Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-10 / 232. (3784.) szám
^MGMAW$ARHT1»^ 1935 október 10, a&tíMML fkaiét stimmel E napokban lett tíz esztendős a szlovenszkói magyarok egyetlen egy főiskolája. Sokan talán nem is tudják, főiskolánk is van. A losonci református teológia ez a magifar főiskola. Magániskola csupán, a református egyház aUcotása. A legszegényebb főiskola talán az egész világon: egyetlenegy fillér államsegélye nincsen. Az egyszerű hívek filléreiből és gabonaadójából tartja fönn magát. Igazán nem anyagi bőség és nem anyagi érdek hozta létre: egyedül és kizárólag a lelki szükség, a vallási és nemzeti idealizmus. S annak az eszmeiségnek a teremtő ereje, amely életre hívta, tiz év alatt európai rangú egyházi főiskolává, a református szellem „erős várává“ építette ki a losonci Alma Matert, mely évente egész sor élő hitű fiatal prédikátort küld ki a magyar falvak református népe közé. Most, hogy tiz évi nehéz létküzdelem után oly diadalmas szellemi múltra tekint vissza ez a kis magyar főiskola, szinte elcsodálkozik az ember, hogy az erős szellem hogyan tudott a semmiből ilyen nagyon teremtem. Nem adoma, hanem igazán élő valóság az, amit erről az intézetről egyszer az igazgatója mondott. Azt kérdezték tőle, miből tartja föl a teológiát? S ő egyszerűen ennyit válaszolt: A keresztény szivek imádságából. Rozsnyó magyar lakossága újból sürgeti a magyar gimnáziumot. Joggal sürgeti, mert Rozsnyó városának és vidékének a fele magyar nemzetiségű s igy a rozsnyói szlovák középiskola tanulóinak is csaknem fele magyar. A jogfolytonosság is a magyar iskola mellett szól, mert hiszen tizenhat évvel ezelőtt magyar nyelvű intézet működött Rozsnyón. A csehszlovák körök azzal utasítják vissza a magyar középiskolára való igényt, hogy a rozsnyói szlovák gimnázium tanulóinak nem az 50, hanem csak a 31 százaléka magyar. Fogadjuk el, hogy valóban ez az arány, azonban ezzel legföljebb azt az igényt lehetne visszautasítani, hogy a mostani gimnáziumot szlovákról magyarra változtassák át. Ezt azonban senki sem kívánta és kívánja. Egyedül azt kívánjuk, hogy e 31 százalék számára párhuzamos magyar gimnáziumot szervezzenek a szlovák mellett. Ez ellen nincsen semmi józan ellenérv. Még a/nxi sem lehet hivatkozni, hogy erre a célra épület nem volna. 16 esztendő óta fölhasználatlanül áll Rozsnyón egy modern iskolaépület, egy kétemeletes hatalmas iskolapalota! Nagyszőllősön tudvalévőén nincs magyar nyelvű középiskola. A hivatalosan orosz nyelvű középiskolákban viszont különböző nyelveken oktatják a növendékeket — orosz, ukrán, ruszin és cseh nyelven, — ami attól függ, hogy milyen anyanyelvű és milyen politikai pártál- lásu az oktató tanár. így aztán megtörténik, hogy az olyan ruszin növendék, aki csak egy nyelven akar tanulni, mert nem bír eligazodni a sokféle nyelvjárásban, kénytelen Prágában tanúim, mert csak az itteni orosz reálgimnáziumban nyerhet egynyelvű, tiszta orosz oktatást. Most azután az történt Nagyszőllősön, hogy az orosz polgári iskolában rendkívüli tantárgynak bevezették a magyar nyelvet. A nem kötelező nyelvoktatásra az intézet valamennyi növendéke jelentkezett. Úgy látszik, a növendékek — nem csak a jelentős arányt képviselő magyar nemzetiségű növendékek — tisztában vannak azzal, hogy Nagyszőllősön szükséges megtanülniok a magyar nyelvtant és helyesírást. És bizonyára annál szívesebben megteszik ezt, mert ezen a nyelven egységes nyelvtant és egységes helyesírást tanulhatnak. Az a körülmény pedig, hogy kivétel nélkül valamennyi tanuló beiratkozott a magyar nyelv- tanfolyamra, azt bizonyítja, ugy-e bár, hogy Nagyszőlősnek „nincs szüksége“ magyar középiskolára? — „Visszaadják a képviselők az államnak, amit tőle kikölcsönöztek?" Stríbrny György volt képviselő a Polední Listben e cim alatt foglalkozik az építkezési államsegélyek visszatérítésének kérdésével. Értjük, — Írja, — hogy az állam nem akar élni visszkereseti jogával ama segélyezettekkel szemben, akiket a segély visz- szakövetelésével megsemmisítenének. De a szociális gyengék közé nem számíthatók a képviselők és a szenátorok, akik az államtól jelentős fizetést kapnak, ezek tehát adják vissza az államnak a kölcsönt. Kell, hogy a többi képviselő és szenátor, aki nem kapott építkezési kölcsönt, kényszerítse ezeket, hogy térítsék vissza a kölcsönöket. A nép ugyanis gyakran általánosít s kivétel nélkül az összes törvényhozót támadja emiatt. XX jó ellátás, kényelem, gondosság Budapesten a Park-nagyszállodában a keleti pályaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. „t... Másfél évszázad Összes pénzügyi válságaival dacol a Mária Terézia tallér, amelynek nincs fedezete és nem áll mögötte se állam, se bank Ma !s nyolcvanmillió afrikai és ázsiai benszülött fizetési eszkóze Prága, október 9. A Mária Terézia-tallér, amelynek most az abeeeziniai háború folyamán jelentős szerep jutott, még Ausztria fénykorában terjedt el a Levantén és onnan az afrikai gyarmatok nagy részén. Annak ellenére, hogy egyetlen egy állam sem bocsátotta ki, egyetlen egy állam sem kezeskedik érte, sehol sincs arannyal vagy devizával fedezve, mégis már másfél évszázad óta minden válságon keresztül megtartotta értékét az afrikai gyarmatvilágban, ahol egyetlen egy pénznem sem tudja felvenni vele a versenyt, sőt mi több, fenségjogát sem sikerült megdönteni. Karriérje tulajdonképpen már akkor kezdődött, amikor Ausztriában kivonták a forgalomból. Ma 80 millió afrikainak és ázsiainak a pénze. Forgalomban van Tripoliszban, Szudánban, Abesz- eziniában, Eritreában, a Szórnál iföldeken, tehát egész Északkelet-Afrikában és Arábiában. Millió és millió darab van belőle ezen az óriási területen forgalomban és elterjedése még ma Is egyre fokozódik. 1751 óta a bécsi pénzverde bárki részére szabadon készít Mária Terézia-tallérokat, természetesen megfelelő ezüstmennyiséget kell a pénzverdének rendelkezésére bocsátani és meg kell fizetni a mintegy másfél százalékos veretési költséget. Eddig a bécsi pénzverdében 250 millió darab Mária Terézia-tallért készítettek, egyedül az 1927-es esztendőben 15 és fél millió Mária Te- rézia-tallér készült. A bécsi pénzverdén kívül a genfi és velencei pénzverde is készit Mária Teréziadallérokat. A Mária Terézia-tallér hü mása az 1780-ban, tehát Mária Terézia halálának évében készült talléroknak, a királynő mellképe és az 1780-as évszám látható rajta. Számtalanszor megkísérelték másfél száz év alatt a Mária Terézia-tallér detro- nizálását, Északkeletafrikában különösen az érdekelt hatalmak próbálták bevezetni pénzüket, a bennszülöttek ellenállásán azonban minden kísérlet meghiúsult, noha ugyanolyan nagyságú és ugyanolyan ezüst tartalmú érmekkel is kísérleteztek, mint amilyen a Mária Terézia-tallér. Érdekes, hogy a benszülöttek az újabb, fényes és csillogó ezüst érméket vonakodtak elfogadni, csak azok iránt a tallérok iránt van bizalmuk, amelyek alaposan bepiszkolódtak a használat folyamán. A tallért egyébként a benszülöttek csak akkor tekintik valódinak, ha a királynő mellkiépe alatt az S. F. betűk, tehát a pénzverde jele ott van, a diadémon pedig hét, a ruha csatiján kilenc gyöngyszem van kiverve. Ha valaki ezekben az országokban üzletet akar kötni, vagy birtokot akar vásárolni, akkor egy Z6ák Mária Terézia-tallért kell magával vinnie. Semmi sem emeli jobban itt egy vállalkozó hitelét, mint egy pár súlyos tallér-zsákkal megtelt málnahordó öszvér. Mindenesetre a csekkönyv sokkal kényelmesebb volna és valószínűleg nem keltene föl annyira az utonállók érdeklődését sem, mint a tallérzsákok, ennek ellenére, aki komoly eredményeket akar elérni a keletafrikai benszülöttek között, annak csörgő tallérokat kell magával vinnie. Minthogy