Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-20 / 241. (3793.) szám

JKKrtiUHfj * iA!ü'tAK' A JLi. 1935 október 20, vasárnap . KóZŰAZPAiSfAfir1 . Enyhítik a végeladásokról szóló törvényjavaslat szigorú rendelkezéseit Január 1-én lép életbe az uj törvény Prága, október 19. A végeladások szabá­lyozásáról szóló törvényjavaslat rendelke- -zéseit annakidején részletesen ismertette a iP. M. H. A kereskedelmi minisztérium a javaslat tervezetét eljuttatta az érdekelt ke­reskedelmi kamarákhoz s kikérte azok szakvéleményét. A beérkezett vélemények alapján a minisztérium' a törvényjavaslat néhány szigorú rendelkezésének enyhíté­sét határozta el. ami azonban a javaslat lé­nyegét nem érinti. Az eredeti fogalmazás szerint a kereskedők csak a leltári és a sze- zonkiárusitást, valamint az úgynevezett fe­hér heteket rendezhetik meg szabadon, amennyiben nem kell a kiárusításhoz külön engedélyt kérniök. A kereskedelmi minisztérium a maradék- kiárusítás rendezését is szabaddá teszi, amennyiben a törvényjavaslatot olyké­pen módosította, hogy a kereskedőknek a maradékkiárusitáshoz sem kell hatósá­gi engedélyt kérniök. A javaslat rendelkezéseinek ez az enyhíté­se több kereskedelmi ág szempontjából nagy fontossággal bir, mivel például a töb­bi között szövőipari és cipőkereskedelmi cégeknél bevett szokás a maradékkiárusi- tás, amely semmiesetre sem nevezhető a közönség félrevezetésének. Az ilyen mara- dékkiárusitás éppen úgy köztudatba került, mint az úgynevezett fehér hét. A módosított törvényjavaslat a végel­adás ellenőrzésére vonatkozó rendelkezése­ket is enyhíti. A javaslat immár a tárca­közi tanácskozások tárgysorozatára került s valószínűleg 1936 január 1-én emelkedik törvényerőre. Kárpátalján kiválóan sikerült a szüret — ugrásszerűen emelkedik a hordó ára Beregszász, október 19. (Saját tudósítónktól.) A beregi szőlőhegyeken megkezdődött a szüret. A szöllő szedése, szállítása és átvétele javában folyik, de a termelők nem tudják, hányadán van­nak, mert a felvásárló kereskedők az ár összeg­szerű meghatározása nélkül veszik meg a szöllőt utólagos fizetésre. A szőllő átvételének ezen bizonytalan volta miatt érthető a szöllőtermelők aggodalma. A bő szüret dacára nincs meg a biztos remény arra, hogy a szöllő meghozza végre hasznát. A sok fekete szüret után pedig felférne a terme­lőkre egy vig szüret. A szöllőtermés eredménye minden várako­zást felülmúl. Ilyen termésre senki nem számí­tott, ez kitűnik abból, hogy azoknak, akik a szöllőt maguk dolgozzák fel és szűrik meg, nin­csen elegendő hordójuk. Egész Ruszinszkóban nagy a hordóhiány, ami példátlan konjunktúrát eredményezett ebben az iparágban. A hordók ára versenyre kelt a mustéval. Egy hónappal azelőtt a hordók literenkénti ára még husz- harmlnc fillér volt, ma hatvan-hetven fillér és alig kapható. Az árrontó spekulációval szembon a borszö­vetkezet a kapott hárommillió lombardkölcsön fel­használásával igyekszik az árak alakulását ked­vezően befolyásolni és ezért elsősorban a kister­melők szöllőit veszi át, hogy azoknak kínálatától mentesitse a piacot. A borkereskedők kartelljével szemben a szöllő- birt.okosök higgadt fellépésükkel védekeznek és igyekeznek a szöllőt minél nagyobb mennyiségben maguk feldolgozni. A kartellbe tömörült helyi borkereskedőkön ki­vid, a bő szüret hallatára igen sok idegen bor- kereskedő is megjelent a beregszászi piacon és nagy érdeklődést tanusit a ruszinszkói szöllő és bor iránt. Az idegen borkereskedők megjelenése növelte a keresletet és ez bizonyára az árak ked­vezőbb kialakulását s javulását fogja eredmé­nyezni. Szlovenszkón is jól sikerüli a szüret Pozsony, október 19. Szlovenszkó szőlő­termő vidékein a szüret befejeződéséhez köze­ledik. A szőlőtermés úgy mennyiségben, mint minőségben igen jó. A szőlő ára kg-ként 1.60— 3 korona. A must ára 6 koronára ment vissza. (A Gabonatársaság egyévi nyeresége: 132 millió,) A gabonakereskedelmi monopólium jogával felruházott Gabonatársaság junius 30. kelettel lezárt mérlege a társaság első üzlet­évére 132 millió koronás nyereséget mutat ki. A Gabonatársaság fennállásának első évében összesen 180.765 vagon gabonát vásárolt, vagy­is vagononként nyeresége 730.23 koronára rúg. A szállítási és a beraktározási költségek mint­egy 96 millió koronát emésztettek fék A sze­mélyi és a tárgyi rezsi 5.43 millió koronát igé­nyelt. Forgalmiadó címén 9 milliót és egyéb adóban, valamint illetékekben 4.9 millió koro­nát fizetett a Gabonatársaság az államkincs­tárnak. A vállalat valószínűen 6 százalékos osztalékot ad részvényeseinek. — Ha a Ga­bonatársaság milliárdos forgalmát tekintjük, akkor a mérlegben kimutatott 132 millió ko­ronás nyereség valóban elenyészően kis része az összforgalomnak, ha azonban tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy a monopó­lium jogával felruházott rt. egész alaptőkéje 60 millió koronánál nem több, akkor megelé­gedéssel állapíthatjuk meg, hogy a mai válsá­gos helyzetben, amidőn a szolid alapokra he­lyezett kereskedelmi és gyáripari vállalatok egész serege adja be a kulcsot, akadhat olyan válallat, mely fennállásának már első évében is több, mint a kétszeresét keresi meg annak az összegnek, amely alaptőkéjét alkotja. Az éremnek azonban másik oldala is van, mert azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy minden üzleti vállalkozás kockázattal jár s 132 millió korona nyereség helyett ugyan­ilyen összegű veszteség is adódhatott volna. Még rágondolni is rossz, hogy milyen bonyo­dalmak származtak volna ebből, mert ne fe­lejtsük el, hogy a Gabonatársaság nem állami intézmény, hanem kereskedelmi részvénytár­saság, az állam csak támogatja a tevékenysé­gének kifejtésében, de anyagi szavatosságot mindössze 60 millió korona erejéig vállal s csak az ama üzletekből eredő veszteségért, amelyek lebonyolítására a kormány kifeje­zett utasítást ad. Reméljük, hogy a második gazdasági esztendő is legfeljebb a Gabona­társaság eladóinak hoz csalódást, s nem a Ga- bonatársaságnak, akkor majd még nagyobb büszkességgel állíthatjuk példának oda, hogy ime milyen perspektívák nyilnak ama keres­kedelmi részvénytársaságok számára, amelyek üzletkörüket és pártprotektoraikat jól választ­ják meg. (Állatvásári nir.) A hétfői prágai állatvásár felhajtása, a vásárpénztár igazgatóságának je­lentése szerint, 620 szarvasmarha, 2800 belföldi hússertés és 2500 külföldi bakonysertés lesz. Ungvár, október 19. Kapáén ö vényekböl Kárpátalja egész területén szokatlanod kevés termett. Főképpen a burgonyatermés és a ku­koricatermés igen gyönge. A kárpátaljai mező- . gazdásági. egyesületek a -rossz termésre va.ó tekintettel azzal á kéréssel fordultak a föld- móivelési minisztériumhoz, hogy engedje meg a káposzta és kukorica, valamint a vetésihez szük­séges burgonya vámmentes behozatalát Romá- niáibóL .... (A régi koronakövetelések Magyarországgal szemben még mindig nem hajthatók be.) A po­zsonyi kliringhivatal közlése szerint a csehszlo­vákiai hitelezőknek a magyar adósokkal szem­beni régi koronakövetelése még mindig nem hajtható be. A késedelem oka abban van, hogy csehszlovákiai tartozásokat teljes egészében még nem fizették be és a magyar adósokkal szembeni követelések összegét véglegesen még nem állapították meg. Ez az oka annak Is, hogy a kvótát sem lehetett még meghatározni. (A prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzs­dén jegyzett értékek rentabilitásának indexszá­ma a most elmúlt héten a következőképpen vál­tozott: államkölcsönök építési sorsjegy nélkül 102.284 (előző héten 102.247), valamennyi be­ruházási érték 98.155 (98.205), belföldi bankok 100.998 (100.998), ipar és szállítási értékek 100 ezer 819 (98.641), a teljes tőzsdeindex 99.585 (97.939), a hivatalosan nem jegyzett értékek indexe 72.610 (72.437), valamennyi államköl­csön átlagos rentabilitása 5.075 (5.076), a 6 szá­zalékosnál alacsonyabb kamatozású államkölcsö- r.ök átlagos rentabilitása 4.971 (4.975), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabi­litása 3.272 (3.285). Az ipari vállalatok indexé­nek analízise: cukorgyárak 76.207 (72.737), élelmiszeripar 108.183 (107.120), vegyiipar 160 ezer 899 (155.871), sörgyárak 91.813 (91.813), építési ipar 80.857 (79.280), gépgyárak 83.103 (80.591), szövőipar 52.276 (52.485), szénbá­nyák 96.407 (94.478), fémipar 86.164 (83.843), különböző vállalatok 106.775 (106.489). (Háromszázmillió dinár csehszlovákiai tőke a jugoszláv bankoknál,) A jugoszláv pénzintézetek­nél elhelyezett külföldi tőkét legújabban 3 mil­liárd dinárban mutatják ki. Ebből 200 millió dinár magyar követelés, a franciák 800. az osztrákok 500, a svájciak 350. a csehszlovákok 300 a belgák 250, a németek 180, az olaszok 100 és az ameri­kaiak 300 millió dinárt követelnek. (A csehszlovákiai gyáripar és a szank­ciók.) A fémipari vállalatok országos szö­vetségének mai közgyűlésén Mixa mérnök, a csehszlovákiai gyáriparosok országos szövetségének főtitkára is megjelent és ki­jelentette. hogy a gyáriparosok országos szövetsége megbízottat küld Genfbe a meg­torló intézkedések gyakorlatának tanulmá­nyozása érdekében. Ha a gyáriparosok megbizottja Genfben azt tapasztalná, hogy a népszövetség kedvezményeket biztosit a szankciókban résztvevő valamelyik kül­földi állam részére, akkor ezeket a kedvez­ményeket a csehszlovákiai gyáripar számá­ra is kérni fogja. (Mennyi váltópénz van forgalomban?) A leg­felső számvevőszék jelentése szerint szeptember 30-án 599.110.929.05 korona összegű fémváltó- pénz és 366.709.045.70 korona összegű papir- váltópénz volt forgalomban. Nyersselyemkíviteli kényszer Olaszországban Milánó, október 19. Az olasz kormány Olasz­ország és a külföld szövőipara, valamint a se­lyemkereskedelem szempontjából nagyjelentősé­gű intézkedést foganatosított, amennyiben el­rendelte, hogy az 1934. évi és az előző évek terméséből eredő nyersselyemkészleteket azok birtokosai kötelesek külföldre exportálni. A ki­viteli kényszer oka abban van* hogy a nyers­selyem ára Olaszországban mintegy harminc százalékkal felülmúlja a nemzetközi piacok árait s a kormány attól tart, hogy a nagy árkü­lönbözet folytán az olasz selyem elvesztheti kül­földi piacait. Az ez év végéig nem exportált nyersanyagkészleteket a kormány elkoboztat- hatja. (Készül a forgalmiadótörvény no*vdlIáj(a.) A forgalmi adóról szóló törvény novellázá- sának előkészületei a pénzügyminisztérium­ban serényen folynak. A novella valószí­nűen decemberben kerül a nemzetgyűlés elé s letárgyalása után visszaható érvény­nyel lép életbe, úgyhogy a rövidesen lejáró forgalmiadótörvény érvényét nem is hosz- szabbittatja meg a kormány. (Csehszlovákia komlókészletei.) Az állami sta­tisztikai hivatal jelentése szerint augusztus 1-én a csehszlovák köztársaság területén összesen 42.827 métermázsát tett ki a komlőkészlet. Ebből a saazi készlet 21.342 métermázsa, míg 15.000 métermázsa ismeretlen eredetű . (Háromszázötvenhatmillió pengőre csökkent Magyarország bankjegyforgalma) Budapestről je­lentik: A Magyar Nemzeti Bank bankjegyfor­galma az október 15-i kimutatás szerint az októ­ber 7-i forgalommal szemben 15.2 millió pengővel 356 millióra csökkent. A csökkenést a zsiró- számlákra történt befizetések és váltóvisszaváltá­sok idézték elő. Az állami számlákra 7.9 millió pengő, az egyéb zsirószámlákra pedig 2.3 millió pengő folyt be. A váltóesedékességek összege 8.4 millió pengővel volt nagyobb a váltóbenyujtá- sok összegénél. Az érckészlet nagyobbára a vál­tópénzkészlet szaporulata kövekteztében 1.4 mil­lió pengővel növekedett. (A nyugati tőkepiac idegessége.) London­ból jelentik: Az Egyesült Államokba szep­tember 9-től október 9-ig 339,800.000 dollár értékű aranyat vittek be és pedig 166,500.000 dollárt Franciaországból, 87,700.000 dollárt Angliából, 56,700.000 dollárt Hollandiából. — Párisi jelentés szerint a Francia Bank heti mérlegében az aranykészlet újabb 137 millió frank gyarapodást mutat s 72.093,000.000 frankra rúg. Az érofedezet százalékszáma 74.72-ről 74.79-re emelkedett. (Nemzetközi viszonylatban drágulnak az árak.) Az elmúlt hét folyamán a nemzetközi piacokon a rozs, a csehszlovák cukor, a nádcukor, az amerikai gyapot, az egyiptomi gyapot, a gyapjú, a juta, a kaucsuk, a kávé és a cipőtalpbőr meg­drágult. A petróleum ára nem változott. A búza, a borjubör és a szén ára lanyhult. A világpiacok áruindexszáma a következő változást mutatja: manitóbabuza 37.78 (előző héten 38.10), őszi búza 51.90 (52.29), rozs 31.45 (30.93), cseh cukor ab Hamburg 18.87 (18.44), centrifugál nádcukor ab Newyork 46.85 (45.80), amerikai gyapot 52.50 (52.11), egyiptomi gyapot 37.69 (37.33), topsgyapju 40.24 (38.96), réz 38.72 (37.91), petróleum 46.70 (46.70), kaucsuk 18.75 (18.03). juta 35.47 (33.91), kávé 27.75 (27.29), dpőtalpbőr 59.89 (56.78), angol borjú- bőr 51.33 (51.35), szén 51.72 (51.75). Talpfa-presztízs Prága* október 19. Dr. Jaroch, az államvasut prágai igazgatóságának elnöke az államvasut igazgatótanácsának legutóbbi ülésén bejelentet­te, hogy a prágai vasutigazgatóság körzetében az idén a pályatestet 83 kilométer hosszúság­ban kellett megjavitani és 151 váltót kellett .ki­cserélni. Noha a munkálatokhoz szükséges 40 millió korona az igazgatóság rendelkezésére állt, a pályatestet csak 52 kilométer hosszúság­ban javították meg és mindössze 30 váltót cse­réltek ki. Ennek egyedüli oka a talpfahiányban van, mivel a prágai igazgatóság mindössze 50 százalékban fedezhette talpfaszükségletét. A prágai vasutigazgatóság elnökének nyilat­kozata leplezetlenül feltárja azt a súlyos hely­zetet, amelybe a vasút az úgynevezett talpfa­panama következtében került. A csehszlovák államvasut 1934-ben még 900 ezer talpfát vett át, mig az idén mindössze 700 ezer talpfa kerülhetett átvételre. Az idei szállí­tásra szóló pályázatot a vasút még tavaly szep­temberben irta ki, de csak az idei év áprilisá­ban döntött a pályázatok sorsa felől, noha talp­fára sürgős szüksége volt. A vasút tagadhatatla­nul talpfahiányban szenved és ennek egyedüli oka abban van, hogy nemcsak azokat a cégeket rekeszti ki a szál­lításból* amelyeknek szerepük van a talpfa­panamában, de még azoktól a cégektől sem vesz árut, amelyekről feltételezi, hogy a bir­tokukban lévő talpfa esetleg az afférban sze­replő cégek tulajdonából ered. A vasút presztízskérdést csinál ebből és nincsen különös tekintettel sem a talpfahiányra, sem pe­dig arra, hogy a talpfahiány enyhítése érdeké­ben külföldről kell árut importálnia, amikor bel­földön fölös mennyiségű talpfa van. A vasút nincsen tekintettel Szlovenszkó és Kárpátalja speciális gazdasági érdekeire és kirekeszti e két országrész talpfájának nagy részét a szállítás­ból, noha a fakereskedelem súlyos válságban van és a válság kiéleződése nemcsak a panamis­tákat, hanem a legszegényebb embereket, a fa­munkásokat is sújtja. Távol áll tőlünk az a szándék, hogy védel­münkbe vegyük a panamistákat, sőt ellenkező­leg mi is azt kívánjuk, hogy a talpfaaffért mielőbb likvidálják a hatóságok, a bűnösöket szigorú büntetéssel sújtsák, de ne büntessék az ártatlanokat és presztízs- okokból ne fokozza a vasút Szlovenszkó és Kárpátalja faválságát s ne növelje e két or­szágrész munkanélküliségét. A vasút a mostani rendszerrel nem jól jön ki, erre vall az is, hogy a kinálat egy részének ki­rekesztése következtében máris magasabb ára­kat kénytelen fizetni. A vasút gondoljon a de­ficitjének apasztására, gondoljon Szlovenszkó és Kárpátalja gazdasági érdekeire, likvidáltassa a talpfapanamát s néhány bűnös bűne miatt ne büntesse az ártatlanokat. t. 1. (Északszlovenszkó burgonyatermése jobb a tavalyinál.) Liptóiban, Árvában és a Szepessóg- ben a burgonyatermés mennyiségben 15—20 százalékkal fölülmúlja a tavalyi termést. A burgonya keményitőtartalma 20—23 százalék és ára aib feladóállomás 25 korona méter má­zsánként. Mit kapunk a valutákért11 Prága, október 19. KS 100 pengőért . ........................ 483.50 10 0 schillingért ........................ 463.50 10 0 zlotyért ............................. 461.— 10 0 lejért .................................. 13.60 10 0 márkáért............................ 673.— 10 0 dinárért ............................. 52.95 100 svájci frankért................... 786.50 10 0 francia frankért................... 160.45 10 0 belga frankért................... 409.— 10 0 líráért ................................. 149 40 10 0 holland forintért . . . 1637.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért........................ 118.75 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, október 19. KÖ 100 pengőért ............................. 486.50 10 0 schillingért 466 50 100 zlotyért ............................. 464.— 10 0 lejért ................................. 13.90 10 0 márkáért............................ 677.— 100 dinárért . .... 53.35 100 svájci frankért................... 789 50 10 0 francia frankért................... 161.05 10 0 belga frankért........................ 411.— 10 0 líráért .................................. 150.60 100 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.40 1 angol fontért ...... 119.75 Kárpátalján igen gyönge a burgonya- és a kukoricatermés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents