Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-06 / 229. (3781.) szám
7 1935 október 6, vasárnap. 'Krmai-Mag^ar-hi rmp A vérző Abesszínia — Kis ismétlő óra a történelemből és földrajzból — Prága, október 5. A föld, amelynek testén .véres sebeket hasítanak a repülőbombák és gránátok, ötezer kilométernyi távolságban fekszik Európától, — ha tehát nem történnek súlyos diplomáciai hibák időközben, aligha fog a tűzvész átterjedni Európára. Ennek ellenére az egész müveit világ fokozott érdeklődéssel figyeli a keletafrikai eseményeket, nemcsak azért, mert az abessziniai olasz hadjárat esetleg egy uj világháború magvát hordozza magában, hanem azért is, mert történelmi szempontból különös jelentőséget ad a most folyó háborúnak az a körülmény, hogy Abesszinia az egyetlen független fekete állam Afrikában, amelyre fehér hatalmak még nem tették rá a kezüket. Afrikában tulajdonképpen papírforma szerint három független' állam van, ezek közül az egyik Egyiptom, amely katonailag és politikailag Angliától függ, a másik pedig Libéria, a kontinens délnyugati partján fekszik, jelentéktelen néger államocska, amelynek sem kereskedelmileg, sem sztratégiailag nincsen jelentősége, egyébként is az összes kereskedelmi és gazdasági lehetőségeket, amelyeket e szegény ország nyújt, az amerikai Egyesült Államok tartják kezükben. Abesz- szinia az utolsó önálló fekete birodalom az egész afrikai kontinensen, érthető tehát, ha a világ összes szines népei izgalommal figyelik ennek az országnak kétségbeesett önvédelmi harcát. Tejjel-mézzet folyó Kánaán Abesszíniáról földrajzi és néprajzi fogalmaink meglehetősen bizonytalanok, Nem lehet pontosan megállapítani, hogy mekkora Abesszínia, hogy mennyi lakosa van, természetesen gazdasági értékeiről is nagyon eltérő és bizonytalan fogalmaink vannak. Abesszinia neve a statisztikai évkönyvekben alig fordul elő. Soha nem volt népszámlálás, területét nem mérték fel; egyes becslések szerint, — amelyek természetesen csak hozzávetőlegesek, 4L a birodalom területe kilencszázezer—egymillió négyzetkilométer között ingadozik. Lakóinak számát pedig régebben tízmillióra becsülték, a népszövetségi becslés azonban csak öt és fél millióról tud. Annyi bizonyos, hogy az ország területének legnagyobb része nemcsak lakatlan, hanem egyszerűen lakhatatlan. Magas hegyek tornyosulnak egymás felett, melyeknek csúcsa 4600 méter magasra is fölnyulik, tehát a Mont Blanc magasságába. A tulajdonképpeni népes vidék e hatalmas hegységek koszorújában elterülő felföld, amely kétezer méter magasságban fekszik a tenger szine fölött ken a vetemény, az elvetett mag úgyszólván máról-holnapra bokorrá terebélyesedik vagy sudárba szökken. Narancs, citrom, gumifa, gyapot, banán, datolya, dohány, gabona és fűszer nő káprázatos, illatos pompában a gazdag fennsíkon. Néhol óriási területeken vadon terem a kávé és valóságos pálma- és eukaliptusz-őserdők borítják a vidéket. Itt van egyébként Kaffa tartományban a kávé őshazája, innen került az arábiai Mokkába és onnan terjedt el az egész világon. Feljebb, az örök jég hazája felé vezető magasabb hegyek oldalán gazdag legelőket találunk, amelyeken a jellegzetes feketefejü abessziniai juhok és kecskék legelnek. Lejebb pedig a zebu- csordák tömegei nyargalásznak az üde pázsiton. Az öszvér a legfontosabb háziállat, mert egyedül bírja a fárasztó hegyi és sivatagi utat. Az abessziniai öszvérek szokatlanul erősek, sokkal szélesebb hátuk van például, mint máshol, úgyhogy málhaszállitásra is rendkívül alkalmasak. Persze Abesszíniában sem a földművelésben, sem az állattenyésztésben nincsen rendszer. Egészen magától tenyésztődik minden, nem sokat törődnek vele. Vadállatokban is rendkívül gazdag Abesszinia: Elefántcsordák törtetnek az őserdőben. Az égbolton rózsaszín felhő gyanánt úsznak át a flamingók, rinoce- rosz, párduc, leopárd és oroszlán vadászik a szelíd gazellákra, antilopokra, zebrákra és zsiráfokra. A tavakban vizilovak és krokodilusok tanyáznak, az éjszakában pedig a farkas és a hiéna versenyt üvölt a sakálokkal. Kezdetleges pénzgazdálkodás — mesebeli természeti kincsek Abesszinia gazdasági értékeiről és természeti kincseiről a háborúval kapcsolatban rendkívül sokat írtak az európai lapok, de ebben a kérdésben is éppen olyan bizonytalanság uralkodik, mint minden más kérdésben, amely e sötét tartománnyal összefügg. Külkereskedelmi statisztikája az országnak természetesen nincsen és csak az Abessziniától vásárló és annak eladó országok statisztikájából lehet a külkereskedelmi forgalom nagyságára következtetni. Ezekből a számokból derül ki, hogy a behozatal és kivitel összege nem haladja meg évente a 100 millió koronát. Első helyen áll a behozatalban Németország körülbelül egymillió márkával. A hadviselés gazdasági előfeltételeinek a nemzeti jövedelem, illetőleg ennek a háborúnak mozgósítható tartalékai a mértékadók. Ha tízmillió ember körülbelül százmillió koronával évente el tudja látni gazdasági szükségleteit, ez teljesen fejletlen pénzgazdálkodásra mutat. A háborús tömegek ellátása szempontjából azonban nem jelent különösebb akadályt, viszont feltétlenül megnehezíti a modern hadieszközök beszerzését. Abesszíniának van ugyan bankjegykibocsátó intézete, amely azonban eszközeinek szűk voltánál fogva nem alkalmas a háborúnak jegybank-hitelekkel való finanszírozására vagy hadikölcsönök kibocsátására. Az azután, hogy Abesszinia külföldről kaphat-e hiteleket, nem gazdasági, hanem világpolitikai kérdés. Fizetési eszköze a Mária Terézia-tallér, amelyet 1751 óta a bécsi pénzverde szállít a rendelkezésére bocsátott ezüstből Abesszíniának. Az etiopiai jegybank elnökének múlt év októberében tett kijelentése szerint • " ® * * " * ■“ _ j IjjjSSÖS* 1 _________________________________í_r£_ mi nt ahogy azt már többizben kifejtettük lapunk hasábjain, — nem teheti Szudán sorsát függővé egy másik hatalomtól. Színes £ isgyva népegyveleg — pííis.. ’aság •-J C5 Abesszinia te: -in mintegy tizenkilenc kü- i lönböző fajta nép él összekeveredve. Mint is-, meretes, a négus és az uralkodó nép Salamon zsidó királytól és Sába királynőtől származtatja ■ magát. Amint az éghajlat minden változatát megtaláljuk itt, ugyanúgy az afrikai rászoknak majdnem minden változata is fellelhető. A szomáli négerek, a sémita szoabeliek, a tigréiek, a harrariak, a kaffák, a burgák, a gallák, a danakilok, az amharák zűrzavaros tömegeit egységes nyelv és vallásközösség sem tartja össze, mert hiszen más-más nyelvet beszélnek és nem is értik meg egymást. Az uralkodó népek kopt keresztények, más népfajok mohamedánok, a gallák pedig részben keresztények, részben mohamedánok és részben 'pogányok. A Tana-tó körül élő fallasák a zsidó vallást követik, héberül nem tudnak, kereskedéshez nem konyitanak, de magukat a Jeruzsálemből elmenekült egyik zsidó törzs le- származottainak tekintik. Kézművességgel foglalkoznak. Földműveléssel a legelterjedtebb néptörzs tagjai foglalkoznak, akik a tulajdonképpeni Etiópia lakosainak kétharmad részét teszik és mint általában a földműves népek, barátságosak és jólelküek. A kereszténység a Krisztus utáni negyedik században terjedt el Abesszíniában, de az abesszinek a zsidó ünnepeket is megtartják, úgyhogy sehol a világon nincsen annyi ünnep, mint ebben az országban. Csak böjtnap van kétszáz egy évben és a szombatot és a vasárnapot is megtartják. Az újév is őszre esik, egyidőben a zsidók uj- esztendejével. A legtöbbet vitatott problémája a különben rendkívül kezdetleges abessziniai társadalomnak a rabszolgaság. Amint ismeretes, Abesszinia — amikor fölvették a népszövetségbe -- ígéretet tett, hogy a rabszolgaságot megszünteti és Hailé Szelasszié császár valóban kísérleteket is tett e szörnyű társadalmi csökevény lefaragására. 1930-ban törvényt is hozott ellene, de intézkedéseivel mindössze annyit ért el, hogy 1924-től 1927-ig 1109 rabszolgát bocsátottak szabadon, s azóta is további 3647 rabszolgának adták meg a szabadságot. Abesszinia bán ma is legalább kétmillió rabszolga van, de nem lehetetlen, hogy sokkal több. Az abesszin rabszolga-kérdésről Sir Simon volt angol külügyminiszter felesége megrendítő dokumentumokkal alátámasztott könyvet adott ki, amely annak idején az egész világot felrázta. Megrendítő színekkel ecseteli Lady Simon az abessziniai rabszolgák sorsát. A főrabszolgatar- tók az abessziniai kiskirályok, némelyiknek 15 ezer rabszolgája is van. Ha szűkében vannak a pénznek, rabszolgával fizetnek, adót és illetéket is lehet Abesszíniában rabszolgával fizetni. Hogy ne fogyjanak ki a rabszolgákból, emberrabló hóditó hadjáratokat intéznek az Abesz- sziniával határos országokban. Persze ez a ,,szép“ szokás azóta, amióta európai hatalmak jobban őrködnek gyarmataik határán, jelentősen alább hagyott. Azóta saját országukban garázdálkodnak a rabszolgavadászok s az a falu, amelyet egyszer a rabszolgakereskedők megrohantak, teljesen kipusztul. A világ legnagyobb személyi hatatommal rendelkező uralkodója s a négus Az abessziniai felföld egyébként az afrikai kontinens középső részének kolonizádós célokra legalkalmasabb része, mert az éghajlat európai ember számára meglehetősen elviselhető ezen a vidéken, Mig a tengerparton, különösen abban a két öbölben, amelyekből az ut Abesszíniába vezet, elviselhetetlen forróság uralkodik, — mert a Szahara tikkasztó lehellete árad Afrika belsejéből és a Vöröstenger felett az Arábiából jövő gyilkos hőséggel találkozik, az Indiai óceán felől pedig az egyenlítő kánikulája adja le itt üdvözletét. Addig az abessziniai felföldön magaslati fekvésénél fogva nagyon kellemes az éghajlat. Természetesen a nappali és éjszakai hőmérséklet között szélsőséges eltolódások vannak. Mig nappal a majdnem merőlegesen sütő nap úgy felheviti a levegőt, hogy néha ötven fok Celsius forróság van, éjszaka hirtelen lehűl a levegő és a hőmérő alig mutat egy-két fokot a fagypont felett. A magas hegyek csúcsát örök hő borítja. Amilyen változatos az éghajlat, olyan változatos természetesen az állat- és növényvilág is. Legalsó réteg a sivatag, ott néhány oázison kívül, melyek fölött keselyük keringenek, semmi sincs, csak száraz, tüskés sivatagi bozót tünede- zik föl itt-ott. Ennek a különös növénynek, amelyet Ausztráliában serub-nak neveznek, fontos szerep jutott a most folyó háborúban. A bennszülöttek, de maguk az olaszok is drőtsövény helyett használják. A grafid chacoi háborúban a bolíviaiak is ezzel erősítették meg állásaikat. A felföldön paradicsomi bőségben terem meg minden, ami szem-szájnak ingere. Hihetetlen gyorsasággal fejlődik ezen az istenáldotta vidéa tezaurált tallérokkal együtt körülbelül 35— 50 millió Mária Terézia-tallér van Abesszinia területén. Természetesen ez a becslés is, akár a többi, csak hozzávetőleges és a pénzforgalomra vonatkozólag pontosabb adatokat az ország árnivója nyújt: egy tállérral, amelynek értéke körülbelül 15— 20 korona, a bennszülöttek mindegyike egyhavi szükségletét tudja fedezni. A létminimum tehát évi tizenkét tallér, ha a lakosok számát tízmillióra tesszük és feltételezzük, hogy egy tallér évente tizenkétszer fordul meg, akkor körülbelül 10—12 millióra becsülhető minimálisan a Mária Terézia-tallérnak, mint fizetési eszköznek évi forgalma. Persze ehhez hozzá kell számítani, hogy a felső rétegek pénz- forgalma sokkal nagyobb, mint az egészen szegény lakosságé, azonkívül a tezaurált pénzeket is számításba kell venni. A bank által kibocsátott bankjegyek értéke 3.3 millió tallér, de ezek kevés szerepet játszanak az abesszin gazdaságban. Sokkal nagyobb jelentősége van Abesszinia gazdasága szempontjából magának a talajnak, amelyen, mint előbb ismertettük, gabonát, gyapotot, gumit és kávét termelnek. Ásványokban is rendkívül gazdag Abesszinia, de az ásványkincseknek legnagyobb része még nincsen föltárva. Arany, szén, réz, kén, platina bőven található, az ország északkeleti részében pedig hatalmas sómezők terülnek el. Ugyancsak nagy gazdasági értéket képviselnek Abesszinia vizei is, különösen a Tana-tó, amelynek vize a Kék Nílust táplálja. A Tana-tó kulcsa az egész szudáni gyapottermelésnek és Anglia és Olaszország között Abesszíniában támadt gazdasági érdekellentéteknek magvát éppen a Tana-tó birtoka képezi, mert hiszen Anglia, — Minden politikai, sőt gazdasági hatalomnak forrása és föltétien ura a négus. A négus jelenleg a világon a legnagyobb személyi hatalommal rendelkező államfő, utána következik rögtön Hitler. A négus korlátlan hatalommal uralkodik alattvalói fölött, akit földreborulva kötelesek alattvalói üdvözölni, ő viszont köteles, ha utón van, bárkinek a kívánságára megállni és azonnal kihallgatást adni az illetőnek. A legutolsó rabszolga is bátran beszélhet vele. Az alattvalók megajándékozzák a négust, viszont ő is köteles nagy lakomákon megvendégelni őket. Abesszíniában minden föld tulajdonjoga a né- gusé s voltaképpen senki sem lehet földbirtokos, hanem csak hűbérese a négusnak, vagyis helyettesének, az illető tartomány kormányzójának, aki a földet bármikor elveheti művelőjétől. Ezt azonban nem teszi meg, hanem csak terményeinek egy részét szedi el. A hűbéri birtok, sőt a rasszok óriási tartományai is, haláluk után visszaszállnak az államra, vagyis a négusra. Persze a hatalom megszerzése körül is ókori „erkölcsök" érvényesülnek: véres cselszövények, politikai gyilkosságok, összeesküvések, palotaforradalmak. A mostani uralkodó 1891 julius 24-én született mint a Harrar tartomány generalisszimuszának HÁBORÚS IZGALOM LONDONBAN Az abessziniai háború kitörésének hírére nagy embertömeg gyülekezett a Bucking- ham-palota előtt, ahol az angol kormány tagjai koronatanácsra a királynál voltat hivatalosak,
