Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-04 / 227. (3779.) szám

f 19$5 október 4, péntek. 'VRXGAlAVwAARHTRLaP 11- KéZCÍAZDA^AfiP. Szlovenszkón 3.5 százalékkal emelkedett, Kárpátalján 1.8 százalékkal csikként a munkanélküliek száma Ismét emelkedik a munkanélküliség Prága, október 3. A népjóléti minisztérium sajtóosztálya jelend: A munkanélküliek száma szeptember 30-án az előzetes jelentések szerint az dőző havi kimutatásban közölt 557.566-ról 571.600-ra emelkedett. A munkanélküliség emelkedése számokban 14.104 és százalékban kifejezve 2.5 százalék. A , x-társaság egyes részeiben a munkanél­küliség a következőképpen alakult: Csehország- ha® 3.3, Morvaországban és Sziléziában 0.9 és Szlovenszkón 3.5 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma. Kárpátalján ezzel szem­ben a munkanélküliség Í.8 százalékkal csök­kent. A tavalyi év azonos adatához viszonyítva a munkanélküliség 4.597 egyénnel, azaz 0.8 szá­zalékkal kisebb. * Amidőn a népjóléti minisztérium multhavi ki­mutatását közöltük, aíbbeli véleményünknek ad­tunk kifejezést, hogy ebben az esztendőben az 557.566 munkanélkülit nyilvántartó létszámmal a munkapiac elérte idényszerü javulásának tető­pontját s további javulásra már nincsen kilátás. Szeptemberben a helyzet valóban isméit súlyos­bodott és megindult a munkanélküliség emelke­désének valószinüleg a jövő év tavaszáig tartó újabb folyamata. A munkapiac helyzete egységesen nem válto­zott, mert amig aránylag a legnagyobb mérték­ben Szlovenszkón emelkedett az el nem helyez­hető munkaerők száma, addig Kárpátalján 1.8 százalékkal csőikként a munkanélküliség. A tavalyi év azonoe szakához viszonyítva a helyzet javult. A javulás, nézetünk szerint, főképpen azzal ma­gyarázható, hogy tavaly szeptemberben a ko­rábban megkezdett épitési idény már befejező­dött s ebben az esztendőben még nem ért véget a múlt hó folyamán. Október 1-én hetvenezer leszerelt katona ke­rült ki a kaszárnyákból. Ezek túlnyomó rész­ben nem találnak tüstént elhelyezkedésre, ami minden bizonnyal hatással lesz a munkanélküli- statisztika októberi alakulására. Ausztria, Magyarország és Lengye • ország előnyős helyzete miatt Csehszlovákia nem bírja a ver­senyt a román piacon Prága, október 3. Peroutka volt kereskedel­mi miniszter, a Csehszlovák Nemzeti Bank főigazgatója a bukaresti Árgus cimü közgaz­dasági lap részére a román—csehszlovák áru- csereforgatom időszerű kérdéséről nyilatkozott és a többi között a következőket mondotta: A román—csehszlovák áruosereforgalom as utóbbi időben olyan erős mértékben esett vissza, hogy a két állam közötti ke­reskedelmi és gazdasági kapcsolat kérdését újabb tanulmányozás tárgyává kell tenni. Az áruosereformálom csökkenését Csehszlo­vákia felelős tényezői őszinte sajnálkozással szemlélik. Csehszlovákia a román piacon a vele versenyt folytató államok egy részével, úgymint Ausztriával, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben hátrányos hely­zetben van. A hátrányos helyzet magyará­zata abban van, hogy a fölsorolt államok a magánkontpenzációs rendszer előnyét él­vezhetik, amíg Csehszlovákia ebben az előnyben nem részesül. Csehszlovákia gazdasági helyzetét román viszonylatban az a körülmény is hátrányosan befolyásolja, hogy a román exportőr Bécsiben vagy Budapesten magasabb árat ér el, mint a milyen árat a csehszlovákiai importőr fizet­het neki. A különbözet 1Ö—15 százalékot is kitesz. Csehszlovákia kénytelen lesz a legtöbb kedvezmény elvére való hivatkozással hason­ló rendszer alkalmazását kérni, mint a milyen rendszert Románia a fölsorolt államokkal szemben