Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-20 / 241. (3793.) szám

T>R«JStMAGkARFfTl?MP 5 1935 október 20, vasárnap Újabb bárom hétre Ítélték el Sidor Károlyt a Prlblna-ünnepséggel kapcsolatban Irt cikkei miatt Pozsony, október 19. (Pozsonyi szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Sidor Ká­roly nemzetgyűlési képviselő, a „Slovák“ felelős szerkesztője ma állt harmadszor a pozsonyi kerületi bíróság előtt a Pribina- ünnepsé'ggel kapcsolatban irt cikkei miatt. Mint ismeretes, e cikkeit három csoportba osztották és rendtörvénybe ütköző bűncse­lekmények címén indult meg az eljárás Si­dor ellen. Két cikkcsoport miatt már el is ítélték: az első alkalommal hatheti, a második alka­lommal pedig háromheti elzárásra. • Ma a kerületi bíróság Talcsik-tanácsa hat cikk miatt vonta felelősségre. Novák államügyész indítványára azonban a hat cikkből négyet különválasztottak, mert az ügyész véleménye szerint ezek tárgyában a vizsgálat még nem fejeződött teljesen be. Ezért az ügyész az említett cikkekre vonat­kozó ügyiratoknak a vizsgálóbíróhoz való visszautalását kérte. A bíróság az ügyészi indítványnak helytadott és igy Sidor Károlyt ma csak két cikk miatt vonta felelősségre. Az egyik 1933 augusztus 30-án, a másik 1933 szeptember 5-én jelent meg a S'lovák- ban. Novák ál’lamügyész és dr. Roszival ügy­véd beszédei után a vádlott Sidor is előadta védekezését. Sajnálja ' mondotta —, hogy nem áll módjában es- küdtbiróság előtt védekezni; azelőtt az ilyen vétségekért esküdtszék elé állítot­ták az újságírókat. Bizonyosnak tartja, hogy az esküdtszék előtt fölmentenék. Kifogásolja, hogy az ügyészség nem mint cikkírót ültette a vádlottak padjára, ha­nem mint felelős szerkesztőt, jóllehet az inkriminált cikkek alá teljes nevét kiirta. Ha mint szerzőt vonták volna felelősség­re, úgy kérni kellett volna előbb a parla­menttől mentelmi jogának fölfüggesztem sét, mert időközben képviselővé válasz­tották. Sidor ezután föl akarta olvasni dr. Hajn képviselőnek a Samostatnostban meg­jelent cikkét, amit azonban a bíróság nem engedett meg. Erre Sidor a további véde­kezéstől elállott. A bíróság rövid tanácskozás után * nyolc rendbeli közbékeháboritás vétségé­ben és a köztársaság gyalázása miatt — amit azonban n^!h durva módon követett d — mondotta ki bűnösnek Sidor képvi­selőt és ezért háromheti elzárásra ítélte és az ítélet végrehajtását nem függesz­tette föl. * Az ítélet ellen az ügyész, valamint a vád­lott és védője felebbezést jelentett be. Dr. Wohl Aladárnét felmentették — Glaser István volt tüzérhadnagyot nyolc évre Ítélték kémkedés miatt A szlovák néppárt petícióval támadta meg dr. Ravasz mandátumát Prága, okt. 19. Több lap egybehangzó híre szerint a szlovák néppárt elnöksége e napok­ban nyújtotta be petícióját a választási bíró­sághoz a dr. Ravasz szenátor! mandátumának megsemmisítése érdekében. A petícióval szemben Ravasz szenátor állítólag vitatni fogja, hogy a szlovák néppártnak az adott nyilatkozat szerint nincs joga követelni a mandátum megsemmisítését. A Ceské Slovo úgy tudja, hogy a petíció januárban kerül a választási bíróságnál nyilvános szóbeli tár­gyalásra. Készülődés a francia szenátusi választásokra Páris, október 19. Franciaországban nagy ér­deklődés előzi meg a szenátus holnapi kiegészítő választásait, ámbár e választásoknak koránt sincs akkora jelentőségük, mint a kamarai válasz­tásoknak. A francia szenátust háromévi turnu­sokban választják meg s minden alkalommal a szenátorok egyharmada kerül megválasztásra. Nem közvetlenül választják őket, hanem úgy­nevezett választási férfiak révén. A májusi francia községi választások Párisban a baloldal nagy győzelmét jelentették s ezért a baloldal azon a véleményen van, hogy most a szenátusi választá­sokon is győzni fog. A jobboldal deffenzivába szorult s mindent elkövet, hogy a balfelé való tolódást megakadályozza. A