Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-05 / 203. (3755.) szám

6

fkifyett ide i

A legszélsőbb Kárpátokban még szerdán reggel is száraz, meleg időjárás uralkodott. A hőmérséklet maximuma Ungrárott 23 fok volt. Egyebütt esős és hűvös az idő. — Időjóslat: Változékony, helyenként zivatarrahajló, keleten még mindig nagyon meleg.

Hitler megkegyelmezett egy halálraítélt asszonynak

Berlin, szeptember 4. Hitler kancellár megkegyelmezett Anna Burghardt müncheni asszonynak, akit az esküdtbiróság ez év áprilisában halálra ítélt, mert az asszony meggyilkolta Friedrich Wrampe müncheni szobrászt. A kancellár a halálbüntetést tizenötévi fegyházbüntetésre enyhítette, azzal az indokolással, hogy az asszony tettét szenvedélyből és kétségbeesésből követte el és nem becstelen okokból cselekedett.

Gyújtogatok garázdálkodnak Homonnán

Kassa, szeptember 4. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Homonnán újabb gyújtogató garázdálkodik. Az elmúlt éjszaka a Ma6aryk-ucca egyik házának lakója arra lett figyelmes, hogy padlásán valaki járkál. Amikor az erős férfiléptek megismétlődtek, kiment, hogy megnézze ki van fönn.

Alig hogy a padlás ajtajához ért, onnét hirtelen egy idegeu férfi ugrott ki és az éj sötétjében elmenekült. Néhány perccel azután sürü füstgo- moly tört elő a padlásablakból, majd lángok csaptak ki. Az előhívott tűzoltók azonnal lokalizálták a tüzet. A megejtett vizsgálat során megállapították, hogy a padlást az ismeretlen férfi öt helyen gyújtotta fel és az egyes válaszfalak is le voltak öntve petróleummal és olajjal. Amikor a házat átvizsgálták, a pincében is több olajjal és petróleummal átáztatott rongyot és szalmacsutakot találtak.

Az ismeretlen férfi ugylátszik az egész házat fel akarta gyújtani. Nincs kizárva, hogy a gyújtogatás bosszú müve. Nyomozást indítottak a gyújtogató kézrekeritésére.

Tegnap egy másik tűz is volt Homonnán. Blau

Pinkász kereskedő rongy és osontraktárában ütött ki tűz, amit a tűzoltóknak szintén sikerült hamarosan lokalizálnak. A tűz keletkezése idején Blau nem tartózkodott otthon. Vizsgálatot indítottak a tűz okának felderítésére.

— Lebontják a pozsonyi Notre-Dame templomot?

Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Csehszlovák Nemzeti Bánik Pozsonyban uj fióképületet tervez építeni. Az épület céljainak a Notre Dame apácarend pozsonyi kolostorát, templomát é6 kertjét akarják megvásárolni. Minthogy azonban ez a telekkomplexum még nem elegendő a tervezett épület céljaira, ezért a kolostor előtt lévő parkot is meg akarnák vásárolni, ahol Hűmmel zeneszerző szobra áll. Pozsony város gazdasági bizottsága most foglalkozott az üggyel és a Nemzeti Banknak ajánlatát a park megvásárlására elutasította. Úgy hírlik, hogy a Nemzeti Bank kitart eredeti terve mellett és az említett helyen fogja pozsonyi uj palotáját felépíteni. Érdekes, hogy az országos műemlékvédő hivatal eddig az ügyben nem foglalt állást, jóllehet Pozsony egyik legrégibb templomáról van szó, amelyet le kellene bontani, ha a Nemzeti Bank terve megvalósulna.

— Gyújtogatás gyanúja miatt... Nyitrai munkatársunk jelenti: A csendönség bűnvádi feljelentést tett Valaska Vince nyitranagykéri földműves ellen, akinek háza nemrégiben leégett. A feljelentés szerint alapos a gyanú, hogy Valaska maga gyújtotta fel házát, hogy hozzájusson a magas biztosítási összeghez. Valaska határozottan tagadja a gyújtogatást. — Hasonló feljelentést tett a csendörség Haoskó Tmre csornoki munkás ellen is, aki állítólag szintén alaposan gyanúsítható azzal, hogy maga gyújtotta fel biztosított lakóházát. A vizsgálat ellene is megindult.

— Vigyázzunk a spirituszra! Vághoeszufalusi

tudósitónk .jelenti: Schulhoiflfer Margit 89 éves

lehotai leány a napokban vasalás közben spirituszt öntött az izzó faszénre. A szesz lángot vetett, az üveg felrobbant és a leány ruhája is lángba borult. Scbulhoffer Margit fáklyaként rohant ki rémes sikoltozással az udvarra és csak a házbeliek tudták eloltani égő ruháját. A leányt súlyos égési sebekkel a Mnházba szállították.

1935 szeptember 5, csütőrfflSL

Saját anyja ellen kisérett meg

rablógyilkos merényletet egy fetsőausztriai legény

Linz, szeptember 4. Az elmúlt éjjel megdöbbentő rablógyilkos merénylet történt a felső- ausztriai Geretsibergben, ahol Kreiseder Philo- mena hatvanéves házvezetőnő buszonnégyéves fia akarta megölni és kirabolni saját édesanyját. A fiú, aki egy házban lakott anyjával, az éjszaka behatolt a hálószobába,

rárontott édesanyjára és fojtogatni kezdte. Az idős asszony, akinek sejtelme sem volt arról ybogy saját fia a merénylő, hevesen védekezett és segítségért kiáltott. A fiú erre a padlásra menekült, a fel lármázott ház népe elállta menekülése útját és az értesített csend- őrség csakhamar elfogta az elvetemedett legényt. A fiú, Max Kreiseder, bevallotta, hogy meg akarta gyilkolni anyját és el akarta rabolni megtakarított pénzét.

A csendőrök beszállították abiróság fogházába és feljelentést tettek a etatáriális bíróságnál. Az öregasszony nyakán a fojtogatás súlyos nyomokat hagyott, úgy hogy hosszabb ideig kezelésre szorul.

A világkereskedelem számokban

Prága, szeptember 4. Ha 1935 második féléve nem hoz visszaesést, ami nem valószínű, akkor 1029 óta ez lesz az első gazdasági év, amely tisztára .mutatja, hogy a válság valóban túljutott a mélyponton. Ezzel a ténynyel összefüggésben megemlítésre méltó, hogy a világ ipari termelése már évek óta emelkedőiben van. 1902—34-ig 25 % nkal emelkedett, de a kereskedelem nemzetközi rendezetlensége folytán az ipari termékeket az egyes országok jóformán csak határaikon belül tudták értékesíteni, úgyhogy a 25%-os emelkedés a vúlágkereskedelemiben alig jutott kifejezésre.

1984Jben Európa 55.6%-kai részesedett a világkereskedelemben, egy évvel előtte 56.8%-kai, 1932-ben 57.3%-kai. A világkereskedelmi hegemónia lassan, de biztosan a tengerentúli államokra terelődött át. A nép- szövetség legutóbbi statisztikája szerint Európa a világ áru importjában pontosan 60%-kai részesedik, a kivitelben azonban csak 50%- kad. Ezek olyan tények, amelyre az európai politikusoknak ezentúl figyelemmel kell lenniük.

1934-ben az angol világbirodalomra a világ összbehozatalából 29.3%, Angliára 17.2, Kanadáira 2.6, Angol-Indiára 2.4, Ausztráliára 1.7, a délafrikai Unióra 1.6, az angol Maláji szigetekre 1.4, Írországra 1.0, Egyiptomra 0.8 és Ujzélandra 0.6% .esett. A világ második legnagyobb behozatali területe Németország, amelyre 8.9% jut, csak aztán következnek az Északamerikai Egyesült Államok 8.6%-kai, utána Franciaország és Marokkó következik

8%-kai, majd sorrendiben Hollandia és Hol- land-India 4.5, Japán 3.4, Olaszország 3.3, BeLgium 3.2, Svájc 2.3, Kina 1.8, Svédország és Argentína 1.7, Dánia 1.5, Spanyolország és Csehszlovákia 1.3, Ausztria 1.2, Brazília és Oroszország 1.1, Norvégia és Mandzsuikuo 0.8, Danzig 0.8, Románia 0.7, Finnország, Portugália és Görögország 0.42 és Jugoszlávia 0.4%- kal. A behozatal Szovjetoroszországban 33.3, Kínában 24.5, Franciaországban 19, Amerikáiban 15.7, Hollandiában 14.4%-kal csökkent.

Ha a világ legfontosabb kiviteli államait tekintjük, akkor a következő képet látjuk:

56.8 milliárd frank teljes kiviteli értéknél az angol világbirodalom 14.2 milliárddal, tehát 25%-kai részesedett az összkiviteliben. Utána Amerika következik 11.5, Németország 9.4, Franciaország 6.4, Hollandia és Holland- India 4.4, Japán és Formosa-szigete 4, Belgium 3.4, Argentína 2.6, Olaszország 2.5, Oroszország 1.9, Svédország 1.8%-kai. A következő államok kivitelének az értéke 1 milliárd franknál kevesebb: Oroszország 945.2 millió, azaz 1J3%, Brazília, Svájc, Dánia, Spanyolország és Danzig 1, Kina és Ausztria

0.9%.

A kivitel legjelentékenyebben Gsilében emelkedett és 47.3%-ot tesz ki. CsiLéből főképpen trágyázóanyagot exportáltak. Utána Jugoszlávia következik 21.1, Argentína 12.4 és Ausztria 12.1 % -kai. A külkereskedelem legerősebben Amerikával esett és a csökkenés 1.33 milliárd frankot tesz ki. Utána Franciaország következik 1.23 milliárddal, Németország 564, Kina 424.9, Oroszország 416.2 millió frankkal.

A komjáfi nagytemplom árnyékában

Háromezer lakosa mapyar község emeltette az első háborús emlékművet Kárpátalján

Egyszerű gazdaemberek filléreiből építették fel a monumentális templomot és a gyönyörű emlékművet

K o m j á t, szeptember elején. A Borzsa folyó völgyén, ha utazunk, már messziről szemünkbe tűnik egy kéttornyú és méreteiben is nagy templom, amely azt a hitet kelti, hogy város felé közeledünk. Midőn már elértük az első házakat, tudjuk meg, hogy Komját község az, amelynek görögkatolikus hívei székesegyháznak beillő templomában dicsérik az Istent.

Enyhén emelkedő dombon, fenyő-sorok között felállított Kálvária-képek előtt sétálunk fel a templomhoz és midőn már ott vagyunk az ajtajában, látjuk, hogy milyen hatalmas Istenházát épített ez az alig háromezer lelket számláló hitközség.

Kérdezősködésünkre az egyházfi elmondja, hogy

30 évvel ezelőtt emelték ezt a gyönyörű bizánci stílusban épült, több ezer ember befogadására alkalmas, kereszthajós templomot a komjáti hívek adakozásából,

mert a kis templom már nem volt elégséges a hívek befogadására.

A művészet iránt sok és szép érzékkel kellett hirnia néhai komjáti Rabár János főesperesnek, hogy a templomot ilyen ideális fekvésű helyre és ilyen hatalmas méretekben építtette fel.

Kellemes meglepetésünk akkor fokozódik csodálkozássá, midőn megnyílik a templom ajtaja s azon belépve látjuk, hogy a kupolától le a kövezésig

az egész templom freskókkal van díszítve.

Az egyházfitól tudjuk meg, hogy a festést a je-,

lenlegi főesperes csináltatta, akit ugyancsak Rabár Jánosnak hívnak.

Nagy munka volt ez, — mondja cicerónénk, — mert hát tetszik tudni, le kellett a vakolatot vésni és frissen vakolni, a falakat, hogy a művész ur reá tudja festeni ecsetjével a falra ezeket a képeket. Két évig dolgozott a templomban a művész ur és a kőműves.

Nem kell nagyon bizonykodni az egyházfinak; elhisszük neki, ha végignézzük a szebbnél-szeb- ben kidolgozott, bibliai jeleneteket ábrázoló freskókat. Hosszasabban időzünk a vizözönt ábrázoló képnél, mely tökéletes alkotása a művésznek. A templom építési stílusának megfelelően a freskók élénk színezése is mindenben bizánci.

Kalauzunk készséggel és nem minden dicsekvés nélkül mutatja meg a harangjait; ezek az ő gondozottjai.

— Nem csak a templomunk nagyobb az ungvári katedrálisnál, hanem a négy harangunk közül az Iván a legnagyobb az egész Kárpátalján, Elhallatezik ennek a hangja Szől- lősig is,

pedig a város M kilométerre van ide.

Nézzük a hatalmas kéttornyú templomot és szinte a gondolatunkat találja ki az egyházfi, midőn azt mondja:

— Haranglábat állíttatott vasból a főesperes ur ezeknek a harangoknak; mert bár elférnének a tornyokban is, de tetszik tudni, ez a legnagyobb harang egymaga 50 métermázsa súlyú, tehát nem lelhet megterhelni a tornyokat ilyen

hatalmas súllyal.

Igazat kell adnunk emberünknek, habár a ml érzésünk az, hogy ilyen hatalmas építmény* mint az előttünk levő templom, megbirmá a súlyt*

— Mondja csak, barátom, — kérdezzük, —• honnan vették azt a sok pénzt, amibe ennek a templomnak a felépítése, festése és a harangok kerültek? Biztosan igen módos emberek laknak Komjátoo, hogy ennyi sok pénzt tudnak áldozni az egyházukra.

— Nincs itt Komjáton gazdag uraság: egyszerű földművesek, kisgazdák lakják a községet

Én legényember voltam még akkor, amidőn a mostani főesperes urnák az apja, az öreg méltó- ságos ur kihirdette, hogy uj templomot építünk, tehát mindenki tehetségéhez mérten járuljon ennek a megvalósításához, pénzzel, igával, kézierővel. Oszt felépítettük. Négy harangunk volt a háború előtt is, de azokból hármat elvittek ágyúnak. A mi főtisztelendő urunk elhatározta, hogy uj harangokat veszünk; nagyobbakat, mint azok voltak; és meg is vettük, ö járt elől jó példával az adakozásban;

küldtek az Amerikába kivándorolt komjá- tiak is

és a pénz összegyűlt. így volt ez, kérem, a templomfestéssel is.

Látva kísérőnk a gyönyörködésünket, megkért, hogy kövessük őt, mert olyat mutat, amilyet nem láttunk messze vidéken. A paroohiális parkon átvezetett és bemutatta

a háborúban hősihalált halt komjáti katonák emlékére felállított és a napokban leleplezett szobrot, amelynek létesítéséről már közölt tudósítást a P. M. H.

— Ilyen nincs még Kárpátalján. Komját hitközsége az első, amely emléket állított fiainak, akik hősi halált haltak a háborúban. Igaza van emberünknek. Tényleg

ez az első szobormű, amely Kárpátalján megörökíti a harcban elesett hősök emlékét.

A szobor kifogástalan. Az Üdvözítő ember- nagyságú alakja szeretettel karolja át az előtte térdeplő sebesült katonát, aki védelmet keres annál, akinél lelke rövidesen megjelenik. Orth- mann Rezső munkácsi szobrászművész tökéletesen oldotta meg emelkedett elgondolását.

Hetven komjáti hősihalottnák az emlékét örökíti meg ez a művészi kivitelű szobor; hetven család hozzátartozója és Komját község összlakossága állta körül ezt a szobrot augusztus egyik vasárnapján, amidőn Rabár János főesperes megáldotta és leleplezte, könnyekig megható beszédben emlékezve meg azokról a hősihalottakról, akiket ő keresztelt meg, előtte nőttek emberré és mentek el oda, ahonnan nem tértek vissza többé.

Emberünktől tudjuk meg, hogy Dobonyi a bajtársak nevében, Iszák a község és Vaszilkó az ifjúság nevében emlékezett meg a hősihalottakról.

— Nagyon szép ünnepség volt, — mondja a kísérőnk, — kár, hogy az urak nem akkor jöttek erre.

Nézzük a babérkoszorúkat, melyeket a megemlékező szónokok helyeztek a talapzatra és önkénytelenül eszünkbe jut, hogy milyen jó pásztor lehet Rabár János főesperes, aki a gondjaira bízott lelkeket igy tudja a szépre, jóra szoktatni, nevelni s hálára kötelezni azok iránt, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták fel.

Messze száguldunk már Komjáttól, a templomot még mindig látjuk. Biztosan tudjuk, hogy ide rövidesen visszatérünk és virágot helyezünk annak a szobornak a talapzatára, amely azt hirdeti, hogy a háborúban elesett hősökre kegyelettel és szeretettel gondol Komját község lakossága. r, a.

— Halálos gyermekszerencsétlenség Homonnán.

Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Halálos gyermekszerencsétlenség történt teguap Homonnán. Busa József gazdálkodó feleségével a földekre ment munkáiba s kétesztendős kisfiát otthon hagyta a szomszédok nagyobb gyermekeinek gondjaira. A gyerekek az udvaron játszottak, ahol egy bedeszkázott kút van. Játék közben a kisgyerekek át-átsza ladtak a kutat, takaró deszkákon. Az egyik deszka meglazult éppen akkor, amikor a kétesztendős kis Busa-gyerek tipegett azon át. A szerencsétlen gyermek belesett a kútba s mire a szülők hazajöttek, már csak a holttestét tudták kihúzni. A szülők ellen gondatlanság miatt eljárás indult.

— Szőlőt lopott, hogy kórházba kerüljön,

Nyitrai munkatársunk jelenti: A napokban egy ismeretlen ember a kerítésen keresztül behatolt Morvay Kálmán bankhivatalnok szarkahegyi szőlőjébe, ott összeszedett egy kosár szőlőt és menekülni akart. A szomszédok elfogták és átadták a csendőrségnek. Kiderült, hogy Ma- gula Imre kosztolányi rovottmultu tolvajjal azonos az illető, aki eddig tizenegyszer volt büntetve. Azzal védekezett, hogy a trencséni kórházba akart utazni kezelésre, mert Nyitrán nem akarták befogadni. Az útiköltséget akarta megszerezni olymódon, hogy a lopott szőlőt eladja. Beszállították a kerületi bíróság fogházába-