Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-10 / 257. (3809.) szám
!>-»-> novamoer 10, vasarnap. . KöZCÍAZ DA^áfir^ A búzatermesztés csökkentése Irta: Fodor Jen6 a tervgazdálkodás tükrében A sokat emlegetett tervgazdálkodás a. megvalósulás felé közeledik. Azonban a tervgazdálkodás palotáját valahogy megfordítva kezdték építeni. A gabonamonopólium révén előbb készítették el a tetőzetet, a termelés irányításával és szabályozásával most rakják le a falakat, az alapzat megépítéséhez azonban még hozzá sem fogtak. A tetőzetet alkotó gabonamonopóliumról már sok kritika hangzott el nemcsak az ellezéki, hanem a kormánypártok részéről is. Ezzel nem akarok a jelen alkalommal foglalkozni. Lássuk . zonban, hogyan rakják a falakat, vagyis mikép akarják a termelést irányítani? A 173. számú kormányrendelet előírja, hogy az 1935/36. gazdasági évben a buzavetés területét az eddigihez mérten 8 százalékkal csökkenteni kell. Kivételt „rendkívüli esetekben" csak a járási hatóságok adhatnak. A tervgazdálkodás előfeltétele, hogy minden protekció kizárásával szakszerűen hajtassák v :gre. A fenti rendelet bírálatánál a legtárgyila- gosabban megállapíthatjuk, hogy az nélkülözi ezen előfeltételeket. Amikor a bevetett területek emelését a járási hatóságokra bízzák, rá kell mutatni arra. hogy sokkal helyesebb lett volna ezen joggal a Földműves tanács (Zemedelská Rada) 'írási tanácsadó szerveit, vagy magát a járási választmányt megbízni. Utóbbiaknak a segélyek osztogatásán kívül úgyszólván más feladata amúgy : ncs, tehát ráérnek ilyen kérdésekkel foglalkozni. Ami a szakszerűséget illeti, helytelen a rendelet azért, mert általánosságban mondja ki a buzavetési területek csökkentését. A buzavetés területét csökkenteni kell ott, ahol a búzatermesztésnek nincsenek meg a kedvező előfeltételei. Ahol a talaj-, de főleg a klimatikus viszonyok nem felelnek meg a búzának. Ahol csak erőltetik annak termesztését és csak rossz minőséget tudnak termeszteni. A búzatermesztést csökkenteni lehet ott, ahol a búzán kivül más növények termesztése is kifizetődik,, például cukorrépa; len. hüvelyesek, heremagvak stb. Ellenben nem lehet és nem szabad a búzatermesztést korlátozni az olyan vidékeken, ahol jóminő- ségü bűzét termesztenek, mert erre a talaj- és klimatikus viszonyok kedvezőek és ahol a búzán kivül más növényt jövedelmezően termeszteni nem is lehet. Ebbe az utóbbi kategóriába Szloven-szkó és Kárpátalja déli és keleti részének nagy területei tartoznak. Nagyrészt magyarlakta területek ezek. Itt a talaj és a kiima nagyon kedvez a búza termesztésének. Az utóbbi évek bebizo- ; yitották, hogy ezen vidékeken a legjobb minőségű búzákat is ki lehet termeszteni és ezekért rém kell tengerentúlra menni. A gazdák itt áldozatot is hoznak. A bővebben termő, de rossz minőséget szolgáltató fajtákat, kevesebbet termő. de jó minőséget adó fajtákkal cserélik fel, miről az utóbbi időkben megrendezett buza- ■ iállitások és versenyek tanúskodhatnak. Azonban éppen azért, mert ez a vidék jó búzát terem, nem terem jól más növényeket. A búza a száraz kiima növénye. Csak ilyen kiima matt alakulhat ki a jó minőség. A száraz kiima c zonban nem kedvez a többi gazdasági növénynek. A kimondott búzatermelő vidékeken tehát nagy nehézségekbe ütközik a búzát más növénnyel helyettesiteni. A dohány termesztése csak igen kis területre szorítkozik. Cukorrépának a legtöbb helyen elhelyezési lehetősége sincs, mert nincsenek a közelben cukorgyárak. Az apró magvak termesztése bizonytalan. A herefélék sikere a csapadék- viszonyok függvénye. Ha nincs elegendő eső, nem nő meg a here és nem köt magot sem. A hüvelyesek