tragikusvégü Astrid belga királyné gyászkeretes arcképét viselik a legújabb belga postabélyegek Kassa, október 19. (Kassai szerkesztőségünk te lefon jelentése.) A besztercebányai kerületi bíróságon ma zárt tárgyaláson két kémkedési üggyel foglalkoztak. Az egyiknek vádlottja dr. Wohl Aladárné te­kintélyes nógrádi uriasszony volt, akit Loson­con tartóztattak le kémkedés gyanúja miatt, mint annak idején arról a P. M. H. is beszámolt. Letartóztatása után a besztercebányai ügyész­ség fogházába szállították, majd betegségére való tekintettel rövid ideig a rabkórházban volt. Később százezer korona kaució ellenében sza­badlábra helyezték. Ügyét ma tárgyalta a besz­tercebányai kerületi bíróság Liska-ta.iácsa. A tárgyaláson azonban nem sikerült beigazolni Brünn, október 19. Beszámoltunk tegnapi szá­munkban arról a megdöbbentő gyilkosságró], amelynek áldozata dr. Procnázka egyetemi ta­nár, a brünni orvosi kar dékánja lett. Az ideg- gyógyászat professzorát klinikájának egy volt ápoltja lőtte agyon a nyüt uccán. mikor az egye­temi tanár lakását elhagyta. Az orvostudés ha­lálát még tragikusabbá teszi az a körülmény, hogy röviddel meggyilkoltatása előtt, utolsó előadásán éppen arról a veszélyről be­szélt, amely az ideggyógyászt fenyegeti - az ül­dözési mániában szenvedő betegek részéről. — Sok apróság van a pácienssel való érint­kezésben, — mondotta a tanár — amelyek az első pillanatban nevetségeseknek látszanak. Gyakran megtörténik, hogy a páciens egész fegyvertárat hoz magával, önök átkutatják, azt hiszik, mindent elvettek tőle, visszaküldik a szobájába és röviddel azután jelenti az ápoló, hogy a páciens agyonlőtte magát. Vannak az­sem a kémkedés vádját, sem azt, hogy dr. W ohl- né összeköttetést tartott volna fenn a magyar hírszerző különítménnyel s ezért a kerületi bí­róság felmentette öt. Az ügyész föllebbezést je­lentett be. A másik kémkedési ügy vádlottja Glaser István volt losonci tüzérhadnagy volt Glaser évekkel ezelőtt reaktiváltatta magát a csehszlo­vák hadseregbe és Losoncon végzett szolgála­tot Amikor kémkedés gyanúja miatt letartóz­tatták, lefokozták és Besztercebányára kisérték az ottani ügyészség fogházába. A mai tárgya­láson Glaser István bűnösnek találták a vád­iratban terhére rótt kémkedés bűntettében s ezért őt a bíróság nyolcesztendei fegyházbünte­tésre ítélte. után esetek, amikor maga az orvos is életével fizeti meg elővigyázatlanságát Ezt sohasem szabad elfelejteni. A meggyilkolt orvostanár három árvát ha­gyott hátra. A gyilkos kihallgatásakor semmi megbánást sem mutatott, folyton csak azt hajto­gatta, hogy meg kellett bosszulnia magát, mert dr. Procházka az életére tört és elvette egészsé­gét. A tettes kórtörténetéből kiderül, hogy vese­betegségben is szenvedett és emiatt azzal gyanú­sította kezelő orvosait, hogy meg akarják mér­gezni. Már 13 évvel ezelőtt is elmezavarodottságot állapítottak meg nála, ami búskomorságban és üldözési mániában nyilvánult meg. Már akkor megtörtént, h^gy revolverrel állított be orvosa rendelőjébe. A vizsgálat során felvetődött a kérdés, miként volt lehetséges, hogy az elmebeteg ember revol­vert hordhatott magánál. A kérdés hamarosan tisz­tázódott. A merénylő előmutatta fegyverviselési Az elmeorvosi hivatás veszélyeiről adott elő utoljára a meggyilkolt brünni egyetemi tanár Hogy jutott revolverhez az elmebeteg gyilkos? Ellopták a haldokló aktatáskáját engedélyét, amely naég abból az időből származott, mikor a gyilkos még teljesen egészséges volt. Meglopták a haldokló áldozatot Mikor Procházka professzor a halálos lövésektől találva össze rogyott, kezéből a földre esett aktatás­kája. A nagy tumultusban az uj, sárga aktatáska el­tűnt és csak néhány órával későbben találták azt meg a szomszédos országos múzeum házában, A tolvaj, aki a táskát ellopta, bizonyára azt hitte, hogy nagy értékeket talál benne, mikor aztán lát­ta, hogy csak orvosi jegyzetek vannak a táskában, azt a szomszédos házban eldobta. Osusky előadása Középeurópáről Brünn, október 19. Osusky párisi csehszlo­vák követ ma Brünuben előadást tartott, melyben a középeurópai problémát is érin­tette. Középeurópa, mondotta, a maga tény­leges és látszólagos problémáival már esz­tendők óta szakadatlanul érdekli a nemzet­közi politikát s a probléma megoldására igen sok terv merült föl. Középeurópa mai helyze­tét a múlton keresztül kell vizsgálni. Ily szemüvegen át Középeurópa nem egyéb, mint halott birodalmak temetője. A Középeurópá- ban tönkrement birodalmak magukban vi­selték romlásuk csiráját. Bukásuk oka a ki­zsákmányolás elve volt. Amíg a népek csak mechanikus és schematikus fogalmak voltak, addig meg lehetett kísérelni az elnemzetleni- tést, ma azonban a nép nagyon is élő orga­nizmus, semhogy azt akár a leghatalmasabb állam apparátusával is el lehessen nemzet- leniteni. Németország, mint imperialista ál­lam, amelynek főalapelve a kizsákmányolás volt, nem tudta letörni az elzászi nép eleven organizmusát. Az felületes állítás, folytatta az előadó, hogy az elégedetlen szlovákok, horvátok és szlovének a múltat kívánnák vissza. Nem a múltban van keresni valójuk, inkább a jelen gondjaival vannak elfoglalva. Most a háború utáni nemzedék lépett az élet­be, ez csak a valóságos tényeket és lehető­ségeket veheti tekintetbe, amelyek a nemzeti jövő formálása céljára kínálkoznak. Közép- európában nincsen tárgy az elnemzetlenités- re. A német és olasz példa ugyan csábitó, de mindakét helyről hallottuk, hogy megoldá­saik nem kiviteli cikkek. A múlt a tönkre ment régi birodalmak eszméjéhez való vissza­térést jelentené, mely birodalmak temetője fölött élünk, jelentené a fajfeudalizmushoz való visszatérést és azt, hogy a jövőnek hátat fordítanánk. Hat párt ie'őlt Debrecenben Debrecen, október 19. Ma járt le a debreceni választókerületben az ajánlások benyújtásának határideje. Hat párt nyújtotta be ajánlóiveit: a nemzeti egység pártja, a független kisgazda- párt, a Festetich-féle nyilaskeresztes párt, a Böszörményi-féle kaszáskeresztes párt, a Kos- suth-párt és a szociáldemokrata párt. Érdekes, hogy Debrecennek csak negyvenezer választója van, de a hat párt összesen közel hatvanezer aláírást nyújtott be. Nyolcévi iegyházat kapott a merceltházi anyagyilkos Komárom, október 19. (Saját tudósítónktól.) Csak tegnapelőtt számolt be a PMH egy anyagyilkossági bünper rimaszombati tárgyalásáról, tegnap pedig az itteni esküdt-bíróság tárgyalt körülményeiben nagyon hasonló anyagyilkossági bünpert. Édes Já­nos marcellházai gazda és felesége ültek a vádlot­tak padjáp, akik ez év augusztusában együtlesen felakasztották a gazda édesanyját, özv. Édes Renő- nét. A fővádlott a bíróság előtt egyszerű szavakkal tárja fel a gyilkosság előzményeit és lefolyását. Elmondja, hogy évek hosszú során át állandó volt a viszálykodás. Egy nyárvégi reggelen következett be a végzetes fordulat. — Izgalmamban megragadtam anyám torkát — vallotta a gazda — feleségemmel kötelet és ka­lapácsot hozattam be a szobába és a gerendára felakasztottam őt. Egy zsámolyt is helyeztem a lába alá, hogy az emberek azt higyjék, hogy anyára öngyilkos lett. Ezután kimentem a ha­tárba. Édes Jánosné azzal védekezett a bíróság előtt, hogy csupán férje parancsának engedelmeskedett. Az orvosszakértök véleménye szerint a vádlottak teljesen beszámithatók. A tanuk közül Mankácz Zsófia és Herczeg Zsófia, akik jól ismerték a csa­ládot, szintén azt vallják, hogy napirenden volt a veszekedés az Édes-portán. A tanuk kihallgatása az egész napot igénybe vette és a perbeszédekre csak az esti órákban ke­rült a sor. Ezután az esküdtek meghozták ver­diktjüket, amelynek alapján a biróság Édes Jánost nyolc évi fegyházra, feleségét pedig 20 hónapi börtönbüntetésre ítélte. »

Next

/
Thumbnails
Contents