Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-21 / 217. (3769.) szám

Ki győz a Földközi-tengeren? (sp) Prága, szeptember 20. A szemfüles riporter és a kávéházi kon- rád gyorsabb az ijesztő tempójú események­nél és a szerkesztőség asztalánál, vagy a törzsasztalnál napok óta komolyan latol­gatja az olasz—angol háború esélyeit. Egy kiváló képes hetilap, a párisi „Vu“, négy­oldalas fejtegetést közöl a ,,szeptember vé­gén kitörő" földközi-tengeri háború had- mozdulatairól, ábrákkal magyarázza a hadi­flották felvonulását, pontosan felsorolja a dátumokat, hogy mi történik szeptember 25-ike és október 25-ike között, kiszá­mítja, hol folynak le.majd a tengeri csaták, és mekkorák a veszteségek. Végül megálla­pítja, hogy az olaszok alulmaradnak s az angol flotta mint egérfogóban tartja bezárva Olaszországot, hiába mozgósít tízmillió fa­sisztát Mussolini, hiába ég a vágytól a pompásan felszerelt olasz hadsereg, hogy megtámadja valahol az angolokat. Egysze­rűen nem támadhatja meg, mert nem fér hozzájuk, s Nagy-Britanniaf a gazdasági el­zárással lassan-lassan megadásra kénysze­ríti az olasz birodalmat, mely a blokád kö­vetkeztében nem jut áruhoz, hadiszerhez, élelemhez. Ismerjük a kiéheztetésnek ezt az angol taktikáját, s tudjuk, hogy szörnyű fegyver. A Földközi-tengert az angolok a nyugati Gibraltárral, a központi Máltával és a keleti Szuezzel tényleg óriási csapdá­nak rendezték be, s jaj annak, aki bele­kerül. Az angolok fölénye a világtörténelem e klasszikus harcterén nyilvánvaló, — mint nyilvánvaló volt Karthágó tengeri fölénye akkor, amikor ez a tengeri hatalmasság az ókorban bírókra kelt az éppen erősödő Róma szárazföldi hatalmasságával. S Róma mégis felülkerekedett. A „Vu" és a többi magánstratéga fejte­getése hál’ Istennek korai, s túlzás volna néhány előjelből azonnal a legrosszabbra következtetni. Mint ahogy a világháború előtt a búr feszültség az előjelek és a vára­kozás ellenére nem vezetett a régóta esedé­kes világháború kitöréséhez, mint ahogy 1904-ben az orosz—angol ellentétet az utolsó pillanatban sikerült kiküszöbölni s ez­zel Franciaországot is visszatartani a hábo­rútól, ahogy 1908 vagy 1912 világmozgósi- tásai, s előbb Algezirasz, később az olasz—- török háború és a balkán-háború nem ered­ményezték azt, amire a közvélemény holt­biztosán számított, úgy ma sem biztos, hogy az események úgy fejlődnek, ahogy elkép­zeljük. A földközi-tengeri angol flottamoz­dulatok például pusztára elővigyázatossági intézkedések lehetnek. Az angol admiralitás régen belátta, hogy a brit flotta földrajzi felosztása és elhelyezése nem felel meg a valódi erőviszonyoknak. Hajdan Anglia a Földközi-tengeren legfeljebb Franciaország tengeri erejével számolt, de a háború után Olaszország is elsőrendű tengeri hatalmas­sággá nőtt, s hajóraja mennyiségileg és mi­nőségileg jóval erősebb a délen állomásozó •angol flottánál. Anglia ugyan 1,400.000 tonna hajótérrel rendelkezik, s Olaszország csak 400.000 tonnával, de a brit flotta 400—500.000 tonnája a domíniumok birto­kában van s csak nehezen hozható Euró­pába. Ezenkívül az olasz hajók általában modernebbek és gyorsabbak az angoloké­nál. Ha tehát London a grand fleet egyhar- madát a Földközi-tengerre vezényli, akkor Kedvezőbb hírek Rómából Az olasz válasz nem végleg elutasító Mussolini időt akar nyerni - „Radikális változásokkal a további tárgyalások alapja lehet a genfi előterjesztés" - Hivatalos választ Olaszország csak a fasiszta nagytanács szombati ülése után ad A világ közvéleménye változatlanul pesszimista Róma, szeptember 20. A Havas-ügynökség és a Reuter-iroda pénteken délután egyöntetűen meglepetésszerü jelentést közöltek az olasz fő­városból* A két félhivatalos távirati iroda híreit a világ közvéleménye tartózkodóan fogadta, mert ellentétben álltak azzal a kijelentéssel, amelyet Mussolini csütörtökön az olasz-abesszi- nrai konfliktus állásáról és a genfi ötös bizottság javaslatának elfogadhatóságáról tett, A Reuter- iroda szerint az olasz illetékes körök a genfi ja­vaslatok kétnapos felülvizsgálása után arra a meggyőződésre jutottak, hogy a javaslatok bizo­nyos körülmények között elfogadhatók és a to­vábbi tárgyalás alapjává tehetők. Természete­sen az olaszok azt kívánják, hogy a genfi elő­terjesztés néhány részét lényegesen megváltoz­tassák, de amig ez megtörténik, az olaszok nem kezdik meg a támadást Aí*essziniában. A hely- zn* tehát az, hogy újabb halasztás keletkezik, az olaszok nem utasítják vissza határozottan a genfi jegyzéket s nem állítják befejezett tények elé a világot, hanem ismét leülnek a zöld asztal­hoz, hogy keressék a kibontakozás útját. A Havas-ügynökség genfi és római értesülése ugyanezt mondja. Az ötös bizottság javaslatai olasz körökben ma nem keltenek már oly ked­vezőtlen benyomást, mint két nappal ezelőtt. A népszövetségi olasz körök az előterjesztést alkalmasnak tartják a további tárgyalás alap­jának, A négus szuverenitásának korlátozását például örömmel fogadják, de azt akarják, hogy Abesszínia reorganizálását elsősorban Olasz­országra bízzák. A Havas-ügynökség megjegyzi, hogy egyelőre csak a genfi körök vélik felismer­ni az olasz álláspont megváltoztatását s Musso­lini végérvényes döntéséig mindenesetre tartóz­kodni kell a túlzott optimizmustól. Laval, Aloisi és Edén pénteken hosszantartóan tárgyaltak s I állítólag elhatározták, hogy a tárgyalásokat nem szakítják meg, hanem folytatják, A Reuter-iroda másik jelentése igy hangzik: „Ahhoz a hírhez, amely szerint a genfi ötös bizottság javaslatait Olaszország elfogadja tár­gyalási alapnak, ha azon lényeges változtatáso­Paris, szeptember 20. Az Intransigeant genfi értesülése szerint Mussolini szombaton ki fogja jelenteni, hogy a végérvényes választ a genfi ötös bizottság javaslataira csak két-három hét múlva adja meg. A lap hozzáfűzi, hogy addig Mussolini Nagybritanniával és Franciaországgal tárgyalni fog a javaslatok részleteiről. Az ellentmondó hírek hatása alatt Genf lázas érdeklődéssel vár az olasz válaszra. A felelet megérkezéséig lényeges tárgyalások nem folynak Genfben. A delegációk egyelőre a várható bo­nyodalmakkal foglalkoznak és a lehetőségeket latolgatják. A nagy fasiszta tanács szombati ülése előtt Mussolini ligha adja meg a választ. Abesszínia valószínűleg elfogadja a javaslatokat. Az általános benyomás szerint az olasz válasz nem lesz annyira kategorikus, mint Mussolini tegnapi nyilatkozata után várható volt s való­színű, hogy az olasz miniszterelnök nem csapja be az ajtót a további tárgyalások előtt. Az egyiptomi hadsereg „gyakorlatai" Kairó, szeptember 20. Az egyiptomi légi flotta ötnapos gyakorlatai befejeződtek. A repülőgé­1 kát eszközölnek, illetékes körök megjegyzik, hogy a javaslatok jelenlegi formájukban elfogad­hatatlanok s csak akkor válhatnak a további tár­gyalás alapjává, ha radikálisan megváltoztatják őket. Illetékes olasz körök azonban kétségbe vonják, hogy Genf beleegyezne e radikális vál­toztatásokba." pék főlegtia sivatag fölötti bombavetés techniká­ját tanulmányozták. A Kairó mellett állomásozó motorizált csapatok utasítást kaptak, hogy ké­szüljenek föl a sivatagi expedícióra. A Perzsa­öbölben lévő angol flottabázisok megerősítése lázasan folyik. Bagdadi jelentés szerint az iraki hadügyminiszter nyilatkozott az ország magatar­tásáról. Irak nem avatkozik olyan háborúba, amely érdekeivel ellentétben áll. Hová tűnt 35.C09 o asz katona? Róma, szeptember 20. Március 7. és szeptem­ber 18. között Génuából 18 gőzös 35.000 kato­nát szállított Afrikába, anélkül, hogy ez a 18 gőzös a szuezi csatornán áthaladt volna. Való­színű tehát, hogy a 35.000 katonát az olasz had­vezetőség Tripoliszba szállította. Egy illetékes olasz személyiség a Reuter-iroda képviselőjének kijelentette, hogy az olasz hadsereg hadmozdu­latait ugyan titokban kell tartani, de annyi bi­zonyos, hogy a 35.000 katona titkos elszállítása egyetlen európai hatalom ellen sem irányul. A duce két-három hétig vár is éppen hogy egyforma erős az olasz és az angol flotta. Az olasz légi haderő pedig ■mindenképpen jelentősebb marad, mint az. angol. Az angol csatahajók leküldése elsősorban demonstratív jellegű. A londoni' admiralitás meg akarja mutatni, hogy földközi-tengeri pozícióit nem hanyagolja el, hanem a többi hatalom erőviszonyaival és előkészületeivel arányosan megerősíti. A helyzet kulcsát a Földközi-tengeren a franciák tartják ke­zükben : akihez csatlakoznak, az uralkodik a déli vizeken. Az angolok természetesnek tartják, hogy a népszövetség katonai szank­cióinak elhatározása esetén a francia flotta ugyanúgy blokád alá veszi Olaszországot, mint az angol flotta, s ezzel Genf pártja feltétlen fölénybe kerül, s lehetetlenné tenné Olaszországnak a hadviselést, -—■ d'é ha ez nem következik be, akkor könnyen elkép- _zelhető, hogy az angol—olasz háború hosszú és elkeseredett lesz, s kimenetele korántsem oly biztos, mint a ,,Vu‘‘ el­képzeli. A gazdasági blokádot Németország fel­tétlenül megtöri, amennyiben a birodalom nem csatlakozik a népszövetségi szankciók­hoz. A pompás üzletkötések lehetőségét a birodalom semmiesetre sem mulasztja el : amit Mussolini, nem kaphat a tengeren ke­resztül, megkapja Németországon át. A né­met gyárak Olaszországnak dolgoznak, a nyersanyag Németországon és Ausztrián át jut el Rómáig. Ha a duce az angol blokád következtében nem folytathatja Abesszinia meghódítását, tripoliszi és eritreai csapatai­val, az egyiptomi nacionalisták segítségé­vel, megszállhatja Egyiptomot, Kisázsiát. Az elkövetkező bonyodalmakban, amelyek külső képét nehéz megrajzolni, ha egyszer tényleg eljönnek, Németország a legproble­matikusabb szerepet játszhatná. A biroda­lom, mint Hitler Nürnbergben kijelentette, nem avatkozik be a konfliktusba. Egyelőre. Mert egyelőre azt a szerepet óhajtja betöl­teni, amit Amerika a világháború elején : hadiszállító lesz, igyekszik meggazdagodni és felfegyverkezni. Ha a háború elhúzódik, akkor majd meglátja, kinek az oldalán érde­mes beavatkozni (mint Olaszország tette 1915-ben) s bizonyos, hogy ekkor a 70 mil­liós, friss, felszerelt, újgazdag nemzet arbi- terként szólhat bele a kifáradt és elernyed* hatalmak vetélkedésébe. Ma: Nagy rádió melléklet I XIV. évf. 217. (3769) szám • SZQHtbaf • 1935 szeptember 21 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II. Panská évre 76, havonta 26 Kó, külföldre; évente 450, SzlöVeUSzkÓi ÓS rUSZÍnSzkÓÍ 711021] OTS ág J 11 c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ^ ö Prága 11^ Panská ulice 12, HL emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFONI 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 Ki0 vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYC1M HIRLRP PRfiHfl

Next

/
Thumbnails
Contents