Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-07 / 205. (3757.) szám

Késik a kibontakozás Géniben Nem merik a tanács napirendjére tűzni az abessziniai konfliktus vitáját A pénteki tanácsülésen csak jelentéktelen problémák szerepeltek A ő si h vatalosan bejelenti, hogy nem vesz részt azon az ülésen, alsó! t bem n a képviselőié megjelenik • Clas ország helyet köve­tel az ötös bizottságban ■■ ■■ •• Konferencia ftvenol főtitkárnál A tanácstagok nyiítan Róma elten fordultak Genf, szeptember 6. Báró Aloisi hivatalosan közölte a népszövetség titkárságával, hogy Olaszország nem vesz részt azon a tanácsülé­sen, amelyen Abesszínia képviselője megjelenik. Ez a bejelentés nagy megdöbbenést keltett a népszövetség köreiben és első következménye az volt, hogy Avenol főtitkár hivatalában megje­lent Laval, Edén, Beck, Ruiz, Guinazu, Lopez Olivan, Rusdi Arrasz és rögtönzött megbeszé­lést tartottak a helyzetről, A főtitkárnál tartott konferencia előtt Laval Aloisi báróval és Edennel Drámai pillanatuk feffeo Géni, szeptember 6. A népszövetségi tanács pénteken délután öt órakor újabb ülést tartott. A rövid titkos ülés után nyilvá­nos ülésen folytatták a napirenden szereplő kérdések vitáját. Aloisi báró olasz delegá­tus az újabb tanácsülés összehívása előtt hi­vatalosan meglátogatta Avenol főtitkárt és panaszt tett Jezé tanár ellen, aki beszédében megsértette Olaszországot, Aloisi és Avenol megbeszélésén tisztázták a tanácsülés össze­hívásának kérdését is. A pénteki tanácsülés ellenére a helyzet továbbra súlyos marad. A diplomaták egész nap folytatták a magántárgyalásokat anélkül, hogy eredményt érhettek volna el. Az olaszok tovább tiltakoznak Nagy-Britannia és Francia- ország részvétele ellen az ötös bizottságban. tárgyalt a tegnapi incidensről. Az olasz-abessziniai konfliktus felülvizsgálá­sával foglalkozó ötös bizottságot még mindig nem sikerült összeállítani, mert Olaszország kö­vetek, hogy abban az esetben, ha Anglia és Franciaország helyet foglal a bizottságban, Olaszország is meghívást kapjon a bizottság üléseire. Délután öt órakor hivatalosan közölték, hogy a mai tanácsülésen az olasz-abessziniai kérdés nem szerepeiket a napirenden. . Az egyetlen örvendetes esemény az angol sajtó szerint az, hogy a népszövetségi tanács egyelőre ellen tudott állni az olasz rohamok­nak. Szerdától kezdve az ellenállás nagyobb az olasz politikával szemben, mint bárki gon­dolta volna. Az olaszok csökönyössége követ­keztében az ellenakció is egyre erősödik és egyre határozottabbá válik. Súlyos incidens a csiitirtolii tanácsülésen A kulisszák mögött tárgyalják az o.atc-aPeKZiiüai konfliktust Genf, szeptember 6. A népszövetségi ta­nács pénteki nyilvános ülésén számos napi­renden szereplő kérdésről szó volt, de az olasz—abessziniai konfliktus nem került meg­vitatásra. Annál többet foglalkoztak a súlyos problémával a titkos ülésen és a diplomaták magánéríekezletein. Olaszország ugyan hiva­talosan kijelentette, hogy a tanács ülésein továbbra is részt vesz, dq a hangulat ennek ellenére izzó. Jezé tanárt, Abesszinia kép­viselőjét fölszólították, hogy változtassa meg tegnapi beszédének szövegét vagy kérjen bocsánatot. Jezé visszautasította a kívánságot, úgyhogy a tegnapi tanácsülés konfliktusát nem sikerült elsimítani. Pénteken délben Genfbe érkezett Bene§ csehszlovák külügyminiszter. A pályaudva­ron a kisantant-államok számos diplomatája, továbbá Osusky. Kiinzl-Jizersky és Pospísil követek fogadták. tökön ülést tartanak, mert az olasz delegáció kijelentette, hogy nem vesz részt azon a tanácskozáson, amelyen Abesszinia képviselő­je szólásra emelkedik. Jellemző a népszövet­ség hangulatára, hogy az olasz fenyegetés Az jjg'egnyii^jjssslc nevében Szlovenszkó, szeptember 6. A kormánykoalícióban serényen folynak a munkálatok az 1936. évi állami költségvetés összeállítása és parlamenti tárgyalás alá terjesz­tése ügyében, — mindeddig azonban semminö olyan érdemleges elhatározás nem történt, amelyből joggal lehetne következtetni, hogy a kormány.a negyedik korosztálybeli öreg nyug­díjasok egyenjogúsítását a 70/1930. számú tör­vény értelmében végre végérvényesen megol­dani és ennek a szomorú embercsoportnak igaz­ságos ügyét közmegnyugvásra lezárni szándé­koznék. Köztudomású, hogy a 70/1930. számú tör­vény kimondotta a régi öreg nyugdíjasoknak az állami nyugdíjasokkal való teljes egyenjogúsítá­sát és őket korosztály szerint négy csoportba sorozta. Az első három legöregebb csoport az 1930., 1931. és 1932. években már meg is kapta az öt törvényesen megillető nyugdíj fölemelést és 1933 január 1-től a törvény imperativ rendel­kezése folytán meg kellett volna kapnia ugyan­ezt az utolsó, negyedik csoportnak is. Ehelyett a kormány e csoport egyenjogúsítását két évre elhalasztotta olyan indokolással, hogy az állam pénzügyi helyzete ezt nem engedi meg. Ez az intézkedés már akikor nagy meglepetést váltott' ki,- — el lehet tehát képzelni, hogy mi­lyen szomorúan hatott a két év lejártával az újabb kormányintézkedés, amely ismételten to­vábbi egy évre tolta ki a nyugdijrendezést. A negyedik korosztálybeli nyugdíjasok cso­portjának képviseletében a nyugdijegyesületek központi szövetsége mindent megmozgatott, — a pénzügyminiszter ur azonban a szövetség el­nöke előtt kijelentette, hogy a legjobb akarattal sem engedheti meg a negyedik korosztály egyen­jogúsításának foganatosítását. A tisztviselők végrehajtó bizottsága minden lehetőt elkövetett s egész tanulmányokat ter­jesztett a kormány elé arra vonatkozólag, hol illene inkább takarékoskodni, mint az öregnyug- dijasok negyedik csoportjának rovására. Több, mint nyolcvan javaslat futott be, amelyek közül minden számítás szerint egy-kettőnek az elfoga­dása elegendő lett volna ahhoz, hogy az igy jog­sérelem nélkül megtakarított összegből a nyug- dijrendezés megtörténjék. Mindez eddig mind hiábavaló volt, mert a kormánytöbbség politikumként kezeli a dolgot. Nem kutatjuk a politikai elbírálás indító okait, csak reámutatunk arra, hogy az öreg- nyugdijasok negyedik korosztálya legjobb tudo­másunk szerint az államfordulat előtti időkben magyar szolgálatot teljesítő és az államfordulat­kor a csehszlovák köztársaságra hüségfogadal- mat tett, becsülettel tényleges szolgálatot telje­sített és önhibáján kívül nyugdíjazott alkalma­zottak csoportjából áll, akiknek már tényleges szolgálatuk idejében lehetetlenül alacsony illet­ményekben volt részük és akik ezzel kapcsolat­ban oly csekély nyugdijat élveznek, amely a polgári létminimumos mértéket legnagyobbrészt el nem éri. De nemcsak a nyugdíj rendezetlensége miatt képez jogsérelmet a mellőzés az öregnyugdijasok negyedik csoportjával szemben, hanem alábbi ok miatt is: Az államfordullatkor az államhatá­rok megvonása családi és rokoni kötelékeket is átszelt, de a családi kötelékek fönntartása min­den hátsó gondolat nélkül mindenkinek termé­szetes emberi törekvése. Ilyen helyzetek elkerül­hetetlenné teszik, hogy a nyugdíjas olykor hosz- szabb időt. töltsön külföldön, vagy esetleg gyak­rabban kénytelen átlépni a határt legszorosabb családi és egzisztenciális ügyeinek elintézésére. Az öregnyugdijasok negyedik csoportjának a nyugdija jórészben akként van megállapítva, hogy maga a törzsnyugdij a létminimumon jóval aluli összeg, az össznyugdijnak pedig közel 50 százalékát egyéb pótlékok — drágasági, gyors­segély stb. — teszik ki, amik rég elvesztették