Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-27 / 222. (3774.) szám
Ötös bizottság után tizen A genfi tanács megkezdte döntő tanácskozását A 15. cikkely alarán foslalkosik ai olasz-abeitziii konflikfat- sai - A csütörtöki Sis - Edén éles olaszeilenes nyilatkozata . Alolsl nem vett részt a tanácsülésen Genf, szeptember 26. A népszövetségi tanács csütörtök délelőtt fél tizenegy órakor összeült, hogy foglalkozzék az olasz—ahesszi- niai konfliktus elintézésére kiküldött ötös bizottság jelentésével. Általános feltűnést keltett, hogy Olaszország képviselője nem jelent meg a tanácsülésen. A nyilvános ülés előtt az afrikai konfliktusban nem érdekelt tanácstagok bizalmas megbeszélést tartottak s ezen az ülésen megjelent néhány percre Aloisi báró olasz főmeg'bizott is s bejelentette, hogy a nyilvános ülésre nem jön el. Olaszországon kívül valamennyi tanácshatalmat a fődelegátusok képviselték, igy Laval, Edén, Litvinov, Beck, Titulescu, Áras, stb. Az ülés azzal kezdődött, hogy Guynazu argentínai elnök fölszólította Abesszínia képviselőjét, hogy foglaljon helyet a tanács- asztalnál. Amikor ez megtörtént, Madariaga spanyol delegátus, az ötös bizottság elnöke fölolvasta az ötös bizottság megjegyzéseit az olasz in- j ditványokrá. E megjegyzéseket már szerdán' A tanácstagok erélyt követelek Mielőtt Louis Guynazu javaslatait megtette, Havariate abessziniai delegátus néhány szóval bejelentette, hogy Abesszínia a tanács indítványait köszönettel el fogja fogadni. Guynazu indítványainak megtétele előtt leszögezte, hogy az eddigi tárgyalások erednyilvánosságra hozták. Ezután az ugyancsak ismeretes jelentést olvasta föl Madariaga, azaz vázolta az ötös bizottság fáradozásait az olasz—abessziniai konfliktus megoldása érdekében és egyúttal azokat a javaslatokat, amelyekkel a nemzetközi segélynyújtás alapján rendezni akarták az abessziniai problémát. A jelentés é? ■& többi hozzá csatolt okirat fölolvasása után Guynazu tanácselnök azt javasolta a tanács tagjainak, hogy a tanács valamennyi tagjából uj bizottság alkittassék, amelybe nem választják be Abesszínia és Olaszország képviselőit. Az uj tizenhármas tanácsnak feladata az lesz, hogy az olasz— abessziniai konfliktussal a népszövetségi alkotmány 15. cikkelye értelmében foglalkozzék és jelentést fogalmazzon meg, amelyet a tanács elé terjeszt. Guynazu továbbá azt javasolta, hogy a népszövetségi tanács ülésszakát hivatalosan ne fejezze be, hanem állandóan készenlétben álljon az esetleg fölmerülő nehézségek elintézésére. A tanácselnök javaslatait a tanács egyhangúan elfogadta és a tizenhármas bizottság azonnal összeült. ménytelenül végződtek és nem hozták meg a kívánt kibontakozást. Ennek ellenére folytatni kell a kísérleteket a béke megmentésére. Annakidején a 15. cikkely igénybevételét elhalasztották, de szeptember 24. óta a cikkely alkalmazása aktuálissá vált. Ezután AZ ERMINDSZENTI SZOBOR Föl-földobott kő, földrehullva, Kicsi országom újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba Szédül, elbusong és lehull a porba, Amelyből vétetett. (*) Sorsának titkát és értelmét ostromló költő talán soha igazabban nem talált rá az „ősi okra és miértre", mint ebben a versében Ady Endre, aki a századeleji Magyar- ország és Európa zűrzavarából, párisi és budapesti szállodák és korcsmák magánya után minduntalan visszatért az érmindszenti kúriába; ezerszer tagadta meg az Ért és ezerszer ostromolta meg az Óceánt s az Óceán baljós, sötét viharzásaiból mindig az Ér partjára, az oltalmazó anyaföldhöz menekült vissza. Az első igazán európai hangú és forradalmian európai költő volt Ady Endre, aki a magyar irodalomban a nálunk annyira szokatlan metaforás formát robbantotta be, s annyira egyedülvalóan maradt meg e forma mesterének, hogy alig akadt követője máig is, s aki akadt, sután inkább csak mimelte, mint valóban újra megélte Ady vízióit és tömör szóképeit. De mégis Idegenül élt Európában, sőt érmelléki hazáján kívül mindenütt: Nagyváradon, Debrecenben, Budapesten, ahova sorsa elvetette. Otthont se tudott teremteni magának sehol, már országos nevű költő volt s vezére egy erős és mélyen a magyar lélekben szántó szellemi mozgalomnak, amikor még mindig szállodák és szanatóriumok adtak neki szállást, s csak élete legvégén volt rendes főbérleti szállása Budapesten. Ez a lakás is inkább az ifjú hitves, a lelkes és élelmes Csinszka otthona volt, mint a halálosan beteg, már önmagával tehetetlen költőé. Akinek élete végéig egyetlen sorstól való otthona volt: az érmindszenti kúria, amely bizony csak sokkal később változott igazi nemes ember portájává. Mert amikor Ady Endre benne meglátta az Isten napvilágát, amolyan zsupfedeles, földes palló- ju paraszti viskó volt, mint amilyenben e legmagyarabb magyarság, elkoldusodott fertálymágnás rend fiai általában megszülettek. Ady Endre, ez az európai költő — akinek különös búgó hangján először fölriadtak, majd megdühödtek, később azonban fájdalmas gyönyörűséggel elandalodtak a magyar irodalom hivatalos és nemhivatalos művelői — mindvégig, megfelebbezhetetle- nül érmelléki, szilágysági magyar volt. Fia annak az Isten háta mögött, vigasztalan és dacos ^hagyottságban vegetáló világnak, amely Erdély kapujában csöndes, lomha, majdnem ázsiai mélabuban terjengett. Ezen a földön egyetlen vicinális vonat döcögött végig, mert se gazdasági, se sztratégiai, se más oka nem volt, hogy fővonalat vezessenek erre, amely a világ távoli robajával fölverje a mély télben alvó falvakat. S ez volt az a vicinális vonat, melynek monoton zörgése belemuzsikálta Ady fülébe a „téli Magyarország" felejthetetlen, váteszi sorait s ez volt az a vonal, amelyen annyiszor vé- gigbumiizva meglátta, megélte és világgá sikoltotta a magyarság tragédiáját a költő. Ez a mellékvonal, — melyen Ady szilágysági alyafia és életirója szerint a háború- előtti Magyarország legtarkább vonata futott át, bőrgatyás szlovák mezei munkásokkal, hal inát ruszin fa döntőkkel, bocskoros románokkal, cifraszürös magyar parasztokkal, bőrkabátos zsentrikkel, városias kereskedelmi utazókkal, nagyszakállu pájeszes zsidókkal telezsúfolva, — szimbolikusan hordta, vonszolta maga után az egész magyar életet, minden gondjával, próblémájá- val és végzetével együtt. Ezen a mellékvonalon közlekedett a párisi, budapesti irodalmi és politikái csaták zajából hazatérő költő és ezen a mellékvonalon utazott vele együtt a Végzet. Ennek az elfeledett, eltemetett magyar világnak két nagy élménye volt a történelemből; — az egyiket a nagykárolyi kastély ablakaiból jóllátható majtényi sik ébresztette föl, a másikat pedig a kálvinista Zilah főterén álló Wesselényi-szobor. Az egyik a bukás, a másik a magáraeszmélés intelme volt. A jobbágyszabaditó Wesselényi maradt meg azután egészen Ady koráig ennek a szilágysági magyar világnak vezérlő szelleme, — innen, ebből az Isten háta mögé rejtőzött és hallgatag bubán tengődd világból hajtott ki annak a sajátosan magyar szocializmusnak szelleme, amelynek Ady is szószólója volt s amelynek éppen ma, a magyarországi reformnemzedék soraiban akadtak harcos és bátor zászlóvivői, de amelynek éppen a kisebbségi magyarság soraiban — Erdélyben is, nálunk is, de a vajdasági ifjak között is — értői és lelkes hitvallói vannak. Nem véletlen, hanem a végzet legfelsőbb rendelése, hogy Ady Endre első szobrát szülőföldjén, az érmelléki kis, még vicinális állomástól .is mérföldnyi messzeségben fekvő faluban állították föl kegyeletes magyar kezek. Nem véletlen, hogy Budapesten csak síremléke van, — igaz, Csorba Géza gyönyörű alkotása, — és kávéházi emléktáblája, — igaz, Bokros Dezső remekműve. De szobra — nem alkalmat s nem kikerülhetetlen végzetet, hanem magát a költőt, az egész Ady-forradalmiságot jelképező szobra — ott áll és fogadja az Idő üzeneteit, ahol a költő leginkább otthon volt, ahonnan sokjavasolta a tizenhármas bizottsággá való átalakulást és a záró jelentés megszövegezésének megkezdését. Edén, Anglia delegátusa rövid beszédében ugyancsak sajnálattal állapította meg, hogy a megoldást nem sikerült elérni. Az angol kormány már tudatta az illetékesekkel, hogy az afrikai konfliktus elintézéséből a népszövetséget semmiesetre sem szabad kizárni. Az angol kormány még mindig hasonló véleményen van és meggyőződése szerint további időveszteség nélkül a népszövetségi alkotmány 15. cikkelyének 4. bekezdés© alapján kell eljárni, ami természetesen nem zárja ki, hogy a további munka folyamán sikerül megtalálni a békés megoldást. A békéltető akció kizárólag a népszövetségi paktum keretén belül folytatható le. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a békét mindenáron meg kell őrizni. Az angol kormány követni fogja eddigi politikáját, amelynek alapelvei általában ismeretesek. Edén után Laval beszélt, aki röviden vázolta a helyzetet és többször hangsúlyozta, hogy a brit delegátus véleményével minden tekintetben egyetért. Azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy a legmesszebbmenő előzékenységet kell mutatni az érdekelt felekkel szemben. A vitában Litvinov orosz népbiztos is részt vett, aki kijelentette, hogy a beszédek és nyilatkozatok ideje elmúlt. Az orosz kormány többször leszögezte álláspontját és kitart eddig politikája mellett. Munch dán külügyminiszter kifejezte sajnálkozását a békéltető szór elmenekült, de ahonnan soha elszakadni nem tudott s ahova a világ fergeteges vihara elől is minduntalan visszamenekült. A legnemesebb, legemberibb értelemben vett patriotizmus szimbóluma az, hogy Érmind- szenten szobrot kapott, a kis, világtól elhagyott faluban, amelynek még ma sincs egészen ezer lakosa s ezek között is több a román, mint a magyar. Egy kis faluban, amely az Alföld Erdély történelmi érintkezési vonalának egyik félreeső pontján fekszik s ma sincs több beleszólása a nagyvilág dolgainak alakulásába, mint volt akkor, amikor a múlt század utolsó negyedében a költő megpillantotta falai között a napvilágot. De amely ime létezésével mégiscsak részesévé, sőt sorsfordítójává vált a világnak, Mert az, hogy Ady Endre érmelléki magyar volt, legalább annyira belemuzsikál költész tébe, mint párisi és budapesti víziói és bajvivásai, — sőt sokkal mélyebbről, sokkal sorstelje- sebben... Ma^^ermekmelléklet XIV. évf. 222 (3774) szám * Péntek • 1935 szeptember 27 Előfizetési ári évente 300 félévre 150, negyed- ^ ^ Szerkesztőség; Prágai!, Panská évre 76, havonta 26 Ki. külföldre évente 450, Szl0V6TlSzkÓÍ és rUSZUlSzkÖl mGLPUCirság allcel2, U. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • . ° Prága II., Panská ullce 12, 1IL emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON. 303-11 • • Igyál szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Kf» 8ŰRQÖN VCIM HÍRLAP. PRflHR
