Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-04 / 227. (3779.) szám

2 t^gai-Ma<Aarhirlap 1935 október 4, péntek. A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA formán évről-évre hatalmasodó arányokban lép a politikai porondra. Franciaországnak húsz év múlva is negyvenegymillió lakosa lesz, Angliának negyvenöt, Olaszországnak már ma negyvennégy van s tizenöt év múl­va ötven lesz. Németországnak hatvanhat van és hetvenkettő lesz (nem számitva a többi húszmillió németet), Lengyelország­nak harminchárom van és negyven lesz, Japánnak százhúsz van és százhatvan lesz. Boldogok a népek, akik oldalán a dinami­kus növekvés birodalmai állnak, az olaszok, a németek, a lengyelek, a Japánok s nem a telítettségüket görcsösen védő meddő töb­biek! Az abessziniai konfliktus az olasz nép páratlan dinamikus növekedésének egyik fájdalmas, de fejlődéstörténelmileg elma­radhatatlan jele. „Olaszország kiterjed vagy felrobban", hangoztatta tizenöt év előtt Mussolini s a szűk területen egyre sű­rűbben gomolygó erőknek szükségük volt a szelepre, ahol levezetődhetnek, ahol mo­torokat hajthatnak. Ki irigyli, ha e növekvő nép gyarmatokat akar? Ki irigyelte, amikor a túlszaporodott Róma, vagy később a nö­vekedőben levő Franciaország és Anglia gyarmatokat szerzett, hogy rátelepichesse feleslegét s megvesse a müveit, boldog Ka­nada, Ausztrália, vagy az amerikai Unió alapjait? Lám, a leigázott Burföldből is bol­dog ország lett, mert nem kizsákmányolás, hanem telepítés céljaira használták fel. Nagy különbség van gyarmatosítás és gyarmato­sítás között. Ha a gyér lakosságú Francia- ország foglal el területeket, mert kapitaliz­musának kiaknázható piac kell. akkor kü­lönböző lehet a felfogás az akció szüksé­gességéről, de ha Olaszország például azért kíván gyarmatot, hogy legyen embereit ho­vá telepítenie s civilizált olasz földdé vál­toztassa egy ezeréves barbárság nyomorult világát, akkor nehéz vitatni e tett létjogo­sultságát. Ne felejtsük el, a mai európai ci­vilizáció nagyrésze nem létezne, ha Róma nem gyarmatosított volna. Belső emberi szempontból tehát Olaszor­szágnak joga van Abesszíniára. E belső szemponttal szemben áll az úgynevezett „genfi jog" szempontja. A régi vita ismét kiujul: mi legyen „fiat iustitia et pereat mundus", legyen igazság és vesszen a vi­lág, vagy megfordítva: „pereat iustitia et fiat mundus", vesszen az igazság és éljen a világ. Becsületes ember csak az utóbbit kí­vánhatja, annál inkább, mert az az „igaz­ság", amit ebben az esetben a népszövet­ség képvisel, túlontúl problematikus, talán csak áligazság, a telitettek önkényes tézise, doktrinér paragrafus, amely sohasem lehet erősebb, mint az élet és a fejlődés meneté­nek belső, természetes igazsága. Az érzé­sünk az, hogy a nyugati nagyhatalmak a mienkhez hasonló álláspontot képviselnek. A tervezett szankciók, amelyeket a népszö­vetség presztízse megmentésének érdeké­ben foganatosítani kell, korántsem lesznek olyanok, hogy európai bonyodalmakhoz ve­zethetnek. Az angol jelentésekből és Musso­lini beszédéből az olvasható ki, hogy ezen a téren már csendes megegyezés létezik a hatalmak között. Mussolini bejelentette, hogy az olasz nép a gazdasági szankciókat „fegyelmezetten és erejét megfeszítve bé­késen viseli el" s csak háborús szankciókra felel háborúval. London viszont bejelentet­te, hogy senki sem gondol háborús szank­ciókra s Páris csak akkor csatlakozik a szankciókhoz, ha azok „békés természe­tűek" lesznék. Elképzelhetetlen, hogy Fran­ciaország Angliához pártol, ha London há­borús szankciókra gondolt volna s ebből a szempontból nézve az angol-—francia együttműködés örvendetes jelenség, mert eleve kizárja a háború eszközének alkalma­zását Olaszország ellen. Veszélyessé az időben egyre növekvő szankciók csak ak­kor válnak, ha Olaszország nem ér el gyors eredményt Abesszíniában, ha túlon­túl belebonyolódik a háborúba s nem tud kikászolódni belőle. Ilyen körülmények között a legnagyobb érdeklődéssel várjuk a katonai eredménye­ket. Az olasz hadsereg gyors teljesítőké­pességétől függ talán az európai háború is. Ha gyorsan „fait accompli" jön, nincs baj, ellenkező esetben kiszámíthatatlanok a kö­vetkezmények. Mussolininek most alkalma van bebizonyítani, vájjon tényleg átnevelte az olasz népet s tökéletes, erős, átütőképes hadsereget teremtett. Sokan kétségbevon­ják az olaszok harci értékének megváltozá­sát, most látni fogjuk, mi a helyzet. A ma­gunk részéről sikert kívánunk, mert ez a háború lokalizálását jelenti. Bűnnek, az európai ember ellen irányuló gonosztettnek tartjuk azt a háborús uszítást, amely ma egyes baloldali körökben folyik. Harc és Gömbös: Az egyhelyben topogók nem viszik előbbre a nemzet Agyét A magyar miniszterelnököt ünnepli a nemzeti egység pártja Budapest, október 3. (Budapesti szer. kesztőségünk telefonjelentése.) Gömbös Gyula miniszterelnökségének harmadik évfordulója al­kalmával a nemzeti egység pártja képviselői meleg ünneplésben részesítették a miniszterel­nököt. Az ünneplésen a kormánypártnak több mint száz képviselője ünnepi öltözetben jelent meg. Délelőtt a kormány minisztertanácsot tar­tott, amely röviddel tizenkét óra előtt ért véget. A minisztertanács után Gömbös Gyula megje­lent a rávárakozó képviselők előtt. A képvise­lők a pártvezért harsányan megéljenezték, majd Bárczay András, a nemzeti egység pártjának egyik fiatal képviselőfcagja nagyobb beszédben üdvözölte a miniszterelnököt. Gömbös az üd­vözlésre ugyancsak hosszabb beszédben vála­szolt. A miniszterelnök beszédében egyebek kö­zött a következőket mondta: — Azok a feladatok, amelyeket a kormány maga elé tűzött, nem egy, nem három, de nem is öt év alatt végezhetők el, ezek a feladatok hosszabb lejáratra szólnak. Akárhová nézek, az az érzés és gondolat váltódik ki belőlem, de Be­lőletek is, hogy reformokra van szükség. Ha mi át akarjuk formálni a nemzetet, akkor alaposan átgondolt tervekre és azoknak az evo­lúció jegyében való végrehajtására van szük­ség. Ennek rendszerbefoglalását kezdtem meg én barátaimmal együtt és úgy érzem a mai na­pon, hogy ez sikerülni is fog. Nem törődünk azokkal, akik olyan világban élnek, amely világ ma voltaképpen mér el van feledve. Az egyhelyben topogók, s akik ener­giájukat negatív irányban használják ki, nem viszik előbbre a nemzet ügyét. A mi pártunk a keresztény nemzeti politika alapján áll éspedig nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális vonatkozásban is. Ha a testvérpártok az együttműködés szüksé­gességét nem érzik, én érzek annyi erőt ma­gamban, hogy magunk tudjuk diadalra vinni zászlónkat. Bennünket nem lehet megfélemlíteni s nem lehet megállítani megkezdett utunkon. Gömbös ezután bejelentette, hogy a kormány keresztülviszi a gazdaadósságok végleges rendezését, megteremti a hitbizomá- nyok reformját és megkezdi a telepítést. Beszéde végén kijelentette, hogy mindenkinek éreznie kell Magyarországon, hogy a nemzet oly történelmi korszak küszöbén áll, amelynek nagy veszélyei és nagy esélyei is vannak. Az ilyen korszakban, úgymond, csak az a nem­zet maradhat felül, amely lelkileg bátor és er­kölcsileg erős. A miniszterelnök beszédét hosszantartó lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták a képviselők ■ A királyt és a királynét akarták meggyilkolni a bolgár puccsisták Szófia, október 3, A kormány hivatalosan jelenti, hogy a puccsot, amelynek kitörésé­ről tegnap beszámoltunk, sikerült végérvé­nyesen leverni. A rendőrség negyven pol­gári személyt letartóztatott, mert resztvet­tek az államcsíny előkészítésében. A leg­több letartóztatott a Zveno-csoport és a parasztpárt balszárnyinak tagja. Ezenkívül Prága, október 3. Jelentettük, hogy ezidén nemcsak a 'képviselőház, hanem a szenátus épü­letében Í6 nagyszabású átalakítási munkálatokat kezdtek. Az átépítési munkálatok már sok rossz vért szültek a közvéleményben és a politikai kö­rökben. A szociáldemokrata szenátorok klubja a napokban tartott ülésén külön írásbeli meghí­vóval kérte fel dr. Soukup szenátusi elnököt, hogy tegyen jelentést a szenátusi átalakítási munkálatokról. Soukup meg is jelent a .klubülésen s bemutatta a szenátusi házgondnok jelentését. A jelentést részletes és hosszú vita követte, melyben ■ valamennyi klubtag résztvett. A jelen­tés szerint a szenátus épülete még novemberben is alig lesz használható. Magánértesüléseink szerint a szociáldemokrata szenátorok legnagyobb része határozottan helyte­lenítette az átalakítási munkálatokat s különö­sén azok végrehajtásának módját. A szenátus régi épülete ugyanis annyira fel van forgatva, hogy abban nem október végén, hanem november végén is alig tartható ülés. Annyi kétségtelen, hogy az október végéig fel­tétlenül megtartandó őszi idénytnyitó ülés a sze­nátus épületében nem folyhat le. Ezzel a szená­tus és a képviselőház titkári hivatalai mint adott ténnyel számolnak s ma, közös értekezletet tar­tottak a megoldás módjáró! Felvetődött, az a gondolat, hogy a szenátus ez ősszel ugyancsak a Rudolfinum- ban, a képviselőház helyiségeiben ülésezne. Mivel karácsonyig mindkét háznak igen nagy munkát kell végeznie, a dolog csak úgy volna megoldható, ha a képviselőházi épületben éjjel­háború ósa'k önvédelemből és létérdekből jogosult, másért nem — s nekünk semmi közünk Abesszíniáihoz. Európa népei nem óhajtják a vérüket ontani azért, hogy a négus továbbra is rabszolgákat tarthasson. Európa népei nem akarnak olyasmibe bele­keveredni, amihez nincs közük, csak azért, hogy egy csalárd, sokaktól hamisnak tar­tott, meddő és a gazdagok gazdagságát vé­dő tézis érvényben maradjon. Nem óhajta­nak harcolni egy ióta miatt. Nem óhajtják egymást lemészárolni, mert Abesszíniára esetleg másvalakinek is fáj a foga, nemcsak az olaszoknak. Nem óhajtanak fegyverrel tiltakozni az ellen, hogy a szegény olasz proletár munkához, kenyérhez jusson s szorgalmával Kanada- vagy Ausztrália- szerü magas színvonalú gyarmattá változ­tizenöt katonatisztet is elfogtak. A házku­tatásoknál lefoglalt iratokból az tűnik ki, hogy az összeesküvők merényletet tervez­tek a király és a királyné, valamint a kor­mány tagjai ellen. Negyven magasrangu katonatisztet ugyancsak el akartak tenni láb alól. A kivégzendő személyek névsorát megtalálták. Az országban csütörtök óta teljes rend és nyugalom uralkodik. nappal felváltva tartanák az üléseket. Végleges döntés a képviselőházi és szenátusi eJnökeége közös értekezletén várható. Rozsypal marad, Meznik megy? Ungvár, október 3. A legutóbbi tarto- mánygyülési választások után Kárpátalján általánosan arra számítottak, hogy a koalí­ciós pártok vereségének az lesz az első kö­vetkezménye, hogy Rozsypal országos el­nök, aki már betöltötte életének hatvanki­lencedik évét, levonja a választások ered­ményének konzekvenciáját és távozik állá­sából, Ez a várakozás nem teljesedett be. Rozsypal tavaszig állásában akar maradni, amikor föl fogják avatni az országos hiva­tal uj palotáját, melynek megépítését ő szor­galmazta. Rozsypal utódjára vonatkozólag nagy versengés folyik a kulisszák mögött. Köztudomású dolog, hogy dr. Meznik or­szágos alelnök Rozsypal és az agrárpárt vezető szárnyának akarata ellenére került Pozsonyból Kárpátaljára s ezért a befolyá­sos agrár körök sok borsot törnek az orra alá. A Lidové Noviny jelentése szerint olyan hírek vannak, hogy Mezniket Ptác- nik belügyminiszteri osztályvezetővel vált­ják föl. tassa a félvad hordák kietlen földjét. Csat­lakozunk azokhoz, akik Páris uccáin a vi­lágháború, az öldöklés ellen tüntettek és semlegességet, békét kívántak. — S legföl­jebb azon csodálkozunk, hogy a jobboldal az, amely a béke mellett és a háború ellen tüntet s a doktrinérségétől szabadulni nem tudó európai baloldal *az, amely minden­áron be akarja taszítani Európát az újabb szörnyű, általános vérfürdőbe. Miért? Az abessziniai rabszolgatartókért? Egy tóté­ért? Nekünk fontosabb a béke és előttünk szörnyűbbnek tűnik a világháború, sem­hogy az afrikai konfliktus kiterjesztését kí­vánnék, az általános vérontást jelentő szankciókat. A két rossz közül a kisebbet választjuk s ezért szeretnék, ha az afrikai konfliktust lokalizálni lehetne. A kisebbségi pártok egységfrontját sürgeti Nitsch képviselő Késmárk október 3. (Saját tudósitónk­tól.) A szepesi német párt Szomolnokon párt­bizalmi értekezletet tartott, amelyen a Gölnic- völgye összes pártbizalmijai megjelentek és amelyen Antony Albert körzeti és Zipser Já­nos helyi pártelnök üdvözölték Nitsch Andort, a Szepesség képviselőjét. Nitsch hosszabb be­szédben foglalkozott a politikai és gazdasági helyzettel. Elsősorban rámutatott a gölnicvől- gyi bánya- és vasipar leépítésére és arra a szo­morú gazdasági helyzetre, amelyben ennek a vidéknek a lakossága tengődik. Majd az álta­lános gazdasági kérdésekre áttérve hosszabban vázolta az egyes problémákat és kijelentette, hogy teljes mértékben osztja Trapl pénzügymi­niszternek és Englisnek, a Nemzeti Bank kor­mányzójának a monopólium- és tervgazdálko­dásra vonatkozó aggodalmait, mert ezek kikü­szöbölnek a gazdasági életből minden egyéni szellemet és inidativát és bürokratizálnak, már pedig a bürokráda sohase volt alkalmas arra, hogy a gazdasági életet fellendítse. Csehszlová­kiának nagy exportra van szüksége, ez pedig csakis úgy érhető el, ha a csehszlovák külpoli­tika végre megteremti a jószomszédi viszonyt a környező államokkal, amelyek Csehszlovákiának természetes piacai. Nitsch Andor ezután a belpolitika kérdéseivel és azzal a helyzettel foglalkozott, amelyet a választások teremtettek meg. Részletesen ismer­tette a Henlein-mozgalom szerepét. Megállapítja, hogy számos lojalitási nyilatkozat ellenére sem szólították fel Henlein pártját, bár ez a parla­ment legnagyobb német csoportja, hogy vegyen részt a kormánykoalícióban. Ez volt a Hen­lein-mozgalom első nagy csalódása- és ilyen csalódás még több fogja érni a szudétanémet pártot, ha a kormánytámogató szudétanémet pártok hibáját átveszi és egyedül akarja a szu­détanémet politikát uralni. Ehelyett meg kellene teremtenie az összes szudétané­met pártok, de az összes nemzeti kisebbsé­gek egységfrontját, hogy igy úgy a kormány­ra, mint az egész közvéleményre morális nyomást gyakoroljon. Ha azonban a szudétanémet párt egyedül megy a maga utján, akkor ugyanolyan eredménytelen­ség fogja politikai útját kisérni, mint a kormány- támogató német pártokét, amelyek semmit se tudtak a szudétanémet nép számára elérni. Nitsch képviselő fejtegetéseit a gyűlés részt­vevői nagy érdeklődéssel hallgatták és általános helyesléssel fogadták. Saiát édesapját is mepoíte a jassy-i tömeggyilkos Bukarest, október 3. Hetekkel ezelőtt megírtuk, hogy Jassyban borzalmas tömeggyil­kosságot fedeztek fel. Hosszas nyomozás után megállapították, hogy a több ház padlózata alá rejtett tizenkilenc férfit egy Trandus nevű több­szörösen büntetett gonosztevő gyilkolta meg egy prostituált segítségével. Trandust azóta állandóan faggatják, mert valószínűnek tartják, hogy még több emberélet is terheli lelkét. A bestiális gyilkos tegnap megtört s beismerte, hogy saját édesapját is meggyilkolta s holttes­tét hasonlóan padló alá rejtette. A szenátus ez ősszel a Rudolfinumban tartja üléseit?

Next

/
Thumbnails
Contents