Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-18 / 239. (3791.) szám
2 TO«<3M-MAG$AR-mraüÚ? 1935 október 18, péntek. óriási gazdasági megterhelést jelentenek tiz-husz országban. A piacok újból leromlanak. Olaszország, a legnagyobb európai vásárló kényszerűségből autarkiára rendezkedik be, mert most átalakítja közgazdaságát s később, ha a konfliktus elmúlik, aligha fogja visszaalakítani. Az alig-alig tüne- dező világkrizis e szerencsétlen szankciós politikával hirtelen visszafordul s visszajön. Mire mindez? Miért kaparja ki a gesztenyét a tüzből Genf Anglia számára, miért viselje a román petroleummunkás, a jugoszláv gazda, a lengyel disznóhizlaló annak terhét, hogy Abesszíniát ne Olaszország kapja meg, hanem később egyszer valamilyen formában Anglia? A franciák érzik a helyzet fonákságát, de mit tehetnek? A genfi paktum köti őket, s a paktumot ők teremtették. Olyanok, mint Goethe bűvészinasa: a szellemek, amiket fölidézett, most nem engedik el. Anglia pedig az uj, erőteljes brit imperialistával, a Chamberlainek mél'tp örökösével, Edennel az élén kérlelhetetlenül kihasználja a paragrafus fegyverét, amit Genf adott kezébe. A többi hatalomnak összefacsarodik a szive. fél a jövő miatt, aggódva gondol tömk- reteendő közgazdaságára, — de mit tehet mást, a kegyetlen paragrafus tartja, fojtogatja, nem engedi. Shylock használta ki úgy az Írott törvényt, mint most Anglia. Az európai közvélemény hangulatában világosan látni az eltolódást, amit Edén rátarti és rámenő magatartása okozott Géniben. Mig az első föiháborodás tüzében a legtöbb állam Olaszország ellen fordult és forrófejűén tapsolt a szankciókat követelő Angliának, ma a kedélyek lecsillapodtak s. a genfi delegátusok savanyúan gondolnak a szankciók következményeire, s arra, hogy tulajdonképen Nagybritannia érdekét szolgálták s nem a béke ügyét. Edén hajszolása és unszolása idővel mégis gyanús leit. Franciaország. Délamerika s néhány középeurópai állam máris ellenvéleményt kockáztat meg s az imperialista Anglia egyedül marad azokkal a hatalmakkal ,akik az ellentétes világnézetből fakadó gyűlölet s nem Anglia miatt akarnak leszámolni Olaszországgal. A világ rokonszenve továbbra is a hősiesen védekező szegény abessziniaiak ofldalán van, s föltétlenül olyan megoldást kell találni, ami nem jelent vérengzést, mint amilyen megoldás például a Lyautey-féle pacifizáló, lassú gyarmati ,,átszivárgás“ s a bannszülötték azonnali civilizálása, vagy a gyarmati mandátumok uj fölosztása, — de Abesszínia ma csak jogcím, amibe az imperializmus és a világnézet tartuffejei kapaszkodnak a maguk kis érdekei leplezésére. Anglia Genfet faltörő kosnak használja föl. ősi hipo krízisév el. a világhírű angol ..Cant“-el, ég felé fordított szemmel az er- ' ölesre, az igazságra hivatkozik, s a meg- sz'lás fegyverével akarja legyöngiteni ellenfelét, mielőtt ráveti magát, hogy a másoktól demoralizált, legyöngitett áldozata kezéből kicsavarja a védekezés fegyverét. A négus utasításai a hadsereghez TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. A d d i s A b e b a, október, 17. A négus, mint az abesszíniái hadsereg főparancsnoka ma kiáltványt intézett csapataihoz és különböző utasításokat ad a katonáknak: — Soha sem szabad tömött csoportokban együtt maradnotok — üzeni a négus — s köte- lességtek az, hogy a guerilla-háboiru taktikáját kihasználjátok, Maradjatok türelmesek, szóródjatok szét, amint az ellenséges repülőgépek megjelennek, vessétek le fehér ruháitokat és ölt- setek khaki egyenruhát, hogy a repülőgépek ne lásanak meg azonnal benneteket. A négus csütörtökön csapatszemlét tartott az ötvenezer, harctérre induló katona felett. Ugyanakkor elbúcsúzott négyezer főnyi gárdájától, amely az északi frontra indult. A csapatszemle elején Ras Mulugueta hadügyminiszter fehér lovon a császár elé jött, kivonta kardját és hangosan azt kiáltotta, hogy hajlandó Abesszíniáért meghalni. A császár a közeli napokban Dessiebe utazik, ahol berendezik az abessziniai hadsereg főhadiszállását. A hadügyminiszter nagyobb csapat élén még ma Dessiebe indul. A londoni abesszin követ két fia, Martin Benjámin és József Abesszíniába utazott, ahol mint repülő belép a hadseregbe. fissol alattvalókat fi.tek mes az olaszok? Dzsibuti, október 17. A dzsibuti brit ál- konzul jelentést kapott, amely szerint az okasz gázíámrdások óriási károkat okoznak az állaícsordákban. A gázíámadásnak állítólag néhány Brit Szomáli Földről származó bennszülött is áldozata lett. A tevelovasság néhány tagját ugyancsak megölték az olasz repülőgépekről ledobott mérges gázbombák. Két olasz repülőgép lezuhant Róma, október 17, A Livomo közelében tartott éjszakai gyakorlatokon két olasz hidroplán eltűnt. Talamone és Elba szigete között a tenger felületén tegnap repülőgéproncsokat találtak s valószínű, hogy a két gép éjjel összeütközött és bezuhant a tengerbe. A két repülőgép Öt főnyi legénysége elpusztult. Késíülódés a líbiai határon A1 e x á n d r i a, október 17. Az egyiptomi gyalogság hadmozdulatai egyre határozottabban a líbiai határ felé irányulnak, ahol az olaszok állítólag tüzérséget, tankokat és repülőgépeket összpontosítanak. A határ mögött a sivatagban sok páncélkocsif és erős tüzérséget figyeltek meg az angolok. Mersamatruchba tiz angol hadirepülőgépet küldtek az ottani légi osztag meg- erősitésére. 2000 repülőgépei épít Anglia London, október 17. A Daily Mail jelentése szerint az angol repülőgépgyárakban lázas munka folyik. 1937 őszéig Angliában 2000. modem katonai repülőgépet akarnak építeni. Brazília szélűt Olaszország nak Róma, október 17. Rio de Janeiroból érkezett jelentés szerint a brazíliai kormány szerződést . kötött az olasz kormánnyal 32.000 torna fagyott hús szállítására. Brazília nem a nép zö- vetség tagja, igy rá nem vonatkoznak a szankciók. Remény és reménytelenség között A A Vatikán és Laval együtt dolgozik a békéért Siombalon elhatározzák a hármas számú szankciókat • Hogyan kártaSsn.tiák a szankciók által közvetve sújtott államokat? ^ tisztásban P§yssisi-6engtri probléma De 6ono, az északi olasz hadsereg A^ezénylő tábornoka figyeli az abesszinek hadmozdulatait. § ftőiyjetentöségü reformot készül ii-evezetni az iskoíaiigyi miniszter a mmtanulmányok terén maradnak a szigorltok - A három alapvizsga mellé egy tudományos vizsga és disszertáció kell a doktori cim elnyeréséhez Prága, október 17. A „Lidové Noviny“ Franz Weyr professzor tollából föltünést- keltő cikket közöl a készülő jogtanulmányi reformról. A cikk szerint általános és mélyreható reformot készül már a következő esztendőben bevezetni a jogi tanulmányok terén az iskolaügyi miniszter. Évekig tartó tanácskozások és ankétek eredménye vár