Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-01 / 224. (3776.) szám

10 TOWM-Ma<AAR/HTWíAP 1935 október ít fce&t SzmHAzKönVvKai>TaRA Az egyházi zene ünnepe volt Ujházy dramatizált Missa Soíemnisének budapesti bemutatója Budapest, szeptember 30. A magyar Nem­zeti Színház összefogott a Palesztrina kórussal, a Filharmóniai Társasággal, Dohnányi Ernővel és az operaházi szólistákkal és ezzel a nagy apparátussal mutatta be Ujházy György drama­tizált Missa Solemnisét. Ennek a liturgikus drá­mának a lényege Beethoven halhatatlan remek­műve, a megrázó erejű Ünnepi Mise. A drama­tizáló Ujházy kezét természetesen megkötötte a liturgia nyomonkövetése. Beethoven zenéje mel­lett a próza nem ragadhat a magasba. Richard Wagner gondolata volt a „Gesamt- kunstwerk", azaz olyan mii, amelyben lehető­leg minden tökéletességgel bennfoglalbatík. Beethoven zenéje mellett egy hozzá hasonló költőre lenne szükség, aki a zenéjét dramati­zálhatná. Mindazonáltal a hatalmas budapesti produkció igen magas színvonalat nyújtott és értékes kísérlet volt. Németh Antal igazgató rendezte a misét és ez­zel a bemutatkozással teljes mértékben meggyőz­te a közönséget. Itt-ott némi túlzás volt tapasz­talható, de meg kell hajolni az uttörés nemes szándéka, a színészek, az énekesek és a zene­kar kiváló teljesítménye előtt. A színpadon nem reális világ nyilatkozott meg, az óriási szárnyas oltár az Anyaszentegy- házat képviseli, menzáján a későbbi szentek, a korábbi próféták előtt az utolsó vacsora játszó­dik le, hogy az elrendelt átlényegülés megvaló­suljon. A dramatizált Missa Solemnis kétségte­lenül alkalmi mü, hasonlatos Wagner ünnepi | játékához, a Parsifalhoz, amellyel Bayreuthot beszentelték. Az előadáson meglátszott, hogy egységes akarat hatotta át a közreműködőket. A színpadi képeket Horváth János tervezte stí­lusosan, az oltár középkori jellegű dombormű- veit Ohman Béla, a megkapó jelmezeket pedig Nagyajtai P. Teréz. Lehotay Árpád Üdvözítő­je isteni felsőbbségtől ragyogott, emberien szép volt, mint ahogy Krisztust ma elképzeljük. Szent Adalbertét Táray Ferenc, Dávid királyt Aponyi Géza, Szent Mihály arkangyalt Vórkonyi Zol­tán, Gábor főangyalt pedig Ungváry László sze­mélyesítette meg. A legnagyobb teljesítmény Beethoven Missa Soíemnisének előadása volt Dohnányi Ernő mesteri vezényletével. A beethoveni szellem­ben való tökéletes fölolvadással dirigálta a szó­listákat, a száztagú kórust és a filharmonikus zenekart. Báthy Anna szopránja, Basilides Mária bárso­nyost altja, Székelyhidy Ferenc csengő tenorja és Kálmán Oszkár basszusa a stílus fennköltsé­gével is nagyban hozzájárult az est magas szín­vonalához. A diszbemutató alkalmával a magyar politikai és egyházi élet és társadalom szinejava jelent meg. Ott volt többek között Innitzer bécsi bibo- ros-hercegérsek és Rótta pápai nuncius is. A díszpáholyban Horthy Miklós kormányzó és családja foglalt helyet és amikor bevonult, meg­szólaltak a harangok, kialudtak a lámpák és megkezdődött a Missa Solemnis előadása, ame­lyet a közönség áhitatos csendben és nagy meg- illetődéssel hallgatott végig. (A nagyszerű elő­adás méltatására még visszatérünk.) (*)Kántoriskola Pozsonyban. A pozsonyi vá­rosi orgona- és zeneiskola igazgatósága közili: A pozsonyi városi orgona- és zeneiskola (Po­zsony, Vigadó 3. emelet) októberben kezdődő egyéves kántartamio 1 y annot rendez. Ezen tan­folyamra legkésőbb csütörtökig, október 3-áig kell jelentkezni. Október 3-án délelőtt 11 óra­kor tartják meg a felvételi vizsgákat. A jelent­kezőknek legalább 3 polgári iskolai vagy meg­felelő középiskolai végzettséget kell igazolniok. A tanítás nyelve a szlovák és a magyar. Akik a tanfolyamot sikeresen elvégzik, kántori ok­levelet nyernek. Részletes felvilágosítást az ér­deklődőiknek szívesen ad az iskola irodája. — Az igazgatóság. (*) A háromszázéves Pázmány-egyetem szerepe az orvostudomány történetében hivatott méltatás­ra talál dr. Gvőry Tibor egyetemi tanár. h. ál­lamtitkár tanulmányában, amelyet a „BUVÁR“ most megjelent száma közöl, A Pázmány Péter Tudományegyetem természettudományi jelentősé­gét a folyóirat szerkesztője, Lambrecht Kálmán ismerteti. A dermatológiai világkongresszus al­kalmából dr. vitéz Berde Károly bőrgyógyászati kérdésekkel foglalkozik, a szüret ideje alatt pedig báró Malcomes Albert, dr. Visnya Aladár kőszegi muzeumigazgató cikkeinek ad időszerűséget. Még számos néprajzi, technikai és természettudományi ripoTt, bőséges folyóiratszemle és múzeumi rovat, sok könyvismertetés, nemcsak tudományos, ha­nem művészi szempontból is értékes száz eredeti kép gazdagítja a BÚVÁR legújabb számát, amely közli a fénykép- és rejtvénypályázat e heti nyer­teseinek névsorát is. (•) Filmezés Abesszíniában. Becsből jelentik: Dr. Martin Rikli osztrák rendező abessziniai filmriportját most mutatták be. Rikli az abesszí­niái filméletről a következőket mondotta: Tízezer méter filmet készítettem Abesszíniában, valamint kétezerötszáz fényképet. Hamar megnyertem a császár barátságát és az udvarban hangosfilm- színházat rendeztem be. A császár az udvarba ho­zatott néhány szomáUföldi fiatalembert, akik az előadás után kijelentették, hogy „a pokol volt a vásznon*1. A bennszülöttek föltűnően gyorsan ta­nulták meg a mesterséget. Abesszíniában össze­sen öt ihangosfilmszinház van ée minden filmet vámmentesen lehet bevinni az országba. A kopt keresztényeket könnyű volt a lencse elé csalni, de a mohamedánok nem engedték magukat fény­képezni, miután ezt tiltja a vallásuk. A császári palotában mindennap játszottunk híradót. Majd mindegyikben szerepelt a császár, aki szintén je­len volt az előadásokon és a közönség ilyenkor nagy tapssal nyilvánította tetszését. Egyébként árnyékban, sőt a hotelszobában is negyvenötfo­kos meleget kellett élveznem, (*) Meghalt a világ legöregebb színigazgató­nője. Londonból jelentik; Nyolcvankét éves koráiban meghalt Violett Molnotte, a világ legöregebb sziruigazgatónője. Fiatal korában igen híres operettszinésznő volt, lőöC-ben Londonban színházat építtetett, amelynek ügyeit őmaga intézte. (*) Uj f ilmhirek. Lucienne Boyer jelenleg a párisi Albaihibrában szerepel. — Jack Hilton egy londoni filmben szerepel a zenekarával. Ez a produkció revüfíim lesz, amelyhez a szebbnél-szebb táncosnők és görlök egész hadseregét szerződtették. Hilton a legújabb slágereket adja elő. — M u r á t i Lili első filmjéről, a „Csúnya lányiról az amerikai Variety című színházi újság cikk­ben számol be és pályafutását ismertetve ki­emeli, hogy mint filmszinésznő is elsőrangú karrier előtt áll. — Az élet titkát vitte filmre az Ufa kulturalosztálya. Ez biológiai film, amelyet mdkrofényképezőgéppel készí­tettek és amely a különböző élőlények kelet­kezését és fejlődését mutatja. — Lehár Ferenc nyilatkozott a Vig özvegy film­változatáról és azt mondotta, hogy tulajdon­képpen csak most látja olyannak a darabot, ahogy az operett kom pozíciójánál szerette volna. — A Columbia film statisztikájá­ból kiderül, hogy ez a filmgyár ma vezető­helyen áll. Különösen Grace Moore filmje, a „Szerelem éjszakája" aratott olyan sikert, amely a legnagyobb sikerekkel vetekédik. — Farkas Miklós „Varieté" cimü filmje, amelynek főszerepeit Hans Albers és Anna­bella játszák, óriási sikert aratott berlini és müncheni bemutatóján. () A magyar zseni pusztulása; „A Bólyayak“. Budapestről jelentik: a budapesti Nemzeti Színház október 4-én mutatja be Miklós Jenő „A Bólyayak" cimü színmüvét. A szerző poszthumus darabja a XIX. század elejét, Bólyay Farkas és fia, Bólyay János életét hozza színpadra. A darab a kettőt éle­sen szembeállítja egymással. Régi följegyzések sze­rint állítólag párbaj is volt fiú és apa között. A .matematikus zseni keménysége küszködik a apai szeretettel. Bólyay Farkas alakjában a darab a magyar zseni pusztulását festi tragikus' szíriekké!, a XIX. század elejének korhű rajza keretében. Az öreg Bólyay Farkas fájdalmas szerelme is végighú­zódik a darabon, amelyet Teleky grófnő iránt ér­zett. Az ifjabbik Bólyay szerioné Rózái, egy kis székely féíparasztleány. Tudja, hogy egy nő élete nem lehet vidám mellette. A mese folyamán Rózái is elhagyja Jánost a gyermekek kedvéért. KöZOAZ DAiVÁCf1 A javulás ütemét nem lehet erfiszakhal meggyorsítani Kormány-agytrfiszt nem pótolhatja a magánvállalatok bonyolult munkáját Prága, szeptember 30. Englis bankkormány­zó a „Nyomor a bőségben" cimü cikksorozatá­nak legújabb cikkében a többi között a követ­kezőket írja: A vállalatok gazdasági aktivitását nem lehet kikényszeríteni. Ezt az aktivitást nem állami in­tézkedésekkel, hanem azzal lehet elérni, hogy megteremtjük a munka és a vállalkozás általános előfeltételeit. Az adósságok kérdését is rendezni kell, mert ez is hozzátartozik a vállalatok rentabili­tásának kérdéséhez. Rendezni kell továbbá a közterhek és adók ügyét és nem szabad megváltoztatnunk a ter­melés struktúráját, mert annak megváltozta­tása esetleg odavezethet, hogy képtelenek le­szünk a nemzetközi csereforgalomban részt- venni. A kivitel élénkítése érdekében nem ajánlatos a kiviteli jutalmak rendszerének bevezetése. Az exportipar és a gazdasági élet forgalma akkor is megélénkül, ha a gyáripar nyugodtan dolgozhat és belső terhei, valamint termelési költségei arányban lesznek a valuta értékével és külső be­avatkozások nem zavarják meg a gazdasági élet menetét. A helyzet emez előföltételek teljesítése után, ha nem is azonnal, de megjavul, azonban a javulás ütemét erőszakkal nem lehet meg­gyorsítani. A gazdasági politika irányvonalának teljesen világosnak és tisztánlátónak kell lennie, mert a vállalkozóknak szabatos kalkulációkat és számí­tásokat kell késziteniök. Azt a sok ezer helyen lejátszódó folyamatot, amely gondolkodásból, találékonyságból és alkalmazkodásból áll, semmiféle kormány- agytröszt munkája nem helyettesítheti. A vállalkozói tevékenység a mai viszonyok közepette a holnaptól való aggodalom miatt nem élénkülhet meg. Aggodalomra az újabb devalváció iránti követelés, továbbá az az óhaj ad okot, hogy a beruházási munkálato­kat a kormány inflációs jellegű fedezettel biz­tosítsa és aggodalmat keltő az olyan „terv- gazdaság" iránti követelés, amely nem ad konkrét tartalmat ennek a követelésnek. A gazdasági aktivitást a kormány beruházási munkálatokkal kiegészítheti, de ugyanakkor igyekeznie kell megoldani a munkanélküliség szociális problémáját is. A szociális érdekek nyomására esetleg beavatkozások is történnek majd a vállalkozói tevékenységbe (a munkaidő szabályozása), de a kellő intézkedések fogana­té sitása során nem szabad figyelmen kívül hagy­(*) Szabadtéri szinelőadások • a drezdai Zwingerben. Drezdából jelentik: Most feje­ződtek be a drezdai Zwinger hónapok óta tartó restaurálási munkálatai. Nemcsak ma­gát a világhírű épületet, hanem a díszletül szolgáló kétszáz szobrot is kijavították az ere­deti tervzajzok szerint. A Zwinger legszebb részében, a Wallpavillomban a jövőben sza­badtéri előadásokat fognak rendezni. (•) A budapesti színházak e heti műsora. Ope­raház: Kedd: Farsangi lakodalom (Évadnyitó előadás.) Szerda: Jánoe vitéz. Csütörtök: Faust. Péntek: Hegyek alján. Szombat: Tristan és Isol- da. Vasárnap: Hunyadi László (Uj betanulással.) Hétfő: Bajazzók; Kuruc mese. Kedd: Rigoletto (Garay Ernő vendégfelléptével.) — Nemzeti Szín­ház: Kedd, szerda, csütörtök: Missa Sollemnis. Péntek: A Bolyaiak (Először. Évadnyitó előadás.) Szombat, vasárnap: A Bolyaiak. — Vígszínház: Kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, va­sárnap d. u. é eiste, hétfő (huszonötödször): Sze­relemből elégtelen. — Magyar Színház: Kedd, szerda, csütörtök, vasárnap d. u.: Pityu. Péntek: A „Mindenki lépik egyet" nyilvános főpróbája. Szombat (először), vasárnap, hétfő: Mindenki lépik egyet. — Belvárosi Színház: Egész héten minden este és vasárnap d. u.: Az esernyős király. — Városi Színház: Egész héten minden este és va­sárnap d. u.: Aki mer, az nyer. — Király-Szinház: Keddtől minden délután és este: Három a kislány. — Kamaraszínház. Egész héten minden este és vasárnap délután: Százhúszat tempó. — András- sy-uti Színház: Egész héten minden eBte és va­sárnap délután: Nem ismerlek többé! A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Kedden: Az utolsó szerep. Szerdán: D. u.: Az abbé. ■—• Este: Marica grófnő. Kálmán Imre nagysikerű ope­rettjének fölujitása. Csütörtök este: Marica grófnő. Operett. Péntek este: A szépségkirálynő. Martos- Szenes—-Paksy József operettujdonsá- gának bemutató előadása. ni azt a körülményt, hogy az exportipar versenyképességének határán van, tehát ügyelni kell a vállalkozás stabilitásának megőrzésére, a rentabilitás és a versenyképes­ség fenntartására, mert ellenkező esetben több munkás veszthetné el munkáját, mint amennyi munkanélkülinek a foganatosított rendelkezések munkalehetőséget adnak. Az exportipar helyze­te nincsen messze attól a ponttól, ahol újabb válságba esik és tudnunk kell, hogy az építési tevékenység lehetetlenülése mellett a kivitel válsága a legfőbb oka gazdasági nehézségeinknek. (Franciaország pótkontingenseket engedé­lyez Csehszlovákiának.) A Párisiban folyó francia—csehszlovák gazdasági tárgyalások kedvező mederben haladva befejeződésükhöz közelednek. Francia részről hajlandóság mu­tatkozik arra, hogy Csehszlovákia számára nagyobb beviteli kontingenseket biztosítsa­nak az év negyedik negyedében történő áru­szállításokra. Ezzel szemben a francia keres­kedelmi kormány azt kívánja, hogy Cseh­szlovákia ebben az évben se térjen át francia viszonylatban a klíringrendszerre és ne mó­dosítsa eddigi devizagyakorlatát. Csehszlo­vák részről a francia kívánságokat elfogad­hatónak tartják s igy a francia kormány rövi­desen fölemelheti Csehszlovákia beviteli hányadait. (A fakitermelés kérdésében a faszakma egy­séges állásfoglalásra készül.) A csehszlovákiai fürészt/ulajdonosok országos egyesülete bírálat tárgyává tette a kormány ama szándékát, hogy az építési tevékenység megélénkitése érdeké­ben az építőanyag árát ellenőrzés alá veti. A fürésztulajdonosok bírálatukban leszögezik, hogy a fa 1929 óta mintegy 50 százalékkal ol­csóbbodott és abbeli véleményüknek adnak ki­fejezést, hogy az éípitéei tevékenység bármilyen fokú élénkülése esetén sem kell attól tartani, hogy a faárak az 1929. évi színvonalra emel­kednek. A fűrésztulajd onoeok egyesülete bi­zottsági ülést hívott egyibe s az ülés napirend­jére a fakitermelés korlátozásáról szóló kor­mányrendelet novellázásának ügyével kapcso­latos időszerű kérdéseket tűzte. A bizottság szakvéleményt készít ebben a kérdésiben és vé­leményét a faszindikátus tamácstesttiletéhex juttatja el. A tanácstestület október 11-én ül össze és a fürésztulajdonosok szakvéleménye alapján foglal majd állást a rendelet novellázá­sának kérdéséhez. Az érdekeltek sorában mozgalom indult meg aziránt, hogy a fakiter­melés korlátozásáról szóló rendelet módosítá­sával kapcsolatban a faszakma egységes állás­pontot foglaljon eL (Adómorál.) Vrany szenátor a Venkovban megjelent cikkében Trapl miniszter ismeretes mintaváeári nyilatkozatához visszatérve, az adómorál kérdésével foglalkozik s azt állítja, hogy a pénzügyi hatóságok túl szigorúan ke­zelik a gazdákat. A cikkíró adatai szerint a Zsivnóbank egy fillért sem fizetett átiratási il­leték és vagyonnöv^cedési adó címén, amidőn milliárdos értékű bányamüveket vett Orlova- Lazyban. Vrany úgy véli, hogy legalább 50 mil­lió koronát kellett volna a földműveseknek fi­zetniük, ha ők vették volna meg ezeket az ob­jektumokat. Az adómorálnak az sem használt, hogy a pénzügyi kormány a korona devalvá­ciója előtt többszáamillió korona értékű devi­zát hagyott a bankok birtokában és ezzel meg­engedte, hogy azok 80 millió koronát keresse­nek a devalváció révén, noha ez a nyereség az államkincstárt illette volna meg. A cikkíró né­zete szerint „kettős erkölcsünk van, az egyik a kapitalisták és a másik a parasztok 6zájnára érvényes". (E hét közepén Becsben folytatják a ma­gyar—osztrák gazdasági tárgyalásokat.) Buda­pestről jelentik: A magyar—osztrák vegyes- bizottság szombat délután befejezte az ülésszak budapesti tanácskozásait és a tárgya­lásokat e hét közepéig megszakította, amikor a magyar kormánykiküldöttek Nickl Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­ter vezetésével Becsbe fognak felutazni az ülésszak munkájának folytatása céljából. Az eddigi tanácskozásokról hivatalos közlést nem adtak ki, de közgazdasági körökben elter­jedt hírek alapján annyi megállapítható, hogy a budapesti megbeszélések főleg a búza- kérdés körül forogtak. A fennálló szerződés szerint Magyarország 20 schillinges egység­áron szállítja ki az idei buzakontingenst Ausztriába, azonban az idei termés kitűnő minősége és a világpiacokon jelentkező hossz- tendencia miatt ennek az árnak a betartása bizonyos nehézségekbe ütközik. Ezekuek a nehézségeknek a kiküszöbölése a bécsi tár­gyalásoknak lesz a feladata.

Next

/
Thumbnails
Contents