Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-11 / 233. (3785.) szám

1935 október 11, péntek. Htítüih ideí vátUolÁ Az egész köztársaságban derült, melegebb idő­járás lépett fel. A hőmérséklet maximuma Ung- várott 20 fok volt. — Időjóslat: Nyugaton némi rosszabbodás, erősebb nyugati széllel hűvösebb és csapadékra hajló, a Kárpátokban és Szlo- venszkón szép, nyugodt. — Lassan halad a szenátus átépítési munkája. A cseh agrárpárt szenátorainak klubja tegnap tartott ülésén Donát szená­tor, a szenátus alelnöke jelentést tett a sze­nátus épületén folyamatban lévő átépítési munkálatok helyzetéről. Közölte, hogy e munkálatok miatt a szenátus összehívása késik, de az elnökség megtett minden intéz­kedést, hogy a munkálatok a lehető legsür­gősebben fejeződjenek be. xx Pihik Matyi cigányprímás a Flóra-borozó­ban játszik, Praha-Vinohrady. Fochova 121. — Agyonlőtte hűtlen szerelmesét é® önma­gát. Yáglhoeszuíaluról jelenti tudóéi tónk: Pri- belezky Béla kéri legény régóta udvarolt Janka Júlia kéri leánynak. Kezdetben zavartalan volt a ezereleim a fiatalok között, később azonban a leány szive más felé fordult és Priibelszky i'éltékenykedmi kezdett. Heves jeleneteket rög­tönzött, mire a leány kiadta az útját. Heteken keresztül hiáiba kérlelte volt szerelmesét az el­hagyott legény és ekkor végleges leszámolásra szánta el magát. Revolvert szerzett, megleste a leányt és közvetlen közelből rálőtt. A leány eszméletlenül rogyott össze és a legény ekkor önmagát lőtte szivén. Pribelezky azonnal ki- szemvedett és a leány félórái agónia után szin­tén meghalt. A szerelmi dráma nagy feltűnést kelt az egész környéken. — A 33. osztálysorsjáték V. osztályának húzá­sai október 18-án kezdődnek és november 16-án érnek véget, 44.000 nyeremény kerül kisorsolás­ra, köztük a millió koronás jutalom is. A teljes nyereménylistát november 20-án adják ki, ki­sebb listák a naponkénti húzás után jelennek meg. xx Nehéz székelésben szenvedők, akiknek gyakori fejfájás, mellnyomás, szívdobogás, gyo- mormüködési zavarok és különösen fájdalmas végbélbajok — mint aranyér, repedés, előesés, polipus, sipoly, szűkület — teszik az életet ne­hézzé, igyanak reggel és este negyed pohár ter­mészetes „Ferenc József" keserüvizet. — Bevonulása után néhány nappal megszö­kött egy kassai újonc. Kassáról jelentik: Göbel Ernő morvaországi illetőségű újonc a kassai tü­zérezredhez vonult be október elsején, de alig néhány nap múlva kereket oldott. Göbel évekig Németországban tartózkodott, ahonnan katona­kötelezettsége miatt csak most tért haza. Való­színűleg Németországba szökött vissza. — Az Ondavába ölte magát egy tizenhétéves zempléni leány, Nagymihályról jelentik: Palin- szky Erzsébet tizenhétéves málcai leány a na­pokban az Ondava-folyóba vetette magát s mi­re kihúzták, halott volt. Tettét családi bajai miatt követte el. xx Hengerköszörülést legújabb és legmoder­nebb német gyártmányú hengerköszörülő gé­pen (2000 kg súlyú) egyszázad milliméter pon­tossággal garantálva, legolcsóbban Autoservice Spira, Kosice, Florianská 6. Telefon 20-62. (3) — A maharadzsa kívánságára újból mű­ködött a budapesti hullámfürdő. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Gellért­hullámfürdő látogatóit tegnap kellemes meg­lepetés érte. Csodálkozva tapasztalták, hogy dacára a szezon befejeztének, ismét hullámzik a viz a hatalmas medencében. Kiderült, hogy ez a khapurtalai maharadzsa egyenes kívánságára történt, aki vállalta a napi 700 pengős költséget, hogy gyönyör­ködjék a viz hullámzásában és a fölvonuló fürdőzők tömegében. A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye ——-----­A 3 7 számú rejtvényeket megfejtette! (olvasható név és pontoscim:) T>RA<UU-AWAaRHI RLAP —L'ÜMl Komárom botránya a járási képviselőtestület előtt Király József megállapítja a járási képvi­selőtestület és a járási ffinók felelősségét Komárom, október 10. (Saját tudósítónktól.) A komáromi járási képviselőtestület szerdán tar­totta alakuló ülését Novotny Riohárd járási fő­nök, közigazgatási főtanácsos elnökletével. A formális megalakulás kimondása után az orezá- í gos keresztény-szocialista párt nevében Király József plébános kért szót, amit a járási főnök 1 csak nehezen, hosszabb huzavona után adott meg. A memorandumban, amelyet Király József nagy figyelem között olvasott föl, kitért a komáromi járás minden súlyos problé­májára, bajára. Különösen kifogásolta azt, hogy a járási főnök nem vette tekintetbe a magyar­ság pártjai által ajánlott, kinevezendő tagok névsorát s egyetlen olyat sem nevezett ki, akit a magyar nemzeti és a keresztényszocialista párt ajánlott, noha még a nyáron megtette a szükséges lépéseket. Az ügy pikantériájához tartozik, hogy a járási főnök közölte a pártok vezetőségével júliusban, hogy az ajánlásokkal elkéstek, a kinevezések mégis szeptemberben történtek meg. A szónok ez eljárás miatt kifejezi a járás fő­nökével szemben való bizalmatlanságát. Kijelentette, hogy amit a járás a munkanélküli­ség leküzdésére ,a gazdák és kisiparosok támoga­tására tett, az nem volt egyéb, mint faltozgatás. A járásnak kezdeményeznie kéllett volna a Guta— negyed! vasútvonal megépítését. Kifogásolja, hogy a népegészségügy terén semmi nem történt. Előirásszerüen megalakult a járási közegészség­ügyi tanács, de az alakuló ülés óta néhány esz­tendeje egyetlenegyszer sem ült össze. A népi kultúrát ápoló kulturmegmozdulások támogatá­sát kivánja, vagy legalább azt, hogy ne gördít­senek akadályt elébük. A segélyek elosztásánál a nemzetiségi kulcs betartását követeli. Végül a szónok Komárom onszágos botránnyá duzzadt ügyét göngyölíti föl, és megállapítja, a járási képviselőtestület és a já­rási hivatal felelősségét abban, hogy Komárom gazdálkodása odáig fej ődhetett, ahol ma van. A memorandum elhangzása után vita indult meg. A kinevezett testületi tagok egyike. Szabó Ist­ván a vita hevében annyira ment, hogy állam- ellen ességgel is vádolta a magyarság képviselőit. Király József azonban erőteljes szavakkal felháborodva utasította vissza a rágalmazó szavakat. Király József szavait helyeslöleg vette tudomá­sul a gyűlés. Ezekután a járási választmányt választották meg. A magyar nemzeti párt részé­ről Bödök Sándor, az országos keresztényszocia­lista párt részéről Király József került a vá­lasztmányba. jától megtudja, hogy a festő Velencében híres mű­vész lett, beleegyezik férje sürgető követelésébe, Velenoébe utaznak. Ez a felvonás teljesen egyen­értékű az elsővel. A várakozást, a kíváncsiságot még jobban felcsigázza, hogy a harmadikban annál nagyobbat essék az egész darab. Velencében