megvalósulásra. Az uj oktatási rend jelentős könnyítést jelent a tanulmányok elvégzése szempontjából, amennyiben a szigorlatokat úgyszólván teljesen megszünteti, viszont a doktori cim elnyerését komolyabb tudományos fölkészültséghez köti. Főbb vonalaiban a következő reformokra készül az iskolaügyi miniszter: 1. A jogtörténelmi tanulmányokat két szemeszterre rövidítik le. Mig a római jog önálló tantárgy marad, addig az egyházjogot a többi jogtudományi anyaggal együtt fogják előadni. Uj tanulmányi anyagként vonul be azonban az úgynevezett gazdasági jogtörténetem. Ebből a tárgyból azonban nem keli vizsgát tenni. 2. A bárom államvizsga megmarad, és a nem- zeibözi jogot a második államvizsga anyagává teszik. 3, Az eddigi három szigorlatot azonban, amelyeket végeredményben szigorúbb formában megismételt államvizsgának tekintenek, elejtik. A három államvizsga mellett csak egy vizsgát fognak követelni, amelynek az a célja, hogy megállapítsák, mennyire képes a jelölt tudományosan gondolkodni. Ennek a vizsgának a tárgyát azonban maga a jelölt választja a három államvizsga anyagából. Ennél a vizsgánál a jogbölcseletből is vizsgáztatják a jelöltet. 4. A doktori titulus elnyeréséhez az eddigi három államvizsga mellé és az uj tudományos vizsga mellé még egy disszertációt is kell írni. A tervek szerint az állami szolgálatba lépő személyektől nem kívánnának a jövőben doktorátust, hanem megelégednének három államvizsgával. Az államvizsgák uj rendjét a joghallgatók ro- konszenvvel fogadnák, mert a vizsgálatok idő- belileg célszerűbben volnának megosztva. Fontos volna azonban, hogy a vizsgarendet még ott is módosítsák, hogy az egy tantárgyból visszautasított jelölt, ne legyen kénytelen megismételni a teljes államvizsgát, vagyis, hogy egy, esetleg két tantárgyból javitóvizsgának legyen helye. Prága, október 17. A genfi tárgyalások vontatottan haladnak előre, Az olasz árok bojkottja oly kedvezőtlenül hatna egyes országok közgazdaságéra s annyira megbolygatná á jelenlegi gazgasági helyzetet, hogy a szakciós bizottság csak lassan tud elkészülni e nehéz problémával. A legtöbb érdekelt állam hallani sem akar a bojkottról, de kénytelen folytatni azt a politikát, amelyet egyszer kissé elhirtelenkedve elfogadott.. A legtöbb állam elsősorban csak azért követi továbbra is á szankciós politikát, mert attól fél, hogy a szankciók csődje Angliában még erősebb olaszellenes politikát határozna meg és London a saját számlájára kezdene a mainál sokkal erélyesebb politikát, Mussolini ellen. Genf ben mindenki tudja, hogy a Földközi tengeren elhangzott első lövés katasztrofális következményekkel járna egész Európára. Mig a szankciók csak gazdasági áldozatokat követelnek, a háborús bonyodalmak, amelyeket Anglia okvetlenül kierőszakolna, ha Genf nem támogatná politikáját, a Végveszélybe sodorhatna néhány országot. A helyzet még mindig tisztázatlan. Mussolini sem enged, Edén sem enged s Lávái páratlanul ügyes és erélyes közvetítő munkája eddig egyetlen lépéssel sem vitte közelebb a megoldáshoz a problémákat. Ilyen körülmények között Genfben biztosra veszik, hogy Edén ultimátum-szerű fellépése következtében a népszövetség tagállamai kénytelen-kelletlen hamarosan elfogadják a hármas számú szankciókat. A tizennyolcas bizottság és a szankciós konferencia plénuma legkésőbb szombatig dönt ezekben a kérdésekben és megszünteti az Olaszországba való kivitelt és bojkott alá veszi az olasz árukat. Szombaton elvben elfogadják az angol javaslatokat s a jövő hét elején életbe is léptetik a bojkottot. Komoly fejtörést okoz Genfben a kompenzációs probléma, mert számos állam csak akkor hajlandó elfogadni a szankciókat, ha ezért kártalanítják. Genf nemzetközi kliringre gondol, amely szabályozná az elmaradt kivitel és bevitel viszonyát. Azok az államok, amelyek az olasz bojkott miatt keresnének, mert olasz áru helyett az ő áruikat vásárolnák, kötelesek lesznek nyereségük bizonyos százalékát egy pénztárba befizetni, amelyből a szankciók következtében kárt szenvedő -országokat kártalanítanák, A világsajtóban az elmúlt napokban hírek jelentek meg, hogy az olaszok abjesszii- niai hadműveleteik miatt egy európai háború kitörése esetén nem tudják a Brenner-hágót tartani és kérdéssel fordultak Parishoz, vájjon a franciák ebben az esetben hajlandók csapatokat küldeni a Brenner védelmére. Rómában a hirt erélyesen megcáfolják és nevetségesnek mondják. Időközben Laval folytatja békítő tárgyalásait. A francia miniszterelnök kijelentette a párisi angol nagykövetnek, hogy két-három nap múlva végérvényes választ ad arra az angol kérdésre, vájjon olasz támadás esetén a francia hadiflotta megsegiti-e az angol hadiflottát a. Földközi tengeren. Amikor a brit nagykövet hétfőn fölkereste Láváit és kérdést intézett hozzá a földközitengeri megsegítés ügyében Laval azt válaszolta, hogy Francia- ország könnyebben és- határozottabban felelhetne, ha Nagy-Britannia visszavonná földközitengeri megerősítéseit és az ottani flottát a rendes létszámra csökkentené. Mint ismeretes ezt a francia kívánságot Anglia nem hajlandó teljesíteni és ezért a francia—angol földközitengeri együttműködés még mindig tisztázatlan. Általános feltűnést keltett európaszerte, hogy a Vatikán is beavatkozott a nemzetközi tárgyalásokba. A Szentszék ellenez minden háborút, épp úgy, mint az általános világháborút. A Szentszék a szankciók végrehajtását veszélyesnek tartja s mindent elkövet, hogy az ellenfeleket kibékítse. Állítólag nagyarányú diplomáciai tárgyalások folynak a nunciusok és az egyes kormányok között a helyzet tisztázására. A párisi nuncius és Laval hétfői tárgyalása ugyancsak beletartozik annak az akciónak keretébe, amelyet a Vatikán kezdeményezett az európai helyzet tisztázására. Laval tovább tárgyai Paris, október 17. Laval miniszterelnök és külügyminiszter szerdán ismét tárgyalt Ce- rutti olasz nagykövettel és Sir George Clark angol nagykövettel, annak ellenére, hogy London nem akarta elfogadni a franciák első javaslatát és nem hajlandók a földközitengeri háborús előkészületeket korlátozni. A francia sajtó, örömiinél üdvözíi, hogy Laval folytatja b' ketörekvéseit. A tegnapi megbeszéléseken állítólag elfogadható alapot dolgoztak ki az abessziniai ellenségeskedés megszüntetésére. Franciaország nem állít pontos követeléseket és nem is tesz javaslatokat, hanem hajlandó elfogadni minden észszerűnek látszó megoldást. A béketárgyalások még mindig nem jutottak túl a kezdeten s egyelőre azt sem tudni, hogy milyen álláspontot foglal el velük kapcsolatban Mussolini. A baloldal azt követeli, hogy Franciaország Genfben erélyes magatartást mutasson és csatlakozzék őszintén Anglia és a többi állam pártjára.
