Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-23 / 243. (3795.) szám

4 •'SBS<2a-MA£&\RHlRIú$S 1935 október 23, szerda. — Ibn Saud esküvője negyedik feleségével. Nagy ünnepélyességgel tartotta meg esküvőjét Ibn Saud hedsászi király negyedik feleeégével Maga a király nem vett részt az esketéei szertar­táson, egy nemes úrral képviseltette magát. Az nj királyné Kávái el Saalan damaszkuszi sejk leánya. A fényéé esküvő hátterében politikai motívumok vannak. Ibn Saud ezzel a házassággal északi Hedsaszban akarja megerősíteni befo­lyását. fkodat szemmel Talán nem is kell mondanunk, hogy milyen jól esik nekünk, ha budapesti lapokban olvas­suk szlovenszkói magyatr írók nevét, ha mind­járt inkább társadalmi, mint irodalmi esemény kapcsán is, s ha mindjárt azzal a kedves váll­veregető fölénnyel is, mely ki szokott járni a mostoha gyereknek, akit egyszeresük mégis észrevesznek és asztalhoz invitálnak, örvende­tes, hogy észreveszik a szlovenszkói magyar irót, de talán mégis szabadjon néhány őszinte szót szólni a szlovenszkói magyar írók első bu­dapesti bemutatkozásával kapcsolatban. Mi el­hisszük, hogy nehéz valakiről komoly irodalmi véleményt alkotni, pláne ítéletet mondani fel­olvasott novella vagy néhány jól-rosszul elreci­tált vers nyomán, — hanem azért talán mégis csak kellett volna néhány szót vesztegetni az irók bemutatkozása alkalmával az irodalmi kvalitásokra is s nemcsak társadalmi esemé­nyekről áradozni. Amiről megtudtuk, hogy fé­nyes volt és ünnepélyes, márcsak az előkelő közönség miatt is, — de hogy Íróinkról milyen benyomást kapott- a hallgatóság, hogy hóinkat valóban beérkezett irószámba vették volna s hogyan taksálták meg azok, akik néhány év előtt ajtót-kaput tártak az erdélyi irodalomnak s megnyitották az érvényesülés útját számos erdélyi hó előtt, erről alig esik szó azokban a budapesti lapokban, amelyek eljutnak hozzánk. Pedig meg valljuk őszintén, bennünket ez a ré­sze a dolognak elsősorban érdekelt volna. A szlovenszkói hónak az a becsvágya, hogy ma­gyar fórumon ne csak társadalmi eseményt csi­náljanak megjelenéséből, hanem elsősorban le­hetőleg irodalmit, — hogy ha későn is esett rá az érdeklődés forró és termékenyítő sugara, de ha már fórumra szólították, hát azt is hallgas­sák meg, hogy mit dalol szegény. S még egy halk szó a szlovenszkói irók buda pesti vendégszereplésével kapcsolatban azok­hoz a lapokhoz, amelyek eljutnak a szlovén- szkod olvasó elé: illik tudni, hogy Mécs László nem azonos a különben nagyon tehetséges és érdekes Mécs Alajossal, a „Nemzeti Újságé vi­lágjáró riporterével. Ezt csak azért említjük meg, mert azon lapok egyike. — amelyek a társadalmi eseményen keresztül hajlandók vol­tak tneglátni az hókat is és gyöngéd, barátsá­gos kézzel egyenként az olvasó elé vezették őket, —- elkövette azt a hibát, hogy éppen Mécs László nevét irta el. Pedig Mécs László volta­képp az egyetlen szlovenszkói magyar hó, akit eddig is ismert és jelentőségéhez képest méltá­nyolt a magyarországi olvasóközönség s aki­nek neve úgyszólván hetenként ünnepi helyen jelenik meg előkelő budapesti lapokban. Ez ki­csiség, de — fájdalom — nagyon is jellemző kicsiség, mert elárulja, hogy rengeteg jóindu­lattal, de nem sok meggyőződéssel és főleg nem sok tárgyismerettel közeledtek a „felfedezők“ a szlovenszkói magyar irodalom felé. Azt vet­tük észre, hogy azok, akik ismerik a szloven­szkói hókat, azok, akik még véletlenül se téveszthetik össze Mécs László nevét a Mécs Alajoséval, nem mondták el a véleményüket. Ez pedig igazán kár, mert mi itt a Duna túlsó partján, éppen ezekre az el nem, mondott véle­ményre lettünk volna kiváncsiak. Mi hálásan köszönjük a riporterek buzgólkodását, köszön­jük az úgynevezett „publicityt“, de megváltjuk, hogy a riporter, aki délelőtt egy bűnügyi tár­gyaláson fülelt, délután meginterjúvolta a nagy lutri szerencsés nyertesét, este pedig szerkesz­tői parancsra kirukkolt a szlovenszkái irók be­mutatkozásához, csak úgy sebtiben, gyors és ügyes helyszíni közvetítést ad a látottakról és hallottakról, — neki ez is csak rivorttéma, eset­leg kedves feladat, de feladat. Mi azt szerettük volna, — ha szabad ennyire szerénytelennek lenni, — hogyha azok, akiknek ez nem riport- téma és nem munkapenzum, hanem szívügy és szakmabeli szenzáció, szólották volna egy-két szót hozzánk, hogyhát hogy is volt, mint volt s milyen húrokat pendített meg bennük a szlo­venszkói erdő, mező és város hangja. Elfogu­latlan hói és kritikusi véleményre és nem ki­adói reklámra vagy társadalmi jóindulatra vár a szlovenszkói magyar hó, aki úgy érzi, elég edzett, elég erős ahhoz, hogy a szegény testvér­nek kijáró elnézés helyett végre fegyvertársi méltatást kapjon. Az egész szlovenszkói magyarság kulturünnepe volt a lévai Kaszinó jubil euma Közéleti vezéreink s a testvérszervezetek kiküldöttei lelkesen ünnepelték a hivatása magast latán álló 75 éves egyesületet • ■ ■ A díszközgyűlés eseménye volt Kmoskó Béla és Schubert Tódor ünnepi beszéde • ■ ■ A kulturest Sziklaynak, Mécsnek és Kálixnak hozott forró sikert Léva, október 22. (Saját tudósítónktól.) Vasár­nap zajlott le a lévai Kaszinó hetvenötéves fennál­lásának emlékére rendezett ünnepély a helyi és vidéki magyar társadalom nagy és meleg érdeklő­dése mellett. A jubileumi ünnepségek voltaképpen már napokkal előbb megkezdődtek, amikoris a Kaszinó küldöttsége Kisvezekónyben megkoszorúz­ta a Kaszinó volt örökös tiszteletbeli elnökének, néhai Bottka Tivadarnak, a neves tudósnak sírját. Vasárnap délelőtt tiz órakor a Kaszinó nagyobb küldöttsége Várady János és Máesay Lukács sírjait koszoruzta meg a lévai temetőben. 1 megjelentek díszes koszorúja Vasárnap délelőtt tizenegy órakor gyűlt össze az ünneplő közönség a Kaszinó termében. A díszes közönség soraiban megjelentek: dr. Szüllő Géza, Esterházy János, F’üssy Kálmán, dr. Turchányi Im­re, dT. Holota János, dr. Salkovszky Jenő, Révay István. Bárczy Oszkár, Kosztolányi István, Gwe-k Ödön, Scihűle Péter, Scíhöpflin Róbert, Boksza Jó­zsef Zselizről, dr. Borka Géza és Kalicza Sándor (Várady János leszármazottja) Komor0*011001, dr. Rév József Selmecbányáról, Vass Lász’ó Rozsnyó­ról. Jelen volt továbbá dr. Sziklay Ferenc, M 'cs László és dr. Aixinger László, utóbbi a szloven­szkói Magyar Szinpártoló Egyesület képviseletében. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság részéről Szalatnai Rezső je­lent meg. Az alapítók rokonságából itt voltak: Bottka Árpád, Bottka Zoltán, Bottka Ferenc. Özv. dr. Dómján Lőrincné szül. Máesay Vilma és leáma. Íz ünnepi közgyűlés A délszaki növényekkel díszített nagyteremben Kazinczy Ferenc mellszobra tekintett le az ün­neplő közönségre. Ez a szobor volt 75 év előtt is tanúja a történel­mi eseménynek, amikor a nagy nyelvújító szüle­tésének l<iO. évfordulója ünnepén megalakították a lévai Kaszinót. Ünnepélyes csendben nyitotta meg a díszközgyű­lést dr. Kmoskó Béla, a Kaszinó jelenlegi elnöke, akinek magasszárnyaláeu ünnepi beszéde alatt le­hullott a lepel a Kaszinó alapítóinak a jubileumi ünnepségre megfestett képeiről. Várady János és Máesay Lukács arcképeit a lévai Csorba Kata. Botl­ka Tivadar portréját Schüle Péter nyitrai festőmű­vész alkotta. Az elnök beszédében Kazinczy Fe­renc szellemét idézte fel, akinek nemes példája le­begett az alapitóik szeme előtt. Kazinczy és gróf Széchenyi István szellemében igyekezett működni az egyesület fennállása óta. Legemliti a szónok a két bátor alapitónak, Várady János ügyvédnek és Máesay Lukács polgármesternek működését, akik a Bach-korszakban hívták életre a magyarság eme szellemi várát. Az 1850-ben megalakult K 'sz nó. alapszabályának első paragrafusa szerint: „Az egyetlen célja a müveit és finom társalgásra módot és alkalmat eszközölni és a műveltséget előmozditani.‘‘ A műveltség és kultúra mellett tett hitvallást az egyesület, amikor 1866 november 24-én az egyesü­let örökös tiszteletbeli elnökévé választották Bottka Tivadar kisvezekényi földbirtokost, a híres törté­nettudóst, a Magyar Tudományos Akadémia ren­des tagját. Az elnök meleg szavakban üdvözölte a közéleti előkelőségeket, az alapítók megjelent le­származottad és a magyar kultúra illusztris mun­kásait. A nagy ovációval fogadott beszéd után Schubert Tódor igazgató előterjesztésére a diszköz yülés dr. Jankovics Marcellt, a SzMKE országos elnö­két, dr. Sziklay Ferenc irót és Mécs László köl­tőt a magyar kultúra és a lévai Kaszinó kulturá­lis munkálkodásának lelkes támogatásáért örö­kös tiszteletbeli tagjává választotta. Schubert igazgató Jelentése Ezután Schubert Tódor igazgató ismertette a Kaszinó érdekes és mozgalmas múltját. Valójíban a lévai Kaszinó alapjait már 97 évvel ezelőtt, 1838-ban rakták le, de tiz éves működése után a szabadságharc leveré­sekor a Kaszinó működését betiltották és csak tiz év múlva, 1859-ben alakították meg ujb 1. A Kaszinó csakhamar olyan eleven kulturé'etet teremtett Léván, amely az akkori krónikák szer n1 mindig aranybetükkel lesz feljegyezve a Kaszinó történetében. Igaz nagyrabecsüléssel gondol a Ka­szinó a jubileumi ünnepen a félszázad előtti kor­nak még ma is élő, volt aligazgatójára. Konkoly Thege Sándorra, akinek működése korszakaik tó volt. Szeretettel köszöntötte a szónok Schubert Pált is- aki 55 év óta megszakítás nélkül tagja a Kaszi­nónak. továbbá dr. Karafiáth Máriuszt, aki szintén egyik legrégibb tagja az egyesületnek. A Kaszinó igazgatója ezután sikerült tanulmányában korsza­kokra osztotta a Kaszinó életét, melynek grafikon­ja hullámvonalakat mutat, de a vezetők lelkesedé­se a legsúlyosabb helyzeteken keresztül is meg őrizte a magyar kultúra eme ősi bástyáját. At üdvözlések A nagy tapssal fogadott beszámoló után a szlo­venszkói egyesülete^ sorra üdvözölték a jubiláló lévai Kaszinót. Az üdvözlések sorát a lévai Dalár­da nyitotta meg énekkel, amelyet Heckmamn Ist­ván karnagy vezényelt. A szép előadás után Jó­zeefcsek Géza dalárdái elnök köszöntötte a Kaszi­nót. Ezután sorba következtek az üdvözlések: Sza­latnai Rezső a Csehszlovákiai Magyar Tudomá­nyos, Irodalmi és Művészeti Társaság nevében, dr. Aixinger László a Toldy Kör és Szinpártoló Eg e- sület nevében, dr. Borka Géza a komáromi Jókai Egyesület, dr. Sziklay Ferenc pedig a kassai Ka­zinczy Társaság és a Keresztény Társadalmi Kör nevében üdvözölte a jubiláló Kaszinót. Dr. Rév Jó­zsef a Selmecbányái Polgári Olvasókör, Antal Gyu­la városbiró Léva város nevében, Misobak István plébános, szentszék! tanácsos a lévai Katolikus Kör, a Keresztény Munkásegylet és a szlovák Katolikus Kör nevében, Bárczy Oszkár a Csehszlovákiai Ma­gyar Testnevelési Szövetség nevében, Bándy End­re ág. ev. föesperes a lévai Nőegylet, Dóka Sán­dor a tanonciskolák, Miklóesy Béla a hadirokkan­tak nevében, ezenkívül Kriek Jenő mondott üdvöz- lőíbeszédet. Az Iparos Olvasókör üdvözletét Gutt- rnann János, a Tornaegyesületét Jánosé Jenő, az érsekujvári magyar egyesületekét dr. Turchányi Imre, az Ipolysági Kaszinóét dr. Salkovszky Jenő és a lévai izr. Nőegylet üdvözletét Weioberger László tolmácsolta. Antal Gyula a Protestáns Leányegylet, Nőegylet és Otthon üdvözletét is ki­fejezte. Mély hatást keltett Mécs László költői szépségű felszólalása, <­aki a Kaszinóban szereplő írók és művészek nevé­ben üdvözölte a Kaszinót. A következő egyesületek levélben üdvözölték a Kaszinót: Eperjesi Társadalmi Egylet, a SzMKE po­zsonyi csoportja, a pozsonyi Képzőművészeti Egye­sület, az Orvos és Természettudományi Egyesület, a pozsonyi Katolikus Kaszinó, a pozsonyi Keresz­tény Kultúrkör, a losonci Po’gári Kör, a rozsnyói Jótékony Nőegylet, a Lóva-zselizi Magyar Tanitó- megye, a pozsonyi Polgári Kaszinó, a kassai Pol­gári Társaskör, a komáromi Kaszinó és a Csehszlo­vákiai Magyar Dalosszövetség, ez utóbbi nevében Bicsovszky Kázmér. A beérkezett rengeteg üdvözlő távirat közül a következőket említjük föl: Jaross Andor képviselő, Konkoly Teghe Sándor udvari tanácsos, Budapest, Konkoly Thege Gyula, dr. Jankovics Marcell. Ny. Tiohy Kálmán, Wakots Margit, dr. Pfeiffer Miklós kanonok, Winter Lajos, Pöstyén, Matzonné S. Zsizsi. Pozsony, stb., stb. A díszközgyűlés üdvözlő táviratot intézett Kon­koly Thege Sándorhoz, majd dr. Kmoskó Béla el­nök berekesztette az emelkedett hangulatban le­folyt közgyűlést. Záróbeszédében a kaszinó mun­kásságának további támogatására kérte a jelenle­vőket. ünnepi ebéd Dr. Kmoskó Béla elnök ebédet adott a szereplő művészek és az ország minden részéből érkezett vendégek tiszteletére Itt mint házigazda szeretet­tel köszöntötte a vendégeket, akik részéről első­nek dr. Sziillő Géza nemzetgyűlési képviselő, par­lamenti klubelnök mondott pohárköszöntőt. Szavai lelkes visszhangot váltottak ki. Majd Szalatnai Rezső, Schubert Tódtü1, Schöpflin Róbert, a zselizi Kaszinó elnöke, dr. Holota János, Füssy Kálmán és dr. Rév József mnodottak pohárkttszöntöket. Ezek során meleg szavakban méltatták Schubert Tódor igazgató tevékenységét. A kulturest Este ragyogó sikerű kulturesftel folytatódott a jubileumi ünepség. A városi színház hatalmas ter­mét színiült-ig megtöltötte a közönség. Igen sokan jelente^ meg Nyitráról is, itt volt a SzMKE nyitrai I fiókjának egész vezérkara Gyürky Ákos elnök ve­zetésével. A műsort dr. Sziklay Ferenc nagyhatású ünnepi beszéde vezette be. Dr. Sziklay mesteri tollal meg­írt előadásában kiemelte, hogy Léva példát adhat ma az egész kisebbségi kulturéletnek, mert a lévai Kaszinó működése megmutatta, hogy a szívós él- niakarás, a szellemi igaz értékek felismerése és a rendíthetetlen magyar érzés évszázados hagyo­mány e város falai között, melyeket sokszor fel­dúlt a háború förgetege, rombadöntött tűzvész és földrengés, de mindig újjáépültek azok. A lévai Kaszinó-egyesület háromnegyed évszázadon át nemcsak Léva városának, de az egész Garam vidé­kének szellemvárává nőtt. A nagyszerű előadás után a lévaiak másik ked­ves ismerőse jelent meg az emelvényen: Kálix Je­nő zongoraművész, a prágai német zeneakadémia- tanára s gyönyörködtette szép játékával a közön­séget. Bach: Fantázia G-moll, Bartók: Ee+e a szé­kelyeknél. Medvetánc és Dohnányi: C-dur rapszó­diája, majd a szünet után Chopin-Liszt: Nneturno, Ges-dur, Chopin: Valcer és Ba’lada G-n ol mü­veit játszotta tökéletes művészettel. A zugó tapsot ráadással honorálta a művész. Az est harmadik szereplője Mécs László volt, akit szintén nagy szeretettel köszöntött a közönség. A költő elmondta, hogy szavalómüvészi karrierje a lévai Kaszinó emelvényéről indult el. Ezután legszebb verseit szavalta el: Fehérek és kékek, Vaskó János és kedves családja. Királyihelmeei gyerekek, Vád- és védőbeszéd, Aranyos kicsikém, Parasztok, stb. cimü költeményeit. E’szavalta még Rév József „Potyautas voltam11 cimü szép versét, majd felolvasta Rácz Pál egyik sikerült novelláját is. A jubileumi ünnepély értékes művészi élmény volt és valóban lelkesítő hatást gyakorolt minden, résztvevőre. Az ünnepélyt a városi Vigadóban ren­dezett társasvacsora fejezte be. A német nemzeti pírt felfüggesztésinek ügye a legfelső közigazgatási bíróság eiőü Prága, október 22. A legfelső köziigazgatási bíróság első számú tanácsa dr. Hácha elnök­letével ma tárgyalta a német nemzeti párt­nak a párt működését felfüggesztő határozat ellen benyújtott panaszát. A tárgyaláson az országos hivatalt Mikula főtanácsos, a párt vezetőségét Maresch aussigi és a pártkörzete­ket Hassold mi esi ügyvéd képviselte. A meg­támadott határozatot a járási hivatal 1933 okt. 4-én adta ki s az országos hivatal elutasí­totta az ellene benyújtott fellebbezést. A pa­naszt dr. Dusil ismertette, majd az országos hivatal indokolását olvasták föl, végül Hácha elnök dr. Maresch ügyvédnek adta meg a szót. Maresch azzal érvelt, hogy a párlfölosz- latásról szóló törvény nem volt alkalmazható az adott esetre, s az eljárásban semimitő okok forognak fenn. Hassold szerint sem az egyesületi törvény, sem az alkotmány­törvény 113 paragrafusa nem alkalmazr ható a német nemzeti párt esetére. —• A bíróságok és közigazgatási hatóságok e kér­désben régebben állást foglaltak és elvként ki­mondták, hogy a politikai párt szabad szerve­zet, amelyre vonatkozólag eddig semmiféle nor­mákat nem állapítottak meg. Hácha elnök fel­szólítására idézi a legfelső közigazgatási biroság egyik döntését, amely kimondja, hogy a politi­kai pártnál nincsenek meg az egyesületeket jel­lemző fogalmi jegyek. Azonkívül a böhmisch- leipai járási hivatal rendelkezése megelőzte a párt működésének betiltását kimondó kormány­rendeletet. Az országos hivatal képviselője fej­tegetéseiben kétségbevonta a panasz jogi alap­jait s azt mint alaptalant visszautasitandónaK minősíti. Maresch ügyvéd viszonválaszában ar­ra utalt, hogy ez év tavaszán a hatóságok újból megengedték a német nemzeti párt működését. Az elnök a tárgyalás végén bejelentette, hogy a legfelső közigazgatási bíróság az ügyben szom­baton fogja kihirdetni döntését, illetve határoz?-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents