Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-22 / 218. (3770.) szám
ej mtmw 1935 szeptember 22, vasárnap. 2 TOWGfflMAfitARmmap érkeztek arról is, hogy az olaszok csapatokat szállítanak a szigetekre és nagy lőszertartaléko- kát halmoznak ott föl. Törökországban az olasz katonai lépések nagy idegességet okoztak. A törökök lázasan hozzáfogtak a Dodekanézoszi szigetekkel szemben fekvő kisázsiai partok meg- erősítéséhez, csapatokat összpontositottak ott, lőszert szállítanak és légi kikötőket létesítenek. 1 Az olaszok ugyanezt teszik a part közvetlen közelében lévő szigeteken. A jelenleg Konstantinápolyi látogató görög flotta parancsot kapott, hogy sürgősen térjen vissza Görögországba. A flottát Szalamiszban összpontosítják és a hajók ott várják meg a további fejleményeket. Néhány kisebb görög hadihajó jelenleg a Jóni tengerben cirkál. Lázasan folyik Egyiptom megerősítése Kairó, szeptember 21. Az egyiptomi lapok az illetékes angol katonai körök jelentéseire hivatkozva Egyiptom nyugati határának erősítési problémáival foglalkoznak, A terv értelmében az angol—egyiptomi hadsereg kiüríti a tripoliszi határ vidékét és nem védi azt a sivatagot, mely Ameriehig, az Alexandriától 30 kilométerre fekvő városig terjed. A sivatag vasútvonalait természetesen megsemmisítenék, Ameriehben nagyarányú katonai előkészületek folynak és az angolok lőszerraktárakat létesítenek. Ha az olaszok Tripolisz felől támadnának Egyiptomba, előbb át kellene hatolniok az 500 kilométer széles száraz sivatagon, mielőtt elérik az angolokat. Az Egyiptomban összpontosított angol hadi repülőgépek számát illetékes körök ezerre becsülik, s közöttük 300 vizi repülőgép van. Az egyiptomi vizekben 28 nagy angol hadihajó horgonyoz. A hajók legénységétől eltekintve, az I Egyiptomban partraszállí angol csapatok száma 15,000-re becsülhető, amihez még 3000 ember tengerészgyalogság számítható. Az egyiptomi hadsereg és a régi angol helyőrségek létszáma nincs bent ebben a számban. Az olatz konzuli személyzet kiüríti abetsziniai állomáshelyeit Addis Abeba, szeptember 21. Az addisabebai olasz követség jelentése szerint az abessziniai vidéken elszórt olasz konzulátusok személyzete megkezdte a hivatali helyek kiürítését. Mivel az utazás az abessziniai vidéken átlag 10—15 napot vesz igénybe, az olasz konzulok már most elhagyják állomáshelyüket, hogy a háború kitörése esetén kellő időben biztonságba juthassanak. „Olaszország és Anglia között nincs közvetlen ellentét" London, szeptember 21. A lapok behatóan foglalkoznak az olasz lapok angolellenes kampányával, amely abból az alkalomból indult meg, hogy az angolok hadihajókat összpontosítanak a Földközi tengeren. Az olaszok támadási szándékkal vádolják az angolokat. A londoni lapok szerint Olaszország nem érti meg Anglia álláspontját. A News Chronicle szerint a jelenlegi krízisben nincsen szó az angol-olasz viszonyról, mert Anglia és Olaszország között nincsen komoly ellentét, csupán Olaszország és a népszövetség viszonyáról. A népszövetség foglalkozott a békét veszélyeztető problémával és az ügyet nem szabad kivonni a népszövetség jogi hatásköréből, Más angol lapok úgy vélik, hogy a paktumot tiszteletben kell tartani és Olaszország ne csodálkozzék, ha a népszövetséggel szemben követett politikája nehézségeket támaszt. Teljesen téves az a felfogás, hogy Anglia önálló akcióba kezd. Az angol flotta legutóbbi hadmozdulatai kizárólag reorganizációs intézkedések voltak, amelyeket az angol adná- ralitás már előbb elhatározott és előbb jelzett. Az admiralitás első lordja a költségvetés vitájának alkalmával például pontosan felsorolta azokat a flotfemozduiatokat, amelyek most bekövetkeztek. Viszont az olasz lapok fenyegető hangja indokolttá tette az angol flotta- átcsoportositást és bebizonyította, mennyire helyes volt az admiralitás elhatározása, 15.000 abesszin harcos Addts Abebában Addis Abeba, szeptember 21. A péntekről szombatra virradó éjjel több mint tizenötezer abessziniai katona érkezett a fővárosba az ország nyugati részéből. A katonák kétszáz uj te- herautomobilon érkeztek, amelyek részben a hadsereg, részben a Vöröskereszt tulajdonát alkotják. A katonák végigvonultak Addis AbeNagyrészt a köztársaság területén születtek a Beregszászon jelentkező „külföldiek" Eddig 1061 ember jelentkezett Beregszász, szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) Az idegen állampolgárok nyilvántartására vonatkozó törvény alapján Beregszászon eddig 1061 külföldi jelentkezett és töltötte ki a személyi adatokat tartalmazó kartonlapját. A jelentkező „külföldiek" nagyrésze a köztársaság területén született és ezeknek csak apja vagy nagyapja volt külföldi születésű. Beregszásznak az 1930. évi népszámlálás adatai szerint 19.007 lakosa van és igy az eddig jelentkezett külföldiek száma a lakosság 5 és félszázalékát teszi. A jelentkezés még egyre tart és igy ez az arányszám növekedni fog. A jelentkezők túlnyomó részét magyar állampolgárnak tekintik. Majdnem kétszáz beregszászi kereskedő és iparos szüntette be ez évben kilátástalan üzemét Csődinditványok 500 koronás szociális tartozások miatt Beregszász, szeptember 21. (Saját tudósitónktól.) Az ínségesnek nyilvánított beregszászi járás iparosainak és kereskedőinek helyzete ugyanolyan kedvezőtlen, mint a mezőgazdáké és szőlőbirtokosoké. A határforgalom megszűnte következtéiben a járás kereskedelmi élete megbénult, ipara az építkezés ba uccáin és a lakosság lelkes ovációban részesítette őket. Még mindig van remény Róma, szeptember 21. Az első benyomás az olasz kormány elutasító döntése után illetékes körökben az, hogy az ajtót nem csapták be végérévényesen az olasz-abessziniai konfliktus békés szabályozásának lehetősége előtt, A közvetlen tárgyalások még mindig elképzelhetők. London, szeptember 21. Illetékes körökben hivatalosan hangsúlyozzák, hogy a brit hadihajók földközitengeri átcsoportosításai kizárólag védekezési célokat szolgálnak és nincsenek ösz- szefüggésben a szankciós kérdéssel. hiánya miatt nincs foglalkoztatva. Ez évben már eddig 193 iparos és kereskedő hagyott fel üzletével, illetve iparával, s ez a szám az év végéig csak nőni fog. A válság mélypontján, az élet-halál harcukat vívó beregszászi járás iparosai és kereskedői kevés megértéssel találkoznak, s vajmi kevés támogatásban részesülnek. A közszállitásokból és közmunkákból alig kapnak valamit e járás iparosai és kereskedői. A milliós költséggel épült tartományi kórháznál csak az üvegezést kapta beregszászi iparos. Az ungvári főpénzügyigaz- gatóságnak irodai berendezésre kiirt kétszázezer korona értékű munkából mindössze kétezerszáz korona erejéig kapott megbízatást a pályázatát beadó húsz asztalos. A mindennapi kenyerüket megkeresni alig képes kereskedők és iparosok körében érthető megdöbbenést keltett a pozsonyi munkás nyugdíjbiztosító intézet és a balesetbiztosító intézetek részéről a napokban tömegesén kért csödnyitások. A legtöbb esetben négy-ötszáz koronát tesz ki a tartozás összege, körülbelül ugyanannyit, mint a csőd-eljárás költsége. Künn a folyosón Erdős Alice már percek óta járkál lábujjhegyen az iroda előtt. Szeretne valamit elkapni a bent folyó beszélgetésből s nincs | annyi bátorsága, hogy a fülét a kulcslyukhoz tapassza. A párnázott ajtókon pedig nem szűrődik át egyetlen szó sem. Sápadtan és idegesen topog ide-oda az igazgatói szoba előtt s megretten, ha ajtó nyilik valahol. Az épületben csend van, csak az első emeleti osztályokból zsong idáig a tanitás távoli zaja. Alice hallja a szive dobogását. . . mintha kalapáccsal vernének a mellében . . . Egyszerre lépteket hall, felnőtt ember lépteit, s ijedten hátatfordit az irodának, visszafelé indul. A következő pillanatban dr. Gellén áll előtte: ■— Mit csinál itt, Alice? — kérdi szigorúan. — A . .. a kezemet akartam lemosni a vízvezetéknél, doktor néni . . . Csupa tinta, — mutatja ujjait. Az orvosnő összeráncolja a szemöldökét: — De hiszen ... de hiszen a maga osztálya a második emeleten van! Minek jön le maga az elsőre? Alice hallgat, lehajtja fejét s szeméből kibugy- gyan egy könny. Gellén észbekap. — Á, persze! — jobbját a lány' vállára teszi s átmenet nélkül: — Hogy áll az ügy? —• Egy . . . egy szót sem lehet hallani, — sze- pegi Alice. — Doktor néni tud valamit? — Nem, én sem tudok semmitGyámoltalanul néznek egymás arcába, nem mint tanárnő és növendéke, hanem mint két aggódó szerelmes nő, Gellén nyugtalanul fürkészi a tanuló teikntetét, hátha ennek mégis sikerült valamit kiszimatolnia. De nem. Erdős arcán is csak bizonytalanság ül s ftWem egy férfiért. — Hagy. .. nagy büntetést kaphat? — kérdi a lány, s ezúttal már azt sem mondja, hogy doktor néni. Néró és aVII. b. Irta: Komlós Aladár — Regény — (12) — Bizony... ki tudja? A tanári szoba felől zörren egy ajtó s Gellén- nek eszébe jut, hogy ő az iskola orvosnője s egy tanítványa áll előtte. Leveszi kezét Erdős válláról: — Túlsókat csavarog a folyosón! — szól szigorúan. 6. Az urak Knöpfler ajánlatára elindultak, hogy megnézzék az iskola udvarát. Amint kiléptek az igazgatói szobából, a folyosó túlsó végén a II. Á-ban ép abban a másodpercben röppent a levegőbe vagy negyven jelentkező kis lánykéz. A mozdulat — mely tisztán látható volt a nyitott ajtón át — önkéntelen rítusával úgy elbűvölte a férfiakat, hogy Mérey s véle a többiek is megálltak s néhány pillanatig elnézték a jelentkezésre emelkedő, majd visszahulló karok hullámzását. A termekből, amelyek mellett elhaladtak, érthetetlen hangokban szűrődött kifelé a benn folyó munka. Ebben a pillanatban csöngettek. Tizenegy óra volt. Az osztályhelyiségekből mindenfelől tódultak ki a lányok. A szűk, homályos folyosókon, amelyek falain magyar tájak, népviseletek, történelmi alakok fényképei csüngtek s a régi kövekből valami megnevezhetetlen kis illat szállt fel, a fel-alá járva biflázó lányok ijedt udvariassággal álltak félre, hogy utat engedjenek az elvonuló férfiaknak. Elöl ment Mérey és Knöpfler, mögöttük a két igazgató. Mérey egyszerre csak körülnézett s látva, hogy Dé- kányék elmaradtak, kissé csendesen igy szólt a szomszédjához: — Az államtitkár ur üdvözli az igazgató urat. Minden rendben lesz... — Köszönöm szépen, méltóságos uram, — mondta a boldogságtól elpirulva Knöpfler. Még a haja alatt is elvörösödött s fehérszöke hajszálai most még a szokottnál is élesebben váltak el arca érettpaprika színétől. A „minden", aminek rendbe kellett jönnie, az igazgatói kinevezés volt. Knöpfler eddig csak helyettes igazgatóként vezette az iskolát, s vetélytársainak esélyeit, akik a helyére törekedtek, a Perényi-bot- rány az első pillanatban látszólag megnövelte; Décsy Magda ügyének ügyes intézésével azonban Knöpfler a botrányból is előnyöket tudott kicsiholni magának. Most aztán illetékes szájból hallotta, hogy közel van célja eléréséhez: az igazgatói véglegesítés biztosnak tekinthető . . . Mérey mintha ismerős arcokat remélne találni a lányok közt, kíváncsian nézegetett jobbra- balra . . . Knöpfler végül egy homályos, rövid sikátorba vezette az urakat, amely merőlegesen nyílt a folyosóra. Valami sokszínű, hangos, eleven csattogás hallatszott ide, nem tudni, honnan. Alig tettek azonban a sikátorokban tiz- tizenöt lépést, a vidám zaj eredete megfejtődött. A kijáraton túl feléjük mosolygott az udvar. A színes ruhájukban nevetgélve játszadozó s idetimn mésimei! a, LEÜB2Í2 «... Ösgyógyerö rejlik, Mesterséges pótlás Nen sikerült eddig. Akinek rendes széke nincs, Mit annak minden földi kincs ... Igyál „IGMÁNDI“-t és hidd el, Nem csérélsz Te Vanderbllttel! Jól emésztek, jókedvem van, Nem Irigylem senki fiát: „IGMÁNDI“-nak köszönöm a Testi-lelki harmóniát! Vigan dudál a portugál, Ha „IGMÁNDI-val operál! Akinek ritkán kell, - vehet kis üveggel. b'orráatulajdonoa: SCHMIDTHAUER LAJOS, Komárom HssBnmnHaasaBBi^BKSBBnmmHBBHnHaB ’ oda szaladgáló fiatal lányoktól, akikkel tele volt a térség, valóban olyan volt az udvar, mint egy szivderitő, hatalmas, szelíd mosoly. A sikátorból küépőnek úgy tetszhetett, hogy az udvar óriási fészek igazában, tele rengeteg csipogó és éneklő madárfiókával s csak ha tanárféle toppan oda, varázsolódnak gyorsan a madárfiókák — hogy ki ne tudódjék a titkuk — az emberek leányaivá. Ennek a feltevésnek azonban ellentmondott az a körülmény, hogy két-három tanár állandóan felügyelt az udvaron ... A szomszéd kertekből zöldelő gyümölcsfák lombja bókolt be az ócska palánkon. A zaj és élénkség azonnal kisebb lett, amint a négy férfi alakja előbukkant a sikátorból. Mérey megigazította nyakkendőjét és a külső kabátzsebéből kicsüngő selyem-zsebkendőt. Fürst Vera és Faragó Aurél sétálgatott a tanulók között; mindkettő egész sereg leánytól körülvéve. Meghajoltak Knöpflerék csoportja felé. Néha tréfás szörnyüködéssel hesseggették el maguktól a gyerekeket, mintha már igazán ők is sokalnák és helytelenítenék ezt a helytelen bolond rajongást, de aztán csüggedt mosollyal néztek körül: hiába, tehetetlenek ezzel a sok önkéntelen imádattal szemben. Knöpfler megragadta az alkalmat, hogy a minisztériumi tisztviselő előtt rámutasson az udvar szűk terjedelmére. — Sajnos, — tette hozzá —, miután a belvárosban vagyunk, ahol a telek megfizethetetlen, nincs rá sok remény, hogy az állam kibővíti udvarunkat. Mérey a lányokat nézte s alig figyelt rá. Kislányok álltak a közelében: az egyik, komikusán fekete és mókásan csillogó szemével és homlokába fésült fekete hajával olyan volt, mint egy tizenkétéves kis egyiptomi hercegnő, a másik, egy kékszemü, csinos, szőke kislány, aki még alig bujt ki a földből, Mérey mulatságára flörtölni kezdett az urakkal, mihelyt Knöpfler egy pillanatra másfelé nézett. A miniszteri tisztviselő elegánciája és biztos fellépése általáb -vi hatást tett az udvaro*. (Folytatjuk.)
