Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-08 / 206. (3758.) szám

^i»<;AjMA<ytARHrRiiAP 5 1935 szeptember 8, vasárnap. Podjebrádi igazgató és prágai leány romantikus öngyilkossága a deményfalvi Haláluk előtt megtekintették a cseppkőbarlangot és emlékkeresztet faragtak az egyik erdei fába ■ w... kik nem lehetlek egymásét soha“ Liptószentmiklós, szeptember 7. (Sa­ját tudósítónktól.) Megdöbbentő és romantikus módon lejátszódó kettős öngyilkosság történt tegnap a deményíalvi cseppkőbarlang közvetlen közeiéiben. Délután négy órakor egy látogató csoporttal a barlang megtekintésére indult Jelinek János, egy Podebrad-környéki vállalat igazgató­ja Vosyk Anna prágai leánnyal együtt. A bar­langot későbben a többi látogatóval együtt hagyták el, majd bekanyarodtak az egyik kis sétányra, amely a barlang fölött vezet és ott leültek egy padra. A pad melletti fába az igaz­gató egy kis keresztet faragott és aköré e szavakat véste be: „A szerelmesek, akik nem lehettek egymásé"* Ezután elővette revolverét, előzetes megálla­podás szerint a leány halántékára illesztette, balkezével átkarolta szerelmesét és elsütötte a fegyvert. A leány élettelenül zuhant végig a pádon. Jelinek ekkor saját szájába dugta a fegyver csövét és újból megrántotta a ravaszt. A golyó az agyba fúródott és rögtöni halált okozott. A lövések hangja felriasztotta a közeli vendég­lőben tartózkodó vendégeket, akik az imént még a szerelmes párral együtt gyönyörködtek a cseppkőbarlang csodáiban. A lövés hangjának irányába siettek és nagy megdöbbenésükre vér­ző fejjel, mozdulatlanul találták meg a két em­bert. Segíteni már nem lehetett rajtuk, mert egyikükben sem volt élet. A csendőrség néhány perc múlva megérkezett, majd hatósági bizott­ság szállt ki a helyszínére, amely megállapította a kettős öngyilkosság lefolyását. Az igazgató zsebében egy cédulát találtak, amelyben két rí­mes sorban búcsúzik el a szerelmes pár a vi­lágtól: „Itt végeztek életükkel Jankó és Annuska, kik nem lehettek egymásé soha." Ezenkívül egy levelet is találtak Jelinek zse­bében, amely dr. Navratil, Praha II., Náplavni 16. címre volt címezve. A hatóság rendeletére mindkét holttestet felboncolják, azután kiadják őket eltemetés végett a hozzátartozóknak. <§)®® # m i#*Ví tlKsön levegővel! 1®® ! ■ ................ . .ii.il r® ZÉPHIR szab. fatüzelésü folytonégő kályha rj 24 órán át fUt egy szobát 10 kg fával Kampfner & Mayer Bratislava, Spitalská 18. sr Ég a huszezerholdas Szernye-mocsár Nyolcszáz hold terület égett ki egy hét alatt ■ Nappal hullámzó füst­oszlop, éjjel üdére! áragok riasztó tengere ■ Terméketlenné válik a tüz- pusztitotta vidék ■ Fornos községet közvetlenül fenyegeti a tűzveszély Munkács, szeptember 7. (Saját tudósí­tónktól.) A régi Bereg-vármegye alsó felének középső részén van a több mint 23 ezer hold területű Szernye-mocsár. Mocsaras része már igen kevés, mert annak idején a magyar állam, annak rendkívüli támogatásával a Szemyei Ár- mentesi-tő és Vizrendező Társulat, a Schönborn- féle, majd ,,Latorica“ uradalom több mint 95 százalékában lecsapoltatta, vizmentesitette. A mocsár helyén ma óriási vetéstáblák van­nak, — a legnagyobb rész azonban kaszáló, le­gelő, melynek nagyrészét a környék