Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-13 / 235. (3787.) szám

*l>IÜCGAI-7V\vGtAR.l-nUliAI> 1935 október 13, vasárnap. 58 tanító — 64 tanítvány Hokky Károly, Kárpátalja magyar szenátora, erős bírá­latot gyakorolt a kormány iskolapolitikája főlőtt a polgári iskolákról szőlő javaslat bizottsági vitájában Prága, október 12. A P. M. H. röviden jelentette, hogy a szenátus kulturális bizottságá­ban pártjaink közös szenátusi klubja nevében Hokky Károly szenátor szólalt fed s részletesen kifejtette a csehszlovákiai magyarság iskolai kí­vánságait. Most módunkban van a beszédet bő­vebben is ismertetni. Hokky szenátor ebben a beszédében egyebek között a következőket mondotta: — Szeretném megnyitni az Önök szivét, akik itt mint a kultúra hivatott miivelői és szószólói jelentek meg, hogy belássák az én megítélésem tárgyilagosságát, amikor a magyarság jogos is­kolai kívánságait előterjesztem. Hiába csinálja a Slovenská Liga Szlovenszkón a szlovák isko­lákat szinmagyar vidékeken s a ruszinszkói Skol- ni oddil a cseh iskolákat ugyancsak magyar községekben, mig a lelkek nincsenek előkészít­ve az iskolák befogadására. Cseh iskolák Kárpátalján — Komenszky megállapítása örök érvényű marad, hogy az elemi ismereteket csak az anya­nyelven lehet tökéletesen elsajátítani. Oly mér­tékben s oly gyors tempóban a régi rezsim nem állított fel magyar iskolákat, mint ezt a jelen­legi kormány teszi. Igazolja ezt az 1910. évi népszámlálás, amely egész Kárpátalján akkor mindössze 201 cseh lelket talált, s ma — 200 cseh iskola van itt. Ha a magyarok ilyen mértékben magyarosítot­tak volna, úgy per analógiám hihetetlen számot, több mint 100 ezret tenne ki a < magyar iskolák száma, mert ennyi magyar van az 1930 évi nép- számlálás adatai szerint Kárpátalján. De iga­zoltam már egyszer egy egészen hihetetlen szám­mal, hogy a técsői járásban 58 tanító tanít 64 cseh gyer­meket. — Tpbb ízben igazat adott nekünk a Legfelső Közigazgatási Bíróság is, amikor döntésében el­ismerte egyes községeknek a jogát magyar is­kolák felállítására. Ellenben ennek a legmaga­sabb bíróságnak érdemi határozatát a tanügyi kormányzat figyelmen kívül hagyta. — Még az óvodáinkat is beszüntették s alig maradt egynéhány. Kis szajkókat nevelnek a gyermekekből, akik megtanulnak egy-egy szláv versikét, de sejtelmük sincs szegénykéknek, hogy miről is csacsognak. A magyar görögkatolikus szülők ellenben hiába kérik, hogy magyarul taníttathassák a gyermekeiket. Évről-évre hiába panaszkodnak a szülők, hogy gyermekeik nem tudnak semmit, mert nem ér­tik a nyelvet, amelyen tanulnak. Mindhiába! A ruszinszkői magyar tanítóképző... — Még júniusban kértem, hogy Kárpátalján vagy Keletszlovenszkón egy ma­gyar tanítóképzőt állitson fel a népmüvelő- dési és iskolaügyi minisztérium. 