Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-03 / 226. (3778.) szám

Ma: Képes melléklet . * 16 oldal ára Ké 1.20 jA JET 1 XIV. évf. 226. (3778) szám • Csütörtök • 1935 október 3 Előfizetési ár> évente 300. félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II, Panská évre 76, havonta 26 K£„ külföldre: évente 450, SzloveilSzkÓi (2S rUSZÍnSzkÓÍ TnüSUCLTSáS allcel2, 1L emelet • Kladóhivatals félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ÖC7 ° Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet n képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. p0litih(li TlClpÍt(ipjQ. • • TELEFON) 303-11. • * Egyes szám ára 1.20 K vasárnap 2.— K& 8ŰRGÖNVCIM HÍRLAP. PRAHA Előfizetési ár» évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre; évente 454), félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-vai több. ■gyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ké. Nagy üzletkötések a világpolitikában (sp.) Prága, október 2. Mennyire relatív a népek és a nemzetek barátsága! Mennyire bizonytalanok a szá­lak, amelyek egymáshoz fiizik a hatalma­kat! Ami az elmúlt napokban egyrészt az an­gol-francia, másrészt a francia—olasz vi­szony terén történt, szomorúan cinikus ma* solyra készteti azokat, akik sohasem hittek ugyan az ,,örök nagy testvériségek lángoló frázisaiban, de ennyire viszonylagosnak mégsem gondolták a birodalmak egymás közötti viszonyát. Régen kell kezdenünk, négy-öt év távlatában, hogy rámutathas­sunk a legújabb európai összefüggések fo­nákságára. Négy-öt év előtt adva volt az európai helyzet, amelyben Olaszország bi­zonyos feszültségben élt a kisantanttal. Ek­kor kezdődtek a nagy üzletkötések. Róma már akkoriban foglalkozott Abesszínia meg­hódításának gondolatával s csak a jó alkal­mat várta terve végrehajtására. Ilyen ked­vező alkalom kínálkozott, amikor az osztrák kérdés elhidegitette Olaszországot Német­országtól és Franciaország közelébe sodor­ta s Franciaország a teljes középeurópai olasz támogatás fejében hajlandó volt se­gédkezet nyújtani a dúcénak keletafrikai tervei megvalósításánál. Ez volt az idő, amikor Olaszország sza­kított addigi középeurópai politikájával, kö­zeledni kezdett a kisantanthoz, régi barát­ságairól meg-megfeledkezett, újakat szőtt s dunai politikája kilencven fokos szögben el­hajlott addigi felfogásától. Európa csodálko­zott e pálforduláson, de belenyugodott, mert belátta, hogy a francia támogatás megnyerése az olasz létérdekeket jelentő af­rikai dolgokban fontosabb Rómának, mint számos mellékesebb középeurópai érdek. Ez év tavaszán, Laval római látogatása után teljes volt az olasz—irancia összhang. Mindkét fél meg volt elégedve. Franciaor­szág leszerelte legveszedelmesebb közép­európai ellenlábasát, Olaszország szabad kezet kapott Keletafriká'ban s a kellőnek vélt diplomáciai előkészítés után, a francia támogatás tudatában, megkezdhette abesz- sziniai terveinek realizálását. A politika pa- tetikus nyelvén szólva: ez volt az idő. ami­kor „a két latin testvér egymásra talált s egymás keblére borulva ünnepelte az évez­redes közös testvériséget.“ Mussolini kétségtelenül ügyes diplomá­ciai előkészítő munkájában s a Franciaor­szággal való okos kseftelése közben, vala­hogy nem számított azzal, hogy Anglia még ügyesebben s főleg higgadtabban tud ksef- telni. Nagybritannia, amikor munkába ál­lott, az angol—német flottaszerződéssel mindenekelőtt lekenyerezte Hitler birodal­mát. Mussolini bizonyára számított azzal, hogy ha konfliktusba keveredik Angliával és Franciaországgal. Németországot a maga oldalán találja. London keresztülhúzta szá­mításait, amikor némi hajóüzlettel, pár ár­tatlan tengeralattjáróval és cirkálóval meg­vásárolta Németország semlegességét az esetleges angol—olasz konfliktusban, azaz a szó szoros értelmében úgy tett, mint a vadak közé keveredett fehér ember, aki né­hány színes üveggyöngyért óriási értékű koncessziókat csikar ki a bennszülöttektől. De a német kötés csak az előjátékot jelen­tette. A nagy kúp, a nagy üzlet az uj olasz (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA A 2* OLDAL ELSŐ HASÁBJÁN.}, Tízmillió fasiszta követi Mussolini parancsát Olaszország mozgósít Telies rendben és villámgyorsan folyt le a fekete* ingesek gyülekezése - Gyutéhatésu beszédek a be- vonuitakhoz - Nagyjelentőségű minisztertanács Londonban Az olaszok a Nusali hegy vidékén abessziniai területre léptek Róma, október 2. Az olasz kormány szerdám délután három óra harminc perc­kor jelt adott a fasiszta erők általános mozgósítására. Mint ismeretes, Mussolini már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy a fenyegető nemzetközi bonyodalmak miatt próbá­mon gósitást rendel el egyrészt annak kipróbálására, hogy milyen ütemben valósithaíó meg az olasz nép általános fegyverfogása, másrészt demonstrálhassa a világ előtt az olaszok megingathatatlan készségét az ország fegyveres megvédésére. Több mint tiz- millió olasz férfi vonult be Mussolini parancsára. Rómában és Olaszország többi váro­sában szerdán délután egyszerre szólaltak meg a szirénák és a harangok, hogy jelezzék az általános mozgósítás kezdetét. A parancs folytán két óra leforgása alatt sokmillió ember állt készenlétben Olaszországban. Az üzemekben és a gyárakban beszüntették a munkát s a munkások megkezdték a fölvonulást a gyülekezési helyekre. Az ország kü­lönböző vidékeiről érkező jelentések szerint a mozgósítás mindenfelé gyors ütemben, teljes rendben és óriási lelkesedéssel folyik. Olasz illetékes helyen hangsúlyozzák, hogy a mozgósítás még nem jelenti a döntő események elérkezését, csupán azt, hogy a fa­siszta kormány meg akarja mutatni a világnak Olaszország mai szervezettségének ha­talmát. Egyelőre tehát nem lehet megállapítani, vájjon a mozgósítás elrendelését más események követik-e, de nem lehetetlen, hogy a próbamozgósitás első következménye annak bejelentése lesz, hogy Olaszország kilép a népszövetségből. Starace, a fasiszta párt főtitkára délután 17 órakor a rádióban gyújtó erejű beszédet intézett a rohamké­szültségben álló fasiszta formációkhoz. A duce ugyancsak beszédet intézett a rádión át a fegyverben álló olasz nemzethez. Az olaszok Musalinál átlépték az abessziniai határt Ugyanakkor, amikor az olasz próbamozgósitás híre megérkezik, a határozott olasz cá­folatok ellenére a Reuter-iroda megerősíti a hirt, hogy az olasz csapatok Eritrea délkeleti határán a Musali hegy közelében átlépték az abessziniai határt és megkezdték előnyomulá­sukat. összeütközésre egyelőre nem került sor, de a négus a Havas ügynökség jelentése szerint máris bejelentette tiltakozását a népszövetségnél az abessziniai határ megsértése miatt. Az abesszin kormány felszólítja a népszövetséget, hogy a Francia Szomáli-földről küldjön bizott­ságot a valódi tényállás felderítésére. Az olasz—abessziniai határ a Musali-hegy környékén bizonytalan s igy nehéz eldönteni, hogy történt-e határsértés. Az olasz kormány mindenesetre a leghatározottaban megcáfolja, hogy az olasz csapatok megkezdték az előnyomulást. A ró­mai propagandaminisztérium ugyancsak cáfolja a hirt, de hozzáfűzi, hogy a legrövidebb időn belül föltétlenül nagyarányú katonai eseményekre kerül sor Keletafrikában, A határádépés hire óriási izgalmat keltett Addis Abebában. Az abessziniai általános moz­gósítást holnap elrendelik, ha addig az addisabebai kormány nem kap garanciát arra vonatko­zóan, hogy az olaszok nem foglalkoznak támadási szándékkal. Mivel Addis Abeba és a határ között nem létezik távirati összeköttetés és a híreket futárok hozzák, nehéz megállapítani, vájjon tényleg történt-e határsértés Eritrea és Abesszínia határán. A császár repülőgépet kül­dött Aduaba a tényállás földerítésére. A dzsibuti abessziniai konzul távirata