alkalmaz, mert egyedül e rendszer ad magyarázatot arra, hogy Románia kivitele miért irányul Ausztria felé és miért nem irányult Csehszlovákia felé. A helyzet ilyen változása súlyos károsodást jelent Csehszlovákiának, mert kellő mérté- kü behozatal híján nem exportálhat Romániába. A csehszlovákiai exportipar érdeke kívánja meg, hogy a Romániáiból eredő áruk behoza­tala fokozódjék. Ha nincs import, nincsenek fizetési eszközök a Romániába irányuló ex­portcikkek megfizetésére. Peroutka végül abbeli óhajának adott ki­fejezést, hogy a román—csehszlovák gazda­sági kapcsolatok jelentős és aktív árucsere­forgalom alakjában mielőbb kiépüljenek, ami­nek — nézete szerint — elháríthatatlan aka­dálya nincsen. (A kassai kamara a kereskedelmi mérnöki cim bevezetése ellen foglalt állást.) Kassáról jelen­tik: A kassai kereskedelmi- és iparkamara keres­kedelmi osztálya ülést tartott Kustra Gyula kamarai alelnök elnöklésével. Az ülés több elvi jelentőségű kérdéssel foglalkozott behatóan. Az autorizált kereskedelmi mérnökök cimének be­vezetése ellen foglalt állást, amely cimet e az ezzel járó széleskörű jogosultságot a kereske­delmi főiskolák végzett, hallgatói részére kíván­nák biztosítani. Beható megvitatás tárgyát ké­pezte a poprádi ipartársulat javaslata a mini­mális árak megállapítására egyes fontosabb élel­mi cikkre nézve. Annak ellenére, hogy több ipar- társulat magáévá tette az indítványt, az osz­tály nem tehette azt magáévá a mai időben, ami­kor az általános tendencia a maximális árak megállapítására és a drágaság leküzdésére irá­nyul. Figyelmezteti azonban az ipartársulatokat az ipartörvény 160-ik szakaszára, valamint a tisztességtelen versenyről szóló törvény 53-ik sza­kaszában adott lehetőségekre, amelyek az árrom- boláeteal folytatott tisztességtelen verseny leküz­désére praktikus módot adnak. Ennek felihaszná­lásában a társulatok a kamarák részéről is tá­mogatást nyernek. (Magyarország fizetési statisztikája.) Buda­pestről jelentik: Szeptember hónapban Magyar- országon 35 esetben indult meg kényszer- vagy magánegyezségi eljárás, ami az előző év ha­sonló hónapjában felmerült 23 esettel szemben némi emelkedést mutat. Az ügyek számának emelkedése dacára nem változott azonban a tartozások Összege. Az év első háromnegyedé­ben 533 uj kényszer- és magánegyezségi eset merült fel, szemben az előző év hasonló idősza^ kának 389 inzolvenciájával, ami 37 százalékos emelkedésnek felel meg. Ezzel szemben figye­lemreméltó, hogy a tartozások összege az el­múlt évihez képest nem emelkedett. Ez azt mu­tatja, hogy a fizetésképtelenségek gazdasági jelentősége ez év 6orán is csökkent. Amíg az előző éviben egyezségi ügyekben a tartozások átlagösszege 38.500 pengőt ért el, addig ez év­ben az átlagtartozás nem volt több 27.500 pen­gőnél. Ez év első háromnegyedében 49 csődeset merült fel. így az előző év hasonló időszakához képest 32 százalékos csökkenés állapítható meg. (A cukorrépa terméskilátásai nem járul­ták.) A cukorgyárak kutatóintézetének jelen­tése szerint a várható cukorrépatermés 4 (a tavalyi év azonos szakában 1) százalékban igen jónak, 28 (64) százalékban jónak, 46 (32) százalékban kielégítőnek és 32 (3) százalék­ban rossznak ígérkezik. Egyes vidékeken már megkezdődött a cukorrépa betakarítása. (Apad a Francia Beák aranykészlete.) Paris­ból jelentik: A Franci* Bank szeptember 20-án lezárt mérlege arról tanúskodik, hogy az Egye­sült Anamok felé irányuló aranykiözönlés las­san, de szakadatlanul tovább folyik. Az arany- készlet. amely az előző héten 61 millió frank­kal fogyatkozott meg, ezúttal 117 mlilió frank csökkenést