Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-24 / 219. (3771.) szám
1935 szeptember 24, kedd. EngliS szerint minden rossznak az arany az oka Nyomor a bőségben Prága, szeptember 03. Engtié professzor, a oseih- ezlovák Nemzeti Bank kormányzója „Nyomor a bőségbe n“ cjimü cikksorozatának legújabb cikkében az arany értékgyarapodásával, minit az árucsere terén világszerte észlelhető zavarok okával foglalkozik. Az árucsere zavarának első és főoka az arany értékgyarapodása volt _írja Englié — e ez a tény lehetővé teszi a vilá gválságot kieérő valamennyi tünet egységes magyarázatát. Ezt bizonyítja az a tény, hogy nem csökkentek az árak ama államok területén, amelyek a válság kezdetén feladták az aranyva- lutát és nem hígították pénzüket (Anglia), noha az árak csökkenésének be kellett volna következnie, ha a világválság oka a tulprodukcló lett volna. Az árak nem is emelkedtek, ámbár aranyért papír- valutában egyre növekvő ázsiójn árét fizettek. Az aranyvalutáihoz ragaszkodó államokban az arany értékgyarapodása (defláció alakjában) nyomást gyakorol az árakra. Ezek az államok ,.a külföld versenyé11 ellen a vámok felemelésével és behozatalai kontingensekkel védekeznek, ezek az intézkedések azonban fékezik a nemzetközi árucserét; az aranyvalutáju külföldi államokkal! szemben eladósodott államok fizetési nehézségekbe kerülnek és önkéntes vagy kényszerkliring utján úgy rendezkednek be, hogy csak annyit fizetnek, ameny- nyire fedezet van. Az aranyvalutájn államokban a defláció válságot idéz elő a termelésben, megingatja a vállalatck rentabilitását, pénzügyi, hitelügyi válságot okoz és maga után vonja az állam pénzügyi krízisét. A nem aranyvalutáju állam főképpen a nemzetközi csereforgalom üzemzavara miatt szenved. A külföldi verseny nyomása nem egyéb, mint az arany értékgyarapodása s amint ez a tény tudatossá válik, rájönnek arra is, hogy az arany- valntájn és a ném aranyvalutáju államok árszínvonala közötti diszparitás vagy deflációval* — a gazdasági számok egész rendszerének erőszakos leszállításával — vagy devalvációval — a valutaegység aranytartalmának csökkentésével — küszöbölhető ki. Valamennyi aranyvalutáju állam első intézkedése a defláció, a deflációs folyamat azonban merev gazdasági számokba ütközik, erre megáll és az állam az önellátás politikájába kényszerül. Egyes államok a gyökeres defláció mellett kötik le magukat (Franciaország), mások viszont a deflációs folyamatot a valuta devalvációjával helyettesítik; mégpedig olyképpen, hogy nem szüntetik meg a valutának az aranyhoz való kapcsolatát. Egyes államok a, jdievalvációt -oly mértékben hajtják végre, amely csak ahhoz elegendő, hogy megkímélje őket a további deflációtól és megszünteti az áraik, valamint a szabad világszinvonal árai közötti diiszparítást; más államok viszont be akarják hozni, amit a deflációval vesztettek és valutájukat az előbbi méretnél nagyobb mértékben devalválják. Az aranyai termelő államok kiváló konjunktúrát élveznek. Az üiemenkíyül helyezett aranybányákban ismét felveszik az üzemet. Mindazok a tünetek, amelyeknek az utóbbi években tanúi voltunk, csak az arany értékgyarapo^ dása és nem más az oka. Az arany értékgyarapodása strukturálisan is hat. és a gazdasági életben organizációs változásokat okoz. A nemzetközi osereforgalom lefékezése strukturális változásokat idéz elő. A kivitel csökkenése az államot önellátásra