Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-04 / 202. (3754.) szám
2 1935 szeptember 4, szerda* hogy a népszövetség szeptember 4-én kezdődő tanácsülésén a szankcióknak ez a válfaja napirendre kerül. A nemzetközi vizi utak legnagyobb jogi szakértője, az angol Smith tanár kijelentette, hogy Anglia a Szuezi csatorna elzárásával megsértené a nemzetközi megállapodásokat. A lapok rosszalják, hogy az angolok hajlíthatatlanul tovább is szankciókat követelnek. Érdekes^ hogy néhány francia baloldali lap csatlakozik a jobboldali lapokhoz s ugyancsak Anglia ellen foglal állást. Ezt a fordulatot az elmúlt napokban kiszivárgott angol-abessziniai gazdaság! szerződés hatásának kell tulajdonítani. A tanácsülés napirendje Londoni forrásokból származó jelentés szerint a genfi tárgyalások napirendje a következő lesz: 1. Az ual-uali békéltető bíróság javaslatának bemutatása. 2. A párisi háromhatalmi konferencia jegyzőkönyvének bemutatása. 3. Az abessziniai megbízott beszéde. 4. Az olasz delegátus nyilatkozata. A harminctagu olasz bizottság Róma, szeptember 2. Aloisi báró, Olaszország állandó népszövetségi megbízottja hétfőn este a harminctagu olasz népszövetségi bizottság társaságában Genfbe utazott. igazságos kormányrendszert “ ét kölcsönös lojalitást követelt Szüllő Genfben Szüllő Géza feltűnést keltő beszéde az európai kisebbségek kongresszusán A kongresszus éles állásfoglalása a kisebbségi üldözések ellen A magyar hercegprímás templomot szentel Angliában Budapest, szeptember 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Dr. Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros hercegprímása ma délelőtt Angliába utazott, ahol szeptember 12-én a pápa megbízásából felszenteli Anglia első bazilikáját, a downsidei bencés-apátság uj templomát. Az idegenforgalmi törvény tervezetének főbb elvei Prága, szeptember 3. A Bohémia vasárnapi számában ismerteti a kereskedelemügyi minisztérium s a csehszlovák turisták klubja által közösen kidolgozott idegenforgalmi törvénytervezetet. A hétfői cseh lapok élesen elítélik, hogy a javaslatot elsőnek a német Bohémia kapta meg, bár a tervezet nem ment át még a tárcaközi észrevételezési eljáráson sem. A készülő törvény hét fejezetben 36 paragrafust tartalmaz. Az első fejezet az idegenforgalom jogi meghatározásait adja, a második az idegen- forgalom szervezéséről intézkedik, a harmadik az idegenforgalomról szóló magángondoskodást szabályozza, a negyedik az idegenforgalmi tájékoztatók nemzeti központjáról tárgyal, az ötödik kormányfelhatalmazásokat tartalmaz, a hatodik büntető szankciókat s a hetedik záró intézkedéseket közöl. A javaslat magán és közérdekeiteket ismer. Közérdekeltségek az állam s az önkormányzati testületek, amennyiben az idegenforgalom iránt érdeklődést mutatnak. A magánérdekeitek azok a fizikai és jogi személyek, amelyek az idegen- forgalom gazdasági érdekeinek szolgálatában állanak, még ha munkájukat önzetlenül is végzik (például turistaegyesületek, idegenforgalommal tudományosan foglalkozó személyek). A magánérdekeitek közé soroltatnak a szállók, menedék- házak, utazási irodák, szórakozó vállalatok tulajdonosai (barlangok, parkok, magánmuzeumok), gyógyfürdők, szanatóriumok stb. Mindennemű utazási és idegenforgalmi tájékoztatás és propaganda az illetékes hivatalok ellenőrzése alá tartozik. A hivatal az ilyen propagandát betiltani jogosult, ha tevékenysége nem egyeztethető össze a közérdekkel, erről legfelső fokon a belügyminisztérium határoz. A Bohémia külön figyelmet szentel azoknak a paragrafusoknak, amelyek előírják, hogy mindennemű propagandanyomtatványon, falragaszon, hirdetményen, propagandafüzeteken első helyen a csehszlovák államnyelv alkalmazandó. Göbbels bejelenti, hogy a nemzeti szocialista párt újból offenzivába kezd Berlin, szeptember 3. A nemzeti szocialista párt nagybetűm csoportjának hétfő esti ülésén Göbbels propagandaminiszter kijelentette, hogy a német nemzeti szocialista párt nem szorul a védekezésre, ellenkezőleg, folytatni fogja támadó módszerét. Göbbels fölszólította a berlini nemzeti szocialistákat, hogy álljanak készen minden politikai akcióra, majd a következő szavakkal avatta föl a hely^csoport uj zászlaját: „Céljaink változatlanok, zászlóink örökek.44 Genf, szeptember 3. Tegnap délelőtt mintegy negyven kiküldött jelenlétében megnyílt az európai nemzetiségi kisebbségek kongresszusának tizenegyedik értekezlete. A csehszlovákiai magyar kisebbség részéről dr, Szüllő Géza képviselő, az erdélyi magyarság részéről Jakabffy Elemér képviselő és Balogh Artúr egyetemi tanár, s a jugoszláviai magyar kisebbség részéről Streliczky Dénes volt képviselő vannak jelen. Az értekezletet dr. Wilfan, az olasz- országi szlovén kisebbségek képviselője nyitotta meg hosszabb beszéddel. Dr. Wilfan németnyelvű beszédében rámutatott arra, hogy Európa legtöbb államában rosszabbodott a kisebbségek helyzete. j A továbbiakban hangsúlyozta azt a fontos szerepet, amelyet a kisebbségek a népek egymásközti viszonyában betöltenek. Határozottan állást foglalt a nemzeti kisebbségek védelmi rendelkezéseinek általánosítása ellen és kijelentette, hogy teljesen alaptalan az a vád, amelyet egyes országok sajtója hangoztat a genfi kisebbségi értekezlet, ellen, azt állitván, hogy az értekezlet egyes államok jogai és érdekei ellen irányul. Utána az értekezleten először résztvevő szudétanémet kiküldött emelkedett szólásra s kifejtette a szudétanémet mozgalom és a csehszlovák állam között lévő viszonyt. Hangsúlyozta, hogy a szudétanémetség mozgalma teljesen a csehszlovák köztársaság talaján áll s hajlandó arra, hogy a csehszlovák állam kiépítéséhez segédkezet nyújtson. Szüllő Géza beszéde Ezután Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő, a csehszlovákiai magyar kisebbség kiküldöttje, a kongresszus alelnöke szólalt föl. Szüllő beszéde elején — mint azt a Pra- ger Presse jelenti — üdvözölte a csehszlovákiai németség képviselőjét s kijelentette, hogy a csehszlovák köztársaságban élő magyarkisebbség is lojális az állammal szemben. A csehszlovákiai magyarok is meg vannak győződve arról, mondotta, hogy csakis az igazságos rezsim és a kölcsönös lojalitás hozhatja meg a közös égető kérdések megoldását. Beszédében egyébként a következőket fejtette ki: A hipokrizis ellen — A magyarok egyik legnagyobb költője, Madách „Az ember tragédiájáéban leírja az emberi sorsnak azt a kietlenségét, hogy folyton keresi az igazat, folyton elbukik, sikere nincs, de küzdelmét fel nem adja soha. Mintha minket, „kisebbségeket44 példázna ez, mert ha reálisan nézzük a helyzetünket, konstatálhatjuk, hogy jogaink érvényesítésétől messzebb vagyunk ma, mint voltunk, amikor stipulálták a „kisebbségi szerződéseket44. — Ha lehet egy szóval egy kort jellemezni, akkor a mi korszakunkat a „hipokrizis44 korszakának kell neveznünk, mert soha a szavak és tények, az indulatok és ígéretek között nagyobb ellentét nem volt, mint manapság. A kisebbségi jogok elsikkadnak a közigazgatás intézkedésein, az utóbb létrejött alkotmányok és törvények alapjában másítják meg mindazt, amit a nép- szövetség alkotásakor az alapítók kieszeltek. Nem maradt ebből a népboldogitásból semmi, csak a hipokrizis. — Nem akarunk itt a kisebbségek szomorú sorsának minden részletével foglalkozni. Nem siránkozom, de biztatok, s a hatalmon lévőkkel szemben hirdetem, hogy törekvésük velünk szemben meddő. Az emberi lélek, mennél jobban szorítják, annál erősebb lesz benne a feszitő készség. — A szétzúzott Habsburg-birodalomnak egy nagy kancellárja volt, Kollonics gróf bibornok. Az ő idejében, amikor a magyarok a germanizáció ellen küzdöttek, adta császárjának a hírhedt tanácsot: - „El kell szegényiteni a magyart, azután elnémetesi- teni.44 Kollonics tanítványai szintén szegénnyé akarják tenni a kisebbségeket, hogy azután amalgamizálják őket ; de él a lélek, erősödik a nyomás alatt. Autarkia és demokrácia — A kormányzatok biztos harcának ma két neve van: „autarkia44 és „demokrácia44. Az autarkia tulajdonképpeni célja, elvágni a gyökereit a régi gazdasági rendszernek, amely a régi földrajzi egységből fakadt, ahol a szétválasztott fajok gazdasági adottsága a nemzeti összetartozás és nemzeti rokonság érzéseit fokozta és igy az amalgami- zálódási célt gyengíti; ezért tűzik ki a kormányok a gazdasági izolálást, mint politikai célt. A gazdasági életerő mesterséges alákö- tése, a természetes gazdasági konjunktúrák, együttműködések megakadályozása vámintézkedésekkel, különböző tarifák és refak- ciákkal, belső gazdasági bankpolitikával, agrárreformokkal kétségtelen, hogy elszegényíti a „kisebbségeket44, de a gazdasági életműködés olyan, mint az emberi test működése, ha alákötünk egy szervet, az egész szervezet megérzi azt. Ha az ipari téren a nemzetiséglakta vidék az ipari politika miatt elszegényül, ezt nem lehet éppen csak arra a fajra izolálni, akinek ellenálló erejét meg akarja törni a nemzetlenitő politika, vele szegényedik az egész. És ha agrárreformok címén olyan birtokpolitikát folytatnak a kormányok, amely a régi gazdasági rendet megbolygatja, ettől az egész szenved, mert az egyik kára a másiknak nem a haszna, — A gyűlölet nem államalkotó faktor, a károkozás nem állami erő fokozásának a módja, s ezért olyan kisebbségi politika, amely a kisebbségek letörését gazdasági téren célozza, hibás. , A demokrácia nevében — A másik kuruzslószer, amellyel a kormányok a nemzetiségükhöz ragaszkodó kisebbségekkel szemben élnek : a „demokrácia44. Goethe tanítja: Wo Dir Begriffe fehlen, setzt hin ein Wort, und du hast den Begriff. A mai világáramlatban, ha valamit népszerűtlenné tudnak tenni, az megsemmisül ; s ez okozza azután, hogy a tradíciókhoz való ragaszkodást, a történelmi kapcsolatok áoolását, az amalgamizációtól való tartózkodást, a régi penátesekhez való vonzódást reakciósnak, arisztokratikusnak s igy elvetendőnek akarnák tudatosan minősíteni. Ekképp akarják a „nemzetiségi autarkiák44 megsemmisítésével a faji öntudatot megölni s a nacionalitás fogalmát megsemmisíteni, i — Ugyanez a motívuma annak a törekvésnek is, amely a „társadalmi tagozottsá- got44, a demokrácia nevében, „társadalmi osztálygyülöletté44 akarja átformálni, hogy igy ugyanazon nemzetiség kebelébe az egyenetlenséget behozza s a nemzetiség egységét megbontsa s ezzel azt meggyen- gitve, uralma eszközévé tegye. — Anyagilag szegénnyé, lélekben meg- hasonlottá tenni, ezután uralkodni, ez az, ami ellen nekünk az igazi demokrácia nevében tiltakoznunk kell, mert az igazi demokráciának egy posztulátuma, egy kelléke van, ez a szabadság, s itt a világ közvéleménye előtt szögezem le, hogy ennek a lelki szabadságnak és lelki függetlenségnek a hiánya az, amiben mi, nemzetiségi kisebbségek szenvedünk. — Nem térek ki a kultusz, az iskola, a jus commercii terén levő bajokra; nem hozok fel statisztikai adatot, mert egy hírneves cseh tudós állapította meg, hogy a statisztika az a tudomány, amellyel mindent s annak ellenkezőjét is be lehet bizonyítani. Csak azt szögezem le, hogy Európa jólétét, stabilitását akárhogy próbálják, paktumok, szerződések, deklarációk által előmozdítani, erre nincs más mód, csak egy, ha megszakítják a hipokrizis uralmát, ha reáeszmélnek a kormányzatok arra, hogy nem lehet jogban más és más jog az egyik vagy másik felekezet, nyelv, vagy nemzetiséghez való tartozás miatt, A jugoszláviai magyar kiküldött felszólalása Szüllő Géza után Streliczky Dénes, a Jugoszláviái magyarok képviselője szólalt föl, s beszédében utalt arra, hogy a rendi országokban is elképzelhető a kisebbségek kultúrájának fennmaradása és fejlesztése, ha az állam etikai alapokon igyekszik gyakorolni a hatalmat. Az értekezlet tegnapi ülésének ereáménye- képpetí határozati javaslatot fogadott el, amelyben kijelenti, hogy némely országokban még mindig folyik a nemzeti kisebbségek üldözése és a nép- szövetség nem lép föl kellő eréllyel ezzel szemben. Ez a helyzet, mondja továbbiakban a határozat, veszedelmes a népek közti egyetértés és Európa békéje tekintetében, ezért az értekezlet hathatósabb védelmet kér és azt kéri, hogy a kisebbségi szerződéseket becsületesen hajtsák végre. Szüllő: Íz igazságba vetett hit átsegít mindenen Budapest, szeptember 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Uj Nemzedék genfi munkatársa kérdést intézett Szüllő Gézához, a Csehszlovákiában élő nemzeti kisebbségek helyzetéről. Szüllő' a lap munkatársának hosszabban nyilatkozott. Nyilatkozatát az Uj Nemzedék mai száma közli. — Az elmúlt tizenöt esztendő alatt, — mondotta egyebek között Szüllő nyilatkozatában, — Csehszlovákia kormányzata céltudatosan mindent megtett az irányban, hogy a kisebbségek nemzeti öntudatát megmásítsa. Sikert azonban nem tudott elérni. Ezt a májusi parlamenti választások mutatják a legjobban, Henlein szudétanémet pártja a parlament legnagyobb pártja lett, Szlovenszkóban pedig a Hlinka vezetése alatt álló szlovák néppárt és a magyar pártok is nemcsak, hogy megtartották eddigi pozícióikat, hanem lényegesen megerősödtek; olyannyira, hogyha Szlo- venszkót mint önáló egységet nézzük, abban a kormány kisebbségben maradt, mert a szavazatoknak mindössze 30 százalékát kapta. Bár a kisebbségi jogokat legjobban azzal a szólásmóddal lehet jellemezni, hogy „nesze semmi, fogd meg jól44 és bár a kisebbségi szerződések szellemét utólagos törvényhozási intézkedésekkel és közigazgatási rendelkezésekkel illuzórikussá tették, mégis megvan a nemzeti öntudat: sem a szlovák, sem a magyar nép nem akarja és nem fogja elveszíteni nemzeti jellegét. A dunai paktumról is mondott néhány szót Szüllő. — A dunai paktum tekintetéiben — mondotta — a világ politikusai a sanda mészáros szerepét játszák; máshova néznek, mint ahova ütni akarnak. Ezt diplomáciád nyelven paktum-politikának nevezik. Ezekben a paktumokban azonban több a pakli, mint a paktum. A dunai paktum is idetartozik. A dunai paktum a kdsantant fölfogása szerint annyit jelent, hogy minden marad, ahogyan volt, ha pedig valaki a helyzeten változtatni akar, annak létjogosultsága nincsen. Nyilatkozata végén Szüllő kijelentette, hogy a kisebbségi kongresszus tizen egy éves jubileumát üli. Igaz, hogy sokra nem mentünk ugyan, — mondotta, — de velünk sem mentek sokra, — ez is igaz. Utunkon megyünk tovább, mert hiszünk az igazságban és a hit átsegít mindenen. — Az országos keresxtényszocialisfca párt ér- sekujvári és ógyallai híveinek figyelmébe. Az országos 'keresztényszocialista párt központja közli, hogy Mészáros László körzeti titkárt szabadsága alatt Bratkovits István párkányi körzeti titkár helyettesíti, s szeptember 15-ig minden hét keddjén és péntekén tart hivatalos órát Érsekújvárod: (Posta ucca 13).