mutat és 71.878,000.000 frankot tesz ki. Az ércfedezet százalékszáma 75.72-ről 75.36-ra esett. (Jugoszláviában be beli jelenteni a kül­földiek birtokában lévő állampapírokat.) Belgráditól jelenti: A Nemzeti Bank utasította az összes pénzintézeteket, vállalatokat, cége­ket és privát személyeket, hogy' haladéktala­nul, legkésőbb azonban október 10-ig jelent­sék be a külföldiek birtokéban levő állam­papírokat. (Még nincs intézkedés a müisirgj árak gyár­tási kontingensének felemelésére.) A nép­jóléti minisztérium, amint jelentettük, azzal az indítvánnyal fordult a minisztertanácshoz, hogy a müzsirgyárak termelési kontingensét a fenyegető margarin- és müzairhiányra való tekintettel azonnal emelje fel. A népjóléti minisztérium 1500 vagont kitevő pótkontin­genst kívánt, ezt az indítványát a miniszter­tanács nem fogadta el, mire a kontingens 30 százalékkal való fölemelését követelte, ami az eredetileg kívánt 1500 vagonos pót­kontingensnél többet tesz ki. A miizsirgyár­tás fokozása ellen az agrárpárt lapjai hevesen tiltakoznak, a baloldali lapok viszont ugyan­csak erélyesen követelik a termelési hányad fölemelését. A Ceské Stóvo adatai szerint a belföldi fogyasztás , 7865 vagon müzsirt és margarint igényel s a müzsirgyárak termelési kontingense ezzel szemben mindössze 5537 vagont tesz ki, ami 2328 vagonnal kevesebb a piac szükségleténél. Az idézett lap aíbbeli követelésének ad kifejezést, hogy & kormány 2000 vagon müzsir gyártásának engedélyét kontingensen felül erre az esztendőre hala­déktalanul adja meg. A Prager Börsen-Cou- rier értesülése szerint a kormány csak 500 vagonnal hajlandó a müzsirgyártási kontin­genst fölemelni. (Csendesebb a búza világpiaca.) A nagy nyu­gati tőzsdéken az elmúlt hetek viharos hossz- mozgalma után némi megnyugvás állott be. Londoni üzleti körök ezt azzal magyarázzák, hogy a külpolitikai helyzet kisebb mértékben enyhült. Az árak ingadozása és részbeni gyen­gülése azt is mutatja, hogy a nagy drágulást tulnyomórésrben spekulatív műveletek okozták. Az utóbbi időben azonban a vállalkozó kedv alább hagyott és sokan szabadulni igyekeztek kötelezettségeiktől. Voltak egyéb okok is, ame­lyek nyugodtabbá tették a gabonapiacokat. Sok találgatás után az argentínai kormány köz­zétette hivatalos jelentését a bevetett terület­ről - kiderült, hogy eddig üzleti körökben túl­zottan ítélték meg a területek csökkenését. Ezenkívül az angol piacon ismét megjelent az orosz buzakinólat s az árak ennek folytán is gyengülésre hajlottak. Mit kapunk a valutákért9 Prága, október 3. Ki 100 pengőért ....... 490.50 100 schillingért ........................ 463.50 10 0 zlotyért < ........................ 456.— 10 0 lejért ................................. 13.95 10 0 márkáért.............. 728.— 10 0 dinárért ............................ 53.30 10 0 svájci frankért.... 783.50 10 0 francia frankért ..... 159.20 100 belga frankért.... 409.— 10 0 Hráért ................................. 162.40 10 0 holland forintért .... 1630.— 1 amerikai dollárért .... 23.95 1 angol fontért ........................ 117.75 Mit fizetünk a valutákért? Prága, október 3. Ké 100 pengőért ............................. 493.50 100 schillingért ........................ 466.50 10 0 zlotyért ............................ 459.— 10 0 lejért ................................. 14.24 10 0 márkáért ............................ 732.— 10 0 dinárért ............................ 53.70 10 0 svájci frankért.................. 786.50 100 francia frankért................... 159.80 10 0 belga frankért ..... 411.— 100 líráért ................................. 