kényszeríti; az autarkia pedig annak a termelési ágnak használ, amely befelé tud intenzívvé lenni, tehát mezőgazdasági államban a gyáriparnak és ipari államban a mezőgazdaságnak. Az ínség-és az üzemzavar az állam gazdasági téren történő organizációs beavatkozását hozza magával, vagyis irányított gazdaságot von maga után. A válság eme alapvető okához egyes államokban különleges okok járulnak: Amerikában a gabona tulp redukciója s Csehszlovákiában az építési tevékenység válsága. (A mezőgazdasági politika revízióját követeli a gyáripar.) A morvaországi gyáriparosok körében mozgalom indult meg aziránt, hogy a kormány vesse revízió alá az eddigi mezőgazdasági politikáját. A mozgalom kezdeményezői azt kívánják, hogy a mezőgazdaság és a gyáripar ellentétes érdekeit a kormány az eddigiektől eltérő módszerekkel hozza közös nevezőre. (Kiegyenlítő intézetet kapnak a német hitel- szövetkezetek.) A pénzügyminiszter a pénztes- tiület véleményezése alapján azzal az inditványnyal járul a minisztertanács elé, hogy a kormány „Verband deutsdher Kreditgenoseemschaften'4 címmel kiegyenlítő intézetet engedélyezzen a* német hitelszövetkezetek, részére. Az uj szövetkezeti központ betéteket, pénztári utalványokat és folyószámlaibetéteket csak a prágai ,^.llge- meiner Verbamd dér deutsohen ETwenbs- und W ir tetthaftsgenoe&enscihaf ten“ és az ajuseigi „Revisionsverband dér deutschen Erwerbs- und Wirtedhaftsgenoese nsohaften‘‘ köbeiében tömörült pénzintézetektől lesz jogosult eiMogadni, Az osztrák-csehszlovák tárgyalások Prága, szeptember 23. A nyári szünet után e hó 16-ám újra összeültek Ausztria és Csehszlovákia kereskedelmi delegációi, hogy az immár két és egynegyed éve húzódó tárgyalásokat folytassák, de a tárgyalások ezúttal csak egy hétig tartottak és a két állam delegációi megint eredmény nélkül búcsúztak egymástól. A nóta változatlanul a régi. Ausztria a kereskedelmi forgalom passzívumára hivatkozik és ennek kiegyenlítését kívánja. Az elmúlt éviben a kereskedelmi forgalom mérlege Csehszlovákia javára 444 millió korona aktívummal zárult és ez év első nyolc hónapjában Csehszlovákia aktívuma 265 millió koronát tett ki. Ausztria a kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozása, illetőleg Csehszlovákiába irányuló kivitelének emelése céljából vámköveteléseket támaszt, jobban mondva a legtöbb áru vámjából preferenciába visszatéri lést követel Csehszlovákiától. Ausztria álláspontjával szemben Csehszlovákia a fizetési mérlegre hivatkozik és azt bizonyítja, hogy a fizetési mérleg viszont Osehsizlovákiára nézve passzív. Tény, hogy a Csehszlovák Nemzeti Bank a folyó nyáron is az ausztriai nyaralók részére 100 millió koronát bocsátott rendelkezésre és ugyancsak 100 millió koronát kitesz az az összeg, amelyet a fürdőzök az engedélyezett ezer korona zsebpénz alakjában magukkal vittek. A csehszlovák delegáció változatlanul védi ama álláspontját, hogy a kereskedelmi és fizetési mérleg passzívumai kiegyenlítik egymást, úgy hogy Ausztria követelései nem helytállók. E két ellenkező álláspontot immár harmadik éve húzódó tanácskozások képtelenek összeegyeztetni. Közben az Ausztria és Csehszlovákia közötti kereskedelmi forgalom mindegyre kisebb lesz és ma már mélyponton mozog. Csehszlovákia kivitele Ausztriába 1930-ban 2439 millió volt és 1934- ben csak 796 millió koronát tett ki, azaz egyharmadára csökkent. A behozatal Ausztriából 1930- ban 1210 millió értékű volt, amellyel szemben 1934-ben csak 394 millió koronát tett ki. Eme számok ismerete fényt vet a munkanélküliség emelkedésének, az adó, vám, szállítási, stb. bevételek ősök kenésének okára. Minden biá'ba. A tárgyaló felek kitartanak megmerevedett kereskedelempoli’ikaí és valutavédeími álláspontjuk mellett s nincsenek tekintettel arra, hogy a gazdasági élet lassan tönkremegy. A most lefolyt tárgyalás ugyancsak a fizetési mérleg vizsgálatával kezdődött, amelyhez a csehszlovák delegáció bő anyagot szolgáltatott, de az egyes tételek részletes megbeszélésére nem kerülhetett sor, mert az Osztrák Nemzeti bank képviselője el sem jött a tárgyalásra. így a tárgyalás ismét rátért az osztrák kivánsági jegyzék tárgyaláisára s folytatták ott, ahol a nyári szünet előtt elhagyták. Illetőleg csak folytatták volna, mert az egy-, heti idő kevés volt ahhoz, hogy a résziletekbe belemerülhettek volna. (Újból megalakul a cukorkartel.) % cukorkar tel újbóli megalakítása érdekében megkezdték az előkészítő tárgyalásokat. A tanácskozások a cukoripar egyes csoportjai között folynak. (Görög dohányt vásárol a csehszlovák dohányjövedék.) A csehszlovák dohányjö- vedék igazgatósága elhatározta, hogy ebben az esztendőben 1 millió korona értékű görögországi dohányt vásárol. A dohányjövedék 1934. évi termésű dohányra kért ajánlatot a görög exportőröktől s a dohányt a közvetítők kikapcsolásával közvetlenül az eladóktól vásárolja. (Az olajpogácsa és a dara ára.) A hivatalos lap holnapi száma a földművelési miniszter rendeletéit közli a belföldi és a külföldi eredetű olajpogácsa és dara áráról. A miniszteri rendeletek az olajpogácsa és a dara árát az 1935/36. gazdasági év egész tartamára meghatározzák. (Uj részvénytársaság.) A belügyminisztérium a ,,Manderla Rudolf Rt.“ pozsonyi cég alapszabályait jóváhagyta. A vállalat alaptőkéje 1 millió korona és 2000 darab 500 koronás névértékű részvényből tevődik össze. Az uj részvénytársaság húsfeldolgozással, huskonzarv- készitéssel és hasonló üzleti tevékenységgel fog foglalkozni. Alapitói Manderl Rudolf, Schimidt Antal é6 Hotfner Miksa pozsonyi lakosok. — Pozsonyban továbbá „Zelehos Rt.“ céggel mezőgazdasági és erdészeti részvény- társaság alakult 0.5 millió korona alaptőkével. Az alaptőke 1000 darab 500 korona névértékű részvényből áll. ÉRTÉKTŐZSDE Prága szilárd Prága, szeptember 23. (Pragoradiio.) A tőzedekő- zönség érdeklődésének előterében Malypetr miniszterelnök nyilatkozaté és a külpolitikai helyzet áll. A tőzsde megnyugvással vette tudomásul, hogy a miniszterelnök nyilatkozata szerint a kormány gondoskodik a csehszlovák korona stabilitásának biztosításáról. A külpolitikai helyzet kérdésében a közönség azt hiszi, hogy ez olasz-abessziniai viszály Olaszország hajhatetlansága ellenére nem fog háborúhoz vezetni. A kontremin fedező vásár- láeai következtében miár a tőzsdéidéi elején szilárd irányzat jött létre és a szilárd irányzat zárlatig tartott. A forgalom nagyobb méreteket nem öltött. Csehszlovák Nemzeti Bank 19, Bánya és Kohó 50, Brosdhe 10, Cseh Kereskedelmi 10, Cseh OukoT 5, Cseh-Morva Gépgyár 30,’ Dux-Bodembachi 10, Hellmann 5, Heinricfhsthali Papír 8, Königshofi Cement 19, Schönprieseni 2, Kfiíik 5, Rézmüvek 5, 0 lile soha ui 4, Podoli Cement 5, Poldi 10, Prágai Vas 17, Ringhoffer 8, Se Ilié r 15, Északi Vasút 25, régi Északi Vasút 20, uj Északi Vasút 15, Észak- oseh Szén 20, Schoeller 2, Csehszlovák Solo 5, Amséig! Vegyi 8, Aussigi Finomító 15, Walter 18, Nyu- gatcseh Szén 6 és Skoda 14 koronával javult. A szilárd irányzattal ellentétben pozsonyi Kábel 13 és Tejipar 60 koronával gyöngült. , A beruházási értékek piacán élénk forgalom mellett szintén szilárd irányzat jött létre s több államérték árfolyama 5 fillérrel javult. A nemhivatalos kulisz üzlettelen. Az egzótapiac beruházási értékei közül a frankra szóló Skoda-oblLgáoió árfolyama 5 koronával emelkedett. A bankrészvények magánforgalmú árfolyama nem változott. A pénzpiac helyzete ugyancsak változatlan. BUDAPEST INGADOZÓ Budapest, szeptember 23. Az értéktőzsde mai forgalma nyugodt' hangulatiban kezdődött. A tőzsdeidő elején jól tartott irányzat vált észlelhetővé. Magyar Általános Szén. Fegyvergyár és Magyar Cukor árfolyama jelentősen emelkedett. A tőzsde- idő későbbi folyamán különböző külföldi tőzsdékről idegesítő hírek érkeztek, mire a tőzsdeközönség tartózkodó magatartást tanúsított. Ezzel egy'dejü- en aránylag nagyobb mennyiségű áru került p'ac- ra, mire az irányzat ellanyhult. A forgalom gyönge záróirányzat mellett ért véget, csupán Fegyver- gyár és Auer-Izzó árfolyama tarthatta meg kezdeti árfolyamnyereségének egy részét. A szilárd- kamatozású értékek piacán tartott alapirányzat mellett nyugodt forgalom bonyolódott le. BÉCS BARÁTSÁGOS BécS, szeptember 23. Barátságos irányzat és nyugodt hangulat jellemezte az értéktőzsde mai forgalmát. Legnagyobb mértékben a beruházási értékek árfolyama emelkedett. A kuliezban nyugodt hangulat és lanyha irányzat jött létre. A tőzsdeidő későbbi folyamán az irányzat elvesztette egységes jellégét. Zárlat előtt ismét barátságos irányzat vált - észlelhetővé. BERLIN NEM EGYSÉGES Berlin, szeptember 23. Az értéktőzsde mai forgalmát egységes irányzat híján bonyolította le. A tözsde'közönség a külpolitikai helyzet bizonytalansága következtében tartózkodó magatartásit tanúsít. A forgalomba került értékek többsége 2 százalékig terjedő árfolyamveszteéget mutat, ezzel szemben szórványosan 3.25 százalékig menő árfolyamja vul ás ok is észlelhetők. Arijiozs de Csöndes a pozsonyi terménytőzsde .■ Pozsony, szeptember 23. (Pragoradio.) A mai terménytőzsdén mérsékelt forgalom és nyugodt irányzat mellett a tengeri ára megszilárdult. A következő árakat jegyezték: Dunaj tengeri azonnali szállításra ab uszály Pozsony—Komárom 63—64, dunai tengeri októberi szállításra ab uszály Pozsony—Komárom 62—63, dunai tengeri elvámolva és megadózva ab vagon Pozsony—Komárom 129—130, Viktória-borsó 160—170, borsó- vetőmag 145—155, zöldborsó 138—140, kék mák 470—500, biborheremag 200—250, fehér lóhere 500—600, ispargéta 120—145, speciális buzasü tőliszt 280—330, búzadara 260—270, búzaliszt OHH és OH 250—260, búzaliszt nullás 245—255, búzaliszt 1. 230—240, búzaliszt 2. 220—230, búzaliszt 4. 215—225, búzaliszt 4 a 200—210, Búzaliszt 5. 185—195, búzaliszt 6. 170—180, búzaliszt 7. 150—155, búzaliszt 7 'A 130—135, 65 százalékos rozsliszt 193—197, 70 százalékos rozsliszt 188—192, arakánrizs 176—180, olasz glacérlzs 230—235, burmarizs II. 160—166, buzakorpa pozsonyi paritásban 83—88, rozskorpa pozsonyi paritásban 81—86, buzatakannányüszt 95—100, rozstakarmányliszt 92—95, délszláv sertészsír 1110—1130, magyar sertészsír 1110—1130, amerikai sertészsír 1110 —1130, Holland és dán sertészsír 1085—1110, magyar hátiszalonna 990—1120, szárított répaszelet 84, rotmán bab 92—93 korona. + Tartott a prágai cukorpiac. A mai prágai cukorpiacon tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Nyerscukor októberi szállításra ab Ariséig loko 47.75—48425 korona, 1 11 Sok nő ajkáról hangzik el a sóhaj bámulattal é* “•‘gységg61 vegyest. Használati utasítás: Esténként mossa arcét a LET0N szappan krém- szarü habjávél. E gyengéden ható krémes habot hagyja arcén néhány másodpercig. Utána üblltsa la bü melegvízzel, majd közvetlenül hidegvízzel. Ez az egész! Másnap reggel friss, bársonyosan üde arc fogja a tükörben mosolyogva üdvözölni. Ara Ke 6.FBIerakat: D. Engel Bratislava, Venturské 12 és Masarykovo 6 + Húspiac. A mai prágai húspiacon közepes forgalom mellett a következő árakat érték el: birka 6—9.50, vidéken vágott belföldi borjú 7—8, gyöngéminöségü áru 5.50—6.50, Prágában vágott belföldi borjú 7—8.50, vidéken vágott belföldi sertés 10.75—11.30, gyön- geminőségü áru 10—10.50, Prágában vágott belföldi sertés 11.50—11.90, román hízó 9.80— 10.20, hízott sertés 9.20—9.50, szalonna 10.25 —10.50 korona.-f- Marhabusárak. A mai prágai húspiacon a következő marhahusárakat fizették: ökör eleje 7.50—10.50, hátulja 8.50—11.50, bika 7.50—8, tehén eleje 7—8.50, hátulja 7.50—9.50, növendékmarha 7—7.50 korona. + Sertésvásár. A mai prágai sertésvásárra 545 cseh-morva hússertést, 1692 szlovenszkói hússertést, 214 lengyel hízót, 170 román hízót, 871 délszláv hízott sertés, 303 román hízott sertést és 495 magyar hízott sertést hajtottak föl. Élénk forgalom mellett a következő árakat érték el: cseh-morva hússertés 7--43.50, szlovenszkói hússertés 6.70—8.20, román hiz4 7.60—8.40, lengyel hizó 7.25—7.80, délszláv hizott sertés 6.90—7.80, román hízott sertés 7—7.65, magyar hizott sertés 7—7.50 korona. 289 hússertés, 74 hizó és 228 hizott sertés eladatlan maradt. + Állatvásár. A mai prágai állat vásárra 431 cseh-morva eredetű és 180 szlovenszkói származású szarvasmarhát hajtottak föl. Élénk forgalom mellett a következő árakat' jegyezték: cseh-morva áru: ökör 3.70—5.25, bika 3.40—5.40, tehén 2.25—5.60, üsző 3.25—5.75, szlovenszkói áru: ökör 5.50—7.50, bika 4.90— 5.50, üsző 6.10 korona. 14 szarvasmarha eladatlan maradt. * 1 Mit kapunk a valutákért9 Prága, szeptember 23 Ké 100 pengőárt ........................... 488.50 10 0 schillingért ....................... 456.50 10 0 zloty ért ....... 460.50 100 lejért ............................... 13.95 10 0 márkáért........................ . 758.— 10 0 dinárért ........................... 53.05 10 0 svájci frankért.................. 788.50 10 0 francia Trankért . . , . . ‘160.20 100 belga frankért 414.— 100 líráért ... .... 164.40 100 holland forintért .... 1642.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért ....................... 121.— Mi t fizetünk a valutákért? Prága, szeptember 23 Kö 100 pengőért ........................... 491.50 100 schillingért 4 . . . . . 462.50 100 zlotyért ........................... 463.50 100 lejért '................ 14.24 100 márkáért ........... 762.— 10 0 dinárért ........................... 53.45 10 0 svájci frankért... 791.50 100 francia frankért ..... 161.80 100 belga frankért... 416.— 10 0 líráért . . . . . . . 165.60 100 holland forintért .... 1648.— 1 amerikai dollárért .... 24.40 1 angol fontári 122.—
