5 millió, a színházakra 12.1 millió koronát fordítanak. A vallásfelekezetek számára a költségvetési előirányzat a következő tételeket tartalmazza: római katolikus egyház 64 millió, görögkatolikus 8.7, evangélikus egyház 13.3, görögkeleti egyház 1.1, zsidó felekezetek 1.6, csehszlovák egyház 5.2 miliő korona. A közmunkaügyi tárcában a repülésügy általános kiadásai 27.6 millióról 40 millióra emelkednek. Az állami légiforgalmi társaság költségvetése 6.5 millióról 21.6 millióra nőtt. Most először szerepel a költségvetésben a légi rendőrség. Költségvetése 8.5 millió koronában van előirányozva. Állami utak karbantartására 71.9 millió koronát, állami utak és hidak építésére és átépítésére 19.4 millió koronát szántak. A nem állami utak szubvenciója 11.5 millió korona. Az állami válla'atok költségvetése Az állami vállalatok előirányzata 7 milliárd 230,396.750 Kc-ra rúg, ami 54,934.350 koronával több az ideinél. Az alkalmazottak fi' zetésénél a többlet 27.6 millió, a szerződéses viszonyban levőknél 12 millió, a nyugdíjasoknál 41.4 millió. A parlament munkarendje Prága, november 14. A koalíciós pántok vezetői ima délelőtt illésit tartottak, amelyen a költségvetés tárgyalásával kapcsolatos terveket beszélték meg. A kormány feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy a.költségvetést a nemzetgyűlés mindkét háza az év végéig tárgyalja Le. A koalíciós pártok vezetőinek konft rondájával egyér telemben a képviselőház elnöksége is tudomásul vette, hogy a költségvetés bizottsági tárgyalását ezidén felosztják a ezakVzott- ságok között is Gyakorlatilag ez azt jeleníti, hogy a költségvetési bizottsággal egyidejűleg a többi szakbizottság is üléseket tart s a szakminiszterek ott mondják el expozéikat s a költségvetési bizottságban többé-kevésbé általános jellegű költségvetési vita folyna. Az uj munkarend aizt a megszigorítást is tartalmazza, hogy a költségvetési bizottság tagjait' a pártok nem válthatják föl tetszés szerint, hanem ezentúl a bizottsági tagokat csakis az esetben helyettesit- tbeiti más törvényhozó, ha aiz illetőik orvosi bizonyítvánnyal igazolják távolmaradásukat. Ezzel a megkötéssel a kormánytöbbség szüikebb korlátok közé alkarja szorítani a bizottsági vitáit. A költségvetési bizottság november 20-án, .szerdán Iáit a költségvetés érdemleges tárgyalásához s munkájával december 5-ig kell elkészülnie. A képviselőházi plénum további egy hetet kapna s igy december 12-e. 13-a táján a költségvetés már a szenátusban tehetne. . A költségvetés elintézése után a ké p viselő- ház december 23-áig fog ülésezni. Krímii minisuer exccr&a A kulturális bizottság ma délelőtt tartott ülésén Króméi iskola-ügyi miniszter négy és fél órás expozét mondott. Az iskolaügyi expozét a parlamenti levelező csak holnap adja ki a hírlapoknak, U! tfirvény hészöl a tatarozott házait adókedvezményeiről Prága, november 14. A népjóléti bizottság albizottsága ma délelőtt tartott ülésén a tatarozott házak adókedvezményeiről szóló kormányrendelettel foglalkozott. A népjóléti minisztérium kiküldötte, dr. Horák miniszteri tanácsos jelentést tett a most készülő törvényjavaslatról, mely részletesen szabályozza a tatarozott házak adókedvezményeit. Az uj törvény jelentősen egyszerűsíti az eljárást, az adókedvezmények tételét a mai 5 százalékról 10 százalékra emeli s a kedvezményt kiterjeszti oly községekre is, amelyeknek nincs 5000 lakosuk. Az uj javaslat tizennégy napon belül készül cl. A vitában felszólalók ama kívánságukat tolmácsolták, hogy a minisztérium vegye figyelembe a népjóléti bizottságnak e tárgyban hozott határozati javaslatait. 7