falvai bér­lik, kaszálják. A víz lecsapolása után ott maradt az őstalaj a mocsarak növényvilágának millió szálú korha­dó, rengeteg szövésű, 60—80 centiméter magas rétegével borítottam Könnyen nedvesedik át, mint a szivacs szívja magába a nedvességet, de egy-két heti nyári szárazság után kiszárad, por­hanyóvá lesz s akor egy ráhulló szikra, egy el­dobott cigarettavég elég ahhoz, hogy a tűz fész­ket találjon, lappangjon, s egyszer-egyszer, ha egy kis szél kerekedik, füstfelhőbe borítsa az egész vidéket és ezer meg ezer apró lánggal ve­gye hatalmába a kiszáradt mocsár nagy részét. Kigyullad a mocsár A Szernye-mocsár területének egy nagy da­rabja az idén junius óta nem kapott egy csepp esőt sem. Tökéletesen kiszáradt a felső rész. Csak egy pipából kiesett szikra hiányzott ah­hoz, hogy a tűz hatalmába vegye. Napok óta óriási fusttornyok, fehér és szür­ke füstfellegek borítják a Szernye-mocsár északi, a Dércén—Fornos—Bárdháza közsé­gek közötti részét. Nappal füsttenger lepi el a talajmenti részt, a legkisebb szellő mozgásba hozza a füstöt, meg­lebegteti hullámzóan, mint egy óriási hosszú, 10—12 méter vastag lepedőt, aztán csavar egyet rajta, oszlopot formál belőle és viszi fel a vég­telen magasba. Este, mikor lehűl a levegő, egy­szerre emelkedik fel a füstfelhő és millió meg millió lángnyelv lobog elő egy­szerre, mintha egy óriási temető lenne halot­tak napján millió és millió lángocskával kivi­lágítva. Éjjel pedig a környező hegyekről nézve olyan, mintha a megfordult, lefordult mennybolt vdlna, vagy annak viztükörképe volna millió lángoló csillaggal. Hétfőn rekkenő hőség volt. Közvetlenül dél­után egy kis széllő kerekedett és megmozdult a füsttenger. Három gigászi füstoszlop formálódott belőle és tört a magasba. Olyan volt messziről, mintha a környék összes falvai egyszerre borultak volna tűzvészedéiembe. A Szernyc-mccsár te­rületétől messzebb lévő falvakban megijedt mindenki, megszólaltak a jegyzőségek és csend­őrségek telefonjai és Munkácson érdeklődtek, hol lehet a szörnyű tűzvész. Szerencsére nem volt lakott területen baj. színén. Ha kísérőink a kapával bevágnak a földbe, feli óbban. 30—40—50 centiméter mé­lyen van a tűz fészke, alapja. — Már egy hét óta ég, — mondják kísérőink. — A falu dombján túl több mint 800 hold égett ki. Ezen az oldalon most kb. 50—100 holdnyi megközelíthetetlen közepü terület izzik, füstölög. — Nem oltja ezt el ember, — csak egy há­romnapos eső vethetne véget a tűznek, de hát egy csepp sincs, több mint három hónap óta* A múlt pénteken vihar akart volna lenni. De nem lett. A szél felkapta a füstöt, a kiégett pe­helykönnyű hamut, rácsapta a falu elejére. Délután 3 órakor egyszerre esti sötétség lett. Egy lépésre sem lehetett látni, meg kellett állnia annak, aki kint volt, s alig birt lélegzeni. — Az égés megszűnte után 30—60 centiméter­rel lesz mélyebb a talaj. A következő évben ki­tűnő termést fog adni. Azután aztán megsemmi­sül a talaj felső rétege, eltűnik, elfujja a szél. Marad a kék-piros agyagtalaj, mely recseg-nyi- korog, ha szántja az eke. Ennek semmi termőképessége, termőereje nem lesz. Nem dolgozta meg a szél, a nap, az eső. Öt-hat évig semmit sem terem majd. Kínlódhatunk vele újból, amíg termővé lesz, ha csak nem telepszik meg felette ismét a víz... így szólnak a gazdák. Lassan jön az alkony, megyünk visszafelé. A füst és szaga messze el­kísér. Már libeg a füstfelhő a talaj felszíne fe­lett. Nemsokára fénytenger lesz a füsttenger he­lyén, a kiszáradt Szernye-mocsár földje felett. Hétfőn kezdik meg a tanítást a komáromi református tanítóképzőben A felvételi vizsgán negyven jelentkezőt vetlek föl az uj magyar tanintézetbe A lángtenger izzó szélein Kedden délután (aznap ismét szokatlan hőség volt) dr. Bodáky Istvánnal, a magyar nemzeti párt beregszászi ügyvezetőjével kimentünk For- nosra, hogy megnézzük, nem fenyegeti-e tüzve- szedelem a környék magyar községeit, hogy számba vehessük. milyen kár éri a mocsártüz következtében e falvak végtelen szegény, szor­galmas földművelő népét. A tűz által három oldalról körülvett dombon épült s él Fornos. A falunak a mocsár felé eső részét alig egy pár száz méternyi távolság választja el a tüz­tenccríől. Előbb egy óriási legelő-kaszáló terület. Ez is "mocsár-rész volt. Egyetlen zöld fűszál nincs tjta. Itt az idén nem kaszáltak egy szál sarjut áem. Ki van égve, száradva a talaj, recseg, ro­pog, süpped a lépés alatt. Nem tudják bérlői, miből fogják megfizetni az idei árendát. Odébb egy nagy tengeri-vetésterület. Annak alsó fele már határos az égő, a tűzben álló résszel. Em­berek ülnek a földön, mellettük kapa, hogy a tengeriföld mentésére árkot vonjanak, hogy azonnal szétszedjék azt a földcsomócskát, mély a tengeriben füstölni kezdene. A kiégett, pemyés talajon járunk. Forró, égeti a cipő talpát. Alul még zsarátnok, tűz van. Alig' egy pár lépésnyire ezer és ezer füstcsomó, füstnyelv, mely aztá’* összefolyik és végtelen hosszúságú füsttalkarcvá lesz. Meg sem mozdul csak telik, gyűl egyre-jobban. Beljebb megyünk, a tüzbe. Fojtogat a füst, ha lehajolunk, vagy ha feljebb száll. Tűzön járunk, a földalatti zsarátnok, izzó fel­Komárom, szeptember 7. (Saját tudósítónk­tól.) Egyes lapokban az a téves hir kelt szárny­ra, hogy a komáromi református tanítóképző in­tézet működését — még annak megkezdése előtt — betiltották. Ez a hir nélkülöz minden alapot, mivel az intézetet hétfőn megnyitják. Szeptember elsején a íanitóképzőintézet meg­nyitása alaki hibák s formai okok miatt elma­radt, de, amikor erről az iskolaügyi miniszté­rium az érdekelt iskolai igazgatóságot értesítette, küldöttség ment fel Prágába, — a küldöttség Nagy Sándor iskolai igazgatóból, dr. Holota János képviselőből és Fiissy Kálmán szenátor­ból állott, — s a küldöttség közbenjárására sike- került az iskolamegnyitás ügyét mihamar elintéz­ni s igy a tanitóképzőintézet megnyílik. Egyházmegyei közgyűlés Komáromban E héten tartotta a komáromi református egy­házmegye évi rendes közgyűlését. Soós Károly esperes és Nagy Nándor világi főgondnok együttes elnökletével. A közgyűlést istentisztelet vezette be, amelyen Parais Árpád somorjai lel­kész mondott szép imát. A közgyűlésen igen nagy számban jelentek meg lelkészek, az egy­házak világi vezetői, tanítók és érdeklődők* A közgyűlést Soós Károly fohásszal nyitotta meg, majd Nagy Nándor meleg szavakkal üdvö­zölte a megjelenteket. Ezután elnöki jelentés kö­vetkezett, amelynek során Soós Károly esperes örömmel emlékezett meg az újjáéledt érsekujvá- ri egyházról, majd Balogh Elemér református püspökről, aki most töltötte be pozsonyi lelkészi működésének negyvenedik évét. Méltatta Pus­kás Lajos és Czike János lelkészek érdemeit is, akik több mint félszázada állanak híveik élén. Majd az egyházmegye több elhunyt hívéről em­lékezett meg. Jelentette, hogy szeptember elején megnyílik a komáromi református kántor- és ta­nitóképzőintézet s a felvételi vizsga alapján negyven tanulót fel is vettek. Majd felhívta a figyelmet a pozsonyi református egyház mellett felállí­tott diákinternátus és menza támogatására. Ezután tudomásul vették az egy­ház pénztári szerveinek jelentését. Egyházkerü­leti képviselővé három évre Csekes Bélát, Galambos Zoltánt, Pap-Ko­vách Árpádot, Vágó Edét, dr. Baranyay De­zsőt, Fülöp Zsigmondot, Gyalókay Miklóst, dr. Szijj Ferencet választották meg. Majd előterjesztették a jelentést a tanítói kar­ban beállott változásokról s arról, hogy az egy­házmegye különféle templom-, iskola-, lelkész- lak-épitésre és temetőrendezésre háromszázezer koronát költött. Majd kimondta az egyetemes konvent által hozott fegyelmi szabályzat életbe­léptetését. Tizenkilenc! endbeíi küzoStfrsütanti- sltással is kétrendbeli csalással vádolják Kenyeres-Kaufmannt Budapest, szeptember 7. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Az ügyészség nyilvánosság­ra hozta Xenyeres-Kaufmann Mózes Jakab Miklós képviselő ellen kiadott vádiratát. A vádirat, amely izraelita vallásunak jelzi Kenyeres-Kaufmannt, ti­zenkét rendibeli közokirathamisitás vétségével és kétrendbeli csalás bűntettével vádolja a volt kép­viselőt. Az érdekes ügynek egy másik vádlottja is van: a volt képviselő fivérét, Kauifmann Lajost ugyancsak közokirathamisitás miatt helyezi vád alá az ügyészség, mert egy házasságkötés alkalmával mint tanú a Kaufmamn név helyett jogtalanul a Kenyeres nevet használta. Kétszázötven iskolásgyereket utolsó pillanatban mentettek ki egy sülyedő hajóból Hamburg, szeptember 7. Az Északi tengeren teg­nap borzalmas vihar dühöngött, úgyhogy számtalan parti gőzöst és halászbárkát be kellett vonni a ki­kötőbe. A vihar az Elbán is tombolt, itt is bizton­ságba kellett helyezni a hajókat. Tegnap este tíz óra tájban egy kirándulógőzös, amelynek fedélze­tén ‘290 utas, köztük 250 iskolásgyermek volt. zá­tonyra futott a viharban. A parti községek lakói csónakokon, motorcsónakokon és minden lehetsé­ges vízi járművön segítségére siettek a hajónak. A mentési munkálatoknál a tűzoltóság is segédke­zett, fényszórókkal világították meg a hajót, hogy az éjszakai mentési munkálatokat megkönnyítsék. Megfeszített munka árán sikerült a hajó utasait az utolsó pillanatban megmenteni. iism i ratetiiEt! Ösgyógyerö rejlik, Mesterséges pótlás Nen sikerült eddig. Akinek rendes széke nincs, Mit annak minden földi kincs . . . Igyál „IGMÁNDI“-t és hidd el, Nem csérélsz Te Vanderbilttel! Jól emésztek, jókedvem van, Nem irigylem senki fiát: „IGMÁNDI“-nak köszönöm a Testi-lelki harmóniát! Vígan dudál a portugál, Ha „IGMÁNDI-val operál! Akinek ritkán kell, - vehet kis üveggel. orr4s tulaj donos: SCHMIDTHAUER LAJOS, Komárom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents