Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-29 / 223. (3775.) szám

1935 szeptember 28, szombat. A? ASSZONYOK LAPJA Szeressük a gyümölcsfákat Irta: Czapáry Karola A városi háziasszonyok panaszkodnak, hogy ma, amikor általánosan tudott dolog, hogy a gyümölcs rendszeres élvezése az emberiség egész táplálkozását rendkívül kedvezően befolyásolja, oly nagy a drágaság az idei termés rossz si­kere miatt, hogy csak a vagyonos emberek tud­nak hozzájutni a kirakatokban, a piacokon, vá­sárcsarnokokban felhalmozott finom, üdítő, táp­értékekben, vitaminokban gazdag, elsőrangú gyü­mölcsökhöz. A parlagon heverő területekkel biró falusiak pedig még nem tudják eléggé kihasz­nálni az önként kínálkozó alkalmat. Hiába növe­kedik állandóan az érdeklődés a gyümölcs és a gyümölcstermékekkel szemben, hiába szükséges még mindig a behozatal, mégsem számolnak ez­zel a ténnyel a gyümölcsfák fokozott kiültetése ál­tal. Holott éppen a falusi nőknek van erre nagy szükségük, hogy minden felesleges kiadástól meg­szabadulva, vagyis minimális pénzzel a maximu­mot tudják elérni. Hiszen a mezőgazdaságból élő intelligens családoknál — a pince, padlás, kamra, magtár minden értékei mellett is — a készpénz ritka vendég. Nagy művészet ma egv falusi úri háztartást vezetni, ha 6ok minden ki­kerül is a háztól, hogy az elsőrendű szükségle­tek mellett még napilapokra, folyóiratokra és könyvekre is jusson. A 'háború előtt még nagy pazarlás folyt, ren­geteg pénzt elnyelt a konyha, a folytonos ven­déglátás, lakomák, nagy ivások, nehéz, zsíros eledelek, amelyek ma már — hála Istennek — kimentek a divatból. Nemcsak a modern nő — aki bár sokkal erősebb, mint anyja és nagyanyja volt — főképpen tejen, gyümölcsön, mézen él, hanem tudjuk, hogy legkiválóbb sportembereink is majdnem mind vegetáriánusok. Valóban a túl­zott husevés sok betegségnek is forrása, mert nem egyszer fertőző betegséget vagy husmérgezést is lehet kapni tőle. A régiek általában sokat ettek, ittak, összeha­sonlíthatatlanul többet, mint ma. A bőséges hus­evés akkor egész Európában divatos volt és ko­rántsem speciális magyar szokás. A -mai, sokkal mértékletesebb ember, el sem tudja képzelni, ho­gyan lehetett valamikor egy ebéden húszfélét is s oly nehéz ételeket össze-vi6sza enni és a férfiak­nak annyi alkoholt beszedni. A gyümölcsöt nem tartották értékes tápszernek, csak a disz és han­gulat miatt szerepelt a terített asztalokon. Magas, széles gyümölcstálakba rakták fel a terített asz­talokra, de alig nyúltak hozzá. A sültek mellé is adtak ugyan kompotokat, de ez is alig jött szám­ba. Később, már a múlt század hatvanas éveiben, a befőtt, főképp a cukorba főtt gyümölcsnek^ mind erősebb lett a szerepe, nem is volt gazdasszony, aki nem magabefőzte gyümölccsel kedveskedett vendégeinek a nagy „délesti uzsonnákon*4. Mind a közönséges „dunsztolásban“, mind a „cukorban- főzésben“ a mi háziasszonyaink kiválóak voltaké azt tartották, hogy mint a magyar házikenyér a péktől valót, a házibefőtt is lefőzi a leghangza­tosabb nevű konzerveket is. Az aszaltgyümölceök is, mint jó rágnivalók, nagy divatban voltak, különösen a lapított körtét és az aszalt kajszin- barackot nagy becsben tartották és a dióval bé­lelt erdélyi szilva hires volt. A gyümölcsizt (lekvárt), — hogy ezt is megem­lítsem — akkor majdnem kizáróan csakis sütemé­nyekhez és tésztákhoz használták. Ezt ma már zselének mondjuk és sok ember annyira megszok­ta, mint az angol, aki reggeli teája mellől, jobban mondva előtte, sohasem hagyná el a mézes vagy a „jellys** kenyérdarabkákat. Míg a gyümölcsfagylalt már a legújabb kor tér- méke. Ki ne szeretné a pompás gyümölcsfagylal­tokat, ne szürcsölné nyáron élvezettel? Az egész­ségesnek Ízletes üditőszer, a betegnek pedig sok­szor orvosság. Igen jól esik az, akár a forró nyári napokon, akár télen a tulhevitett táncter­mekben. Városhelyen aránylag igen olcsón lehet hozzájutni és a jó cukrászok gyümölcsfagylaltjai mindig finomak és ízletesek, olyan, mintha való­ságos kajszinbarackot, őszibarackot vagy megy- gyet ennénk. Hinné-e valaki, hogy a mi hires gyümölcs- termő Ruszinszkónkban itteni termésű Jonathánt vagy Batult az elmúlt télen nem lehetett kapni csemegeüzleteinkbon, de amerikai „Ontario1* al­mát igen, még pedig méregdrágán. Ma már egy kisebb gyümölcsös is nagy érték, de nem is kell ebhez nagy földterület, elég, ha €py-ögy család háza előtti minden üres tért, a háza mögötti minden gyepes részt, röviden szól­va. minden földdarabkát beültetne gyümölcsfák­kal. Százezrekre menő gyümölcsfákra van még helyünk! Emellett a pénzkiadás egy gyümölcs­fára oly csekély, tekintve a róla való termést, amelyet — amig csak élünk — évről-évre lábaink elé rak. Mindenesetre itt is egész munkát kell végez­nünk és legalább egy kis szaktudásra van szük­ségünk, ha azt akarjuk, hogy gyümölcseink min­den tekintetben teljes értékűek legyenek, a gyü­mölcsfák jó és gazdag termést hozzanak. Meg BeszámőU az uj kajviseíeUct eskűbmkU ■ Vasárnapi divatlevél • Parisban hetek óta egymást követik a nagy divatbemutatók. A „hivatalosak** a szigorúan őrzött, csakis meghívók segítségével meg­közelíthető divatházak termeiben, — a „fél- hivatalosak** a longchampsi versenyeken, ahol már nemcsak mannequinek, de az elő­kelő világ hölgyei is őszi újdonságokat viselnek. A szenzációs bemutatóik sorából természe­tesen a divatszakma egyetlen ága sem akar kimaradni. Például Amtoine mester, az excen­trikus hajkirály, szintén a nagyházak nevűi­vel egyidejűleg rendezte meg bemutatóját, amely Antoine különleges népszerűségére való tekintettel a többi divatesemény róvá- sára az elit közönség nagy részéu kívül a sajtó figyelmét is lekötötte. Mert Antoine nemcsak a szokatlan hajviseletek kigondo­lásában, de a reklámcsinálás terén is — letet. Sok ötletet dolgozott ki, minden modell­je szokatlan és egymástól elütő volt. Hogy a formák sokasságából melyek váltak igazán divatosság az időközben a közönség ízlése döntötte el. Ágnes második kalapbemqtatóján már csak azok a kalap variációk szerepeltek, melyek a koraőszi modellek közül a legtöbb sikert érték el. Az eredmény egészen váratlan. Miig kora­ősszel a lapostetejü, á la bergére filcformák és a festői redőkbe drapirozott reneszánsz barettek voltak túlsúlyban, addig a tovább­fejlődött őszi kalapviselet a koraőszi modellek közül csak a baretteket vette át. Ugylátszik a kissé magasított tetejű formákat bozzáillőbb- nek találták az elnyújtott vonalú őszi ruha- viselethez, mint a lapos tetejű kis kalapokat, mert a kialakult, most már „hivatalosának tekintendő kalapujdonságok mind kicsucsoso­mester. Ügyes ötletekkel alapozta meg hírét. Ma már annyira népszerű, hogy nehezen megközeliitihető és válogatós lehet. Aranyozott szélű meghívóit csak a vezető társasághoz tartozó közönségnek küldi szét. Az egy­szerűbb halandók utólagifcan, az újságok ha­sábjairól tudják meg, hogy a nagy haj művész — vagy ahogy Parisban hivják: „le béllé Antoine** — a sötétvörös vagy a rózsaszínűe- játszó halványszőke hajszín, a mély hullámú vagy csigákba göndörített hajviselet mellett döntő tt-e? Ez ősszél a változatosság kedvéért a rózsaszínbe hajló szőkét nevezte ki divat- kajszinnek és az egészen apró csigákba gön­dörített frizurát a divatos hajviseletnek. A longchampsi versenyeken már több rózsa­színbe játszó szőke fej tűnt fel. A szó szoro­san vett értelmében, mert a furcsa hajszin még az edzett párisiak figyelmét is magára vonta. •. A rózsaszínes, felloknizott hajjal azonban még nincs lezárva az Antoine-féle meglepeté­sek sora! A fodrászkirály rácáfolt minden ed­digi kritikát a és bebizonyította,’ hogy nem annyira excentrikus, mint amilyennek tartják. Mostanáig ugyanis az volt a panasz ellene, hogy a frizura-kreációi soha sincsenek össz­hangban az általános kalapviselettel. Antoine ugylátszik megszívlelte a szemrehányást, mert ez ősszel figyelembe vette a kalap- viselet megváltó'zását is. Madame Ágnes, az ismert párisi kalaptervezőnő már az uj An­toine hajviselet szemelőttartásával készítette el az őszi kalapmodelljeit. Antoine nevezetes bemutatója után közvet­lenül Madame Ágnes is megrendezte a má­sodik őszi kalaprevűjét. Az elsőszámú be­mutatója augusztus elejére esett, mikor Pá­risban, majd a divatos francia tengerpati fürdőhelyeken, ismertette a koraősziltalapvise­kell választanunk a gyümölcsfajták nagy töme­géből, amely területünk talajának, fekvésének legjobban megfelel, hiszen mindegyiknek más és más az igénye. A fák szakszerű ápolása mellett éppen az a fontos, hogy a jól bevált helyi faj­tákra nagyobb gondott fordítsunk. A jól bevált helyi fajták elhanyagolása és a még nem eléggé bevált és kipróbált fajták pártfogását vidékül, kön, amely klimatikus szempontból ahhoz nem j*ó fekvésű, korlátozni kell. Ezer meg ezer fiatal gyümölcsfát ültetünk ki minden évben, de váj­jon hány marad meg közülök, hova lesznek ezek a fácskák? Sajnos, C6ak egy kis töredékük ver dó tetővel készültek, Madame Ágnes is elej­tette a lapos és alacsony tetejű formákat. A modelljei magas tetejüek, akár karimásak, akár karimátlanok, jó darabon látni engedik hátul az apró csigáikba csavart hajat. Ezek szerint a kalapváselet és a homlokból ki­fésült egészen apró loknikiba csavart uj Antoine-hajviselet kellő összhangban van egymással... A tetők magasítása a kalap anyagától és formájától függően alakul. Ágnes az egyszerű, sport vagy délelőtti ensemblehez ülő, karimás filckalapjait középen behajtott, egészen fér­fiasán vasalt tetővel magasítja. A karimát elől féloldalasán a homlokba vasaiban, hátul pedig felhajtva dolgozza. Ugyanezt a formát viszont Rose Descat, aki szintén híresség a kalapkreátorok között, egyenes, négyszögle­tes alakú karimával készíti. A négyszög két- sarka két oldalra a másik kettő pedig előre és hátra esik. Az angolos, férfitetős kalapok díszítéséül a középszélességü rípsz szalagot és a különböző, diszkrét tolltüzékeket hasz­nálják. Annál változatosabbak a franciás filefor- mák. Ez nemcsak a díszítésre, de a imagasitott tetők különbözőségére is értendő. Ágnes modelljei között az egymásba rakott dobozok­hoz hasonló tetjü kalapok mellett levágott végű, cukorsüveghez hasonlóan magasított tetejű formák szerepeltek. A fokozatosan szélesedő bevarrások is a kalaptetők maga- sí fására szolgálnak. Ágnes előszeretettel kom­binálja fényes és fénytelen anyagokat. Az uj őszi kollekciójában ezt gyöngéjét a filc és a fényes selyemibársony összedolgozásával ér­vényesíti, oly módon, hogy a kombinált ka­lapnál a sima filc kalaptetőt, taréijszerüen beráncoilt és rádolgozott bársonyrésszel maga­sítja. Sok karimátlan, kucsmaszerü kalap­gyökeret! Mig nagyobb részük egyszerűen tönkre megy, mert uj. meg nem felelő fajt választottunk. A klíma és talajminőség tehát döntő fontosságú a gyümölcsfák kiválasztására nézve. Ha ebből a fontos tényből indulunk ki, akkor majdnem min­den évben biztos termésre számíthatunk. Asszonyok, leányok, akinek csak alkalma van, használja el az őszt, ültessen gyümölcsfákat. S vegyen ceruzát a kezébe és számítsa ki azt a veszteséget, illetve kárt. melyet tudatlanságával okoz és mélynek megszűntével remény vau arra, hogy a falusi asszonyok, leányok is egy kis pénzt lássanak. modell mutatott be, melyeket bársonyból, szőrmeimitációból vagy rövidszörü valódi prémből készített. Rose Descatnál a visszahajtott karimás és süvegszerüen kicsúcsosodó kalapformák vol­tak a legérdekesebbek, melyeket az eltérés kedvéért nem oldalt, elől vagy hátul, de — a. kalap tetején diszit. A bársony szalagcsokro- kat, sőt a merész .tolltüzékeit a kalap tetejére, azaz a tetőn áttüzve erősíti meg. Susanne Tallbot hü maradt a koraőszi ka­lapdivatban feltűnt strucctollhoz. Kalapjait előszeretettel díszíti sötétszürkére, borvörös- re, zöldre vagy sötétkékre festett strucetollak- kal. Nagyon szép volt egy fekete, celofánnal átszövött bársony estélyitokkja, melyet tel­jesen fejhezsimuló formával készíteti, olymó­don, hogy a szűk sapka a hajtövéig a homlo­kot és hátul majdnem a fej közepéig a frizu­rát födetlenül hagyta. Díszei két oldalt nagy strassz csattokkal megerősített, majdnem vállig lelógó rózsaszínű strucc tollak voltak. Maria Guy kalapkollekeiójábau túlnyomó részben a szőrméből: asztragánból, breit- schwanzból, perzsából és nyírott bárányból készült magastetejü kucsmák és reneszánsz barettek szerepeltek. Blache-nál viszont a barettek vezettek. Schiaparelli kalaposztályá- bau bemutatott modellek közül a csavart jer- seyiből készült sportbarettek és az estélyi kalapok voltak a legszebbek. Az egyszinü, gyönggyel kihimzett, fejhezsimuló formáit elálló, fémbeszövéses fátylakkal díszíti: Ex­centrikus volt egyik estélyi modellje, amely­nél maga a kalap hajionatszerüen fonott bár­sonyból állt. A hiányzó kalaptetőt gyöngyök­kel hímzett háló pótolta. A divat képünk hat újszerű kalap skiccét mutatja. A felsősor balszélső ábrája vörös­barna selyemifi léből dolgozott Descat-modellt mutat, melynél a kicsucsosodáson áttüzött. zöld téli a disz. A második kalap Taíbottól van. Szürke velonr és kék strucotoll disziti. A harmadik fekete asztrachán kucsmát ábrá­zol. Az alsó sor balszélő kalapja borvörös bársony anyagú. Átmenet az orosz kucsma és a barett között. A középső, zöld fílóbő.l ké­szült férfikalaphoz hasonlóan vasalt formát barna hosszú tollak élénkítik. Az utolsó ábra három, egymásbarakott dobozhoz hasonló for­mát mutat. Fekete bársony az anyaga. RADVÁNYI MAGDA. A háziasszony lexikona Gyümölcsöt frissen tarthatunk hónapokig. Egy láda aljára néhány ujjnyi gipszréteget töl­tünk. A gipszre ráhelyezzük az előzőleg papi­rosba göngyölt gyümölcsöket. Ne érjenek egy­máshoz. Ezután ismét gipszréteg következik, majd újra gyümölcs. A legfelső rétegre megint gipsz következik. Ha a ládából gyümölcsöt ve­szünk ki, vigyáznunk kell arra, hogy a benne maradt gyümölcsöt elborítsa a gipszréteg. < * A kávé alját felhasználhatjuk a következő fő­zésnél. Legközelebb a szokott kávémennyiség­nek csak a felét őröljük meg. Ezt a megmaradt kávéaljjal egyesítve a rendes mennyiségű víz­zel forrázzuk le. így még mindig elég erős ma­rad a kávé. * ZSIRFOLTOT A PARKETTÁBÓL minden baj nélkül kivehetünk, -ha még friss a folt. Egy da­rabka fehér itatóst megnedvesitiink benzinnel s ezzel bedörzsöljük. A papírt váltogatni keill. Ré­gibb foltoknál terpentinnel itassuk át a kérdéses helyet. A zsírt most levakarhatjuk. Miután né­hányszor megismételtük az egész eljárást, forró szappanos vizzel megk efélj tik a folt helye körül a padlót, amely most tiszta lesz. * HA A HAL EPÉJE kifakadt a tisztításnál, ak­kor az epe eltávolítása után azonnal tegyük for­ró vízbe a halat és főzzük néhány percig. Ettől elmegy a keserű iz. HÁZI GYÓGYKEZELÉS. A fogfájást azonnal megszünteti a következő olcsó eljárás: öntsünk a tenyerünkbe rumot, szívjuk fel az orrunkon át, majd egy pillanatra fogjuk be az orrunkat. Néha meg kell ismételni. — A falusiak vattába göngyölt fok hagyni adarabkát tesznek a fülükbe azon az ol­dalon, ahol a fájós fog van. — Rögtön megszűnik a fájdalom, ha egy késhegynyi bórsavat meleg vízben feloldunk, s ebből a beteg fogba csepeg­tetünk. — A csaiklás megszűnik, ha gyorsan le­nyelünk egy kanálnyi forró vizet, vagy hirtelen lenyelünk egy kávéskanálnyi porcukrot. — Kö­högés ellen kitűnő szer a hagyma. Vágjunk négy részre egy fej hagymát, pároljuk cukrosvizzel s a levéből kétóránként vegyünk be egy kávéskanál­lal. — Ha megvágjuk a kezünket, szorítsunk a sebre forróvizbe mártott vattát, ez gyorsan meg­szünteti a vérzést. —- A petrezselyem jó hatású a na.pégette bőrre. Tegyünk többször egymásután megmosott petrezselymet a fájdalmas helyekre. — Fejfájással járó vértolulás ellen vegyünk hi­deg lábfürdőket, kerüljük a forró ételt, és a sze­szes italokat. — Ha körmeink nagyon puhák, dörzsöljük be esténként citrommal, ettől kemé­nyebbé válnak.

Next

/
Thumbnails
Contents