Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-08 / 206. (3758.) szám

17 1935 «*ptonber 8* vasárnap. Mesélnek a szepesi városok... Nagyon csöndes város lett Iglö, ahol a közepvöben a városi szállodái is megszűntetik Nemsokára forgalomba helyezik a tátrai repülőteret, melyet Igló mellett építettek fői ■ ■ ■ Olcsó hitel kellene mielőbb a szepesi vidékeknek is Igló, szepcember eleje. (Kiküldött munka­társunktól.) Abban a forgalomnélküli szo­morú csöndben, amely az utóbbi esztendők­ben szinte megülte a szepességi városok nagyrészét, aránylag Igló vezet. Szemben például Lőcsével és Popráddal, még idegen- forgalma sincsen ennek a városnak, amit a legjobban bizonyít az a körülmény, hogy a város tulajdonát képező Redout-szállo- dát rövidesen megszüntetik és hivatalokat meg katonaságot helyeznek el benne. A város ilyen módon takarékoskodik, mert különben épitenie kellene több hivatali he­lyiséget és tiszti lakásokat, elsősorban a re­pülőosztag részére. A napokban nyílik meg ugyanis az iglói repülőtér a várostól két kilomé­ternyi távolságra s ennek az évek óta vajúdó problémának a megoldásában a város vezetőségének jelen­tős része van. - A repülőtér egyelőre csak katonai célokat szolgál, de a jövő esztendő­ben megnyílik a polgári repülőforgalom számára is s ez lesz az úgynevezett tátrai repülőtér, melynek forgalomba helyezésétől nemcsak a tátrai fürdők, de maga Igló városa is so­kat várnak. Mert bizony egy kis gazdasági feljavu­lás nagyon ráférne erre az egyébként ki­tűnő fekvésű és már szintén szubalpin vi­dékkel rendelkező városra. Igló azonban peches volt mindig s már az államfordulat előtt, a régi világban is joggal sérelmez­hette azt, hogy nem ide helyezték a megye- székhelyt. Pedig Iglót nemcsak a vasúti fő­vonal, hanem akkori fejlődési lehetőségei te arra predesztinálták volna, hogy nemcsak megyeszékhelyt, hanem ipari központot is csináljanak belőle. A háború és az államfordulat azonban el­akasztotta a terveket s ma Igló, a szomszé­dos Lőcsével együtt, a halódásra Ítélt, leépí­tett városok sorába tartozik, melynek az egyetlen Koromzay-gyáron és néhány ki­sebb asztalos- és gépjavitó-üzemen kívül nincsen ipara sem, és a kereskedelme is éppen csak hogy vegetál. Szomorú kilátá­sok ezek, amiket a legjobban illusztrál az az eset, hogy az egyik, hajdan jómenetelü iglói vendéglő tulajdonosa, egy régi ottani patri- cius-család sarja, aki az apjától örökölte a vendéglőt, kérvényt nyújtott be egy adóhivatali ál­lás elnyerésére. Minden reménye ebben az alig néhány száz- koronás állásban van, mert a vendéglő el­képzelhetetlenül rosszul megy. Van ebben valami furcsa grimasz, hogy egy vendéglős most adóhivatalnok akar lenni. Az adóhiva­tal mint utolsó szalmaszál: nem rossz és biz­tos, hogy nem is mindennapi... Tizenhétmillió adósság... Ennyi az összege a város tartozásainak, melyek csaknem teljes egészükben az utóbbi félévtizedben keletkeztek. Az ok: a város visszafejlődése és az a szerencsétlen körülmény is, hogy a tizenkilencezer katasztrális hold városi erdőbirtok alig hoz ma számbavehető jö­vedelmet. A faipar megállott, a faüzlet esztendők óta áll, s a. városnak óriási veszteségei voltak ebben a helyzetben. Csak a legutóbb több mint egymilliót veszített egy faeladási ki­egyezésnél, melybe kénytelen volt bele­menni. Számbavehetőbb jövedelmi forrásai nem-igen vannak a városnak, s az iglóiak ilyenformán kénytelenek voltak megismer­kedni a pótadóval is, amely ezidőszerint 200 éa 220 százalékot tesz ki. A nehéz anyagi helyzet ellenére a jelenlegi vezetőség a polgárság teljes megelégedésére vezeti a város ügyeit s éldául Drahovszky városbiró működésével, melyet a megértés és az előrelátás jellemez, még a politikai el­lenfelei is meg vannak elégedve. Ezt * vá­rosi képviselőtestület egyik keresztényszo­cialista vezetője mondotta nekünk. Iglónak s vele együtt egész Szepességnek is egyik főbaja, ami különben általánosan aláásta ma az egész gazdasági életet, hogy a hitelélet teljesen elakadt. A sok bankfiák ellenére Iglón is. álmodnak a hitelről, különösen az olcsó hitelről, amely, ha megvolna, azonnal elindítaná a mozgást ezen a halódó vidéken. Valóban, ez kel­lene, de nemcsak a Szepességnek, hanem egész Szlovenszkónak. A két önálló szepesi pénzintézet, a Szepesi Hitelbank és a Zipser Bank, minden erejével az őslakosság-javát szolgálja, de a mai helyzetben ők sem bír­nak megfelelően kielégíteni minden hitel­igényt. És jellemző, hogy még ebben a hely­zetben is elég magas a betétállomány a Sze- pességen. Egyedül a Prágai Városi Takarékpénztár iglói fiókjánál harminckilenc és negyven millió között mozog a betétállomány, Newyork, szeptember 7. Sok szomorú eset. igazolta már a moralisták ama állítását, hogy a női Szépség túlságos kihangsulyozása és elis­merése pusztító hatással lehet a női lélekre. Az utóbbi időben divatossá vált szépségkirálynő- válasZtások és az ezeknek nyomában járó ün­neplések sokszor annyira megártottak az ün­nepeiteknek, hogy kilendültek életük normális pályájából és gyakran a végleges romlás lejtő­jére kerültek. A szépségkirálynő-tragédiák kö­zött is feltűnést kelt a szép Christine Maple tör­ténete, aki néhány évvel ezelőtt a büszke „Miss Universe", a „világ szépség- királynője*4 dmet kapta. Ziegfeld aj szenzációt keres 1930-ban kezdődött a történet. A Broadway-n nagy élet folyt. A mulatókban kétségkívül a leg­nagyobb sikert . , a Ziegfeld-görlök aratták. Amerika legszebb leányait válogatta ki Flo Ziegfeld, az amerikai görltipus megteremtő­je és ezzel vonzotta színházába a látogatók tö­megeit A Ziegfeld-görlök között szerepelt Christine Maple, a barna, mosolygó arcú, amerikai szépség és bizony első pillantásra alig vált ki ötven társ­nője közül, akikkel együtt táncolt a színpadon. Flo Ziegfeld ebben az évben elhatározta, hogy újabb szenzációval lepi meg a newyorki közönséget. A legkézen­fekvőbb gondola* az volt, hogy szépségkirály­nőt választ Amerika legszebb leányai közül és a győztes össze fogii mérni szépsége erejét a legszebb európai leánnyal. A terv várakozáson-felül sikerült Ziegfeld fa- voritja, a 19 éves Miss Maple, los-angclesi szü­lők gyermeke, került ki győztesen a versenyből és az európai győztessel való versenyében ■f ő kapta meg a „Mise Universe** dmet is. Dicsőségesen tért meg Európából Christine Maple Newyorkba. Egy csapásra minden meg­nyílt előtte, Miit csak Amerika szég nők számá-. ami a többi ottani bankfiók állományával egybevetve, nem lekicsinylendő összeget tesz ki. A szorgalmas, dolgos zipserek még a mai nehéz helyzetben is tudnak takaré­koskodni. Nem kell félteni ezt a népet, megél még a jég hátán is. Az iglói magyar kulturmunkások is dolgoznak Az iglói magyar kulturmunka a Szloven- szkói Magyar Kultur-Egylet ottani fiók­szervezetében . összpontosul, melyet dr. För- ster.Lajos és Förster Sándor vezet nagy lel­kesedéssel, kitartással és szeretettel. Mun­kájuk értékét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy rövid néhány év alatt külön kölcsön- könyvtárat létesítettek a SzMKE-fiók ke­retén belül, amely ma már közel nyolc­száz kötettel rendelkezik. És a könyvtár erős látogatottságnak is or­ra nyújthat: film, színház, népszerűség, gazdag­ság, főleg gazdagság. Bizonyára erősebb jellemű fiatal leány sem tudott volna ellentállni a sok csábításnak. Christine fejét megzavarta a hirtelen dicsőség és csakhamar egész Amerikában „a világ leg­szebb leányának" excentrikus botrányairól beszéltek. Kezdetben nem volt semmi baj, amig Christine ama keretek között tudott mozogni, amelyek engedélyezve vannak a Broadway csil­lagai számára. A Broadway világának külön törvényei vannak, amelyeket Amerika legbefo­lyásosabb és legszigorúbb erkölcsi bírái is re­spektálnak. A korrigált szépség A fiatal leány életének jelentős epizódja volt egy híres kozmetikai operáció. A lapok termé­szetesen hosszú cikkeket közöltek az uj szép­ségkirálynő külsejéről, pontosan részletezték termetét, arcának vonásait és az egyik kritikus ártatlanul megjegyezte, hogy Christine Maple szépsége tökéletesnek volna mondható, ha — más orra volna. Ettől a naptól kezdve Christine sorra járta a leghíresebb kozmetikusok és sebészek rende­lőit. Egyetlen orvos sem vállalkozott az operá­cióra, mert mindannyian fölöslegesnek és túl­ságosan kockázatosnak tartották. Végre mégis akadt egy amerikai sebész, Mór tón L. Bér són, akit a leány egyéniségének teljes varázsával rá tudott venni arra, hogy végrehajtsa az operációt. Későbben Berson is megbánta, hogy vállalta a merész műtétet. Az operáció kitünően sikerült, Christine arca tökéletes filmarccá változott, de az orvos életét megmérgezte a Christine Maple- val folytatott barátság. -Végül is botrányos per vetett véget ennek a nem mindennapos szere­lemnek. Nem telt hosszú időbe, hogy Christine Maple folyton megismétlődő botrányaival végleg lehe­tetlenné tette magát Newyorkban is. Szerződését sem újították meg a Follies-ben, vend. Ami pedig még fontosabb : a kis, is­kolás magyar gyermekeket sem hagyják a- magyar nyelv ismeretén és szeretétén kí­vül és minden karácsonykor, karácsonyfa-ünne­péllyel egybekötve, hetven-nyolcvan ma­gyar ábécés-könyvet osztanak ki kö­zöttük, hogy a szülők legalább otthon foglalkoz­hassanak velük, ha már nem járhatnak ma­gyar iskolába ezek a magyar gyermekek. Példát-mutató gondoskodás, ez. melyet be kellene vezetni minden szlovenszkói szór­vány-vidékünkön. A magyar kulturmunka másik ágazata a műkedvelő színiéiőadások rendezésére irányul és az iglói SzMKE-fiók ebben a tekintetben is szép teljesítményekre tekint­het vissza. Igló is egyike ma azoknak a városoknak, ahová nem engedik be a magyar színésze­tet s ezt a hiányt a SzMKE műkedvelői igyekeznek pótolni. Nagysikerű előadáso­kat rendezett a SzMKE az elmúlt eszten­dőkben az iglói színházban, utolsó rendezé­sét azonban , . • tavaly nem engedélyezték. Most azonban, az őszi hónapókban, való­színűleg ismét felhangzik az iglói műkedve­lők ajkán a magyar szó s reméljük, hogy a hatóságok nem gördítenek akadályt az elő­adás megrendezése elé. Legalább is így pa­rancsolná ezt a megértés, melyet a kisebb­ségi magyar kulturmunka joggal megérde­mel a kormányzati szervek részéről. Az iglói magyar kulturmunkások tervbe vették azt is, hogy egy magyar kulturházat építenek, amint erre módjuk adódik. Szép terv, megérdemli, hogy mielőbb valóság le­gyen belőle. (k. s.^ a legismertebb éjszakai mulatóhelyen és a leány elhatározta, hogy Európába utazik, hogy ott folytassa hóditó körútját. Botrány a Chapeau Hongéban Mielőtt útnak indult volna, elkövetett néhány olyan dolgot, amelyeket az amerikai közvéle­mény is túlzottaknak talált. Még ma is beszél­nek például Newyorkban arról a bucsuestélyről, amelyet az akkor már hír­hedt szépségkirálynő a Chapeau Rougeban rendezett ... . ... ___ I és amely hihetetlen botránnyal végződött. Chris­tine Maple valamennyi kolléganőjét és kollégá­ját meghívta a Folliesból. ••— Valamennyien a vendégeim vagytok ma ^este. Magatokkal hozhatjátok barátaitokat és barátnőiteket is. Hatalmas társaság jelent meg a Follies elő­adása után a Chapeau Rougeban. — Rendeljetek; amit akartok! — biztatta Christine a társaságot. Vidám mulatság kezdő­dött. Patakokban folyt a pezsgő és a bor és a Chapeau Rouge konyhája mindent nyújtott nagy bőségben, ami csak ételekben elképzelhe­tő. Hajnali négy óráig tartott a mulatság, ekkor becsukták a helyiséget és a társaság kénytelen volt távozásra gondolni A Chapeau Rouge üzletvezetője átnyújtotta a híres Christine Map- lenak a számlát, amely valóságos kis vagyont tett ki. Miss Maple ártatlan arccal forgatta kezében a papírlapot. — llgy látszik, tévedés történt, — jelen­tette ki teljes lelki nyugalommal — Én nem hívtam meg senkit. Az üzletvezető kezdetben azt hitte, hogy Christine tréfál, de mikor az tovább is vonako­dott a fizetéssel, más húrokat kezdett pengetni és a legerélyesébb rendszabályokkal fenyegető­zött Miss Maple azonban hajthatatlan ma­radt és egyetlen centet sem fizetett A helyiség tulajdonosa, miután a következő há­gón sem tudott pénzt kapni a szépségkor ál ynőtől Megőrjítette a világhír a „világ szépségkirály nőjét" Hallatlan botrányok után a tébolydába kerüli „Miss Universe* az egykori newyúrki güri ■■ ■■ Excentrikus kalandok, amiket Amerika is megsokalt ■■ A hirtelen dicsőség tragikus vége «

Next

/
Thumbnails
Contents