csak a kivételesen előforduló meszes talajon jöhetnének figyelembe. Az éghajlati viszonyok a fonalas növényeknek sem kedvezrek, mert kevés a nyári csapadék és hiányzik, a párás levegő. A szója keveset terem, mert talajainkban egyelőre nincsenek meg ezen ide- dcgenből • származó növény gyökérlakó baktériumai. Dinnye, káposzta, zöldségfélék stb. termesztése csak igen kis térre szorítkozhat, mert ezeknél egy-kettőre beáll a túltermelés. Talán egyedül a kukorica foglalhatna el még a szántóföldből az eddiginél nagyobb területet, ha gondoskodás történne megfelelő bővebben termő fajták meghonosításáról. A búza vetési területének általános, egyenlő .kulcs alapján való csökkentése tehát nem volna sem igazságos, sem célirányos. Pár évvel ezelőtt Csehszlovákia még tekintélyes buzabeho- zatalra szorult. Ma már közel jár ahhoz, hogy a termés fedezni tudja a szükségletet. Nem a gazdálkodás Színvonalának emelkedése okozza ezt, hanem az a körülmény, hogy az utóbbi években olyan vidékeken is erőltetik a búzatermelést, ahol nincsenek meg arra a feltételek. A csehországi sajtó a szlovenszkói nagybirtokosokat vádolja azzal, hogy az utóbbi években spekulatív céllal nagy mértékben emelték a buzavetési területet. Legutóbb viszont a szlovenszkói nagybirtokosok érdekvédelmi szerve, a Szlovenszkói Országos Gazdasági Egyesület három év óta gyűjtött megbízható adatokkal igazolja annak ellenkezőjét és megállapítja, hogy az egyesület tagjai az 1932—1935. években buzavetési területeiket alig 2 százalékkal emelték, ellenben rámutatnak arra. hogy a történelmi országokban az emelkedés 34 százalékot tesz ki. Ami áll a szlovenszkói nagybirtokosokra, még inkább áll a szlovenszkói magyar kisgazdákra. Ök sem emelték a buzavetési területeket. sőt számtalan hozzám intézett levéllel tudnám igazolni, hogy mennyire igyekeznek a búzán kivül valamely más, jövedelmezőnek Ígérkező növény termesztésével is kísérletezni. A mostani 8 százalékos buzavetési terület- csökkentés csak kóstoló. Még talán el is viselhető. A felszabadult területre még jöhet a kukorica. Azonban evés közben jön meg az étvágy! Félős. hogyha a külkereskedelem a jövőben úgy kivánja. a csökkentés az eddiginél jóval nagyobb lehet. Erre vall a Gabonatársaság elnökének, dr. Feierabendnak a „Prager Tagblatt" egyik legutóbbi számában megjelent cikke is, amelyben máris beharangozza, hogy ha az órlőgabonakészletek az év végén háromhónapi szükségletnél nagyobbak lesznek, a buzavetés- területek további korlátozására lesz szükség. — Ez az, ami aggodalommal tölti el a búzatermelő vidék magyar gazdáit. Ez az. ami ellen már most felemeljük a szavunkat és követeljük, hogy a buzavetési területek csökkentése igazságosan és szakszerűen legyen végrehajtva, ami csak úgy történhet, ha nagyobb mértékben nem érinti a kifejezetten búzatermelő vidékeket. A háboruelőtti nagy gazdasági egysegek a világháború után kisebb gazdasági egységekre tagozódtak. Belátjuk, hogy ezeknél a termelés irányítására feltétlenül szükség van. A termelésben keresztülvezetett tervszerűséget államunk sem nélkülözheti. A tervgazdálkodás vagy irányított termelés nem is uj keletű dolog. Mikor a 80-as években a gabonatermelő kis Dániát a tengerentúli buzaverseny kiszorította az angol piacokról, amikor az olcsó gabonával a dán gazda még a saját hazájában sem versenyezhetett, Dánia még sem esett kétségbe, a vámsorompókat sem zárta le, megmaradt továbbra is a szabad kereskedelem mellett, beengedte még saját országába is a2 olcsó gabonát, de úgyszólván máról-holnapra átirányította gazdálkodását és a gabonát termelő és exportáló államból egyszerre állattenyésztő és állati cikekket exportáló állam lett Ezt azonban iyen gyorsan csakis az ottani gazdatársadalom erős szervezettsége mellett hajthatta végre. Volt kinek parancsolni, volt kit irányítani és voltak, akik a parancsot végre is hajtották! Igen, a gazdaszervezettség az az erős fundamentum, amely nélkül a tervgazdálkodás palotája csak homokra van felépítve. Ennek a hiányát érezzük mi, szlovenszkói gazdák. Mennyivel könnyebben, szakszerűbben és igazságosabban lehetne a tervgazdálkodást megvalósítani akkor, ha gondoskodás történne: a) a gazdaérdekvédelem kiépítéséről és a gazdaszervezkedésről a mezőgazdasági kamarák utján; b) politikamentes szövetkezeti hálózatról; c) gabonaközraktári intézményről. Helyesen irányítani, vezetni csak szervezett társadalmat lehet. Ha valamely növény termelésének a csökkentéséről van szó. a gazdaszervezet meghallgatása mellett igazságosabban és szakszerűbben lehet azt végrehajtani, mintha ott csak pártpolitikusok sokszor célzatos elgondolása érvényesül. — A ]dszoritott termény helyett mást kell termeszteni. A gazdaszervezet •tanácsot ad arra is, mit termeljen a gázda helyette. Fia uj növényről van szó, hogyan, miként termelje? — Nem elég ingyen vetőmagot kiosztani, mint a szója esetében láttuk, mert ha a gazda nem tud vele mit kezdeni, a kiosz- tot vetőmag nem a talajba, hanem az állatok gyomrába kerül. Ha a gabonaközraktári intézményt nálunk is előbb valósítják meg, kevesebb magtár dűlt volna össze és most kevesebb „talajszagu" takarmánygabonát kelett volna a gazdáknak viszszavásárolni. Az alapkövek, a gazdaszervezetek hiányában sajnosán tapasztaltuk, hogy a tervgazdálkodás fokozatos megvalósításával eddig a mindent átszövő pártpolitikai szempontok érvényesültek. Pártpolitikai szempontok szerint alakult meg a monopóliummal felruházott Csehszlovák Gabonatársaság, hasonló szempontok játszottak szerepet az idei búzaárak megálapitásánál. Az agrárpárt papíron beváltotta ugyan a választásokkor a búzaárak megtartására tett Ígéretét, de csak papíron, mert a dolog a valóságban máskép fest. A sok levonás után mégis csak olcsóbb lett a búza».. Sk mezőgazdaság irányítása A mezőgazdaság irányításának kérdésével és a mezőgazdaság időszerű problémáival a koalíciós Lidové Listy terjedelmes cikk keretében fogta ko- zik. A cikkiró megállapítja, hogy a tejgazdaság irányítása, az eddigi tapasztalatok szerint, nem vált be. A csehszlovák főváros körzetében elrendelték a tej pasztörizálását. A rendelet célja a tejpiac eza- bályozásán kivül a tejtermelés jövedelmezőségének biztosítása volt. A tejtermelés azonban nem lett rentábilis, mert noha különböző bizottságok és testületek állandóan üléseznek, a tej ára nem mozdul. A kérdést a végén a kormány lesz kénytelen rendezni, de arra sem tehet számítani, hogy a rendezés sima megegyezés alapján jöjjön létre. A prágai körzetben szerzett tapasztalatok arra indították az illetékeseket, hogy eltekintsenek a pasztörizálási kötelezettségről szóló rendelet érvényének a köztársaság egyéb körzeteire való kiterjesztésétől. A gabonakereskedelem terén a helyzet hasonló képet mutat. A gabona bevásárlási árát a Gabonatársaságnak kellett volna megállapítania, a Gabc- natársaság vezetősége azonban nem tudott megegyezni s végül is a kormánynak kellett az árakat meghatároznia. A gabona ára tavaly óta nem változott, de az elmúlt esztendőben még volt olcsó liszt és olcsó sütemény. Az idén a helyzet annyiban változott, hogy a gabona árának emelkedése kifejezésre jut a liszt árában. A kormány a drágulás magakadályozása érdekében elrendelte, hogy a liszt és a péksütemény kiskereskedelmi árát a julius 15-én érvényben volt árakhoz viszonyítva nem szabad emelni; ennek következtében állandó tárgyalások folynak az egyes járási hivatalokban, hogy miként lehet drága lisztből olcsó péksüteményt sütni. A Gabonatársaság megkísérelte a vetésterületek nagyságát szabályozni s a gazdák között gabonakönyvecskéket osztatott ki. Ezek a könyvek a legnagyobb rendben lehetnek, de hogy a gazda menynyit vet, azt kinek sem kell tudnia. Hol az ellenőrzés? — veti föl a kérdést a cseh néppárt lapja, mely éles szemmel nézett megfigyeléseit a következőkben folytatja: A földművelési minisztérium szabályrendeletet adott ki arról, hogy az egyes járásokban a teljes mezőgazdasági terület hány százalékát alkothatja a búza vetésterülete. A szabályrendelet, persze, akkor jelent meg, amikor a gazdák már elvetették búzájukat, de még abban az esetiben sem eredményezett vol na többet, ha augusztusban jelent volna meg. Hogyan biztosítjuk, hogy a búza vetésterülete ne emelkedjék? Melyik gazdát kényszerítjük arra, hogy a búzával bevetett területet az egész járás számára előirt százalékszámnak megfelelő mértékben csökkentse? Ezek a tervszeriisités első lépései? Lehet ebben a szellemben folytatni a munkát? Tervszeriisiteni nem a kormány által, hanem meg felelő kamarák közreműködésével lehet. Ha a megfelelő és értelmes tervgazdaság részére idejekorán nem alkotunk megfelelő alapokat, akkor a tervszeriisités eszméjét diszkreditá’juk — fejezi be figyelemreméltó cikkét az idézett lap. ( A bankjegy forgalom 5,780.96 millióra emelkedett.) A Csehszlovák Nemzeti Bank november 7-i kimutatása ezerkoronás tételekben a következő: Követelés: aranykészlet 2,691.245 (— 155), külföldi követelések és valutakészlet 104.316 (— 568), egyéb készpénz 221.175 (— 2,238), eszkontált váltók 858.526 (— 15.1660), értékpapírokra nyújtott kölcsönök 598.540 (-j180.069). államadósság maradványa 2,054.627 (— 684), egyéb követelés 796.209 (-j- 28.814). Tartozás: részvénytőke 405.000. tartalékalapok és tartaléktőkealap 63.588, bankjegyforgalom 5,780.961 (-f- 66.316), a hitelezők zsirókö- vetelései és egyéb azonnal esedékes összegek 574.762 (-}- 97.949), egyéb tartozás 500.327 (4- 25.813). A csehszlovák korona aranyfedezete 42.4%. (Megszilárdult a magyar pengő.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 1. Zürich 0.50. Oslo 0.50, Stockholm 0.50. Milánó 0.25, Lisszabon 0.125. London 0.075. Newyork 0.005 koronával megszilárdult. A valutapiacon a magyar pengőbankjegy árfolyama 1 koronával emelkedett. A német márka 2, a zloty 0.50, a lej 0.375, a svájci frank 0.50 és az angol font 0.25 koronával javult. A francia frank 0.50 és a délszláv dinár 0.125 koronával gyöngült. (Nem tesznek többé jelentést közzé az olasz kincstári helyzetről.) Rómából jelentik, hógy egy rendelet jelent meg, amely felhatalmazta a kormányt az állami pénzügyi helyzetre vonatkozó adutok és jelentések, továbbá a közgazdasági jelentések közzétételének mellőzésére. Kímélje idegeit! Tudja müven élvezetet jelent BATt- RETT váay TEMRO-MATHIC számológéppel számolni ? És ismeri-e már a kis csodát, a pompás BARRETT- FIGURING számológépet 1.700.- Kéért! Né rongálja, inkább kímélje idegeit. Csekély részletre olyan számológépet kaphat, amilyenre csak szüksége van. HIroslav Ivestka irodai szükségletek nagykereskedése. PRAHA II., Pasái Styblo, Vádavské náméstl tii. 28. Vezérképviselet Kelet-Szlovenszkó és Podkörp. Rus részére: Bozsldár furák, Ifihorod, Dombalja u. 1. sz. (Tartózkodás a világtőzsdéken.) Berlinből jelentik: A világ legjelentősebb értéktőzsdéin az elmúlt héten általában meglehetős tartózkodás nyilvánult meg. A világpolitikai helyzet megbénította a vállalkozási kedvet. A?, árfolyamalakulás ingadozásoknak volt alávetve, a legtöbb tőzsdén azonban mégis inkább barátságosra hajlott az irányzat, bár egyes kivételektől eltekintve, az áreltolód ások általában csak jelentéktelenek voltak. A tizenegy legnagyobb értéktőzsde rész- vényindexszámaiból kúszámitott nemzetközi tőzsdeindex (1927. év végével 100 százalékot véve alapul) az elmúlt héten 50.8-ról 51.0 százalékra emelkedett (Román beviteli tilalmak.) Bukarestből jelen tik: Románia behozatalát ideiglenesen a következő országokból beszüntették: Anglia, Hollandia. Franciaország, Belgium, Olaszország, Portugália, Norvégia és Egyiptom. A behozatal beszüntetését. azzal okolják meg, hogy ezekkel az államokkal szemben a külkereskedelmi mér lelnem aktív. (Nemzetközi kartellhirek) Varsói jelentés szerint a lengyel kormány bizottságot küldött ki annak tanulmányozására, hogy a hat legnagyobb kartellben (szén, textil, cukor, vas, olaj. papír) minként lehetne csökkenteni az árakat. — Az osztrák kormány tekintettel a papirkartell meg alakulására, felhívást intézeti az összes állami hivatalokhoz,, hogy csökkentsék a papírfogyasztást. Csak a legszükségesebb nyomtatványokat rendelhetik meg a hivatalok s a szállítási pályázatokat a gazdasági minisztériumok fogják ellenőrizni. (Londoni fémtőzsde.) Réz és ón jóltartott, ólom barátságos, horgany és ezüst nyugodt volt. Vörösréz standard 35 háromtizenhatod— 35 %, 3 hónapra 35 kilenctizenhatod—35 ötnyolcad, lesz. árf. 35)4. elektrolyt 39%—40%, best. sel 38%—40, ón standard 224—225, 3 hónapra 212%—212%, lesz. árf. 224%, banca ón 229, straits ón 229. ólom külföldi prompt 17 ötnyolcad, 3 hónapra 17 ötnyolcad, lesz. árf. 17 ötnyolcad, horgany prompt 16 egynyolcad, 3 hónapra 16 háromnyolcad, lesz. árf. 16 egynyolcad, ezüst prompt 31 kilenctizenhatod—31 tizenegytizenhatod, 3 hónapra 31 héttizenhatod —31 kilenctizenhatod, lesz. árf. 31 ötnyolcad. Nemhivatalos jegyzések: ólom külföldi prompt 17 ötnyolcad—17 tizenegytizenhatod, 3 hónapra 17 ötnyolcad—17 tizenegytizenhatod, horgany prompt 16 egytizenhatod—16 háromtizenhatod, 3 hónapra 16 háromnyolcad—16 héttizenhatod, öntöttvas 61%. réz strong sheets 68. nikkel bel- és külföldi 200—205, alumínium belföldi 100. antimón regulus 83—84. platina 157%, higany 12 %—12 háromnyolcad, antimón kínai 55—56, Wolfram-érc -33% 34%. fehérbádog 18%—19 egynyolcad, vörörézsulphat 16—16%, rudezüst orompt 29 öttizenhatod, kés. száll. 28 hétnyolcad, finomezüst prompt 31 öt- nyolcad. kés. száll. 31 háromtizenhatod, arany 141/3%. Mit kapunk a valutákért’ Prága, november 9. Kő 100 pengőért .......................... 468.50 10 0 schillingért ..................... 463.50 10 0 zlotyért .......................... 462.— 10 0 lejért .............................. 13.60 10 0 márkáért.......................... 693.— 10 0 dinárért ....... 52.80 100 svájci frankért................. 786 50 10 0 Francia frankért................. 159 70 10 0 belga frankért ..... 409.— 100 líráért .............................. 164.40 10 0 holland forintért .... 1639.— 1 amerikai dollárért .... 24.15 1 angol fontért...................... 118.75 Mit fizetünk a valutákért? Prága, november 9. Kő 100 pengőért .......................... 471.50 10 0 schillingért ..................... 466 50 100 z lotyért .......................... 465 — 10 0 lejért .............................. 13.90 10 0 márkáért............ 697.— 10 0 dinárért ....... 53.20 100 svájci frankért... 789.50 10 0 francia frankért.... 160.30 10 0 belga frankért... 411.— 10 0 líráért . . 165.60 100 holland forintért .... 1645.— 1 amerikai dollárért .... 24.35 1 angol fontért ...... 119.75