7000 aláírást gyűjtöttünk, akik ezt kérték. Még választ sem kaptam reá. A minisztert augusztus végén hiába kerestem, ö, bár benn volt a hi­vatalában, — nem fogadott, csak a személyi titkára fogadott s basonlóképen a kárpátaljai Skolni oddil vezetője, Kiima Jaros'lav. Mindkettő nagyon kedves volt, de — semmit sem tett. Még csak nem is válaszolt. A nagyszóHósi magyar polgári... — Hasonlóképen nem kaptam választ a szől- lősi magyar polgári iskola ügyében beadott in­terpellációmra. Évről-évre adtam be ily kér­vényt a környező községek lakóinak az aláírá­sával. Hasztalan, — eredménye semmi. Ellen­ben, ha csendőrök, vagy fináncok egy pár li- cences szegény zsidót megfognak, hogy nyújt­sanak be kérvényt egy szláv polgári iskola fel­állításáért, annak rögtön van foganatja. — Szepsiben szinmagyar vidéken megcsi­nálták a szlovák polgári iskolát, hasonlóké­pen Királyhelmecen is. Mindkettő szinmagyar vidék. De Szőllősön ma­gyar polgárit nem lehet felállítani, pedig innen még sokezernyi magyar él Kőrösmezőig, akik­nek nincsen egyetlen polgári iskolájuk. Az ungvári magyar gimnázium... — Középiskoláink helyzete sem jobb. Évek óta kérjük a szülők sokezer aláírásával az ungvári katolikus gimnázium visszaállítá­sát. Hiába! Hiába kérjük iskoláink rendbehozatalát. — igy pl. a beregszászit, ahol több, mint 800 gyerek van egy szűk intézetben összezsúfolva, Rettene-, tes viszonyok .vannak a kassai magyar gimná­ziumban is. Színház, könyvtárak... — A magyar színház évek óta nem kap szubvenciót, ellenben a szlovák, — helyeseb­ben a cseh színház Szlovenszkón milliós szub­venciót kap. Ez igazság? Ez az egyenlő elbá­nás? Ez a demokrácia?! — A népkönyvtárainkból még a mesésköny­veket is 'kiüldözik. Egész sereg ilyen ártatlan kitiltott könyvet nevezhetnék meg, amelyek nem is magyar irók müvei, hanem külföldi irók müveinek fordításai. A polgári iskolákról szóló javaslat — Amíg a jelenlegi szellem uralkodik, addig a javaslat tárgyi bírálatába nem is fogok, mert éppen a kőrösmezei iskolánál mutattam rá, hogy a különböző hatóságok és minisztériumok a tör­letté ^ ........ Vese-, hólyag-, epebajok k ii.16 n I e g e $ g y ó g y v'i zm *;.#>• _ m, vénytelenségeknek egész sorozatát követték el, csakhogy a magyar szülőket jogos követeléseik­től — gyermekeik magyar neveltetésétől — el­üssék. Mikor már semmi szabálytalanságot nem tudtak kisütni, akkor a csendőrök végigjárták a magyar szülőket sorba-sorba, hogy csak­ugyan magyarok-e, akik aláírták az iveket. Ilyen demokratikus kormányzat van itt! — A törvényjavaslat 6. §-a alkalmas is arra a jelenlegi alakjában, hogy a kisebbsége­ket ki lehessen vele játszani. Ezért nem tudom én megszavazni azt a tör­vényt, amely nekünk több polgári iskolát ez­után sem fog adni s a magyarságot kulturális szempontból továbbra is mostoha gyermekként fogja kezelni. Felmentették a kémkedés vádja alá! a pozsonyi tölténygyár munkafelilgyelöjét Vádottársávaí együtt-, akit szintén felmentettek, továbbra is vizsgálati fogságban marad Pozsony, október 12. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) A kerületi bíróság tegnap zárt ajtók mögött tárgyalta Tóth Jenő 20 éves magyaror­szági állmpolgár, pozsonyi vaskereskedősegéd és Cziifery Gyula 25 éves pozsonyi tölténygyári munkafelügyelő bünperét, akiket kémkedéssel vádolt az ügyészség. Tóth a múlt év decembere óta, Cziffery pedig ez év március óta van vizsgálati fogságban. Az Ítéletet nyilvános ülésen hirdették ki és aszerint a két vádlottat a bíróság bizonyítékok hiá­nyában felmentette és elrendelte azonnali sza- badlábrahelyezésüket. Dr. May államügyész felfolyamodást jelentett be a szabadlábrahelyezés ellen és fellebbezett az ítélet ellen is. A két vádlott a felsőbíróság dön­téséig fogva marad. Letartóztatásuk annakidején egy tölténygyári munkás feljelentésére történt. Tóth Jenőt dr. Prónay Aladár, Czifferyt dr. Bo- recky György ügyvéd védte. 1 Imáml csilla képviselőtestület mm fogadta e! Csizmazia lemondását A szocialistái!, kommunisták is a csehszlovák Pár­tok bizalmat szavaztak a megbukott városiménak ■ A városimé elhagyta hivatalát ■ Komárom, október 12. (Saját tudósi­tónktól.) Izgalmas és igen nagyszámú közön­ségtől látogatott ülése volt Komárom városának pénteken: ekkor került ugyanis tárgyalás alá a városbiró lemondólevele. A rendkívüli köz­gyűlést, amelynek egyetlen tárgya a városbiró lemondása volt, még Csizmazia városbiró hívta össze, de a gyűlésen Jedlicska Fülöp, harmad­Nehéz székelésben szenvedők, akiknek gyakori fejfájás, meJlnyomás, szí vdobogás,gyomormiiködési zavarok és különösen fájdalmas végbélbajok - mint aranyér, repedés, előesés, poüpus, sipoly, szűkület — teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este negyed pohár természetes „Ferenc József* keserüvizet. Klinikai vezető orvosok igazolják, hogy a Ferenc József viz műtétek előtti és utáni időszakokban is igen kedvelt, nagyértékü hashajtó. városbiró elnökölt. A gyűlés először határozat- képtelen volt, mivel a polgári pártok nem jelen­tek meg, majd tiz perc múlva, — tekintet nél­kül a megjelentek számára, — a közgyűlést meg­kezdték. Dr. Igó Aladár városi rendőrkapitány volt a lemondólevél előadója s felolvasta a vá­rosbiró levelét. A városbiró hivatkozott arra, hogy 13 évvel ezelőtt yette át hivatalát s mindig tekintettel volt a város munkásságának érdekei­re. Lemondásának közvetlen okául azt jelölte meg, hogy a napokban tartott képviselőtestü­leti ülésen nem fogadták el javaslatait, lesza­vazták s ezért a konzekvenciákat levonta. A felelősséget tetteiért vállalja, A lemondólevél felolvasása után megállapí­tották, hogy a városbirónak az 1933 évi 123. sz. törvény 8-ik pontja értemében joga van le­mondani. Jedlicska Fülöp (csehszlovák párti) megköszöni a városbirónak szolgálatait s ezek­kel a szavakkal fejezi be: a múlt legyen a városnak jövőjére figyelmez­tető jel. Az elnöklő harmadbiró ekkor felfüggesztette az ülést s a képviselőtestületnek azok a tagjai, akik megjelentek az ülésen, a most követendő eljárásról tárgyaltak egymás között. Tekintettel arra, hogy úgy a keresztényszocialista, mint a magyar nemzeti s á zsidó gazdasági párt tagjai lemondásuk folytán nem voltak jelen, a megmaradt baloldali s csehszlovák pártok eljárása egyöntetű volt: számos felszólalás után, amelyben a kommu­nista, szociáldemokrata, cseh nemzeti, rokkant, iparospárt tagjai vettek részt, huszonhárom szavazattal egyhangúan bizalmat szavaztak a városbirónak s nem fogadták el a lemondást. Élesen kritizálták a magyar polgári pártokat, — ismét a magyar ellenzéki pártok nyakába akarták varrni a felelősséget, sőt még a járási hivatalt s az országos hivatalt is erősen kri­tizálták, a felvett jegyzőkönyv miatt. Az országos hivatalt érintő kritikát Kudelka Jó­zsef állami főjegyző visszautasította. A beszédek inkább programbeszédek voltak, legnagyobbrészt a már hallott szólamokkal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Csizmazia György lemondása nem végleges s hogy a kormánybiztos kinevezése nem érkezik meg a napokban. Még egy rendkívüli közgyűlést tart a vá­ros: a lemondott képviselőtestületi tagok lemon­dását tárgyalja. A baloldali pártoknak hir sze­rint az lesz a taktikájuk, hogy egynémely ma­gyar ellenzéki tag lemondását „elfogadja", má­sokét pedig nem. A városházi ügyeket még mindig élénken tár­gyalja a komáromi közvélemény. Sándor király özvegye nem vesz részt a marselliei gyilkosok öiinpörének tárgyalásán B e 1 g r á d, október 12. Mária özvegy ki­rályné levelet intézett Paul Boncour volt fram- da miniszterelnökhöz, aki a királyné megbízá­sából a marseillei királygyilkosság ügyében a magánvádat képviselte. Mária királyné október 6-án kelt levelében bejelenti, hogy nem óhajt magánvádlóként fellépni és résztvenni a gyil­kosok pőrének tárgyalásán. A döntést — úgy­mond — e kérdésben a francia igazságügyi ha­tóságok pártatlan és kitűnő elbírálására bízza. iesswGy lAm ScesSIt a magyar fiözmuAlcsíiastlci élére Budapest, október 12. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Az Újság jelentése szerint a magyar kormányzó a miniszterelnök előterjesz­tésére Rakovszky Iván nyugalmazott belli "ymi­nisztert felmentette a közmunkatanács emöki tisztje alól és utódjává dr. Bes&enyey Zénó or­szággyűlési képviselőt, volt képviselőházi alelnö- köt nevezte ki. A Rakovszky Iván felmentéséről és Bessenyey Zénó kinevezéséről szóló rendelet a magyar hivatalos lap vasárnapi számában je­lenik meg. Baltával leütötte felesége csábítóját egy técsői gazda Beregszász, október 12. (Saját tudósítónktól.) Véres féltékenység! dráma játszódott le tegnap Técsőn. László Albert 21 éves legény régóta udvarolt Kamisinec Iván técsői gazdálkodó csinos feleségének. A megcsalt férjet ,.jóakaród figyelmeztették és Kamisinec azóta féltékenyen őrködött az asszony felett. Valóságos rabság­ban tartotta és nem engedte egyedül menni se­hová. Tegnap este az asszony még:s kilopózott a házból és egyenesen a fonóba ment, ahol már várt rá a szeretője. Éjféltájban felébredt a férj és mikor üresen találta felesége ágyát, felöltö­zött és baltával indult el keresésére. A fonóban rá is talált az asszonyra, hazaker­gette és utána indult maga is. Fél utón azonban visszafordult, hogy meglesse felesége csábító­ját. László Albert gyanútlanul tartott hazafelé, mikor az utón elébe toppant a megcsalt férj és két hatalmas baltacsapással leteritette a le­gényt. László Albertét vérbefagyva, eszméletlenül ta­lálták meg az utón és a hajnali vonattal be­szállították a beregszászi kórházba.,Itt nyom- maib műtétet hajtottak végre rajta, de ennek ellenére nincs remény életbenmaradásához. Ka- misinecet a csendŐTség letartóztatta. — Budapesti nyilaskeresztesek véres „megbeszé- lése“. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: A Báthory-uoca egyik vendéglőjében tegnap este néhány nyilaskeresztes megbeszélést tartott. A megbeszélés során a nyilaskeresztesek között va­lami véleménykülönbség támadt és a nagy vitában két pártra szakadtak A szócsatát hamarosan vere­kedés követte, amelynek során az egyik nyilaske­resztes revolvert rántott és azt elsütötte. A golyó egyik társát az ajkán megsebesítette. A sebesülés azonban könnyebb természetű. Még mielőtt a rém - őrség megérkezett volna, a verekedők szétoszlottak és megléptek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents