Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-03 / 226. (3778.) szám
#5*9 sfeíber ^törtök. Ismét könnyelműen gazdálkodnak Kassa város pénzével A csehszlovák városházi többség, a magyarság pártjainak állásfoglalása ellenére, megszavazott egy olyan iskolaépítést, melyet az államnak kellene végeznie A csehszlovák többség vezére nyíltan megfenyegette a magyarság pártjait, ha az iskolaépités ellen foglalnak állást Kassa, október 2. (Kassai szerkesztőségünktől.) Kassa város képviselőtestülete hétfőn délután öt órakor tartotta szeptemberi rendes közgyűlését Maxon polgármester elnökletével, aki a napirend előtt bejelentette, hogy a köztársasági elnök kabinetirodájától köszönőirat érkezett a városhoz, melyben a köztársaság elnöke megköszöni a diszpolgárságot. Az első hosszabb vitát a bankói uj sportszálloda bérbeadása váltotta ki. A legelőnyösebb bérleti ajánlatot Schott Júlia vendéglős tette, aki ■ • 24.000 koronás évi bért ajánlott fel a városnak hat esztendőre. Mivel az Iparoskor turistaszakosztályának az uj szálloda szomszédságában van már egy italmérési engedélye, amely az uj bérlő részéről esetleges komplikációkat okozhat, ezért Tost László helyettes polgármester az ügy alaposabb megvizsgálása és előkészítése céljából kérte, hogy a bérbeadást vegyék le a napirendről. Kívánsághoz dr. Pilát József és Helyei Gyula is csatlakozott. Resatkó Endre és Ványai István '(keresztényszocialisták) viszont a bérleti szerződés megkötése mellett foglaltak állást. Pausz Béla (keresztényszocialista) néhány gyakorlati szempontot vetett fel. A többi pártok hozzászólása után dr. Rédeky jogügyi referens kijelentette, hogy az árlejtés feltételei között sehol- Sem szerepel, hogy csak egy italmérési engedély lesz érvényben a Bankón. Toszt László helyettes polgármester javaslatára végül egy pótlást iktattak a bérleti szerződéshez, mely szerint az uj bérlő tudomásul veszi az Iparoskor bankói italmérési engedélyét s emiatt semmiféle követelést nem támaszt a várossal szemben, A magyar polgármester-helyettesnek ez a javaslata kizárólag az Iparoskor italmérési engedélyének a védelmét célozta, A képviselőtestület ezzel a pótlással Schott Júliának adta ki az uj bankói szálloda bérletét hat esztendőre, amivel ez a régóta húzódó ügy végleges megoldáshoz jutott. Az északi elemi iskola ügye Rendkívül hosszú és elkeseredett vitát váltott ki azután az úgynevezett „északi elemi iskola" építése, melyet még az előző képviselőtestület határozott el 1927 júniusában a déli elemi iskolával együtt, amely azóta fel is épült. Az északi elemi iskolát azért nem építették fel eddig, mivel a városnak nem volt rá fedezete. Csak ebben az esztendőben vezettek eredményre a város tárgyalásai a Zemská Bankánál, amely megszavazta az építkezéshez szükséges hárommilliós kölcsönt. A város erre hozzákezdett az építkezés gyakorlati keresztülviteléhez és a hétfői képviselőtestületi ülés elé már az egyes építkezési munkálatok kiadását terjesztette be a tanács. A tanács az iskolaépület föld-, kőműves-, vasbeton-, fedési és kőfaragó-munkáit a Novák-épitészcégnek javasolta kiadni 1 millió 176.678 koronáért, az ácsmunkát ugyancsak Novak építésznek 15.794 koronáért, a bádogos munkálatokat az Urbach Lajos-cégnek 24.373 koronáért, az asztalosmunkát a Muzelák és Bra- xátor-cégnek 87.204 koronáért, a parkettmunkákat 52.266 koronáért, a kovácsmunkát a Gajdos András-cégnek 3502 koronáért, a lakatosmunkákat a Laszkovszky-testvéreknek 98.376 koronáért ,a festőmunkálatokat a Mariscsák-cégnek 6497 koronáért, a mázolómunkákat a Micsen- csik-cégnek 51.726 koronáért, az üvegezési munkákat a Friedmann Géza-cégnek 67.269 koronáért, az elektrotechnikai munkálatokat Klema Gyulának 42.876 koronáért, a központi fűtés beszerelését a Darvas és Kaszting-cégnek 191 ezer koronáért. Uj pályázatot írnak ki a kárpitos- és vizvezetékszerelő-munkálatokra. Az igazgatói lakás munkálataira is külön Írtak ki pályázatot. A tanács javaslatánál élénk feltűnést keltett, hogy a föld-, kőműves-, vasbeton, fedési és kőfaragó-munkáknál Kabos Hugó építészmérnök ajánlata körülbelül 50,000 koronával volt olcsóbb a javaslatba hozott Novák építész ajánlatánál, melyet csak úgy tudtak a Kabos ajánlata alá ayomai, hogy a szokásos yaebetonmenyezet helyett kombinált tégla- és betonmenyezetet vettek fel a tervekbe, melyeknél azután már a Novák ajánlata lett olcsóbb. A magyarság pártjai kezdettől fogva azon az állásponton voltak ennél a kérdésnél, hogy az iskolaépités nem a város, hanem az állam kötelessége, melyre az annak idején még a szokatlanul éles támadást intézett a magyarság pártjai ellen, melyek egy, szerinte kétes szerződés pontjaira alapítják nézetüket és megtagadják hozzájárulásukat ennek az állami elemi iskolának az építési költségeihez. Az iskola felépítése a csehek és a szlovákok óhaja, követelte az építkezés azonTUNGSRAM DUPLASPiBÁLlÁMPÁVAL HÍG TÖBBET magyar állammal kötött szerződések kötelezik az államot. Ez a kötelezettség a szóban- forgó szerződés elismerése folytán a csehszlovák államot is terheli, tehát a mai súlyos időkben nem lehet az adófizető polgárságot újabb terhekre kötelezni. A vitában elsőnek dr. Ocenásek (cseh nemzeti szocialista) szólalt fel ér nali megkezdését, tekintet nélkül arra, vájjon az állam vagy a tartomány köteles-e felépíteni az iskolát. Végül nyíltan megfenyegette azokat, akik fellebbezéssel kívánják majd a meghozandó határozat végrehajtását kitolni. Ezt kesztyüdobásnak fogja tekinteni a csehszlovák többség. Csak a magyarság pártjai védik az adófizető polgárságot A magyarság pártjainak megbízásából dr. Halmi Béla (magyar nemzeti párti) erélyes hangon utasította vissza dr. Ocenásek szenvedélyes és indokolatlan támadását s kijelentette, hogy ilyen támadásoktól a magyarság pártjai nem ijednek meg s tiltakoznak a terrorisztikus hang bevezetése ellen a városházán. A magyarság pártjai nem szorulnak kitanitásra és nem engednek politikai kérdést csinálni ott, ahol politikáról szó nincs és nem lehet. Egyébként — folytatta dr. Halmi — objektív szempontból a kérdést csak akkor tudjuk igazságosan eldönVér-, bőr- és idegbajosok igyanak hetenként többször, reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet, mert ez mindig alaposan kitisztítja és méregteleniti a gyomorbélcsatornát s ezenkívül az emésztést és az anyagcserét is jótékonyan befolyásolja, fiz orvosi tudomány legjelesebb képviselői már régóta hangoztatják, hogy a Ferenc József víz hatásával minden tekintetben meg vannak elégedve. teni, ha az iskolák államosítására vonatkozó szerződést ismerjük. Sajnálattal állapítható meg, hogy a város vezetősége a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett, amikor a napi folyó kiadások fedezetére alig tudja a város a szükséges fedezeteket megszerezni, ilyen horribilis költséggel járó építkezést a törvény és a fennálló szerződés ellenére a könnyelmű gavallér gesztusával magára vállal, holott ez a teher ma- g4t 82 áramot illeti* Lehet-e kétség egy percig is az iránt, hogy községi iskolát a község, de állami iskolát kizárólag az állam köteles építeni? Ettől eltekintve ott az államosítási szerződés, amely világos szavakkal már 1909 junius 30-án felmentette a várost elemi iskolák építésétől és minden további személyi és dologi kiadásoktól, amely terheket az átvett iskolák ellenében az állam magára vállalt. # Az ügy alapjául szolgáló államosítási szerződés 14. pontja többek között a római katolikus gyermekek hitoktatásáról beszél, amelyet mint kegy- ur a város régi szerződés alapján magára vállalt, ,,a többi felekezetek hitoktatása azonban, valamint minden személyi és dologi kiadás ezentúl az államot terheli". A szerződés 6. pontja taxatíve sorolja fel a város egyéb járulékait? és terheit, amelyek a következők: a város fizetni tartozik az államnak az elemi iskolák fenntartása és fejlesztése céljából évi 130.000 korona hozzájárulást, amelynek terhére még 1909-ben a szerződés értelmében felépítették a Major-uccai elemi iskolát, kiegészítették a Hunyadi-uccai iskolát, berendeztek egy óvodát, mindezt egy akkor felvett törlesztéses kölcsönből, amelynek kamatait és törlesztési hányadát a minisztérium beleegyezésével az évi 130.000 koronás hozzájárulásból fedezi a város. Egyéb kötelességei teljesen jelentéktelenek: a tüzbiztositás, a tornaterem átengedése, a vizdijak elengedése és az iskolák használati jogának telekkönyvi biztosítása. Ezzel szemben azonban áll a szerződésnek 15. pontja, amely szerint az állam köteles tovább fejleszteni az iskolákat és uj iskolákat létesíteni, hogy minden tanköteles gyermek felvehető legyen. A szerződés 18. pontja szerint pedig az állam kötelezte magát arra, hogy az előbb említett 130 ezer korona hozzájáruláson kívül a várost nem fogja terhelni a jövőben semmilyen kiadás; sem iskolai adó, sem bármily címen igényelhető hozzájárulás. Érdekes még az állam ama kötelezettsége Is, hogy a kassai elemi iskoláknál biztosította a várost arról, miszerint elsősorban kassai születésű és illetőségű tanítókat fog kinevezni. Vájjon vigyáztak-e a város elöljárói, hogy az állam ennek a kötelezettségének is eleget tegyen és gondoskodtak-e arról, hogy a kassai illetőségű tanítók ide kineveztessenek? Nincsen törvény, amely a várost állami elemi iskola építésére kötelezné, másrészt nincsen olyan szerződés sem, amellyel a város ezt a kiadást magára vállalta volna. Egyébként a törvény is tiltja az olyan építkezés megengedését, amelyre a városnak fedezet nem áll rendelkezésére. Ezt az országos hivatal revíziós leirata is megállapította már és vagyoni felelősség kimondása mellett tiltotta el a várost ilyen gazdálkodástól. Öva inti dr. Halmi Maxon polgármestert attól, hogy a csehszlovák blokk kedvéért eltérjen a programjában is vállalt ama helyes gazdasági elvtől, hogy fedezet nélkül építkezésekbe bocsátkozzék. Kérte végül, hogy ne erőszakolják ezt a kérdést, mert a 3 milliós kiadást, amely mintegy 150 százalékos pótadóemelést vonhat maga után, ennek a városnak az adófizető közönsége el nem viselheti. Arra pedig, hogy az építkezés után az állam visszatérítse a 3 milliót, komolyan gondolni sem lehet. Végül rámutatott arra is dr. Halmi, hogy a munka kiadásánál egyébként is szabálytalanságok mutatkoznak és látszik, hogy mindenáron olyan cégnek akarják juttatni a munlcát, amely végeredményben mintegy 50.000 koronával drágább. Ha már olyan könnyelmű lesz a képviselőtestület. hogy szótöbbséggel megszavazza az építkezést, legalább gondos figyelemmel legyen arra, hogy az olcsóbb ajánlatok kerüljenek kivitelezésre. A magyarság pártjai továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a munkák mindenkor a legolcsóbb ajánlattevőnek adassanak ki. Ezek után indítványozta, hogy az egész építkezést vegyék le a napirendről és halasszák el addig, mig az iskolaügyi minisztériummal megindítandó tárgyalások eredményre fognak vezetni. A csehszlovák többség és a kommunisták nem törődnek az adófizetők érdekével A csehszlovák többség szónokai és a kommunisták az iskola építése mellett foglaltak állást és dr. Halmi Béla érvelésének megdöntésével próbálkoztak. Éles hangú felszólalások hangzottak el, amelyek csak amellett bizonyítottak, hogy a magyarság pártjainak állásfoglalása az adófizető polgárság érdekében állott. A csehszlovák többség tagjai és a kommunisták azonban nem tartoznak a városi adófizető polgárság tagjai sorába, tehát könnyen követelhették a hárommilliós építkezés elkezdését s ezt a szándékukat sikerült is keresztül vinniük. Az elnapolási indítványt elvetették és a kommunisták szavazataival, a magyarság pártjai szavazatai ellenére, elhatározták, hogy az északi elemi iskola építését haladéktalanul elkezdik, tekintet nélkül a fellebbezésekre. A szavazásnál érdekes volt, hogy dr. Weiser zsidógátti kégyiselőtestületi tag és dl. NógtáSÜ Albert, a városi párt képviselője, először az elnapolási indítvány mellett, a 2nagyarság pártjaival szavazott, mikor pedig ez az indítvány kisebbségben maradt, akkor a második szavazásnál már az építkezés megkezdése mellett, a csehszlovák többség oldalán adták de a szavazataikat. Vagyis dr. Nógrádi Albert, a háztulajdonosok szövetségének ügyésze, a leginkább érdekelt adófizető réteg érdekei ellen szavazott. A továbbiak során a képviselőtestület elfogadta még a városi szabályrendelet 93. szakaszának módosítását, majd mikor az ugyancsak napirenden lévő tisztviselőválasztásokra került volna a sof, a csehszlovák többség elhagyta a közgyűlési termet és ezzel lehetetlenné tétté a közgyűlés tárgysorozatának letárgyalását. Ezért a polgármester a késő éjszakai órákba nyúlt ülést kénytelen volt elnapolni s a folytatását péntek délutánra halasztotta.