163.60 10 0 holland forintért .... 1636.— 1 amerikai dollárért .... 24.15 1 angol fontért ••••»• 118.75 Nem szüntetik meg a gazdamoratúriumot Prága, október 3. Az utóbbi időben olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a kormány a gazdamorat óriuinról szóló törvény érvényét annak lejárta után nem hosszabbítja meg. Ezek a hírek, illetékes helyen szerzett érte­sülések szerint, nem felelnek meg a valóság­nak. A gazdamoratórium megszüntetése több olyan intézkedés foganatosításától függ, amely intézkedéseket maguk a gazdák sürgetik a (A prágai kamara a forgalmi adóról szó­ló törvény megreformálását ajánlja.) A prágai kamara legutóbbi ülésén a forgalmi adóról szóló törvény novellázásának kér­déséről tanácskozott. A kamara a törvény megreformálását ajánlja és abbeli kívánsá­gának ad kifejezést, hogy a novellázás so­rán a forgalmi adó úgynevezett átmeneti pótadójáról szóló rendelkezés érvényét ne hosszabbittassa meg a kormány, mert ez az adónem szinte elviselhetetlen terhet jelent az adózók számára. (Uzembeszüntetési kimutatás.) Az üzem­beszüntetések korlátozásáról és tilalmáról szóló törvény 14 hónapja van érvényben. A törvény életbeléptétől ez év júniusáig 235 vállalat kért három hónál hosszabb idő­re szóló üzembeszüntetési engedélyt. A 235 vállalat munkáslétszáma 26.242 volt. A népjóléti minisztérium 159 vállalat kérését teljesítette s az üzembeszüntetések követ-N kezűében 14.32 muiikás vesztette el munka­helyét. 11.870 munkást foglalkoztató 76 gyárvállalat üzemének beszüntetését nem engedélyezte a minisztérium. Júliusban 18 és augusztusban 8 gyár kért üzembeszün­tetési engedélyt. (Három kategóriába osztják a romén gyáripari vállalatokat.) Bukarestből jelen­tik: A román kormány elhatározta, hogy a gyáripar támogatásáról szóló törvény no- vellázása során a gyáripari vállalatokat három csoportra osztja. Az első csoportba a nemzetvédelem szempontjából elsőrendű fontossággal bíró vállalatok kerülnek, a második csoportot azok a vállalatok alkot­ják, amelyek romániai nyersanyagot hasz­nálnak föl, a harmadik csoportba pedig a külföldi eredetű nyersanyaggal dolgozö vállalatok kerülnek. (Emelkedett a magyar állami üzemek be­vétele.) Budapestről jelentik: Augusztusban a magyar államai üzemek bevétele másfél- millió pengővel emelkedett. A javuló folya­mat a kőszénbányászat kivételével az egész vonalon megnyilvánult, Január 1-én megnyílik a Cseh Országos Bank ungvári fiókintézete Prága, október 3. A Cseh Országos Bank, amint azt annak idején jelentettük, elhatá­rozta, hogy Ungvárott fiókintézetet létesít A fiékintézet létesítésének engedélyét a bel­ügyminisztérium most megadta s a Cseh Országos Bank igazgatóságának határozata szerint az ungvári fiókintézet január elsejé­vel megkezdi tevékenységét. (Százhuszonkétmillió korona összegű ga­bonazálogjegy van forgalomban.) A gaz­dák és a Gabonatársaság megbízottai az uj gazdasági év eddigi során 122 millió koro­na összegű gabonazálogjegyet állítottak kt s ebből 99 millió korona összegű zálogje­gyét reeszkontáltattak. A Kis Magyarok Lapja rejtvénysz^lvénye A 36 számú rejtvényeket megfejtette: (olvasható névés pontoscim:} legjobban. Első sorban a gazdaadósságok ügyét kell sürgősen rendezni s e rendezés során a rövidlejáratu adósságókat olyanokra kell átváltoztatni, amelyek legkorábban öt ér múlva válhatnak esedékessé, a hosszúlejáratú tartozások pedig tizenötévnél előbb nem le­hetnek esedékesek. Mindaddig, amíg a gaz­dák emez életbevágóan fontos problémáit nem rendezik, nem lehet időszerű a gazda­moratórium megszüntetése sem.

Next

/
Thumbnails
Contents