talál­koznak hát a szerelmesek. Az asszony felkeres’ a festőt és kisebb huzavona után ráébrednek arra, hogy egymás nélkül nem élhetnek. S miután min­den akadály önmagától elgurul az utjából, a mo­dell egy japánnal kereket old, a férj pedig a negye­dik felvonásban halálra zúzza magát a Matterhor- non, — az oltár elé kerülnek. A szereplők tehát semmit sem csinálnak a maguk boldogságának megteremtésére. Csak úgy sodródnak ide-oda, mint ilyenkor ősszel a falevelek. Egyet azonban el Kell ismerni, hogy Kazimir minden személye szimpati­kus, ami nem is lehet másként, ahol nincsen intri­ka, nincsen program, probléma, célkitűzés, amely fegyvert ád az emberek kezébe egymás ellen Kü­lönösen tiszta a festő, akit Kazimir szinte ideális magaslatra emel. Ilyen idealista főhős csak passzív lehet, nem pedig aktív, támadó, akaró egyéniség. Ez a darabnak egyik gyengéje, a másik az, hogy a párbeszédek elnyújtottak, hosszadalmasak és túl­teng a darabban a monológ. De ez minden k”z lő drámairó hibája, hiánya. Ez csak technikai gyakor lat dolga, ami idővel kicsiszolódik. Külön meg kell dicsérnünk Iván Sándor szín­igazgatót, aki nagy gonddal és anyagi áldozattal hozta ki a darabot, továbbá Screghy Andort, aki­nek vállán nemcsak a rendezés, hanem a főszelep súlyos gondja is nyugodott. Ez az intelligens szí­nész mindkét feladatának kifogástalanul megfeleli. Ami drámaiság fellelhető volt szerepeben, azt mind odaadó megértéssel napfényre hozta. Az aez- szony iránt érzett szerelme méltó visszhangra ta­lált Jánossy Terkában, aki partnerével szimpati­kus egységben forrt össze. Élvezet volt kettejük törekvő játékát látni, hogyan igyekeztek alakítá­sukkal kihámozni a sikert. Semmiben sem maradt mögöttük Thuróczy Gyula, akinek férfias ereje meghatóan érvényesült a hegyek iránt érzett sze­relmében és felesége ellenállásának legyőzésében. Kisebb szerepekben Farkas Pál, Ács Rózsi, Gábor Mara, Szirmai Vilmos, Sercss és Dudinszky nyúj­tottak dicséretes alakítást. Mindnyájan komoly, becsületes művészi munkát végeztek. Újból ismételjük, hogy az erre a bemutatóra felgyülekezett közönség nagy szeretettel ünnepel­te Kazimirt. Ez az ünneplés nemcsak darabjának «zólt, hanem magának a szerző személyének is, aki rokonszenves emberi tulajdonságaival, felfogá­sának és meggyőződésének tisztaságával, szerény­ségének erejével, a magyar kultúrának önzetlen szolgálatával, éjjelt is nappallá tevő önművelődé­sével (hiszen csak hat elemit végzett) rászolgált arra, hogy illetékesek és nem illetékesek felfigyel­jenek reá és a tovább haladás útját egyengessék előtte. A lelkes közönségnek melléjeállásával ezt az egyengető utat igyekezett előtte megnyitni és mi úgy érezzük, hogy nem érdemtelenre pazarolta ezt a buzdító élismerósét. KELLER IMRE. (*) Móra Ferenc-est Komáromban. Komá­romi tudósítónk jelenti: Nagy érdeklődés e'őzi meg a Jókai Egyesület évadnyitó kultureleadá- sát, amelynek mindig hálás közönsége van. A Jókai Egyesület dr. Borka Géza szakosztályi el­nök rendezéséiben Móra-estet rendez: a magyar föld szerelmesét s a nagy humoristát választot­ta megemlékezéseül. Mórának Komáromban is nagyon sok rajongója, olvasója van. Az est mű­sora: Dr. Borka Géza, dr. Hajdú Lukács, Erdő­házi Hugó előadásai, Szijj Margit, Jancsó Er­zsébet szavalata. Az est kezdete vasárnap este 6 órakor. (*) Képldáffitás Beregszászon. Beregszászról je­lentik : Gaál Emma festőmüvésznő, a Kárpát­aljai Képzőművészek Egyesületének rendes tagja, nyolcnapos képkiállitáet rendez Beregszászon a Beregmegyei Kaszinó nagytermében október 13-tól 20-ig. Gaál Emmának több képét állították ki a múlt évben a kárpátaljai képzőművészek ungvári és kassai kiállításán, ahol az uj festőmüvésznő határozott sikert és elismerést aratott. Sok sike­rült képet adott már el és vannak olyan müvei, melyek általánosan ismertek ég közkedveltek. A beregszászi kiállítás első egyéni vállalkozása lesz. Ezúttal mutatja be a nagyközönségnek műalko­tásai teljességét. A kiállítás naponta d. e. 9-től 12-ig, d. u. 3-tól 6-ig lesz nyitva. Beléptidij tet­szés szerint. (*) Fcrcnczi Marika és Nádor Jenő — házas-' társak. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Érde­kes müvészházasság hirét kapjuk Budapestről. Ferenczi Marika, a kassai származású prima­donna, aki Budapesten most Erdélyi Mihály színházaiban játszik, feleségül ment ‘ Nádor Je­nőhöz, az ismert budapesti énekes-bonvivánhoz, aki tavaly óta a színpadon és az életben is ál­landó partnere Ferenczi Marikának. A házas­ságkötés a napokban folyt le Budapesten, az egyik kerületi elöljáróságon s a fiatal házastár­sak nászutja a — színházba vezetett, ahol foly­tatták a próbát. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Kis mama. Gál Franci nagysikerű filmujdonsága. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Istenek a tilosban. Újszerű, érdekes filmszatíra. SZTOHÁzKön^KUbTORA. MONPTI Vas zár y Gábor háromfetvonásos színmüvének bemutatója a budapesti Kamara Színházban Budapest, október 10. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Egy ma­gyar fiú Párisba készül, meglát egy francia leányt és a két fiatal szívben kigyullad a szerelem lángja. Ennek a szerelemnek édes- bus története a darab, amelyet a szerző a múlt évben megjelent és nagy sikert aratott hasonló regényéből formált át a színpad deszkáira és — ezzel követte el a hibát. Mert amennyire szép ennek a romantikus padlásszoba-szerelemnek a története olvas­va, olyan érdektelen és ólomlábakon járó a színpadon. Megengedjük, hogy ennek a tiszta, önzetlen, sok örömet és sok bánatot okozó szerelemnek egy-egy szépsége, egy- egy sugara kivilágít a kulisszák mögül is, de egészben véve nem jó színdarab. A szer­ző valahol azt mondotta, hogy a történet igaz. Lehet. De viszont tagadhatatlan, hogy —- mert olyan szembetűnő — a darab közeli rokonságot tart Murget világhírű re­gényével és az abból készült darabbal. A különbség talán csak annyi, hogy Mimit itt Anne Clairenek, Rodolphot pedig Pálnak hívják. Még a szerelem vége is ugyanaz, Kazimir Károly: A szerelem szárnyán (Eredeti bemutató a kassai magyar színházban) Kassa, október 10. Ha valaki azt merné állítani, •hogy Szlovenszkón nincsen talaja, nincsen lehető­sége az önálló magyar drámairodalom megszüle­tésének és fejlődésének, annak rámutatunk a hétfő esti közönség meleg, barátságos, jóindulatú hangu­latára, mellyel Kazimir Károly „A szerelem szár- nyán“ cimü négyfelvonásos darabjának kassai be­mutatóját fogadta és az egész előadás alatt ki­sérte. Szinte azt merem mondani, hogy a telt ház közönsége ünnepet rendezett Kazimirnak, akit ál­landóan buzdított, biztatott, bátorított, hogy minél fényesebbé, maradandóbbá tegye a sikert és em­lékezetesebbé egy uj szlovenszkói magyar szinmü születése napját. Pedig hát Kazimir nem vérbeli író, még kevésbé drámaíró. Dilettáns a jobb, az izletesebb, az élvez­hetőbb fajtából. Darabjában nincsen drámai mag. Ennek következtében nem emelkedhetik, nem fej­lődhetik a cselekmény. Azaz cselekményt is hiába keresünk, összeütközésnek sem találjuk sehol a nyomát. Mert hogy a színpadon a szereplők vesze­kednek egymással, még nem jelenti azt, hogy ott lelki konfliktusnak lennénk szem- és fültanui. Két csakhogy itt a leányt nem tüdőbaj töri meg, hanem a szive és a kedves, törékeny leány, halálos beteg leány nem karmantyúra vá­gyik, hanem három pirosbélü narancsra. Mire pedig a fiú elhozza a narancsokat, a leány meghal. Minden hibája mellett a darabban sok a szép, üde, megható és mulattató jelenet. Sok a helyes meglátás, a derű és humor. Sajnos, maga az előadás is, — legalább a főpróbán, — főként Vajda László pongyola rendezése miatt, nem nívós. Ha mindezek ellenére mégis meg fogják nézni az előadást, úgy ez kizárólag a két főszereplő miatt tör­ténik. Gervay Marica, a Hollywoodot meg­járt leányka a maga tündéri fiatalságával, üdeségével, aranyszőkeségével elragadóan játsza meg Anne szerepét. Szépen beszél, halk és finom, illatozó, mint egy virágszál. Partnere, Pál szerepében Csók István a leg­tehetségesebb fiatal színészek egyike. Ro­konszenves, természetes, hányaveti szerel­mes bohém és főkép szerepének derűs ré­szeiben nagyon jó. A siker — ha ilyesmiről szó lehet — ennek a két fiatal tehetségnek a nevéhez fűződik. (z. d.) ember: egy festő és egy asszony szeretik egymást. Az első felvonásban elválnak egymástól, hogy a negyedik felvonásban találkozzanak és végleg egyesüljenek. Ami az első és utolsó felvonás között történik, az nem harc egymásért, tele izgalommal és akadályok legyűrésével, hanem sültgalamb-vá- rás, amely a végén zavartalanul berepült boldogsá­guk ablakán Miért kellett hát az első felvonásban ennek a két egymásnak teremtett, szerelmes lény­nek elválnia egymástól? Mert az asszony megunta szerető voltát és törvényes házasság után vágyott. Hogy ezt a célját elérje, a festő féltékenységét akarta felkelteni, ezért azzal a hírrel állt elő, hogy egy gazdag földbirtokos kérője akadt. Az asszony azt hitte, hogy a festő erre a hírre rohanvást meg­kéri a kezét. Nem ez történt. A festő félreértette az asszony bejelentését és mert úgy érezte, hogy anyagilag nem áll még olyan biztos alapon, hogy a gazdag asszonyt el vehesse, — szerelmesétől elvált. Modelljével Velencébe utazott, hogy felejtsen és dolgozzék. Ez a felvonás sokatigérő nekiindulással vezette be a darabot. Zugó taps jutalmazta írót darabjának eme legsikerültebb részéért. A másik felvonásban a boldogtalan asszonyt lát­juk, amint férjével civődik. A férj szájából Kazimir lelkes szeretetét halljuk, amit a hegyek, a dolomi­tok, a csúcsok, általában: a turisztika iránt érez. Ezek a szavak néhol költői emelkedésüek, színe­sek és lendületesek, de a cselekményre csak any- nyiban birnak befolyással, hogy az asszony ellen­állását váltják ki. Nem akar otthonából kimozdul­ni. De amikor egyik fecsegő, pletykahordó barátné-

Next

/
Thumbnails
Contents