a Mária Terézia-tallért megrendelésre tetszés szerinti mennyiségben bárkinek elkészítik, ez tulajdonképpen nem is pénz, hanem áru, amelynek ára az állandóan változó ezüstárfolyamtól függ. Vásárló értéke azonban Nyári hőhullám Magyarországon — Telj es üzemben a pesti strandok Telj. Budapest, október 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Magyarországon hetek óta valóságos nyári időjárás uralkodik. A meteorológiai intézet szerint hatvanöt esztendeje — vagyis amióta az intézet fönnáll — nem volt rá eset, hogy októberben ilyen egészen nyárias hőhullám alakuljon ki. Egyes helyeken harminc, sőt harminckét fokot is elért a hőmérséklet. A magyar fővárosban a rendkívül meleg időjárás következtében ismét megteltek a strandok. Az elmúlt vasárnap az egyik strandfürdő nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a legerősebb nyári vasárnapon. Fölavafták a nagyszolfősi református árvaházat, amely felekezetre való tekintet nélkül vesztül gondozásba magyar árvákat Nagyszöllös, október 9. (Saját tudósítónktól.) Lélekemelő ünnepség keretében avatta fiöl vasárnap Bertók Béla, kárpátaljai református püsipök a nagyszöllősi A tzél-P erényi árvaházat. Mint ismeretes, az árvaiházat özv. Atzól Lászlóné, született Perényá Lujza, a nemes jósziivérőil közismert és közszeretetben álló nagyszöllősi nagyasszony alapította. — Belátta azt, hotgy szükebb hazájának református árváiit a beretikei és kiskoszmályi ár- vaházak nem tudják befogadni s ezért nagy- ©zöllősii birtokából harminc katasztrális hoid- nyi gyümölcsöst megfelelő épületekkel egyetemben egy uj református árvaház céljaira adományozta. A páratlan adományból a kárpátaljai református egyházkerület létrehozta az árvaházat, amelybe az alapító intencióinak megfelelőleg felekezeti különbség nélkül vesznek föl magyar nemzetiségi árvákat. A fölavató ünnepségen nemcsak Nagyszöllös magyarsága vett részt, hanem lécsőtől Munkácsig csaknem valamennyi református egyházközség is kiküldöttekkel képviseltette magát, úgyhogy több miint másfélezer főnyi közönség gyűlt egybe. Az ünnepség isten- tisztelettel vette kezdetét, melyen az egyház- kerület részéről Bertók Béla püspök, dór. Polohy István egyházkerületi főgondnok, Isaák Imre főesperes, Nagyiday Ferenc, Egry Ferenc és Székely Benedek egyházmegyei (gondnokok vettek részt. A világi hatóságokat I Rozsypal országos elnök megbízásából Hege- ! düs Lajos nagyszöllősi járásfőnökhelyettes képviselte, míg a kárpátaljai református nő- szövetség képviseletében Bertók Bélánó, Nagyiday Ferencné, Szabó Sándorné, Hokky Károlyné, dr. Buday Istvánné, Isaák Lmréné és Lator Lászlóné voltak jelen. E kiváló minőknek köszönhető voltaképpen, hogy az árvaház ilyen rövid idő alatt megkezdhette áldásos működését. A n ószövetség tagjai gyűjtötték ugyanis egybe az árvaház belső berendezéséhez szükséges eszközöket. Szabó Sándorné és Hokky Károlyné egész héten a tiszaháti magyar falvakban élelmiszert gyűjtöttek nagyon szép eredménnyel aiz árvaház lakói számára. A fölavató imádságot Bertók püspök, az ünnepi beszédet pedig Isaák esperes mondta. Isaák beszédében kidomborította a Perémyi és Atizél családok elévülhetetlen érdemeit, amelyeket a két család tagjai a református hitélet és a magyar kultúra ápolása terén szereztek. A nagyszöllősi dalegyesület Szabó Sándor karnagy vezényletével egyházi énekeket adott elő mély hatással, majd Bertók püspök az árvaházat átadta Bácsy Gyula lelkésznek, az árvaház igazgatójának és özvegy Kovácti Jánosné gonönoknőnek, aki minden ellenszolgáltatás nélkül vállalta ezt a nehéz tisztséget. Az avató ünnepség után az alapító nagyasszony diszebédet adott as árvaház az érdekelt államokban csak igen kis mértékben ingadozik. A mostani háborúban Abesszíniának, miután nincs saját papirvalutája, mindent csengő Mária Terézia-tallér okban kell fizetnie. A külföldről érkező hadianyag-szállítmányokat pedig aranyban vagy devizában. Ez előreláthatólag az abe&szin kormányzatnak súlyos nehézségeket fog okozni, mert ha békében néhány millió tallér teljesen elegendő is volt ahhoz, hogy a gazdaságilag fejletlen országban a pénzforgalmat lebonyolítsa. nem lesz elegendő háború esetén, amikor a kiadások megsokszorozódnak és néha olyan pénzösszegek kifizetésére van szükség, amelyek a jobban felszerelt államkincstár teljesítő képességét is próbára tennék. Az olaszok is kénytelenek azonban Mária Terézia-tallérokkal fizetni, ha a benszülött zsoldosok, tevehajcsárok és kémek szolgálatait biztosítani akarják maguknak. Ezért Abesszínia és Olaszország szigorú tallékkivi- teli tilalmat léptetett életbe, mert kölcsönösen meg akarják akadályozni, hogy a tallérok az ellenfélhez vándoroljanak. Olaszország mindenesetre előnyösebb helyzetben van, mert a- szükséges tallérmennyiséget otthon is elkészítheti, például a velencei pénzverdében. Ismeretes, hogy Olaszország 190 millió líra értékű ezüst érmét és 630 millió lira értékű 10 lírás ezüstérmét vont ki a forgalomból kifejezetten abból a célból, hogy Mária Terézia-tallérokat készíthessen az ilymódon rendelkezésre álló ezüstből. Egy Mária Terézia-tallér bruttó súlya 28.7 gramm, szinezüst tartalma 23.39 gramm, forgalmi ■értéke pedig 12.85 csehszlovák korona. I ebédlőiéiben az egybegyült vendégeknek. A kárpátaljai nőszövetség végül Szabó Sándor- * né vezetésével fölkereste az Atzél család mauzóleumát és megkoszorúzta az alapító nagyasszony hitvesének Atzél Lászlónak sírját. — Agyonszurta játszótársát egy 9 éves nyá- radi gyermek. Mátyusföldi tudósítónk jelenti: V. P. 9 éves és Patkós Dániel 10 éves nyáradi gyerekek együtt játszadoztak a napokban a réten. Játékközben valamin összevesztek, mire az indulatos kilenc éves fiú előrántotta zsebkését és egymásután ötször szúrt tízéves pajtása nyakába, mellébe és hasába. A szerencsétlen gyermek vérbeborulva esett össze, a merénylő kisfiú pedig elfutott. Mire az emberek rátaláltak Patkós Dánielre, az oly súlyos vérveszteséget szenvedett, hogy rövidesen meghalt. xx Pihik Matyi cigányprímás a Flóra-borozóban játszik, Praiha-Vinohrady. Foc'hova 121. — Kéthónapi fogházra ítélték a házasságszédelgő tiszaujlaki cipészsegédet. Beregszászi tudósítónk jelenti: Kilb József huszonhat éves tiszaujlaki cipészsegéd négy éven keresztül udvarolt Kohut Rózsa cselédlánynak, akitől ezen idő alatt, házasság ígéretével, közel kétezer koronát csalt ki apróbb összegekben. A négyéves viszony után Kilb József szakított szerelmesével, aki azután csalás miatt feljelentette hűtlen udvarlóját. A beregszászi kerületi bíróság tegnap tartott tárgyalásán Kilb Józsefet kéthavi fogházra és kétszáz korona pénzbüntetéssel sújtotta. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint a vádlott fellebbezett. xx Tatra autó-alkatrészek eredeti áron alul állandóan raktáron, kiárusítja Autoservice Spira, KoSice, Flórián u. 6. Telefon 20-62. Speciális modem berendezésű szakműhely. (2) — Egy handlovai betörő tart igényt a bajmóci képlopás ügyében kitűzött 10.000 koronás jutalomra. Nyitrai munkatársnak jelenti: A kerületi bíróság tegnap tárgyalta Kotora József rovottmultu handlovai betörő legújabb bűn'jgyét. Kotora szeptemberben Právigyen betört és egy ébresztő órát, valamint készpénzt lopott el. A betörő osaik az ébresztő éra ellopását ismerte be és egyben kérte a bíróságot, hogy járjon közibe az országos hivatalnál, hogy minél előbb utalják kii részére a bajmóci milliós képlopás ügyében kitűzött 10.000 korona jutalmat. Kotora azt hangoztatta, hogy ő vezette nyomra a hatóságot és igy jogosan jár neki a jutalom. A szokatlan kérésire a biró felvilágosította, hogy neki magának kell a kérvényt benyújtania, ettől függetlenül pedig hat heti fogházra ítélték a betörésért.