aktualitásukat és csak arra jók, hogy külföldi tartózkodás idejére ezeket a vezérpénzügyigaz- gatóság levonásba vegye a különben is nagyon, de nagyon csekély össznyugdijból. Ekként lehe­tetlenné van téve a tizennégy napot meghaladó külföldi tartózkodás, vagy többszöri határátlé­pés, mert a meghagyott nyugdijtöredékböl nem lehet fedezni az utikiadásokat. Ezzel szemben az állami nyugdíjasok nyugdijából tudomásunk sze­rint csak 10 százalék vehető levonásba külföldi tartózkodás idejére, — amely kedvezményre az öregnyugdijasok negyedik csoportjának a 70—• 1930. számú törvény értelmében már 1933 ja­nuár 1-től jogos igényük volna és igy ebből a szempontból is igen nagy joghátrányt szenved­nek az állami nyugdíjasokkal szemben. Szinte elképzelhetetlen, hogy a kormány a mellőzött negyedik korosztálybeli öregnyugdija­Genf, szeptember 6. A népszövetségi tanács csütörtök esti váratlan ülése után nagy bi­zonytalanság uralkodik Géniben. Mint teg­napi számunkban jelentettük, az utolsó pilla­natig valószínűtlennek látszott, hogy csütör­sok egzisztenciájának rovására további megta­karításokat eszközöljön esetleg olyan érdekek kielégítésére, amelyek meghaladják a polgári szükséglet mértékét. Lehetetlen,' hogy egy tör­vényt, amit már három, négy és öt évvel ezelőtt végrehajtottak az érdekeltek háromnegyed ré­szére vonatkozólag, a hátralevő egynegyed résznyi érdekeltségre nézve figyelmen kívül hagyjanak. Úgy tudjuk, hogy a kormány ragaszkodik az állami költségvetés régi kereteihez, — ami ek­ként az egyenjogúsításhoz szükséges összeg ki­hagyása következtében azt jelentené, hogy a negyedik csoportbeli öregnyugdijasok ismételten elesnének törvényes igényeiktől, annak ellenére, hogy Malypetr miniszterelnök Ígéretet tett az egyenjogúsítás elintézésére és Franké miniszter még a tavasszal a leghatározottabban kijelentet­te, hogy a kormány addig nem távozik szabad­ságra, amig — egyebek között — a negyedik korosztálybeli öregnyugdijasok illetményeit nem rendezi. Hozzávetőleges értesülésünk szerint körülbe­lül negyven milliót emésztene fel ez a nyugdij- rendezés. Ez! az összeg a tisztviselők yégrehajtó bizottsága által a kormány elé terjesztett több, mint nyolcvan takarékossági javaslat közül való­színűleg egyetlenegynek elfogadásánál előte­remthető. De bármily összeget igényelne is, a kormány­nak törvényben előirt és ezenkívül erkölcsi kö­telessége, hogy ezt az igazságtalanul mellőzött szerencsétlen csoportot végre törvényes jogai­hoz és emberies egzisztenciához juttassa. Eddig is elviselhetetlen volt helyzetük, az egyenjogúsítás nélkül a jövőben még inkább az lesi, mert a legfontosabb életszükségleti cikkek árai állandóan emelkedőben vannak. Felkérjük tehát az összes illetékes parlamenti tényezőket, hogy a költségvetés tárgyalása so­rán igazságérzetüket és emberbaráti érzésüket érvényesítsék a harmadik éve mellőzött negye­dik csoportbeli öregnyugdijasok érdekében. A kormánynak az egyenjogúsításhoz szüksé­ges összeget be kell iktatnia az 1936. évi költ­ségvetésbe és egyben póthitel utján arra nézve is intéz-kendie kellene, hogy az öregnyugdijasok negyedik csoportja az öt törvényesen megillető nyugdijfelemelésben már 1935 január 1 -töl visz- szamenőleg részesittessék! Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága IIPanská !?- K\r°ldre;év^45i A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság *nce lJ* ,L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ..... é>c' ® Prága II., Panská ullce 12, UL emelet Fí képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFONI 303-11. • • Igyes szám ára 1.20 Kí9 vasárnap 2.- Ki. ~ r SŰRGÖNYCIM HIRLHP. PRAHA. Ma: Nagy rádió melléklet

Next

/
Thumbnails
Contents