szerint az olasz előnyomulás tényleg megkezdődött. A csapatok aszkarikból állanak, akiket fehér tisztek vezet­nek. Repülőgépek és élelmiszerosztagok is részt vesznek az előnyomulásban. Az angol minisztertanács teSjhatalmat ad a hadsereg vezetőinek Az olaszországi és az afrikai eseményekkel párhuzamosan döntő jelentősége van a szerdán délelőtt tizenegy órakor összeült angol minisztertanácsnak. A konferencián valamennyi minisz­ter résztvett. Két és fél óráig tárgyaltak, az angol államférfiak a vüághelyzetről és feszült figye­lemmel hallgatták Edén jelentését és terveit. A miniszterek megállapodtak azokban az irányel­vekben, amelyeket Edennek a küszöbönálló genfi tanácstárgyalásokon képviselnie kell. Az álta­lános vélemény szerint a brit kabinet ugyan meg akarja várni a népszövetségi tanács akció­jának eredményeit, mielőtt határozott katonai intézkedéseket tenne, de a brit miniszterek minden­esetre készenlétben óhajtanak állni. A haderő fölött rendelkező miniszterek teljhatalmat kaptak a mai minisztertanácson a gyors akció foganatosítására. Baldwin miniszterelnök szerdán dél­után hosszan tart óan tárgyalt külön-külön a tengerészetügyi miniszterrel, a hadügyminiszterrel és 3 légügyi miniszterrel. A délutáni órákban Ne vilié Chamberlain, Hoare, Runciman és Mac­Donald ugyancsak érintkezésbe lépett a haderő illetékes vezetőivel. Edén népszövetségi minisz­ter csütörtökön utazik újból Genfbe. Útközben megáll Párisban és tájékoztatja Láváit a brit kormány1 felfogásáról, azaz válaszol a legújabb francia kérdésekre. A francia kormány a pénteki minisztertanács előtt nem válaszol az angol kér­désekre, amelyek a Földközi tengeren várható bonyodalmakban elfoglalt francia álláspontra vonatkoznak. kormány felfogásáról, azaz válaszol a legújabb Az ofaszelienes szankciók diplomáciai előkészítése P á r i s, október 2. Tegnapi számunkban részletes jelentést közöltünk azokról a tárgya­lásokról, amelyek az angol és a francia adrai- ralitás között folynak a földközitengeri közös flottaszankciók ügyében. Az angol kérdés pon­tosan a következőképen hangzik: „Gyakorlati­lag milyen állást foglal el Franciaország, ha a szankciókat gyakorló angol csapatokat a Föld­közi tengeren az olaszok megtámadnák?" Laval tegnap hosszantartóan tárgyalt az angol és az olasz nagykövettel erről a kérdésről, amelynek általában nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az általános vélemény szerint a franciák megígérik támogatásukat a szankciók alkalmazásánál, azaz Franciaország az olaszok által provokált kon­fliktus esetén a tengeren Anglia segítségére sietne. Franciaországnak magatartása pontosan megegyezik a népszövetségi paktum 16. cikke­lyének 3. bekezdésével. Természetesen francia kormánykörökben nem tartják valószínűnek, hogy sor kerül a fegyveres összeütközésre, mert az Olaszország ellen alkalmazott szankciók aligha lesznek oly nagyarányúnk, hogy Olasz­ország azokat provokálásnak tekintse és had­üzenettel feleljen rájuk. Ha az olaszok megkez­dik az abessziniai előnyomulást, a népszövetség kezdetben rendkívül enyhe szankciókat alkal­maz s csak az afrikai háború elhúzódása esetén szigorítaná meg fokozatosan a megtorló intéz­kedéseket, Ha a háború hosszú lesz, akkor nem lehetetlen, hogy a brit flotta tényleg blokád alá veszi az olasz kikötőket, mert a népszövetségi paktum 16. cikkelye előírja ezt. Genfben attól félnek, hogy a népszövetségi szankciókat azok a hatalmak, amelyek nem tag­jai a genfi szövetségnek, szabotálnák és ezzel illuzórikussá tennék. Anglia a közeljövőben dip­lomáciai lépéseket tesz az amerikai Unióban és Németországban, vájjon e két hatalom támo­gatja-e Genfet az Olaszország elleni szankciók­ban. Az angol kormány azon a véleményen van, hogy a szankciók kérdését a legnagyobb óva­FOLYTATÁS A 2. OLDAL H, HASÁBJÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents