Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-22 / 218. (3770.) szám

,pra:gaiA\\o^arhi rlap H SZÉCHENYI SZELLEMÉBEN Reális célkitűzések, bátor felelősségvállalás, nagyszabású kulturprogram — a kárpátaljai magyar akadémikusok kulturhetének eredménye Idealizmus és materializmus küzdelme és a kisebbségi sors tanulságai ■ A Széchenyi- mozgalom célja: uj kisebbségi közértelmiség nevelése ■ Kereszténység és magyar népiélek 1935 szeptember 22, vasárnap. Ha vóehatá Általában enyhe és derűs az Idő, csak a Kár­pátok völgyeiben volt reggel hűvösebb a hő­mérséklet. — Időjóslat: Nyugodt, többnyire derült, elvétve reggeli köd, éjjel hűvösebb, nappal viszonylag meleg idő várható. — Járási hivatali intézkedés, amely miatt sok magyar gazda saját földjét nem művelheti. Kassáról jelentik: A királyhelmeci járási főnök­ség — nem tudni, milyen intézkedés alapján — a legutóbbi napokban több kistárkányi, nagy- tárkányi és csarnohói gazdától, akiknek a szom­szédos — de már magyar területen — földjük van, bevonatta a határátlépési igazolványt. Ez­zel a váratlan intézkedéssel lehetetlenné teszik azt, hogy sok bodrogközi gazda a határ mentén lévő földjeire átmehessen és a szükséges mezei munkálatokat elvégezhesse. Ha a királyhelmeci járási főnökség ezt a váratlan rendeletét mielőbb vissza nem vonja, akkor az érdekelt gazdák sú­lyos károkat fognak szenvedni. A határátlépési igazolványokat az államfordulat után adták ki, azokat eddig nem vonták be — tudva annak nagy horderejét —^ azért annál nagyobb meg­döbbenést keltett az érdekeltek körében a király- hclmeci járási főnökség mostani rendelkezése, mely nagy izgalomban tartja a határszéli közsé­gek gazdáit. Tudomásunk szerint a magyar nem­zeti párt vezetősége ez ügyben interveniálni fog az országos hivatalnál, hogy a súlyos rendeletet azonnal hatálytalanitsa. — Visszavonták beismerő vallomásukat a gömürsidi gyilkosság gyanúsítottjai. Rima­szombati tudósítónk jelenti: Junius 20-án, mint annakidején közöltük, bestiális kegyetlenség­gel meggyilkolták Petik Anna gömörsidi öz- vegyasszonyt. A gyilkosságot rablási szándék-^ ból követték el, de az áldozat megtakarított pénzét, amely egy, a falon függő Mária-kép- ben volt elrejtve, nem találták meg. A tett elkövetésével gyanúsított Mihályi-testvérek kezdettől fogva tagadtak, de állítólagos bűn­társaik, Atlacz Sándor, Gálik Béla és Kar- kusz János, akik a gyanú szerint őrt állottak a tett elkövetésekor, beismerő vallomást tet­tek és pontosan elmondták, hogy a Mihályi- testvérek miként végeztek áldozatukkal. Most a három bűntárs is visszavonta vallomását és azt állítja, hogy erőszakkal kényszeritették őket a vallomás megtételére. A vizsgálóbíró tegnap kihallgatta a helyszíni szemlénél közre­működő hatósági embereket, akik egybehang­zóan kijelentették, hogy a három bűnsegéd önként tette meg beismerő vallomását. — Halált okozott a szunyograj. Zsolnai tudósítónk jelenti: Recsla József földműves szénával megrakott ökrös fogatával hazafelé tartott. Az erdei utón hirtelen egy szúnyog- raj támadta meg az ökröket. Az állatok meg­bokrosodtak, felborították a kocsit, amely maga alá temette és agyonütötte a szerencsét­len gazdát. — Felmentés sikkasztási ügyben. Beszter­cebányai tudósítónk jelenti: A kerületi bíró­ság tegnap vonta felelősségre Salgó Árpád, Kirscihner Lajos és Szonics Mihály losonci kereskedelmi utazókat, akik egy harisnya­gyárban voltak alkalmazva. A vádirat szerint két éven keresztül megtartották az áru el­adásából befolyó összegeket és ilymódon 14.000 koronával károsították meg a céget. A tulajdonosok kihallgatásukkor kijelentet­ték, hogy nem kívánják a vádlottak meg­büntetését. A bíróság felmentő ítéletet hozott. — Négy embert szurkált meg: hat heti fog­ház. Besztercebányai tudósítónk jelenti: A kerületi bíróság Pocsal János perpeléti mun­kanélküli fölött ítélkezett, aki múlt év szep­temberében ittas állapotban jött ki a korcsmá­ból és a szemközt jövő Veno Józsefet, vala­mint a segítségére siető Szejdák Tamás és György fivéreket és Kiss András munkást megkéselte. A tárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy két liter pálinkát ivott meg aznap és egyáltalán nem emlékszik csele­kedeteire. Az enyhítő körülmények betudásá­val hat heti fogházra és 300 korona pénzbün­tetésre ítélték. Az ügyész és a védő felebbe- zett. xx Este gondoljon arra, hogy reggelre kelve szép lehessen. Mossa arcát a Leton-szappan krémszerü habjával, ezt öblítse le bő meleg­vízzel, majd rögtön utána hideg vízzel. Kap­ható minden parfümériában, gyógyszertár­ban és drogériában. — Vezérképviselet: D. Engel, Bratislava, Venturska 12. — Megtalálták egy múlt évben eltűnt gazda holttestét. Zsolnai tudósítónk jelenti: Alsóüehota községben múlt év nyarán eltűnt Krisztián József földiműves, aki legutoljára a mezőre ment dolgozni, de többé nem tért haza. A napokban a falu határában egy csontvázat találtak, melyről kiderült, hogy az eltűnt Krisztián földi maradványa. Eddig nem lehe­tett megállapítani, hogy öngyilkoséávról vagy pedig bűntényről van-e szó, Beregszász, szeptember 21. (Saját tudósítónk­tól.) A kárpátaljai magyar akadémikusok Be­regszászon és Ungvárott nagyszabású kulturhe- tet rendeztek, amelyen magyar egyetemi hallga­tók és intellektüellek nagy számmal jelentek meg. A tervszerűen összeállított szabadegyetemi előadásoknak nagy sikerük volt a hallgatóság körében. A kulturhét a Széchenyi-mozgalom szolgálatában állott és célja volt, hogy a felnö­vekvő magyar értelmiség vezetőivel a mozgalom eszméit megismertesse. Beregszászon tizenkét előadást tartottak. Az előadások sorát Duruttya István tanárjelölt, a Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesüle­tének beregszászi elnöke nyitotta meg. Az első három előadást Zapf László tanár, a Széchenyi- mozgalom országos vezetője tartotta a filozófia- történet alapfogalmáról. A magas színvonalú előadásokon az előadó végigvezette hallgatóit a világ valamennyi nagy bölcseleti irányán, rész-| letesen foglalkozott Aristoteles, Aquinoi Szent Tamás és Kant filozófiájával, a materializmus­nak és idealizmusnak örök küzdelmével, mely különböző korokban más és más név alatt, de mindig kimutatható. Az előadó élesen állástfoglalt a materializmus ellen és az idealista életfelfogás igazát bizonyította hall­gatói előtt, A második előadás cime „Világnézet és erkölcs" volt. Az előadó rámutatott arra, hogy a világ­nézetnek milyen óriási fontossága van a törté­nelemben, mert hiszen az ember minden tettét az határozza meg, hogy a világot milyen szem­szögből nézi. Bizonyította, hogy a szabadelvü- ségnek és materializmusnak téves az a tétele, hogy az erkölcs a mindenkori uralkodó viszo­nyok szolgálatában áll, mert az erkölcsben minden időben abszolút értékű életforma van, amely előre megszabja, hogy adott körülmények között hogyan viselkedik az ember. Harmadik előadásában Zapf László a keresz­tény vallásokról, tehát a katolicizmusról és pro­testantizmusról besszélt. Rámutatott arra, hogy keresztény vallások nemcsak a magyar nem- ' történetében játszottak nagy szerepet, de a magyar népiélek kialakulásában is, mert a magyar mentalitás a kereszténység történelmi bélyegét hordozza magán. A keresztény vallá­sok korszerűen megujhodott formáiból kell to­vábbra is a magyar népnek merítenie az erkölcsi alapot, ugyanakkor azonban, különösen kisebb­ségi sorsban, óvakodni kell a felekezeti szétta- gozódástól. Az idealista világnézet és az erkölcs fogalmában kell megtalálni azt a gyakorlati ér­téket, amit a krisztusi vallások a magyar életnek adhatnak. Szociális, társadalmi és történelmi problémák A kurzus további két előadása szociális prob­lémákkal foglalkozott. Pálfi László beregszászi joghallgató a materialista szocializmusról tartott elaődást. Mindvégig érdekes előadásában nyo­mon követte a szociális kérdés fejlődését, fel­bukkanásától egészen napjainkig. Kimutatta, hogy a materialista szocializmus hi­bái nem részletkérdésekben keresendők, ha­nem a kiindulási pontban. A materialista szo­cializmus helytelenségét nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is mindenütt igazolta. Szótér János egyetemi hallgató viszont az idea­lista szocializmusról tartott előadást. Szerinte a helyes világnézeti alapot kell megtalálni, amely egyetemes emberi érvénnyel keresi az egyedül lehetséges megoldást. Az idealista szocializmus lényege az, hogy az embert nem a kollektivum egy sejtjének, ha­nem autonóm lelki értékekkel rendelkező ön­álló egyéniségnek veszi. A prágai Magyar Akadémikusok Körének el­nöke, Ónody Zoltán orvostanhallgató a kisebb­ségi kultúra történelméről tartott kimerítő és érdekes előadást. Külön figyelmet szentelt azok­nak a kulturtörekvéseknek, amelyek az uj ki­sebbségi magyar lelkiség megteremtésén fára­doztak. Megállapította, hogy uj kisebbségi magyar lelkiség még nem alakult ki teljesen és kultur- életünk átmeneti jellegű fellendülése után is­mét válságba jutott. Második előadásában a csehszlovákiai magyar kultúra jövőjének előfeltételeit tette vizsgálat tárgyává. Mindenekelőtt egy magasabb szellemi síkon mozgó kulturmozgalomban látja a kisebb­ségi magyar kultúra jövőjének legfontosabb tá­maszát. A Széchenyi-mozgalomnak az a fel­adata, hogy ezt a támaszt tényleg meg is te­remtse. A második legfontosabb feladat szerinte az, hogy széles alapokra helyezett magyar kul- turmunka vegye kezdetét, amely napi politiká­tól függetlenül szuverén kisebbségi kulturszer- vekben gyökeredzik. Utána Stenczinger Sándor tanárjelölt a cserkészetről, Szakady Sándor mér­nökjelölt pedig a csehszlovákiai magyar cser­készetről tartott előadást. Nagy érdeklődést keltett Orbán László mér­nek előadása a kisebbségi szervezkedésről. Ér­dekes fejtegetésének eredményéül azt a megál­lapítást szűrte le, hogy az egyetlen helyes szer­vezkedési alap a népi jellegű. Csontos Bertalan ( tanárjelölt az uj magyar történelmi szemléletről tartott előadást Szekfii Gyula, Hóman Bálint és Eckhardt Ferenc alapján. Az előadó megálla­pította, hogy nemcsak magyar, de egyetemes emberi szempontból is az egyetlen helyes mód­szer a történelem megismeréséhez az a szellem- történeti irány, amelyet a fenti szerzők képvi­selnek. Második előadásában Macurek prágai egyetemi tanárnak a magyar történelemről Írott könyvével foglalkozott. Az előadás után kiala­kult vita során megállapították, hogy Macurek könyvében számos súlyos tárgyi tévedés van és az a körülmény, hogy ilyen könyv cseh nyelven megjelenhetett, bizonyítja, hogy még a cseh tu­dományos közvélemény sincs tájékozódva a magyar történelemről és kultúráról. Széchenyi magyarjai Szombaton este jólsikerült kulturesttel és bál­lal rekesztették be a beregszászi előadássoroza­tot. A kulturest a Beregmegyei Kaszinó helyisé­gében volt. A kulturesten megjelent Mécs Lász­ló, akit meleg ünneplésben részesített a közön­ség. Előadást azonban nem tarthatott, mert er­re nem volt engedély. Jelen volt még az estélyen Janson Jenő tanár, Wellmann Mihály, a Kárpát­aljai Magyar Kulturegyesület országos vezetője is. A kulturestet Duruttya István nyitotta meg, majd Pálfi László Ady-verset szavalt. Mátyás János pedig magyar dalokat énekelt. Ezután kö­vetkezett az est fénypontja: dr. Sziklay Ferenc tartott magasröptű és tartalmas előadást a ki­sebbségi kultúra rendszeréről. Krémer János ka­tolikus teológus, Mécs László „A koldus balla­dája" cimü versét adta elő, majd pedig egy E. B. Lukács-verset szavalt Darvas János fordítá­sában. Nagy sikert aratott Pálfi Ica és Vámos Elemér táncszáma. Végül a beregszászi KME szavalókórusa Ady „Csaba uj népe" cimü ver­sét adta elő. A kárpátaljai kurzust Beregszász után Ung­várott folytatták. Estók Gyula ügyvédjelölt a nemzeti kérdésről, Zapf László pedig Széchenyi modern értelmezéséről tartott előadást. Estók előadásában rámutatott a nacionalizmus külön­böző túlkapásaira, viszont leszögezte, hogy a nemzethez való ragaszkodás primér emberi tu­lajdonság, amit senkitől elvenni nem szabad és nem lehet. Az imperialista túlkapásokkal szemben a kon­struktív nemzeti eszme alapjára kell helyez- J ——Baa—caHBB Madrid, szeptember 21. Megrendítő gyilkos­ság történt a Murcia város közelében lévő Calci faluban, ahol a tömeg megtámadta és borzalmas kegyetlenséggel meggyilkolta dr. Matthiew an­gol orvost. A gyilkosságban az egész lakosság részt vett. Mikor az orvos Calciból Murciába haladt kerékpáron, egy leány, akit a lakosok fölbujtattak, elébe állt és leszállásra kényszeri- tette. Mikor Matthiew leszállt gépéről, négy férfi megragadta, ledobta a földre és az összegyűlt emberek addig verték, amíg ki­lehelte lelkét. Szappan mely nemcsak tisztítja, hanem védi az arcbörl és szépít I! A Letörj szappan gondos tanulmányok eredménye. Krémszerü habja az arcra úgy hat, mint a balzsam. A legkényesebb bőrűek is bátran használhatják annyira gyengéd Használati utasítás-. Esténként mossa arcát a Leton szappan krémszerü halvával. E gyengéden ható krémes hatot hagyja arsán néhány másodperig. Utána öblítse ie hti melegvízzel, utána közvetlenül hidegvízzel, Ez az tgész. Másna!) reggel friss, bársonyosan üde arc fogja a tükör­ben mosolyogva üdvözölni. MíWSgL üfsSCc 6.­Fölerakat: D. Engel, Bratislava, Venturská 12 és Masarykovo 6 kedni, mely igyekszik a nemzet érdekeit más nemzetek érdekeivel és az egyetemes emberi érdekkel összeegyeztetni. Különösen fontos a nemzeti eszme értékelésénél a középeurópai speciális nemzeti viszonyokat fi­gyelembe venni, amelyek egészen más utat je­lölnek ki számunkra, mint amilyenen a nagy nyugati nemzetek haladnak. Zapf László a Szekfü által ujjáértékelt Szé- chenyi-alakot mutatta be a hallgató-közönség­nek és megállapította, hogy az utolsó évek két Széchenyi szellemű ma­gyarja Tisza István és Ady Endre volt. Majd befejező előadásként „Széchenyi és a Széchenyi-mozgalom" címen tartott Zapf László érdekes programadó előadást. Szerinte az első legfontosabb teendő, amelyet a mozgalom szel­lemében végre kell hajtani: Uj kisebbségi közértelmiség nevelése, mely a ráváró feladatokat bátran vállalhatja. Majd ismertette a Széchenyi-mozgalom munka- programját. A mozgalom célja, hogy kultúrpoli­tikai folyóiratot adhasson ki, egyébként pedig a kisebbségi élet egyes speciális területein kon­krét munkatervvel fog jelentkezni. Az első állo­más mindenesetre a kis magyar feladatok elvég­zése s a nagyobb arányú kulturális és gazdasági j munkához szükséges atmoszféra megteremtése. A rendőrség megállapította, hogy a babonás népet egy falusi jós bujtatta föl a gyilkosságra, mert a község földjei a nagy szárazságban telje­sen kiégtek és a jós elhitette a néppel, hogy az idegen orvos hozta a falura a csapást. Biztatá­sára a babonás falusiak a meggyilkolt ember szájába üvegcserepeket raktak, nehogy „tovább is beszélhessen az ördöggel". A hatóságok számos letartóztatást eszközöltek, de a fölbujtó megszökött a községből. Gyilkolt a babona egy spanyol faluban Meglincseltek egy angol orvosi, meri neki tulajdonították a pusztító szárazságot

Next

/
Thumbnails
Contents