Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-13 / 259. (3811.) szám
■ 139$/november 13, szerda. t>ragai-A\\g^arhiriai> 9 r KöZ<üAZDAv<ÁGn 100 régi korona = 41 csehszlovák korona Az osztrák postatakarékkal szemben fennálló régi korona- követeléteket rövidesen kifizetik • A magyar pottatakarék- kal szembeni kttvete:ések Ugye is csakhamar elintézést nyer Prága, november 12. A* osztrák posta- Jkarékpénztárral szemben fennálló régi >ronakövctelések ügye rövidesen elintézést per. A követeléseket már összeírták és azok kvidálása ügyében az érdekelt utódállamok egegyeztek egymással. A csehszlovák pénz- ?yminiszter a postaiigyi miniszterrel egyet- déshen rendeletet készített a régi korona- Üvetelések likvidálásáról. A rendelet ezen héten jelenik meg a hivatalos lapban és kimondja, hogy a régi koronakövetelések kiegyenlítésére a csehszlovákiai hitelezők 41 százalékot kapnak, vagyis 100 régi korona helyett 41 csehszlovák koronát fizetnek nekik. A csehszlovákiai hitelezők követeléseinek összege 419.04 millió régi koronára rúg. — A magyar postatakarékpénztárral szembeni követelések ügye ugyancsak közeledik az elintézéshez, noha a likvidálást még néhány részletkérdés elintézése késlelteti. Négy évvel meghosszabbítják i fakitermelés Míiöiásárél szélé rendelet érvényét Prága, november 12. A fakitermelés korlátosáról szóló 170/1933. számú kormányrendelet vényét a kormány, beavatott helyen szerzett tesülések szerint, négy évvel meghosszabbítja. rendelet a jövőben a mainál szigorúbb rendezéseket is fog tartalmazni, amennyiben yképpen módosítják annak 2-ik szakaszát, >gy elveszik a nagybirtokosok kontingensen liiíi kitermelésére vonatkozó igényét, melyet Idig abban az esetben érvényesíthettek, ha a termelési hányad felemelését fakivitellel indo- jlták. A jövőben tehát a hatóságok szabad elha túlzásától fog függni, hogy a kérvényező nagy- rfokos kap-e vagy nem kap kontingensen feli kitermelési engedélyt. Az érdekeltek a rendelet e tervbevett módosítását nem helyeslik, mert attól tartanak, hogy a kérelmek elbírálása során nemcsak tárgyi szempontok, hanem egyéb — esetleg politikai — befolyások is szerepet játszhatnak. A fakitermelés korlátozásáról szóló rendelet érvényének meghosszabbításával kapcsolatban felmerült az a terv is, hogy a fakivitelt az engedélyezési eljárás alá tartozó áruk sorába sorolják. A szlovenszkói és a kárpátaljai exportőrök a terv megvalósitása ellen a leghatározottabban tiltakoznak és nem tartják kívánatosnak, hogy az amúgy is nehezen menő fakivitel lebonyolítását újabb akadályok korlátozzák. /ilágszerte gyönge a búzatermés levordmélysé«re süllyedtek az > xportkészle'ek < Emelkedett íz importállamok s?ü sé?re'e ■ A római mezőgazdasági intézet jelentése a világ butaférméséről Róma, november 12. A római nemzetközi? iezőgazdaságí intézet most közétett októ- í éri jelentésében a vitáig búzatermésének datairól számol be. A jelentésből kitűnik, °gy az idei búzatermés deficites, .mennyiben kisebb a várható fogyasztás lennyiségénél. A hiányt a tavalyi készletekéi fennmaradt mennyiség egy részével kell •ótolni. Európa búzatermése 418 millió q-t tesz. Ez a mennyiség nem kevesebb a tavalyi! termésnél, de 58 millió q-val mögötte marad az 1838. évi búzatermés mennyiségének. Kina, Irán, Törökország és lrak kivételével a világ búzatermése 919 millió q-ra rúg a tavalyi 908 és a két év előtti 992 millió q-s terméssel szemben, lurópa idei termésének mennyisége közel 0 ’mázsával fölülmúlja az 1923/27 évek ter- lésének átlagát és mintegy 30 millió q-val- agyobb az 1928/32 évek átlagánál is. A hektáronkénti hozam az egész világ átlagát tekintve 9.5 q, a tavalyi 9.7 q-s és az ! 1928/27 évek 10.1 q-ra rugó átlagával j szemben. Európa átlagos hektáronkénti? hozama 13.2 q (tavaly 13.4 és az 1923/27 időszakban 12.1 q). A je' -ntés megal’apitja, hogy az idei búzatermés az 1924 évet követő: esztendők leggyöngébb termése, íz exportállamok leggyöngébb éve a tavalyi olt s az idei búzatermés ezekben az álla- ío’-ban mindössze 4 százalékkal haladja íeg a tavalyi termés mennyiségét. Évek óta érni volt arra példa, hogy az ex por tállá, nők őzül egyetlen, se számolt volna be kielégítő érmése r ednnén y ről. Az importá-llamok produkciója az el.nuit áraim éy adataihoz mérten csökkent, de ilülmuja az 1932 év termésének hozamát. Az exportállamok az 1935/36 gazdasági évben összesen 218 millió mázsát exportálhatnak, vagyis lényegesen kevesebbet mint tavaly, amidőn az exportálható mennyiség 5 244 millió mázsa volt, vagy tavalyelőtt, I amikor 306 millió q búza kerülhetett kivitelre. A világ exportkészlete 26 millió q-val, vagyis 11 százalékkal csökkent a tavalyi készletekhez viszonyítva s az utóbbi tiz esztendő adatai szerint az idei exportkészletek rekordmélységre süllyedtek. A 218 millió mázsát tevő exportkészletben az idei termésből eredő búza csak 118 millió ! mázsát tesz ki s a fennmaradó 100 millió q óbuza. Az imporiállamok szükségletét a mezőgazdasági intézet jelentése a 144 millió q-s tavalyi szükséglettel szemben 147 millió q-ra becsüli. Az importszükséglet ki elég ité sebez tehát nem lesz elegendő az újbúza mennyisége és a tavalyi búzából is 29 millió q-t kell majd az exportál'ameknak szállítaniuk, ami annyit jelent, hogy S az idei gazdasági év végén a búzakészletek i mennyisége előreláthatóan 71 millió q-ra | apad. / A készletek megcsappanása a gabonakereskedelem helyzetének javulását vonja majd maga után, de még igy sincs remény arra, hogy a búza ára a nemzetközi piacokon elérje I a válság előtti színvonalát. 9 kama'mérséklés a m'niszter- tanács tárgysorozatára került Prága, november 12. A kamatláb leszállításáról és az állampapírok konvertálásáról szóló törvényjavaslatot a pénzügyminisztérium elkészítette és áttette a minisztertanácshoz. A kamatmérséklés ügye a minisztertanács tárgysorozatára került 8 a minisztertanács legközelebbi ülésén letárgyalja ezt a nagyfontosságu kérdést. A kamatláb leszállításáról és az állampapírok konvertálásáról szóló törvény esetleg kormányrendelet alakjában jelenik meg s január 1-i hatállyal lép életbe. Az irányított gazdaság mezőgazdasági célkitűzései Prága, november 12 Dr. Reich mérnök, miniszteri tanácsos a cseh közgazdasági egyesületben tegnap érdekes előadást tartott az időszerű mezőgazdasági problémákról. Előadásában annak a nézetének adott kifejezést, hogy • mezőgazdasági termelés szabályozása megszünteti a spekulációt és a mezőgazdasági termelés iparszerü tulhajtását s ugyanakkor a mezőgazdasági produkció természetes szelleméhez vezető utat és eszközt is jelenti. A helyzet stabilizálódása azonban bizonyos termelési, elhelyezési és árfeltételektől függ. Az utóbbi időkben kitűnt, hogy a termelés egyoldalú fokozása zavarokat okozhat, amire a búza vetésterületének emelése a legjobb példa. A kormány kénytelen volt a vetésterületek szabályozására intézkedéseket foganatosítani, hogy a fölbillentett egyensúlyt helyreállítsa. A gabonatermelés terén az árviszonyok rendezése megtörtént, most már az állattenyésztés és az állatkereskedelem árkérdését kell rendezni. A tervbevett reformok keretében igen kívánatos lenne a mezőgazdasági kamarák kérdésének megoldása is. Az eiőadó ezután leszögezte, hogy a gazdák és a földbirtokosok nem kívánják érdekterületük terjedelmét a többi társadalmi osztály rovására kiterjeszteni, de kívánatosnak tartják, hogy a többi gazdasági csoportok képviselői félremagyarázhatatlanul szabatos álláspontra helyezkedjenek a mezőgazdaság létkérdéseiben. A tervgazdaságot nem autarkiás szempontok határozzák meg s csak a gazdasági lehetetlenülés következtében kapott autarkiás jelleget a mező- gazdasági tervgazdaság. ,A figyelemreméltó előadás a következő kijelentéssel ért véget: Mindaddig szükség lesz az állami beavatkozásokra, amig az egyes gazdasági csoportokon belül nem lesz rend és fegyelem. (Készül a kamarák uj választási rendje.) A kereskedelmi minisztérium törvényjavaslatot készít a kereskedelmi és iparkamarák uj választási rendjéről. A kereskedelmi minisztérium készülő törvényjavaslata a gyáriparosok mozgalmára vezethető