Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-20 / 241. (3793.) szám

. Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ára 2 - K( Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloveUSzkÓÍ és TUSZinSzkÓi magyarság ^ ‘ ® n • K 1 a d ó h i v a t a 1: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ... ö*'7 ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. rA képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több, DOlÍtÍhciÍ TICLüUcLD}CL • • TELEFON: 303-11. • • F/jyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYC1M: HIRLRP, PRflHR. LÉVA Irta: Szikla? Ferenc Ma ünnepli a garammenti kisváros Ka­szinójának 75 éves jubileumát. ,,Nem nagy eset“, —■ mondhatja valaki, aki fölü'letesen elsiklik az eseményeik mellett s nem gon­dolkodik mélyebben a jelentőségükön. Kaszinó? — Ez a fogalom is mosolyt vált ki sok emberbő1!: elavult egyesületi forma, — mondják sokszor s a szóhoz vagy a régi társadalmi élet formáihoz ragaszko­dók exkluzív klubéletének képe, viagy a vi­déki kisvárosok preferánsz-, tarokk-, alsós­partijai, avagy éppen viharos pohárcsaták borgőzös emlékei asszociálódnak. Különös tehát mindenesetre, hogy mégis, egy vidéki kisváros kaszinójának ünnepé­ről az országos siajtónyilvánosság színe előtt teszünk említést. Vájjon miért?... Menjünk vissza egy évszázadnál régebb­re. 1827, Széchenyi István, akinek eszme­világa most éli igazi reneszánszát, ebben az évben alapítja meg az első kaszinót Ma­gyarországon. Miért? —* Valószínűleg azért, hogy a kulturált magyar in teliigen- ciának legyen egy közös otthona, ahol esz­mét cseréljen. Mért az eszme, ige, az egy­mástól elszigetelt egyének léikébe ragad, megzápui benne és sohasem lesz testté. Az eszmemag a megbeszélés, meg­vitatás folytán lesz csiraképessé, nemese­dik, mint minden magkeresztezés révén s ha több, társadalmilag egybehangolt, intel­ligenciában egynivóju egyén teszi magáévá és viszi szét a társadalom széles rétegeibe, az eszme közkinccsé válik és termőfölddé teszi a parlagot. Minden kaszinó, ,.társal­gási" egylet így lehet fényt szertesugárzó fókusz, ha olyanok egyesülnek benne, akiknek van nemcsak beszélnivalójuk, de mondanivalójuk is. Hogy a kaszinó, mint olyan, ma valóban legtöbbször „elavult egyesülési forma", annak nem maga az egyesület, mint keret az oka, de az embe­rek, akik mint tagok azt az üres keretet ki­töltik. Éppen azért szentelünk ma meleghangú cikket a lévai Kaszinónak, azért vagyunk leiekben mi is a garammenti városban, mert az a szent meggyőződésünk, hogy a lévai kaszinó példája elég annak a megcá­folására, amit az általános hiedelem a ka­szinókról vall és hirdet s amivel tulajdon­képen az emberek magukról akarják elhá­rítani a társadalmi élet bomlásának a fele­lősségét. A lévai Kaszinó Egyesület eredetileg 1838-ban alakult meg, tehát a magyar ka­szinók ősének megalapítása után tizenegy évvel. Léva három év múlva teljes joggal ülhetne centennáris ünnepet. Nem teszi, mert az eredeti kaszinó életfolytonossága a szabadságharc s az azt követő viszonyok következtében megszakadt, s a mai Kaszinó csak 1859-ben támadt föl halottaiból újra. 1859. Ez az alapítási év maga is gondol­kodóba ejthet, hiszen beleesik a Rach-kor- szak kellős közepébe. Az az év, amikor a magyar kaszinók megteremtője döblingi magányában szent őrületében viaskodik önmagával. Ha semmi más, mint az a tény maga, hogy Léva városa akkor szervezke­dett a nemzeti eszme intézményes meg- „társaigására", tiszteletet parancsoló. Ma­gáért ezért is joga lenne Lévának ünnepet ülni... De megsokszorozódik ez a jogcím azzal, amit a lévai Kaszinó az elmúlt háromne­gyed évszázad alatt tett, vagy amihez esz­Lengyelországban két csehszlovák konzultól megvonták a konzuli jog gyaMását Megtorló intézkedés SCIotz csirául lengyel konzul exeouaturájénak megvonása miatt Prága, október 19. A csehszlovák sajtóiroda | jelenti: A lengyel követ szombaton közölte a prágai külügyminisztériummal, hogy a lengyel köztársaság elnöke október 18-i dátummal meg­vonta az exequaturát dr. Medxner krakói és dr. Dolezsál pozeni csehszlovák konzuloktól. Mi-1 nak megvonására. A két csehszlovák konzult vei a két konzul magatartásával soha sem adott 5 illetékes hatóságuk utasította, hogy hivatalu* okot Lengyelországnak a panaszra, az intézke-lkat adják át a helyettesítésükkel megbízott kö­déiben nem lehet mást látni mint ,megtorlást I zegnek és hagyják el azonnal tevékenységük Klotz m.-ostraui lengyel konzul exequaturájá- j helyét. A diplomácia kél szerencsés napja Rónában és Londonban megállapítják, hogy az olasz-angol feszültség megenyhült A genfi tizennyolcai bizottság ennek ellenére elfogadna a hármas számú szankciókat és Olaszország uj offenzívat tervez Abesszíniában Prága, október 19, A diplomáciai érdeklődés középpontjában jelenleg az a vá­lasz jegyzék áll, amelyet a londoni francia nagykövet pénteken este adott át az angol külügyminisztériumnak a földközitengeri kérdéseikre vonatkozóan. A válasz pozitív, azaz Franciaország bizonyos föltételek mellett hajlandó megsegíteni az angol flottát a Földközi tengeren, ha nem provokált támadás éri. A francia válasz nagy megelé­gedést keltett az angol fővárosban. A legújabb hírek szerint ia francia jegyzéket nem hozzák nyilvánosságra. Annyi azonban bizonyos, hogy a félreértés eltűnt London és Páris között. A válaszjegyzék legnagyobb részét Laval fejtegetése tölti be, amelyben a francia külügyminiszter az olasz—'abessziniai konfliktusban tanúsított franciá külpo­litikát igazolja. Az általános vélemény szerint Drummond és Mussolini között ugyancsak kimagyarázko­dás történt és így remény van az olasz-angol feszültség megenyhülésére. Londonba megérke­zett Drummond hosszú távirata, amelyben beszámol Mussolinival folytatott tanácskozásairól. Szombaton este Londonban és Rómában egyidejűleg angol és olasz kommüniké jelenik meg, amely kétségtelenül a helyzet tisztulását fogja előmozdítani. Illetékes körök hangoztatják, hogy a pénteki és a szombati tárgyalások után az olasz-angol viszony megjavul. Genfi jelentés szerint a népszövetség tizennyolcas bizottsága elfogadta Edén angol mi­niszternek az olasz áru bojkottjára vonatkozó javaslatait. Ez a jelentés látszólag ellentmond a békés kibontakozásról szóló híreknek. Viszont illetékes források úgy tudják, hogy az angol­francia kimagyarázkodás után Franciaország ugyan hozzájárult az angol szankciókhoz, de e szankciókat nem léptetik azonnal életbe, hogy ne tegyék tönkre Laval békítő akcióját, A határ­idő most október 29. Addig a megindult diplomáciai tárgyalásoknak be kell fejeződniök és eredményt hozniok. • Az abessziniai harctéren még mindig csend uralkodik. Az olasz propagandami­niszter szombaton délután kiadott 28-as számú jelentése lakonikus rövidséggel csupán a következőket mondja: „De Bono tábornok jelenti, hogy a szomáli és az eritreai fronton a helyzet változatlan.