Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-24 / 219. (3771.) szám
^RSSM*^\AC^Ate‘rilKiiA& 5 1935 szeptember 24, kedd. A gabonaátvétel föltételeinek revízióját követelik a csallóközi gazdák Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő beszéde a magyar nemzeti párt dunaszerdahelyi körzetének gyűlésén ■ Még az év folyamán módosítani kell a Gabonatársaság előírásait I Dunaszerdahely, szeptember 23. A magyar nemzeti párt dunaszerdahelyi körzete népes gazdagyülést rendezett, amely a ga- ‘bonamonopóliumimal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Bartal Iván körzeti elnök megnyitó beszédében a gazdáknak a gabonatársaság eljárása ellen hangoztatott panaszait ismertette. Méhes Rudolf körzeti titkár jelentése után Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, országos ügyvezető elnök tartott beszámolót. Jaross beszéde Jaross beszédében rámutatott arra, Hogy a köztársaság ipari termelése és mezőgazdasági termelése közötti egyensúly az árviszonyok egyoldalúsága miatt megingott. Az állam tekintélyes iparral, de erős mezőgazdasággal is rendelkezik. Az ipar az állam fő jövedelmi forrása, viszont a földműves lakosság a legerősebb réteg. A hibás politika következtében az ipari kivitel elvesztette legtermészetesebb piacait. E politika lényege a mezőgazdasági önellátás gondolata s ez homlokegyenest ellenkezik az ipari kivitel érdekeivel. Az ipar csak nagy nehézségekkel tudja áruit külföldön elhelyezni, mert nem hoz be mezőgazdasági terményeket azokból az országokból, amelyeknek ebben van fölöslegük. A kormány azért állította meg a deflációt 1934 tavaszán nem inflációval, hanem a csehszlovák korona devalválásával, azaz belső értékének csökkentésével, mert azt remélte, hogy ezzel olcsóbbá teszi a kivitelt s igy a csehszlovák áru külföldön versenyképesebb lesz. Egyidejűleg pedig biztosítani kívánta a belföldi piac addigi árnivóját. A devalvációt néhány hónapon át némi gazdasági élénkség követte. A devalváció azonban a gazdáknak nem hozott semmit. A deflációban felnövekedett földteher kérdése elodázhatatlannak látszott, de ez a kérdés máig sincs megoldva. A monopólium hibái A gabonamonopólium mesterséges árni- vója mellett nem csökkent a kamatteher, az adó és a többi közszolgáltatások továbbra is az 1924—25-ös évek kedvező viszonyai szerint vannak méretezve. A ga'bonamono- pólium ez évre szóló előírásai dilettáns kezekre mutatnak. A választások előtt az agrárpárt ígérte, hogy nem szállítja le a gabonaárakat. Látszólag föl is emelték az átvételi árakat a búzánál és a rozsnál. De csak látszólag, mert az árcsökkentés a tavalyi árpa, zab és tengeri kötelező átvételének pontjába van csomagolva. A gazda a tavalyi, tehát minőségben jóval gyöngébb takarmánymagvakat 20—30 koronával drágábban kénytelen átvenni. Jellemző a helyzetre, hogy sok gazda nem kívánja a fölajánlott terményei 10 százalékát kitévő takarmánymagvakat átvenni, hanem értékesíti az átvételi levelet, amelynek árfolyama ma 80 korona körül mozog, holott a gabonát 120—135 koronás árban számolják el a bizományosok. Lényegében tehát már e ponton is 4—5 százalék árcsökkenéssel értékesíthető a tavalyihoz képest a termés. — A csökkenés mértéke azonban ezzel még nincs kimerítve. Az uj előírások uj megkülönböztetést léptettek életbe a búzánál annak lisztipari minősége szerint. Tavaly csqk a fajsuly volt irányadó, most a búza keménysége is. így állapították meg az üveges, félig üveges és puha minőségeket. A különbség az egyes minőségek között 2—4 korona osztálykülönbséget tüntet föl. A kisgazda búzáját, melyet a bizományos nem tart érdemesnek a tőzsdére fölküldeni, külön vizsgálat végett, majdnem kivétel nélkül puhának minősitik és úgy veszik át. Az igy szenvedett árcsökkenés a 4—5%-os eddigit 6—7%- ra emeli Meg kell tehát állapítani, hogy az idei gabonamonopóliumelőirás minden ellenkező ígéret ellenére csökkentette az árakat a tavalyihoz képest. Mivel azonban ugyanakkor fölemelte a liszt, korpa és egyéb takarmánynemüek árát, megdrágította az életet és emelte a mezőgazdaság termelési költségeit. Jogos tóhát az a követelés, hogy az 1935—36. gazdasági évre előirt gabonaértékesítés föltételei még évközben módosíttassanak. Módosítandó az átveendő 10 százaléknyi tavalyi termény átvételi ára, amely nem lehet magasabb a mai terménybevásárlási áraknál. Visszaállítandó a könnyebben ellenőrizhető, tisztán fajsuly szerinti buzaminőségmeg- állapitás. Föltétien biztosítandó minden földmunkás részére, hogy közvetlenül a termeidtől vásárolhasson községi ellenőrzés mellett gabonát. Föltétien biztosítandó, hogy — A magyar nemzeti párt dunaszerdahelyi körzete legnagyobb megütközéssel állapítja meg, hogy a gabonamonopólium 1935—36. évi előírásai alapján a gyakorlatban azt látjuk, hogy gabonánk ára — szemben a nagy hanggal hirdetett emeléssel — nemcsak, hogy nem lett magasabb a tavalyinál, de kü-' lönbözo levonások folytán már maga a bevásárlási ár is tényleg alacsonyabb. Hozzájárul ehhez, hogy kötelezik a gazdát 10 százaléknyi átadót érték ellenében régi denaturált gabona átvételére, még hozzá júliusi áron, úgy hogy ennél az eljárásnál tényleg 40—60 koronás ráfizetéssel kapja meg a takarmányt a gazda, ami azt jelenti, hogy a gazdának minden átadott q gabonájánál újabb 4—6 korona árcsökkenéssel kell számolnia. — De ezt még súlyosbítja az a körülmény, hogy a 10 százalék erejéig átvételre kényszerült u. n. denaturált gabonát csak abban az esetben lehet kifogásolni, ha az 10 százaléknál nagyobb romlottságot tüntet fel. Ez pedig azt jelenti, hogy a gazdával fizettetik meg azt a károsodást, ami a Gabonatársaságot s esetleg az államot az általa tárolt és sok esetben megbízottjai gondatlansága folytán megromlott gabona értékcsökkenésiéből érte. Joggal állapíthatjuk meg, hogy romlott gabonáról van szó, mert ha nem az volna, nem lenne szükség a rendelkezés azon részére, hogy 10 százalékos romlás nem kifogásolható. Ilymérvü romlott gabona pedig nemcsak, hogy 90 százalékos értékkel nem bir, de sőt 50 százalékkal sem, mert egyrészt nem lehet semmiféle állattal megetetni, minden mezőgazda szintén közvetlen a termelőtől szerezhesse be bevásárlási áron a takarmánynemüeket. Nyomatékosan föl kell hívnunk mind a földművelésügyi, mind a pénzügyminiszter figyelmét, hogy a földteherrendezés kérdése koránt sincs megoldva a gabona mai árával és a földeket terhelő magánjogi és közterhek konverziója nélkül nem lesz soha egészséges az itteni mezőgazdaság. Jaross képviselő viharos tapssal és éljenzéssel fogadott beszéde után több gazda panaszt emelt egyes bizományosok eljárása ellen. Különösen Dunaszerdahelyen divatozik az, hogy egyes bizományosok uccai ügynökökkel iparkodnak a gazdákat rávenni zugajánlatokkal a gabona eladására. A fölhozottak alapján a gazdaértekezlet egyhangúan tiltakozott a gabona átvételénél történő fonákságok ellen s a következő határozatot fogadta el: másrészt ha mégis megeszi az állat, beláthatatlan károkat okozhat. Nagy a panasza a gazdaközönségnek a bizományosok ellen, hogy a rendelkezéseket pontosan be nem tartják, üveges gabonáért is csak nem-üvegesnek az árát fizetik. A gazdának a gabona áráért sokszor napokat kell ácsorogni, mert kevés fizetési hely lévén, azok nem képesek a forgalmat lebonyolítani. — Követeljük azt, hogy a gazdának a 10 százalék fejében visszajuttatandó árura a normális tőzsdei szokványok legyenek irányadók a kifogásolás tekintetében, a romlott gabonát pedig utalja ki a Gabonatársaság a szeszgyáraknak feldolgozásra, miután azok is monopolisztikus gazdálkodás támogatását élvezik és az idén a rossz burgonya- és répatermés folytán úgy is kénytelenek lesznek gabonából szeszt főzni, náluk pedig a romlott gabona nem okozhat olyan károkat, mint a gazdának. Követeljük, hogy ennek a visszaadásra kerülő gabonának ára annak tényleges takarmány- értéke szerint állapittassék meg. — Követeljük továbbá, hogy a gazda takarmánycikkeket gazdatársától, nemkülönben, hogy a föld- és malommunkások szükségleteiket a Gabonatársaság közbejötté nélkül, tehát bevásárlási áron szabadon vásárolhassák. Szükségesnek tartjuk, hogy a kormányhatóság olyan irányban intézkedjék, miszerint. a denaturált gabonát nem igénylő termelő az átvételi levéllel állami adóját fizethesse. A határozati javaslat egyhangú elfogadása után elnök az ülést bezárja. A gazdagyQlés határozatai VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, hol- : gárt) igen t előtetőinknek te olrasóink- aak gyorsan és megbízhatóan megszeres J pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislara, l.<5- rínckapn-ncra 17. IL (Central Pass&ge). Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljak. A többi országba szóló vízumot ét ’■! meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk { esaközli: Praha, IL Paoská ni. 12. III. — Návay Lajosnak szobrot állítottak Makón. Makóról jdentik: Vasárnap leplezték le Makón Návay Lajosnak, a magyar képviselőház egykori elnökének emlékszobrát. Amint köztudomású, Návay 1919 április 29-én — a kommunizmus idejében — a kis- kunfélegyházai állomáson politikai gyilkosság áldozata lett. — Hlinka rózsahegyi küldöttséget vezet Prágába. Zsolnai tudósítónk jelenti: Rózsahegy város tanácsa elhatározta, hogy több sürgős kérdésben küldöttséget meneszt Prágába az illetékes minisztériumhoz. A küldöttséget Hlinka András és Mederly polgármester vezeti. Többek között a kórházról, az épitendő reálgimnáziumról és beruházási kölcsön felvételéről fognak tárgyalni Prágában. — Machnik miniszter az elbocsátott katonák érdekében fölhívást adott ki. Machnik nemzetvédelmi miniszter a vasárnapi lapokban fölhívást intézett a munkaadókhoz, hogy alkalmazottak fölvétele esetén elsősorban a múlt napokban, kétéves szolgálat után leszerelteket részesítsék előnyben. A Venkov a fölhívást azzá] egészíti ki, hogy a leszerelt katonákat alkalmazó munkaadót adókedvezményben kellene részesíteni. — Uj plébános Komáromíüssön. Komáromi tudósítónk jelenti: Az eddigi komáromfüssi plébános, Saly Brúnó benoésrendi lelkész nyugalombavonulásávai a bencésrend főapát- ja Nemesik Valter komáromi gimnáziumi ta.,árt nevezte ki uj plébánossá. Nemesik Valter igen népszerű, agilis alakja Komárom város társadalmának s nagy szerepet vitt a katolikus és az általános értelemben vett komáromi magyar kulturális éleiben is, sőt országos vonatiwr*ásban is, sókat- munkálkodott, mint a katolikus főiskolát ifjúság tanácsadója. Másodelnöke a Komáromi Katolikus Legényegyletnek1 s légióiszervezője is egyúttal, igazgatója a Dőátffiieurának, a bencésrend házgondnoKa^ s a ^,,Tábdrtüzí‘k' egyik szerkesztője. A _ Vi — Uj ügyvédek" Kassán- fyKassáról jelentik: Dr. Ungár Máriád*. "Wirkmanfi János és dr. Zahler György ifcfyvédjelöltek a kassai felsőbíróság ügyvédi vizsgalóbizqhságá előtt sikerrel tették le az ügyvédi*vizsgát. , — A prágai főiskolákra készülő magyar leányok figyelmébe. A prágai főiskolákra készülő szlovenszljói és kárpátaljai magyar leányok figyelméé éráján 1 ju k, hogy lakás- és étkezési hely-keresés, továbbá internátusi elhelyezkedés, stb. kérdésekben szívesen szolgál tanácsokkal Wall Rózsa. Címe: Praha- Smíchov, Neldamová 3b. (Aki levélválaszt kér, .mellékelje a válaszbélyeget.) — Gyilkos támadás egy királyház] vasutas ellen. Nagyszöllősi tudósítónk jelenti: Tegnap este Lukita Fedor 43 éves királyházai vasutas hazafelé tartott a szolgálatból, mikor útközben három ismeretlen rátámadt. Behúzták egy néptelen sikátorba, betömték a száját, majd összeszurkálták és sorsára hagyták a Szerencs étien t. Lukitára osak néhány óra eltelte után akadtak rá a járókelők. Első segélynyújtás után beszállították a nagyszöllősi kórházba, ahol megállapították, hogy az egyik késszurás a tüdőt is megsértette. A vasutas nem tudott támadóira nézve felvilágosítást adni, de valószínű feltevés, hogy azok bosszúból követték el a gyilkos támadást. — Lelkészmeghivás. Komáromi tudósítónk jelenti: A sajókeszi református egyház Kelemen Kálmán komáromi református segédlelkészt egyhangú határozatta] meghívta a gyülekezet lelkipásztorául. Az uj pap, aki évek óta nagy megelégedésre működik a komáromi egyháznál, az uj lelkészgeneráció egyik komoly-készültségi tagja. — Meghalt Bónis Lajos, az egykori pozsonyi színművész. Budapestről Írják: Tolcsvai Bónis Lajos, a budapesti Nemzeti Színház nyugalmazott tagja szeptember 19-én 72 éves korában meghalt. Egy derék szinész é6 igaz magyar lélek költözött el személyében. A régi Nemzeti Szili ház falai közt sokszor szerepelt nagy sikerrel. Ná- day Ferenc után a feledhetetlen művész több szerepét ő örökítette, igy az Aranyember-ben éveken át ő alakította Kristyán Tódort Fiatal korában a kolozsvári, szegedi, temesvári, pozsonyi, aradi és budai színházaknak volt kedvenc művésze. Nagy részvét mellett temették el vasárnap délután. csekély óramköltség mellett oly bőséges fényt kell nyújtania mint a | 1 Il4U|5ií^fic
