Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-08 / 206. (3758.) szám

KÉT MAGYAR (d) Ha valahol van harminc iskolaköte­les gyermek s e gyermekek szülei azt ké­rik, hogy e gyermekeket anyanyelvűknek megfelelő tannyelven oktassák, akkor az írott törvény és még inkább az íratlan em­beri jog azt diktálja, hogy e harminc gyer­mek az államtól, vagy a községtől iskolát kapjon s ebben az iskolában anyanyelvén tanulhassa a műveltség elemeit. Ez minden ember előtt oly magától értetődő, hogy mindenki csodálkozna azon, ha valahol ezt nem tartanák be. És mégis vannak ilyen csodálatos esetek. A két legutolsóról szó­lunk csupán : a főrévi és zabosi magyar is­kola problémájáról, elég erről a. kettőről be­szélni, mert a legjellemzőbbek. Főrév voltaképp Pozsony előtelepe. Há­rom kilométernyire van Szlovenszkó fővá­rosától, a Pozsonyhoz való közelsége miatt egyike a legrohamosabban fejlődő szloven- szkói községeknek. Rohamos fejlődésére jellemző, hogy 1921-ben még csak 1524 la­kosa volt, 1930-ban már 4457, vagyis ug­rásszerűen 292 százalékos lakosságnöveke­dést mutat. Ez a rekordszerü szaporodás a bevándorlásban leli magyarázatát, a Po­zsony külvárosának számitó községben Po­zsony szegényebb elemei települnek meg nagy számban. A szóbanforgó Zabos-telep is Főrévhez tartozik, annak egyik része, tehát a kettőről mint egyetlenegy közigaz­gatási és statisztikai egységről kell be­szélnünk. A rohamos település nemzetiségi megoszlás tekintetében is lényegesen meg­változtatta Főrév képét. 1921-ben a község nek csak 113 csehszlovák lakosa volt, mindössze 7 százalék, 1930-ban 1333. azaz 30’94 százalék, német volt 1921-ben 1143, vagyis 75 százalék, 1930-ban 1888, azaz 43’82 százalék, magyar volt 1921-ben 225, azaz 14 százalék, 1930-ban pedig 1049, vagyis 24‘34 százalék. Már maga az a puszta statisztikai tény, hogy Főréven az általunk kifogásolt nemzetiségmeghatározás módszerei mellett is 1049 lelket találtak a községben magyarnak, már ez magában is evidenssé teszi, hogy az 1049 főnyi magyar lakosságnak van annyi iskolás gyermeke, hogy számukra joggal igényelhessen ma­gyar iskolát. Ám a főréviek ennél az álta­lánosságban mozgó érvnél sokkal ponto­sabb. részletesebb, meggyőzőbb bizonyíté­kokkal támasztották alá iskolaigényüket. Zaboson 178. Főréven pedig szintén 100- nál több gyermek részére kértek magyar tanítást. S igy kapták a meglepetésszerü választ a járási hivataltól, hogy ,,az 1930- ban megejtett népszámlálás eredményét ed­dig a statisztikai hivatal nem hozta nyilvá­nosságra, úgyhogy a járási hivatalnak nem áll módjában megállapítani, vájjon létezik-e valóban Főrév községben magyar kisebb­ség, s ennek következtében nem lehet dön­teni arról, hogy köteles-e a községi népis­kolába magyar nyelvű oktatást bevezetni, vagy sem“. Az elutasító végzést az orszá­gos hivatal is megerősítette, sőt még a ku- riózus indokolást is megismételte. S ezzel a főrévi és zabosi 278 magyar iskolásgyer­mek elesett attól az elemi jogától, hogy anyanyelvén sajátíthassa el az iskolában a műveltség elemeit. A főrévi és zabosi magyar iskolát meg­tagadó hatósági végzések számunkra rend­kívül fontosak, mert bizonyos, hogy kisebb­ségi történetünk legkirívóbb érdekességü okmányai közé fognak tartozni mindenkor. Kultúrtörténeti különlegességek. Különle­gességük az indokolásban van. Abban, hogy az iskolaigénylés jogát a hivatalos statisztikai adatoktól teszik függővé. Ed­dig ugyanis semmiféle tanügyi törvény nem tartalmazta ezt a rendelkezést. A közokta­tási törvények az iskolaigénylésnél mind­össze azt kívánják meg, hogy az illető kör­zetben annyi egynyelvű tanuló legyen, hogy számuk megüsse egy osztály minimális létszámát, ami az egyik törvény szerint 40, a másik szerint 30 iskolaköteles számával egyenlő. Az irreleváns, hogy az illető köz­ségben van-e 20, vagy 10 százalékos ma­gyar kisebbség, vagy nincs, egyedül és ki­zárólag az a fontos és döntő, hogy van-e 40 iskolásgyermek, akiknek a szülei magyar tannyelvű osztályt kérelmeznek. Főréven száznál több ilyen magyar gyermek volt, a Főrévhez tartozó Zabos-telepen 178, tehát mindkét helyen többszörösen fölülmúlja az iskolakötelesek száma azt a minimumot, amely mellett az állam, illetve a község automatikusan köteles fölállítani a magyar osztályt, illetve iskolát. Ily nagyszámú igénylő mellett nem álihatja meg a helyét az az érv, hogy nem lehet megállapítani, van-e magyar kisebbség Főrév községben. Ha a főrévi magyar kisebbségi iskola lét- jogosultságát nem az iskolaigénylők tény­leges száma, hanem a statisztikai hivatal hivatalos kiadványainak számai alapján kí­vánnék megállapítani, — ahogy a két vég­zés csinálta, — akkor nemcsak a törvény hiányos ismeretére bukkanunk a két vég­A legújabb ki bo ntakozási terv Olasz vezetés alatt nemzetközi rendőrség szállja meg Abesszíniát Az öíös népszövetségi bizottság szombaton megkezdte a konfliktus anyagának felülvizsgálásét - Angol aggodalmak az egyiptomi olasz propaianda miatt Genf, szeptember 7. A népszövetségi tanács pénteken este bizalmas összejövetelt tartott, amelyen megalakította az olasz-abessziniai kér­dés felülvizsgálásával foglalkozó ötös bizottsá­got. A délután folyamán úgy látszott, hogy Olaszország ellenállása miatt a bizottságot nem fog sikerülni kiküldeni, de az utolsó pillanatban az olaszok beleegyeztek abba, hogy Lengyelország, Törökország és Spanyolország mellett Anglia és Franciaor­szág is helyet kapjon a bizottságban, mig Olaszország nem tartott többé igényt a tag­ságra. . A titkos ülést követő nyilvános ülésen a tanács helybenhagyta a bizottság kiküldését. Olaszor­szág tartózkodott a szavazástól. Amikor a ta­nács felszólította Abesszínia képviselőjét, hogy foglaljon helyet a tanács asztalánál. Aloisi is­mét elhagyta a termet, de később, amikor Jezé tanár és Havariat, Abesszínia delegátusai, távoz­tak, visszajött és résztvett a napirend többi pont­jának tárgyalásában. Gomez mexikói tanácstag hozzászólt az olasz-abessziniai konfliktushoz és kijelentette, hogy az amerikai államok ellenzik egyes hatalmak hódítás által való területi gyara­podásait és ezért szembehelyezkednek Olaszor­szág terveivel. Az általános vélemény szerint az ötös bizott­ság szombaton letárgyalja az uj megoldási ter­vet, amely abban áll, hogy Abesszíniában nem­zetközi rendőrséget szerveznek és a rendőrség összetételénél az olasz katonaság vezető szerepet kap. Nemcsak az olasz katonák száma lesz a legnagyobb, hanem a nemzetközi hadsereg veze­tésében is ők játszák majd a főszerepet. Néhány év múlva teljesen az olaszokra bíznák Abesszi- r a rendőri ellenőrzését s ezenkívül a római kor­mány számos más természetű gazdasági előny­ben is részesülne, úgyhogy legtöbb kívánsága teljesülne. Békésen és erőszak nélkül Abesszínia mintegy olasz mandátumterületté alakulna át. A terv nem uj. Állítólag Laval fejében született meg és egyrészt az angolok, másrészt az olaszok nem idegenkednek tőle. A nemzetközi megszál­lás esetén az angol rendőrök, illetve katonák a Tana-tó területére vonulnának be, a franciák, a belgák és a többi hatalom csapatai a francia Szomáli-föld környékére, mig az olaszok meg­szállnák Abesszínia többi részét. Minden attól függ, hogy a négus miként fogadja a tervet. Abesszínia császára állítólag beleegyezik az or- ország nagy területének rendőri megszállásába, különösen olyan vidékeken, ahová fennhatósá­ga nem terjed el, s ahol a szabadon élő és a központi hatalmakat nem ismerő törzsek amúgy- is ellenséges viszonyban állnak az addis-abebai kormánnyal. Viszont a főváros és az ország je­lentős területét semmiesetre sem engedi át a nemzetközi hadseregnek. A terv kilátásai Az Agence Economique et Financiere római munkatársa illetékes olasz körökből úgy értesül, hogy az olaszok nem ellenzik Laval tervét. Az Eritreában állomásozó olasz csapatokat a nép­szövetség rendőrcsapatoknak jelentené ki és megengedné nekik, hogy a népszövetség nevé­ben bevonuljanak Abesszíniába. Ugyanakkor Genf és a négus messzemenő gazdasági előnyö­ket biztosítana az olaszoknak. A vidéki abesz- szin hercegek természetesen a megszálló csapa­tok bevonulása esetén a négus parancsával ellen­télben is szembeszállnának az olaszokkal, s az olasz hadsereg feladata lenne, hogy e renitenske- dő vidéki fejedelmek ellentállását megtörje. Az clasz büntető expedíció tehát megbosszulhatná Aduát, E megoldás előfeltétele természetesen az, hogy a népszövetség elismerje az olasz álálspontot és Abesszínia politikai helyzetét tarthatatlannak mi­nősítse. A jelenlegi hangulatban erre aligha van kilátás. Állítólag az olasz fővárosban a genfi tárgyalásokkal párhuzamosan tanácskozások folynak, hogy a nagyhatalmakat megnyerjék a közvetítő megoldásnak és Laval eszméjének. Rómának véleménye az, hogy az olasz kor­mány elment az engedékenység végső határáig és Laval közvetítésével a jövőben még inkább közeledhet Angliához. Az olaszok számos más közvetítő indítványt dolgoztak ki és a külföldi lapok római tudósítóit az illetékes körök máris tájékoztatták e javaslatok lényegéről és kilátásai­ról. Nagyarányú pénzügyi és technikai segítség fejében Olaszország hajlandó elfogadni a nép- szövetség álláspontját* ha megengedi* hogy a, római kormány akciós központot építsen ki Abesszíniában és az afrikai országot az olasz érdekeknek megfelelően kolonizálja. Abesszínia tehát független állam maradhat, úgy mint Mand­zsúria is független állam maradt a papíron, de a népszövetség biztosítaná az olasz befolyást. Amikor Laval és Edén együtt utazott Páris- ból Genfbe, mindezekről a kérdésekről állítólag szó volt a vonaton, A nemzetközi rendőrség el­vére épülő biztonsági tervet a francia miniszter­elnök már akkor felvetette. Az angolok állítólag azonnal érintkezésbe léptek az abessziniaiakkal, hogy puhatolózzanak a terv kilátásai iránt. Az olaszok ét az egyiptomi nacionalisták London, szeptember 7. Jól informált angol kö­rök szerint a londoni kormány nyugtalanul figye­li az egyre erősödő egyiptomi olasz propagan­dát. Nem lehetetlen, hogy az angolok kénytele­nek lesznek éllenren 'zzabáN okat foganatosítani és erélyesen fellépni az olasz agitátorokkal szemben. Az olaszok elsősorban a Wafd-párt- ban, az egyiptomi nacionalisták pártjában igye­keznek nyugtalanságot szítani és hangulatot kel­teni Anglia ellen. Az olasz kampány célja az* hogy abban az esetben, ha népszövetség szank­ciókat határoz el és az angolok is résztvenné- nek a szankciók végrehajtásában, az egyiptomi nacionalisták megtagadják az engedelmességet és forradalmi hangulatukkal lekössék az angolokat Egyiptomban. A nagy egyiptomi nemzeti tömeg­FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN. \ Mai számunk a Képes Héttel 24oldal — Ira T-Ke (3758) szám • Vasárnap • 1935 szeptember 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség. Prága 11., Panská évre 76. havonta 26 Ké.. külföldre; évente 450, SzlöVeUSzkÓi ÓS rUSZÍnSzkÓi TTiagUarság allcel2, 11 emelet 0 Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . < ö Prága II., Panská ulice 12, HL emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. politlKCLl nCLpiíapjo • • TELEFON: 303-11. © « Egyes ssám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. 8ÜROÖNYCIM HIRIHP, PRflHR.

Next

/
Thumbnails
Contents