Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-15 / 236. (3788.) szám

• 3Ced«i • Előfizetési ári évente 300. félévre 150. negyed* évre 76, havonta 26 KC„ külföldre évente 450. félévre 226, negyedévre 114, havonta >38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. ■gyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága II, Panská jlíce 12. IL emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, (II. emelet. • • TELEFON, 30311 9 * 8ŰRGÖNVCIM HÍRLAP PRHHA A lengyel kurzus Gyors munka és lassú eredmény Géniben Kiírták a pénzügyi szankciókat Olaszország ellen Zavarok a szankciós bizottságban ■ - Anglia türelmetlen - - Titulescu fenntartásai Lovai szerint szó sem lehet fegyveres szankciókról Prága* október 14. A szankciós tárgyalások serényen folynak tovább Géniben, de a kiszivár­gott hirek szerint egyes államok komoly nehéz­séget gördítenek a kollektív eljárás útjába, úgy­hogy Angliában napról-napra fokozódó kedvet­lenséggel tekintenek a szankciós bizottság tár- palásaira. A fegyverzárlat után a pénzügyi ter­mészetű szankciókat is sikerült elhatározni s a következő lépés azoknak a nyersanyagoknak és áruknak összeállítása lesz, amelyeket a tagálla­moknak tilos Olaszországba szállítani, majd pe­dig az olasz kivitel korlátozására kerül sor. A pénzügyi természetű szankciókra Olaszország ré­gen felkészült s a hitelügyletek megszüntetése nem éri váratlanul. Viszont a kereskedelmi szankciók tekintetében nagy a zavar és a bizony­talanság. A szükebb tizenhatos bizottság már szombaton megkezdte az olasz áruk bojkottjá­nak megszervezését, de általános meglepetést keltett, hogy a népszövetség legodaadóbb hívei sem fogadhatták el simán a kidolgozott tervet. Titulescu például kijelentette, hogy Románia és Jugoszlávia hajlandó a kereskedelmi szankciók­hoz hozzájárulni, de csak abban az esetben, ha más vonatkozásban kártérítést kap e hajlandó­ságáért. A román és a jugoszláv külkereskede­lem ugyanis annyira Olaszország felé irányul, hogy a forgalom megbénítása katasztrófát ered­ményezne, Titulescu tehát pénzt kér azért, hogy csatlakozik a szankciókhoz. Időközben a tizenhatos bizottság tizennyolcas bizottsággá bővült, mert Mexikóval és még egy dél amerikai állammal kiegészítették. A bizottság tárgyalásait a legnagyobb titokban tartják, de ennek ellenére számos indiszkréció történt, ami rendkívül . bosszantotta a bizottságok tagjait. Lá­vái nincs Géniben és egy franciaországi beszé­dében biztosította a nyugtalankodó francia né­pet, hogy fegyveres szankciókról sző sincs. A JL intrenacionálé ezzel szemben brüsszeli kon­ferenciáján rendkívül harcias hangokat hallatott és kijelentette, hogy a második intemacionálé lelkesen csatlakozik a szankciókhoz még akkor is, ha ezek az újabb világháború kitörését jelen­tik. Genf pénzügyi szankciói Genf, október 14. A szankciós bizottság tizen­nyolcas albizottsága hétfőn a pénzügyi bizottság javaslataival foglalkozott és hosszabb vita után a következő határozatot fogadta el: A népszö­vetségi paktum 16. cikkelyének érvényrejuttatá- sa érdekében a tagállamok kötelessége, hogy a következőket betiltsák: 1. Az olasz kormánynak szánt kölcsönöket és minden olyan kölcsön kiírását, amely Olaszor­szágba irányul, vagy az olasz kormány számlá­jára történik. 2. Az olasz kormánynak szánt mindenféle bank- és más természetű hitel folyósítását és az érvényben lévő hitelszerződések lebonyolítását. 3. Az olasz hatóságoknak, személyeknek és társaságoknak szánt hitelek folyósítását, vala­mint e hitelek kiírását. 4. Minden részvény- vagy más tőkeüzletet olasz személyek vagy társaságok számára, to­vábbá a részvény- és a tőkeoperációkat, ameny- nyiben azok Olaszországra vonatkoznak. 