vissza, mivel a történelmi országok gyáriparosai ismételten rámutattak arra, hogy az 1868-ból szármázó kamarai törvény elavult és rendelkezései nem felelnek meg a gyáripar fejlődése következtében előállott helyzet igényeinek. A gyáriparosok mozgalmával kapcsolatban a fogyasztók képviselői azt kivánják, hogy a jövőben a fogyasztók választott delegátusai is kapjanak helyet a kamarákban. — Igen kívánatos lenne, ha Najman kereskedelmi miniszter az uj választási rend elkészítése során nemcsak a gyáriparosok érdekeire lenne tekintettel, hanem figyelemmel lenne a kereskedők és a kisiparosok érdekeire is, s eleget tenne annak az általános óhajnak, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján mielőbb Írják ki a kamarai választásokat. E fontos gazdasági testületek eminens érdeke kívánja meg, hogy abban ne kinevezett, hanem megválasztott tagok kapjanak helyet. Az utóbbi időben egyre több szó esik a gazdasági közigazgatás tervének megvalósításáról. Mennél jobban válik „irányítottá" a gazdaság, annál inkább van szükség a politikai köz- igazgatás tehermentesítésére és arra, hogy az irányított gazdasággal kapcsolatos intézkedések foganatosítását az úgynevezett gazdasági közigazgatás végezze. Englis, a Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzója az irányított gazdaságról szóló könyvében (amely rövidesen ma- | gyár fordításban is megjelenik) a következőket írja: „A gazdasági közigazagtás (a munkaadók és a munkások képviseletével) az organizált produkció -rendszerén áll. Legyen a termelés akár szakma szerint, szindikátusban, — akár általánosan, kamarákban vagy mezőgazdasági tanácsokban megszervezve, a gazdasági köz- igazgatásnak demokratikus alapon kell épülnie s nem lehetnek csak a kormány által kinevezett szervei." A gazdasági közigazgatás egyik pillére a kamarák rendszere. Ez a rendszer csak akkor lehet autonóm, ha a kereskedelmi kormány megszívleli Englis bankkormányzó intelmeit és a szlovenszkói kamarák kinevezett tagjai helyébe választott tagok jöhetnek. (Tiz koronával gyöngült a magyar pengő Prágában.) A mai prágai devizapiacon Berlin 0.50, Stockholm 0.50, Varsó 0.50, Brüsszel 0.375, Zürich 0.25, Helsingfors 0.05 és Milánó 0.125 koronával megszilárdult. Buenos Aires 2 és London 0.025 koronával gyöngült. A valutapiacon 10 koronával visszaesett a magyar pengőbankjegy árfolyama. A német márka 2.50, a holland forint 1 és az amerikai dollár 0.25 koronával megszilárdult. (Nincs megegyezés a bőrkereskedelmi adóátalány kérdésében.) A pénzügyminisztériumban tegnap a bőr és a bőráru forgalmi adója átalányának kérdéséről tanácskoztak. Az átalány nagysága tekintetében megegyezés nem jött lét re s a kérdésben az érdekelt minisztériumoknak kehi majd határozniok. A bőrszakma érdekeltjeit újabb tanácskozásra nem hivja egybe a pénzügyminisztérium, legfeljebb a forgalmi adó átalányától szóló hirdetmény megszövegezése előtt néhány részletkérdésben kéri ki véleményüket. (A rég} török császárság államadósságai után kamatfizetés indul meg.) Az egykori ottomán császárság adósságainak párisi igazgatóbizottsága elhatározta, hogy az 1933. évi 7K százalékos török kölcsönkötvények 5. számú kamatszelvényét i egyidejűleg beváltja Ankarában, Isztanbulban, Párisban, Londonban, Budapesten, Berlinben, Frankfurtban, Rómában, Amszterdamiban, Becsben, Brüsszelben, Antwerpenben, Bázelben, Géniben ée Zürichben. A kamatszelvényt darabonkint. 18.75 francia frankért váltják be, amely összegből levonják á köteles adókat. A kifizetés minden egyes országban az illető ország .pénznemébe® törtótíik. (Az államrasut anyagi helyzete.) A csehszlovák államvasutak Üzemi bevételeinek összege a júliusi adatokhoz viszonyítva augusztusán 1.7 millió koronával (0.57%) emelkedett. Tavaly augusztushoz viszonyítva az emelkedés 9.7 milliót. (3.36%) tesz s a két év előtti kimutatás adataival szemben a* augusztusi bevétel 24.8 millióval (9.06%) magasabb. A utasforgalomból é6 a podgyászszállitás- ból eredő bevétel öeszege 77.3 millió korona. A teherforgalom bevétele 182.4 millió korona. A tavalyi év azonos szakának adataihoz viszonyítva a« előző tétel 25 millió koronáé (3.31%) és az utóbbi 52 millió koronás (2.95%) gyarapodást mutat. Az állam vasút augusztusban 15.7 millió utast szállított, vagyis 15 millióval (8.96%) kevesebbet, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az utasforgalom megcsappanása ée az utasforgalomból eredő bevétel összegének emelkedése közötti ellentétet azzal magyarázza a vasait, hogy augusztusban csökkent a rövid útra kiadott jegyek száma s ezzel szemben nagyobb távolságokra több utas váltott jegyet. A magasabb kocsiosztály utasainak a száma ugyancsak erősen emelkedett augusztusiban. A vasút 3.6 millió tonna súlyú teherárut szállított ez év nyolcadik hónapjában, vagyis 139 ezer tonnával többet, mint tavaly augusztusban. Az államvasut alkalmazottainak száma 143.841 volt, 5508-mal, illetve 4.02 %-kal több, mint a tavalyi év azonos szakában. A januártól augusztus végéig terjedő időszak során az utasforgalomból és a podgyász- szállitáöból eredő bevétel öeszege 501.8 millió koronára rúgott. A bevételi többlet a tavalyi év azonos szakához viszonyítva 13 millió korona, vagyis 2.05 százalék. A teherforgalom bevétele 12G2 millió korona. Ez az összeg 42.5 millióval, illetve 3.51 százalékkal múlja fölül a tavalyi év első nyolc hónapjában bevételezett összeget. A bevételek eme'ke- désével párhuzamosan emelkedett a kiadások ősz- szege is. (A szlovenszkói fürdők élelmiszerrel való ellátásénak nehézségei.) A szlovenszkói gyógyfürdők ankétot rendezték Trencsénteplicen. A tanácskozások tárgya a fürdők élelmiszerrel való ellátásának kérdése volt. Megállapítást nyért, hogy a szlovenszkói fürdők és szanatóriumok élelmiszerrel való ellátásának organizációs nehézségei vannak s emiatt olyan furcsaságok adódnak, hogy néhány tátrai szanatórium Prágából kénytelen vajat hozatni és egyes szlovenszkói fürdők vezetősége Égerben szerzi be a jőbbminőségü húst. A fürdőhelyek szállói és a-szanatóriumok Tulajdonosai az év hat hónapja során külföldi gyümölcsöt kénytelenek vásárolni, mert Szlovenszkón, állítólag, jóminő- ségü és higiénikusan csomagolt gyümölcs nem kapható. A tátrai gyógyhelyek hosszú időn át idegenből hozattak friss zöldséget, mig most néhány bolgár kertész telepedett le Poprádon és olyan talajon termel zöldséget, amelyet eddig zöldségtermelésre alkalmatlannak tartottak. (Megjelent az iparkorlátozási rendelet végrehajtási utasítása.) A kereskedelmi minisztérium az iparkorlátozáei rendelet végrehajtási utasítását elkészítette és eljuttatta az országos hivatalokhoz. Eszerint a 162. számú rendelet a következő szakmákra vonatkozik: cukorka, díszműáru, gyarmatáru, cipő, ruházati cikkek, élelmiszerek és textiláruk. (Csőd.) Révtay Tivadar, a Szabadság” könyvnyomda tulajdonosa Uiigvár. Gsödtömeg- gondnok: dr. Stacihura Román ügyvéd, Ungvár. Az első tárgyalást november 19-én tartják az ungvári kerületi bíróságon. A követeléseket de- oemiber 7-ig kell bejelenteni. Mit kapunk a valutákért? Prága, november 12. Ki 100 pengőért ..................... 458.50 10 0 schiillngért ...... 46350 100 zlotyért ....... 462.—100 lejért ........ 14.10 100 márkáért ....... 700.50 100 dinárért ..................... . 52.30 100 svájci frankéit................. 786 50 10 0 francia frankért................. 159.70 10 0 belga frankért ..... 409.— 100 líráért......................... . 164.40 10 0 holland forintért .... 1642.— 1 amerikai dollárért .... 24.225 1 angol fontért ...... 119,— Mit fizetünk a vau ikért? Prága, november 12. Kd 100 pengőért .......................... 461.30 100 schiillngért ..................... 466 50 10 0 zlotyért . ...................... 465.— 10 0 lejért ........ 14.40 100 márkáért.......................... 704.50 100 dinárért ....... 53.70 100 svájci frankért . .... 789.50 100 francia frankért................. 160.30 10 0 belga frankért ..... 411.— 100 Hráért ......................... . 165,60 10 0 holland forintért . : . . 1648.1 amenk"1' íl.o'Vr^ . 24.425 1 iui&Oi iu..icrt , „ « , „ * 120.-^
