Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-27 / 222. (3774.) szám

1935 szeptember 27, péntek. T>RAGAI-A\\O^ARHlRLai> 7 Httfye* idővátkatő Európa nyugati részén heves viharok dúltak s ennek hatása nálunk is érezhető. Csehország magaslati vidékein már havazott is, a hőmér­séklet általában nagyon süllyedt. — Időjóslat: Átmenetileg megnyugvás, az időjárás kissé javul. Nyugaton helyenként éjjeli fagy, nappal azonban felmelegedés várható. — Mikor szerelnek le a tartalékos tisztjelöl­tek? A Poledni List a Sloveneké Národné No- viny nyomán közli, hogy a hadve ze tőség ko­molyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy az 1934 júliusaiban tényleges szo'gálatra bevonult tisztjelöltek neon kétéves szolgálat után, hanem korábban szereljenek le. A Poledrd List értesü­lése szerint a kérdésről érdemleges tárgyalások még nem folytak. — A sofőr ellopta gazdája autóját. Po­zsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Bán Pál akadémiai szobrász följelentést tett a rendőrségen, hogy XII. tipusu S 1564. rend­számú Tatra személyautóját sofőrje, a 19 éves Bán András ellopta és ismeretlen hely­re távozott. A rendőrség a följelentés alap­ján körözőlevelet bocsátott ki a tolvaj sofőr ellen. — Szivenszuría szerelmesét a kikosarazott kérő. Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése: Megdöb­bentő szerelmi dráma történt t^t?naP délután a Poprád melletti Batizfalva községben. Dracska Jó­zsef 22 éves munkás már hosszabb ideije udvarolt a 16 esztendős Miikó Margitnak. A napokban Dracska felkereste a leány szüleit s megkérte Mar­git kezét. A leány száiűei azonban kikosarazták a kérőt. A fiatalember emiatt annyira elkeseredett, hogy többizben meg is fenyegette a leány szüleit, hogy leányukat meg fogja ölni, a szeles fiatalem­ber fenyegetését azonban senki sem vette komo­lyan. Miké Margit tegnap estefelé barátnőivel haza­felé tartott s az utón csatlakozott hozzájuk volt vőlegénye. A fiatalok között rövid szóváltásra ke­rült a sor, majd a legény előrántotta kését és szi­vén,szaurta menyasszonyát. A szerencsétlen leány hangtalanul esett össze s pár pillanat alatt kiszen­vedett. A legény erre fél őrülten rohant végig a fa­lu főuccáján s artikulátlan szavakat kiáltozott. A merényletről hamarosan tudomást szerzett a csend­őrség is és néhány csendőr üldözőbe vette a fau- ban esz1 veszetten rohanó Dracsika Józsefet. A le­gény kőzáporral fogadta üldözőit s a csendőrök csak nagynehezen tudták utolérni. Amikor már el­fogták, még akkor is erősen védekezett és dula­kodni kezdett a csendőrökkel. Vég' l is bilincsekbe verték és úgy kisérték be a popjádi járásbíróság fogházába. — 75.000 kilométer és 3 perc késés. London- j bői jelentik: Anglia leghíresebb expresszvonata, j a ..Repülő skót amely megállás nélkül robog Londonból Edinboroughba, a nyári hónapokban 75.000 kilométernyi utat tett meg és mindössze három percet kéisett. Ezt a késedelmet a pálya­test javítása okozta. xx Mindazon mérgezési esetek leküzdésénél, melyeket romlott ételek okoznak — tehát főleg husmérgezés vagy gombamérgezés előfordulása­kor — a gyorsan ható természetes „Ferenc Jó­zsef” keserüviz azonnali használata rendkívül ! fontos segédeszköz. — Kasszafurók fosztották ki a sopornyai hi­telszövetkezetet. Rimaszombati tudósítónk jelen­ti: Az elmúlt éjjel betörők jártak a sopornyai hitelszövetkezetben, akik megfúrták a páncél- szekrényt és a benne lévő 8.600 korona készpénzt elvitték. A sikerült kasszaíurás tettesei elmene­kültek. A betörést csak reggel fedezték fel, mi­kor a hitelszövetkezet szolgája kinyitotta a he­lyiséget. A csendőrség alapos vizsgálatot indított meg és a tetteseket rádió utján is körözik. — Körülbelül kétezer idegen él Munkácson. Munkácsi tudósítónk jelenti: A munkácsi rend­őrség a napokban zárja le az uj idegen törvény alapján megejtett jelentkezési eljárást. Ez idő­szerűit Munkácson 1950 külföldi és hontalan idegen tartózkodik. A teljes létszám valószínűleg 2100—2200 körül fog mozogni, ami annyit jelent, hogy a külföldiek száma Munkácson nem túlsá­gosan nagy. mert hiszen a városnak 29.000 la­kosa van. Az eddig jelentkezettek közül 1457 rendes útlevéllel rendelkező külföldi állampolgár. Ötvennyolcnak van Nansen-utlevele, 312 pedig hontalan, de munkavállalási engedéllyel rendel­kezik. A jelentkezett hontalanok 10 százaléka már előzőleg kérvényezte az állampolgárságot. A hontalanok 80 százaléka galíciai származású és zsidó vallásu, 18 száz-aléka pedig a régi Magyar- országon született nemzsidó vallásu magyar. Gyermekekkel együtt legfeljebb, ha száz magyar- országi magyar származású hontalan van. Az összeírást és jelentkezést folytató rendőrbiztos­ság megelégedésének adott kifejezést a jelentke­zési kötelezettség lelkiismeretes és pontos telje­sítése fölött és egyben megállapította, hogy Mun­kácson aránylag kevés a hontalanok száma. Ta­gadhatatlan, hogy ebben a körülményben szerep jutott Munkácson a magyarság pártjai és az „ös- lakó“ cimü hetilap működésének, mert a honta­lanság és állampolgárság kérését állandóan fel­színen tartották, Munkácson 1024 óta a belügymi- niszériaiintói 387 nagykorú és családfenntartó férfi kapott állampolgárságot Szörnyű jégverés pusztított Ungvár környékén Még másnap is lapátolni lehetett a jeget az árnyékos helyeken Ungvár, szeptember 26. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Keddre virradó éjjel meglepetésszerűen heves dörgés és villámlás kíséretében óriási vihar vonult végig Ung­vár környékén. A vihart sűrű jégeső követ­te. A jégverés igen nagy kárt okozott egyes helyeken, főleg az érett szőlőben és gyümöl­csösökben. Diómagyságu jég esett oly nagy mennyiségben, hogy még másnap délelőtt is lapátolni lehetett a jeget egyes árnyékosabb helyeken. A jégverésokozta kár egyetlőre föl- fa ecsülhetetlen. Tengeralatti sodronypálya a messinai szorosban A vasúti kocsik a tenger szine alatt húsz méter mély­ségben lebegve teszik meg az utat a két part között Milánó, szeptember vége. Olyan ujrendezerü közlekedési eszközt készülnek most felavatni Olaszországban, a messinai szoros két partja kö­zött, amelynek forradalmi jelentősége le6z a ten­gerszorosok közt létesítendő közlekedési eszkö­zök terén. A találmány egy olasz mérnöké, Curio Paccognini-é, akinek tervével már komolyan fog­lalkozik az olasz kormány, hogy hamarosan meg is valósítsa. A tengerszorosok két partja között a hajózás mint közlekedési eszköz, már régóta nem elégíti ki az igényeket és jóformán minden esztendőben felmerül, illetve vissza-visszatér a terv, hogy pél­dául a calaisi csatorna két partját, Franciaország és Anglia között, alagúttal fogják összekötni, vagy hogy a gibraltári szoros két partja között „legközelebb” már megkezdik az alagút építését. De ezek a tervek már évtizedek óta csak tervek maradnak, amelyek legföljebb az unatkozó mér­nökök képzeletét foglalkoztatják. Megvalósításuk legfőbb akadálya, hogy ezeknek az alagutaknak fúrása sok száz és százmillióba kerülne és még akkor is kétséges lenne, vájjon milyen eredménnyel és meddig tel­jesítenék hivatásukat? Arról nem is szólva, hogy háború esetén, már az első pillanatban, az ellenség pár dinamitpat- rónnal könnyen elvághatná ezt a fontos közleke­dési eret... és tönkre tenné az elképzelhetetlenül 6ok-sok millióba került gigászi munkát. A tengerszorosok két partja közötti közleke­dés problémáját most az olasz feltaláló, ugylát- szik, végleg megoldotta: de ez a megoldás nem alagút, sem pedig hid, hanem vizalatti sodronypálya, amelyen a tengeralatti ,,jármü“ közlekedik. Ez a víz alatt, de nem a tengerfenéken hanem a sodronypályán csüngő jármű nem egyéb, mint lég- és vízmentesen zárt hajótest, amelyet akár a tengeralattjáró hajóhoz, akár a hídépítésnél használt kezónhoz hasonlíthatunk. A sodronypálya vezető- és tartó-drótkötele húsz méter mélységben van a tenger szine alatt: eb­ben a mélységben, egyrészt, nem akadályozza a hajókat az átkelésben, másrészt a viharos tenger hullámai sem okozhatnak már zavarokat a ten­geralatti szállításban és, ami szintén fontos, eb­ben a mélységben a teher súlya is lényegesen csökken és igy kevesebb hajtóerőre van szükség annak szállításánál. A sodronykötelet mindkét parton erős acélépitmények tartják kifüggesztve, a víz szine alatt. Hogy pedig valami rögzítésük is legyen a több kilométernyi hosszúságúkban, minden kétszáz méter távolságban, a tengerfenék­re vasmacskákkal megerősített U6zó bólyák le­eresztett láncai tartják vízszintes vonalban a tenger szine alatt. Maga a teherszállításra szolgáló tengeralatti jármű, amelynek formája úszó to­jás alakú, akárcsak egy tengeralattjáró hajó, annyi vizet vesz fel tartályaiba, amennyire szük­sége van, az átszállítandó teher súlya szerint, hogy a megfelelő mélységben haladhasson. Ha­ladni pedig saját motorjainak erejével halad, amelyek az uszótestben vannak elhelyezve. Nagy­ságra akkora is lehet, hogy akár több vasúti ko­csi is elférhet benne, vagy akár egyedül sze­mélyszállításra épített vizalatti sodronypályako- csi is lehet, kényelmes #ülésekkel, kis kávéházzal, melyben frissítőket, sziverősitőket fogyaszthat­nak a jövő tengeralatti utasai. Elindulás előtt, az állomáson, amely mélyített medence, mint a hajóépítő dokkok medencéje, a lég- és vízmentesen zárt sodronypálya kocsi fölé vizet bocsátanak és azután kinyitják a vasbeton­medence kapuit: az első pár méternyi utat még síneken teszi meg a furcsa, vizalatti alkotmány, aztán pedig már csak a sodronypálya kerekeiről lecsüngő drótkötele­ken lebeg a tengerfenék és a viz szine között, amíg csak meg nem érkezik a túlsó part vasbe­ton medencéjébe. Ezt aztán lezárják, hogy a jár­mű ismét a viz felszínére jusson, azáltal, hogy a tartályokból a vizet, kiszivattyúzzák, vagy pe­dig a medencéből eresszék ki a vizet. Innen az­tán hatalmas forgólapokon, aminőkön a mozdo­nyokat fordítják meg, ismét rendes vasuti sínek­re kerülhetnek áz acélbuTkai'kból kiszabadult vas­úti kocsik és folytathatják utjuk-at... a száraz­földön. Az olasz kormány, amely minden ujitás barát­ja, nagy érdeklődéssel fogadta a tengerszorosok közötti újfajta közlekedés problémáját megoldó tervet. Ennek megvalósítása már a legközelebbi jövő kérdése, annál is inkább, mert költségei aránylag jelentéktelenek. Ide nem kellenek esz­tendőket igénylő előmunkálatok, száz és százmil- Jiók az alagút fúrására, mert a részletes költség­tervek szerint is összesen mintegy huszonötmillió Urába és pár heti munkába kerül csak a tengeralatti sodrony­pálya megépítése a messinai szorosban. Könnyen lehetséges tehát, hogy a jövő esztendő­ben mindazok, akik vonaton mennek Szicíliába, Reggio Calabria és Messina között, a régi komp­hajók helyett ezen az uj tengeralatti sodronypá­lyán teszik meg az utat, húsz méter mélységben a tenger szine alatt, anélkül, hogy vasuti ko­csijukat el kellene hagvniok. — Egy ismert sátoraljaújhelyi ügyvéd hirte­len halála. A magyarországi Sátoraljaújhelyről jelentik: Tegnap délelőtt Sátoraljaújhelyen a Ka­zinczy uccában összeesett és meghalt dr. Es- mann János ügyvéd, újságíró, a Lónyay-urada- lom jogtanácsosa. Az ügyvéd, aki 58 éves volt, a megyei közéletben nagy szerepet játszott. Ha­lála egész Zemplénben mély részvétet keltett. — Halálos munkásszerencsétlenség a Vág szabályozásánál. Zsolnai tudósitónk jelenti: A Vág folyó szabály ozásánál Trencsénkutas köz­ség mellett az egyik dolgozó munkásra rázuhant egy hatlmas kő, amely a szerencsétlen embert besodorta/ a Vágba. A munkás, aki nyilván el­vesztette eszméletét, elmerült a vízben és noha azonnal segítségére siettek, nem tudták kimen­teni. Holttestét csak hosszas keresés után talál­ták meg. *' — A csehszlovák konzervgyárak nem szállíta­nak Olaszországnak. Az utóbbi időben olyan fai­rek jelentek meg a sajtóban, hogy Olaszország nagy rendeléseket tett a csehszl. húskonzerv- gyáraknál. Mint a Geskié Slovo estilapja jelenti, a rendelések megfeneklettek, mert az olaszok hitelre akartak vásárolni, mig a csehszlovák ipari körök készpénzt kívántak. Óvatosságuk oka az hogy az olasz valuta hanyatlásától tar­tanak. Emiatt a csehszlovákiai szén szállításá­ra vonatkozó tárgyalásokban is nehézségek tá­madtak. — Iskolasegélyek a beregszászi járásban. Be­regszászi tudósítónk jelenti: A beregszászi járás választmánya a napokban tartott ülésén foglal­kozott a járásbeli felekezeti iskolák segély iránti kérelmeivel és a kisbégányi, nagyberegi, aszté- lyi, kigyósi, beregdédai, nagyborzsovai, csonka- papi és a balazséri református, valamint a bereg­szászi görögkatolikus iskolák javítási költségei­hez 1000—1000 koronával járult hozzá. — A bíróságon lopott fegyvert a szabadult fegyenc. Zsolnai tudósitónk jelenti: A rózsa­hegyi kerületi bíróság fogházából e napokban szabadult Harbut Pál rabocsai Lakos, aki nyolc hónapi börtönbüntetését töltötte ki. A szaba­dult fegyenc rögtön másnap betört a kerületi bíróság épületébe és a biinjelkamrából egy re­volvert lopott el. A csendőrség hamarosan kézrekeritette e igy Harbut Pál visszakerül régi „la!kóíhelyéh-re. — Gyermekek játszanak a fegyverrel. Nyitrai munkatársunk jelenti: A közeli Kisbáb község­ben Hranács Ferenc 13 éves kisfiú meglkeritette édesapja fegyverét és katonásdit játszott vele. A fegyvert ráfogta Mária nevű 11 éves húgára és megrántotta a ravaszt. A fegyver elsült, a lö­vedék a kislány koponyájába fúródott, de az agyat nem sértette meg. A gyermeket életveszé­lyes sérülésekkel szállították be a kórházba, ahol műtétet végeztek rajta. Remélik, hogy megment- hetük az életnek. Eljárás indult a szülök ellen gondatlanság dánén. Malmi P Az új Jpr „Fekete F@j“ védjegyű „SZAPPMESITES“ sampon "50 ** propagandaáron kipróbálható! Ez az eredeti propagandacsoma­golás mindazon üzletekben kapha­tó, melyeknek kirakatában zöld­sárga plakát van. A fenti áron csak korlátolt mennyiségben árusítják — ezért siessünk beszerezni! eláeudtás pénteken, vzepte*n(>ec Z?-én kezdődik. He mdassm ei m atkdm&t! (Rendes ára 2’— Ke) A „Fekete Fej" védjegyű „SZSPPlfÖffi“ sampon csodálatos fényt kölcsö­nöz a hajnak, mert nem marad utána szürke lerakódás (mészszap- pan). A haj nem lesz utána durva és petyhüdt, hanem sima, ruganyos és egészséges marad. Kétféle „Fekete Fej“ védjegyű „szAPPJHmr sampon kapható: speciálisan szőke hajra, speciálisan fekete hajra.

Next

/
Thumbnails
Contents