“ Ugyanakkor hire érkezett annak, hogy de Bono, Keletafrika olasz fökormányzója rendeleti utón megszüntette a rabszolgaságot Abesszíniának azon a területén, amelyet az olaszok elfoglaltak, A rendelet kimondja, hogy a Tigre tartományban lévő rabszolgákat azonnal szabadon kell bocsátani. A szerencsés pénteki nap I lapok örömmel és megelégedéssel állapítják meg, hogy az általános európai feszültség mét szolgáltatott. A kiegyezés előtti évek­ben élesztette a nemzeti érzést magyar mu­latságokkal s ápolta a nemzeti összetarto­zást az Ínséges évek által elszegényedett alföldi magyarság segélyezésiével. A kaszi­nói társalgásból született meg a „Barsme- gyei Gazdasági Egyesület", amelynek há­rom évtizeden, át otthont is adott. A Ka­szinó alapította Léván az első nyomdát. Belőle ágazott ki a Reviczky Irodalmi Tár­saság. amely csak a legutóbbi időkben szüntette meg működését. Már ebből a dióhéjba foglalt visszapil­lantásból is tanulságot vonhatunk le a het­venötéves lévai Kaszinó missziószerü tény­kedésére, mégpedig nem is egy, de két irányban. Az egyik az, hogy egy társadal­mi egyesületben találkozó kulturemberek eszmecseréje mindig megtalálja azt, ami időszerű, a másik az, hogy a kaszinóiba sokfelől behozott egyéni gond és szükség­érzet megvitatása kialakíthatja azon elha­alább hagyott és London és Páris Között bi­zonyos tisztulás következett be. Rómában Mussolini és Sir Eric Drqmmond angol nagy­I követ behatóan foglalkoztak a helyzettel és állítólag a kölcsönös koncessziók megtételé­nek lehetőségét latolgatták, hogy a f öldközi I tengeri feszültség elmúljon. Párisban Sir George Clerk angol nagykövetet tájékoztatta Laval a tegnap este Londonba küldött fran­cia jegyzékről, amely megállapítja, hogy a népszövetségi paktum 16. cikkelyének alkal­mazása tekintetében teljes az összhang Fran­ciaország és Nagy-Britannia között. Mint is­meretes, eddig Franciaország nem adott po­zitív választ az úgynevezett angol földközi- tengeri kérdésekre, amelyekben London azt kívánta tudni, vájjon az indokolatlan olasz támadás esetén a francia flotta megsegiti-o az angol flottát. Hosszas tárgyalás után a francia kormány pénteken este végre pozitív értelemben felelt, de hozzájárulását bizonyos feltételektől tette függővé, amelyeket Anglia állítólag szívesen teljesít. A francia jegyzék Londonban rendkívül kedvező hatást keltett. A diplomáciai tárgyalások legfontosabb po­zitív eredménye az, hogy Genfben a szank­ciós konferencián Coulondre francia delegá­tus és Edén angol miniszter megegyezett a gazdasági és pénzügyi szankciók alkalmazása kérdésében. Franciaország beleegyezett abba, hogy Olaszországgal szemben szigorúbb szankciókat alkalmazzanak, viszont Anglia beleegyezett abba, hogy a szankciók az ere­FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN. Páris, október 19. A tegnapi nap szeren­csés nap volt a diplomaták számára. A párisi tározások és intézmények szükségességé- ■ nek általános tudatát, amelyekkel a gondot ■ eloszlatni és a hiányt pótolni lehet. A lévai ■ Kaszinó mint társadalmi egyesület volt a. H világháború előtti időben nemcsak a város, H de az egész vidék nemzeti, gazdasági és ■ kulturális mozgalmainak kiinduló pontja, H kutforrása. Ugyanazok az emberek, akik H mint kaszinótagok „társalogtak" közös ott- W hónuk bőrfoteljeiben .a világ soráról — ■ nem bánom ■—* egy pohár bor mellett, vagy ■

Next

/
Thumbnails
Contents