5. Az érvényben lévő hitelek további folyó­sítását. 6. Az aláirt, de még be nem fejezett szerző­dési kötelezettségekből származó minden hitel és részvényüzletet, ^ 7. A kormányok kötelessége, hogy a fölsorolt tranzakciókat betiltsák, tekintet nélkül arra, váj­jon közvetlenül,'vagy más személyek közvetíté­sével készülnek, A gazdasági szankciók vitájánál a bizottság számos delegátust hallgatott meg. A legjelentő­sebb Argentína képviselőjének nyilatkozata volt, mert Argentína ugyanolyan helyzetben van, mint Svájc és területén rengeteg olasz ét. Argentína tehát a szankciókat csupán az 192 Les népszö­vetségi határozat értelmében foganatosíthatja, azaz sokkal korlátozottabb mértékben, mint a többi állam. A népszövetség titkársága fölszólította a tag­államokat, hogy mutassák be a fegyverzárlatról szóló törvény indokait a népszövetségben. A bizottságok tagjai között kellemetlen be­nyomást tett az a körülmény, hogy a titkos tár­gyalásokról idő előtt különféle hirek szivárog­tak a nyilvánosságra, Laval nyilatkozata az angol-francia v szonyró! Páris, október 14, Laval francia miniszter- elnök vasárnap éjszaka Clermont Ferrandban, ahol Géniből való rövid visszatérése alatt tar­tózkodott, fontos nyilatkozatot tett a francia-an­gol viszonyról. Laval kijelentette, hogy a sú­lyos nemzetközt helyzet ellenére a békés meg­(sp) Prága, október 14. Varsóban uj kormány alakult, az első, amelyet nem Pilsudszki állított össze. Bár­mennyire az abesszin frontra összpontosul az európai érdeklődés, néhány pillanatra fölfigyelnek a lapok és mérlegelik a len­gyelországi változás jelentőségét. Bizonyos körök az uj franciabarátság előjeleit vélik fölismerni Koszcialkowszki kormányában s örömmel állapítják meg, hogy Beck hívei­nek csoportja meggyöngült. Természetes­nek tartják e tényeket Pilsudszki halála után, mert sokan azon a véleményen van­nak, hogy a németbarát kurzust kizárólag a nagy hadvezér és államférfiu határozta meg Lengyelországban, s amint eltűnik a vezér, végeszakad az irányzatnak is. Mondanunk sem kell, hogy e beállításnál a vágy a kombinációk szülője. Az uj varsói kormány nem jelent letérést az eddigi len­gyel politika útjáról. Belpolitikailag köny- nyen elképzelhető, hogy Pilsudszki halála előbb-utóbb mélyreható változást eredmé­nyez a rendszerben, de a varsói külpolitika mai irányát nem egy férfiú hangulata, nem is egy klikk összeesküvése határozza meg,; mint sok helyen hangoztatni szeretik, ha­nem mélyebb igazság, a közbejött esemé­nyek, a geopolitikai szükségszerűség, a ne­velés, a tradíció és a mélyebb ösztön, mely különösen nagy szerepet játszik évszázadok óta az érzelmes lengyel nép politikai lelki­világában. A mai lengyel külpolitika nem „franciaelenes". A nagy szláv nép hálája és tisztelete a régi, s Páris ugyanolyan becsben ál] Varsóban ma, mint hajdaná­ban, mint ahogy például a magyar főváros is sokkalta közelebb áll a francia szellem •és kultúra igaz, belső megértéséhez és átvé­teléhez, mint nem egy túlontúl germán for­mákba ágyazott „szövetséges" életstílusa. Vannak országok, amelyeket katonai szer­ződések, s országok, melyeket a szellem fűz Párishoz. — A lengyel politikát tehát nem a franciaellenesség határozza meg. ha­nem az oroszellenesség. Abban a pillanat­ban, amint Páris szakit a szovjettel, Varsót ismét szivvel-lélekkel maga mellett találja, de addig soha, alkár Pilsudszki, akár Beck, akár Vitos, akár Liebermann uralkodik (Varsóban. A franciabarátság gyöngülése pontosan összeesik a francia—orosz kö­zeledés kezdeteivel, s a német—-lengyel szerződés akkor született meg, amikor Her- riot híres előkészítő útját végezte Szovjet- oroszországban. A lengyel kormány akikor kapva kapott a német engedékenységen és sietett elfogadni legalább nyugaton a fölkí­nált békejobbot, hogy egész erejét a nö­vekvő keleti veszedelem ellen fordíthassa. A keleti veszedelem nagy, s egyre nagyobb lesz, minél inkább bekapcsolódik a szovjet a mai Nyugateurópa világhatalmi és impe- lialista játékaiba. A mai lengyel kurzust Európa és Orosz­ország viszonya határozza meg és fogja meghatározni. Ezért nem lehet varsói kur­zusváltozásról beszélni mindaddig, amig ez a viszony egyforma s azonnal kurzusválto­zás következik be Varsóban, amint ez a vi­szony megváltozik. Aki Moszkva barátja, az Varsó ellensége. Aki Moszkva ellensé­ge, az Varsó barátja. Az „ősellenségekről" sáóló politikai elmélet mindenesetre hamis és ártalmas, ha tulmereven alkalmazzuk, de elvitathatatlan, hogy a történelmet gyakran a szomszédos népek és riválisok természe­tes torzsalkodásai határozták meg. Ki vi-( tatná, hogy a mai európai politika alfája és ómegája a francia—német ellentétesség? Száz év óta igy van, s aki kísérletet tett megmászására, kudarcot vallott, mint Stre- semann és Briand. Ki vitatná, hogy a2 olasz—jugoszláv ellentét fontos politikai irányelveket és csoportosulásokat alakított 'ki Déleurópában? Csehszlovákia nehezen képzelhető el a német politika táborában, s valószínű, hogy Prága arra fog állandóan orientálódni, ahonnét a német nyomás eny­hítését várhatja, mert Prágában a németség jelenti a természetes e’llentendenciát. Len­gyelország és Oroszország évszázadokig elkeseredett, megsemmisítő harcban állt egymással. Ezt nehéz elfelejteni. Minden orosz ut Lengyelországon át vezet Európá­ba, s hogy Moszkva utrakelései — leg­alább világnézetileg — agresszívek és el- sodrók is lehetnek, nehéz kétségbevonni. Az orosz lidércnyomás nem szűnt meg Var­sóban. A lengyel ember a lelkében ma épp úgy hadakozik Moszkvával, mint hajdan Pétervárral; érzi, sejti, hogy ha bármi meg­indítja az orosz medvét nyugat felé, az el­ső, akit letapos, Lengyelország lesz. Azt mondják, ma nem agresszív az orosz med­ve. De meddig? A karmai újra megnőttek, kelet felé nemigen indulhat, mert ott más( és talán erősebb ragadozók leselkednek, — évtizedekben gondolkozva a jövőben tehát bármikor esedékes lehet a nagy orosz harci fölkerekedés nyugat felé. Az orosz komplexumot a lengyelek nem tudják levetni, s elvitathatatlan, hogy az állandó lidércnyomás érzése nem alaptalan. Miniszterek kicserélése, egy nagy államfér­fiu halála a helyzetet nem változtathatja meg. Párisban egyre határozottabban érzik, hogy választani kell Oroszország vagy Lengyelország között, a kettőt együtt egy­előre lehetetlen beilleszteni a francia érde­keket védő szövetségesek sorába. Lengyel- ország ma bizonyos tekintetben a régi oszt­rák-magyar monarchia szerepét vette át: ahogy akkor a monarchia Németországhoz csatlakozott, mert benne látott védelmet az orosz ellen, úgy csatlakozik ma Lengyelor­szág szintén Németországhoz. A történelrra és földrajzi adottságokat nehéz, leküzdeni, S akkor sem csodálkozhatnánk, .ha e közép­európai blokkot — a régi mintájára — Olaszország is kiegészítené, mert a Közép­európai szűk kalodába bezárt dinamikus népek helyzete a háború után ugyanaz, ami a háború előtt volt, éppúgy kapkodnak levegő, után nyugaton, vagy délen, ahol a hatalmi végkifejlődés állapotában lévő nem­zetek vasmarka szorítja vissza tüdejüket, s éppv v szervezkednek rettegve keleten, ahol ar emberek és az eszmék u; népván­dorlása nyomja és taszítja őket a nyugati vasfal felé.

Next

/
Thumbnails
Contents