Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-01 / 250. (3802.) szám
'•r- - , .■—-———:------------------------------. jl, ^ ,.... - ■-,»>>:. ,'v!: ...... • . ' ... . • >• ^ ■ * -*■ - * Kfó^yermehmellék^ 14 oldal ára Ki 1.20 jj* JIT 1 XIVévf 250 (3802) szám • Péntek • 1935 november 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. E^yes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2<>— K(. A szlovenszkóí és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség.: Prága II., .Panská u 1 i c e 12, II. emelet ' • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON.: 3 0 3 -1 1. • • SÜRGŐ MYCIM: HÍRLAP, P R A HA. A szlovenszkóí magyar író (*) Kár lenne most, amikor hirtelen virágzásnak indult a szlovenszkóí magyar irodalom, azon sopánkodni, hogy bizony hosszú éveken keresztül játszotta hamupipőke hálátlan szerepét. Hanem azért talán nem árt számbavenni a külső és belső okokat, amelyek e hirtelen támadt virágzást megindították. Mert éppenséggel nem olyan magátólértetődő dolog, hogy most egyszeribe mintegy varázsütésre kitárultak az úgynevezett érvényesülési lehetőségek a szlovenszkóí magyar iró előtt s innen is, onnan is nem győzik szépszóval, sőt honoráriummal invitálni, papirost, reklámot, sőt dobogót adnak neki, hogyhát csak dalolja el a maga tátrai széliéi szárnyaló, csallóközi nappal ragyogó s a Duna hullámzajával muzsikáló dalát. .. Regényben, novellában, lírában, sőt — amint hallom — már drámában is nagy a kelendősége a szlovenszkóí és kárpátaljai magyar szerzőnek határon innen és határon túl, —- mintha bizony a magyar szellemi életnek ezen a perifériáján bűvös források fakadtak volna. Legyünk őszinték: nem fakadtak bűvös forrásokba szlovenszkóí iró ma sem ir jobban, sőt még csak többet sem ir, mint irt néhány év előtt, amikor még fanyalogva fogadták á budapesti kiadók, ha bekopogtatott, s Szlovenszkón is csak úgy tudott szóhoz jutni, ha az úgynevezett irodalom- barátok társadalmi eseményt csináltak könyvének megjelenéséből. Menthetetlenül az fenyegette a szlovenszkóí magyar irót, hogy nemcsak életformáiban, de irodalmi problémáiban és szempontjaiban is a provincializmus szűk keretei közé zsugorodik. Történtek lelkes akciók és kísérletek egy uj„ tervszerű irodalmi regionalizmus irányában. Sokan közülünk, akik lélekben, szívben a szlovenszkóí magyar irodalom ügyével bensőségesen összeforrva szemlélték ezt a küzdelmet, nem mulasztották el egyetlen alkalommal sem hangoztatni, hogy a szlovenszkóí magyar irodalom jövőjét csakis az egyetemes magyar irodalom keretein belül találhatja meg; akkor, ha majd egyszer a magyar olvasó figyelme mindenütt feléje terelődik. Ez történt Erdély esetében is, s nyilvánvaló volt, hogy ennek kellett történnie a szlovenszkóí magyar irodalommal is. Hogy miért fordult a magyar olvasó figyelme csak sok-sok évvel azután a szlovenszkóí iró felé, hogy felfedezte és nagyra növelte az erdélyi irodalmat, — erről kell néhány őszinte szót szólni. Az erdélyi magyar irodalomnak van egy olyan jellemvonása, amely a „rejtélyt" egyszeribe megvilágítja. Az erdélyi magyar irodalom — néhány egész ritka kivételt leszámítva —- nem termelt, csak történelmi müveket. Az erdélyi lélek ugyanis a mély és tradiciós erdélyi történelmiség tudatába burkolózott napi problémái elől. S ebből született meg a magyar történelmi regény reneszánsza. Az erdélyi történelmi regény színes, romantikus és felemelő példákban, de ostorozó intelmekben is gazdag hátteret nyújtott annak a szellemi kurzusnak, amely <a világháborút követő években irányította a magyarság gondolkozását és problémalátását. Ez a korszak magyar historizmus korszaka volt — s mi sem természetesebb, minthogy az az erdélyi irodalom, •mely szervesen kapcsolódott bele ebbe a szellemi áramlatba, nagy visszhangra talált. Tartsunk seregszemlét az erdélyi írók feUira nagy napok várhatók Géniben A szankciós konferencia összeüli Edén a tanácskozásokon ■■ Pénteken megkezdődik a béketárgyalás Laval, Hoare és Aloisi között • Óvatos olasz előnyomulás Abesszíniában Három fronton készít elő támadást az oíasz hadsereg Prága, október 31. A genfi tanácskozások megkezdődtek. A szankciós konferencia első üléseit csütörtökön tartotta? meg, de pozitív eredmény csak a pénteki üléseken várható, amikor a ma Londonból elindult Hoare angol külügyminiszter és az útját meggyorsító Laval is Géniben lesz. A csütörtöki tanácskozások után nyilvánvaló, hogy a népszövetség 45—48 állama életbelépteti az első négyféle szankciót s a gazdasági megtorlás offenzivája november közepetáján kezdődik Olaszország ellen. Ugyanakkor azonban a népszövetség városában komoly béketárgyalások indulnak, amelyeken Aloisi is résztvesz. A pénteki és a szombati nap ebből a szempontból döntő jelentőségű lehet* Az abessziniai harctéren az olaszok folytatták előnyomulásukat az északi fronton* Ad- disabebai jelentés szerint a Mussa Ali-hegy vidékén is előtörtek az olaszok, de akciójuk abesz- szin katonai vélemény szerint csak leplező manőver, hogy tehermentesítsék a makaiéi frontot Az abessziniaiak állítólag megállították ezen a vidéken az olasz előnyomulást. Megkezdődött a genfi munka . Genf, október 31. Vasconceljos portugál de-| Gén f ben összeült az a ti zennyolcas bizottság, legátus elnöklete alatt csütörtökön délelőtt | amely az Olaszország ellen foganatosítandó A négus öszvérháton, az elmaradhatatlan esernyővel, az Addis Abebából a harctérre vonuló seregek élén* gazdasági és pénzügyi szankciók egymás mellé rendeléséről tanácskozik* Az ülésen megjeleltek a reggel Genfibe érkezett Edén angol núnlsztér is, továbbá Madariaga spanyol delegátus és a kisantant követei* A bizottság megállapitotta, hogy csütörtök délig 47 állam határozta el az Olaszország elleni fegyverzárlatot és 45 állam a pénzügyi szankciókat* 43 állam hozzájárult az olasz áruk bevitelének korlátozásához és bizonyos nyerstermények Olaszországba való szállításának tilalmához. A kölcsönös megsegítés mellett 31 állam nyilatkozott. A bizottság ezután néhány jelentéktelenebb részletkérdést# tárgyalt A ina délelőtt Genfben kezdődő politikai megbeszéléseken résztvett Tlttdesca romáb külügyminiszter is, aki az éjszaka folyamán érkezett a népszövetség városába. Az olasz hivatalos je'entés Róma, október 31. A 33. olasz hivatalos jelentés a következőképpen hangzik: „De Bottö közli, hogy a feketeingesék szerdán aí eritreai fronton elérték a Malli-kutvidéket és megszállták a Makalébe vezető utat. A második hadtest által meghódított területen befejeződött a rabszolgák összeszámolása* A hatóságok megállapították, hogy ezen a vidéken összesen 16.000 rabszolga él. A szomáli fronton az abessziniaiak megtámadták az olaszok által megszállt Marcalié falut, de támadásukat visszaverték* 11 abesszin halott maradt a csatatéren* Az olasz bennszülött csapatok mindössze három halottat és két sebesültet veszítettek. A repülőtevékenység az egész fronton tovább tart. Nehéz utánpótlás Aszmara, október 31. Az olasz csapatok élelmiszerrel való ellátása okozza a legnagyobb nehézséget a keletafrikai fronton. A tengert a jelenlegi fronttól 360 kilométer választja el s ezt az utat naponta többször kell megtenni részben vasúton, részben autón, részben teherálig.tokkal, hogy a szükséges élelmiszer a csapatokba? juthasson. Az északi front katonái naponta 5Ö0 lett, — akinek nevét ismeri az olvasó, történelmi regényei révén vágott utat magának a siker felé: Tabéry Géza, Makkai Sándor, Szántó György, Koós Károly, Nyirő József, P. Gulácsy Irén. Az erdélyi regénytermésnek néhány remeke vagy fiókban maradt, vagy nem lendült hatása túl Erdély határain, mert az iró megkísérelte, hogy egyszer ne az erdélyi történelmi emlékezet kincsesbányájából merítsen, hanem korának hangjait szólaltassa meg. Szántó György „Ötszinü ember" című regénye, —• amely, szerény nézetem szerint, sokkal átfogóbb és irodalmi alkotásnak is maradandóbb érték, mint ennek a kivételes irói tehetségnek érdekes történelmi regényei —, tiz évig vándorolt kiadótól kiadóhoz s ma is, amikor már írója az első vonalba nyomult, ott lapul a fiók fenekén. Karácsonyi Benő „Pjotruska", című regén nyének vannak fejezetei, amelyek egyenesen világirodalmi rangra emelik a szerzőt, — ki tud róla? Székely Mózes volt az egyedüli, aki „Zátony" cimü regényével a mai Erdély problémáihoz nyúlt, Tabéry ilyen irányú kísérlete megbukott, Kacsóh Sándoré szintén, s talán csak Tamási Áronnak sikerült a mese fanyar, erdei tilinkó- szavával eldudolni a mai Erdély őszinte hangjait*. Néhány év óta azonban a magyar élete; uj nedvek járják át, uj gondolatok, uj tendenciák villoznak át a magyar szellemi glóbuszon s az úgynevezett történelmi gondolkozás mellett a szociális gondolkozás is követeli jogait. A magyarországi politikában is erőteljesen jelentkeznek, különösen a reformnemzedék térhódítása óta. szociális szempontok. Ez hozta meg a szlovenszkói regény magyarországi • reneszánszátjis. bs> a szellemi áramlat sodorja bele a magyar gondok és gondolatok tengerébe azt 4 gyorsiramu, élescsabogásu hegyi patakot, amelyet szlovenszkóí magyar' irodalomnak nevezünk. A szlovenszkói regény világa «* jelen, alakjai a ma megtépett emberei. A kor uralkodó eszmeáramlatai először a szlovenszkói magyar irót ragadták meg s először az ő lelkében vágtak mély nyomot. Amint az erdélyi magyar irodalomnak gerince a történelmi látás és problémakeresés, úgy .gerince a szlovenszkói magyar irodalomnak a szociájis gondolkozás. Történelmi regény után szociális regény divatja hozta magával,' hogy a szlovenszkói magyar iró helyet kapott az egyetemes magyar irodalomban-s. hogy innen is, onnan is helyeslőén bólogatnak feléje, ha. á maga. kicsit nyers,, romantjkamentes, .de, elpusztithatat- lanul magyar hangján:megszólaL
