Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-19 / 215. (3767.) szám

jA flT I XIV. évf. 215. (3767) szám • Csütörtök • 1935 szeptember 19 Előfizetést ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre, évente 450, félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. 9 A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több, ■gyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II, Panská alléé 12, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ullce 12, HL emelet • • TELEFONI 303 *1 1. •• 8ŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHA A szociáldemokraták és a kisebbségi kérdés ( —) örömmel vesszük tudomásul, hogy a szenátus elnökének alkalma volt a ma­gyar fővárosán elmondani hazájáról mindazt a sok szépet és jót, ami minden csehszlovák hazafi keblét dagasztja s nem vesszük tőle rossz néven, sőt természetes­nek találjuk, hogy olyan rózsaszín szem­üveget tett fel ebből az alkalomból, amilyet ma már itthon maguk a kormánypárti fő­korifeusok sem szoktak használni. Termé­szetesnek találjuk, hogy a budapesti szo­ciáldemokrata kongresszuson elsősorban jó hazafinak, jó csehszlováknak akarta megmutatni magát a csehszlovák szociál­demokrata párt egyik vezére, aki —• mikor seregszemlét tartott a csehszlovák demo­krácia és szocializmus vívmányai felett, bi­zony bedugta egyik fülét. Azt, amelyiken a valóság sirámait duruzsolják neki a mun­kástömegek. S csak a másikat hagyta nyitva, amelybe a múlt nagy ideáljai, a megvalósulásra szánt nagy elvek és nagy szempontok harsogják a jövő dalait. Ebből a jövőből, mely nem úgy lett jelen, ahogy a hajdani szocialista álmodok megálmod­ták, hanem úgy, ahogy például a minap elénk festegette az egyik szociáldemokrata miniszter inkább sötét, mint derűs beszá­molójában.. És természetesnek találjuk, hogy ott, idegenben csak arról beszélt, ami meg­valósult, ami sikerült és ami a kitűzött nagy célokból, ha szerényebb keretek között, ha devalválódott érvénnyel is, de mégis csak megvalósult. Nem tartjuk azonban természetesnek, hogy ebben a gyülekezetben nem akadt senki, aki prókátorául szegődött volna a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség ügyének, aki — mikor elhangzottak Sou­kup szavai — felállott volna és feltárta volna, milyen osztályrész jutott a den^okrá- cia és szocializmus vívmányaiból a cseh­szlovákiai magyar kisebbség dolgozó töme­geinek. Nem tartjuk természetesnek, hogy ott, ahol jó csehszlovák tudott lenni Sou- kup csehszlovák szociáldemokrata vezér, nem akadt egyetlen magyar szocialista sem, aki a fajtája iránti szeretet tekintetében versenyre mert volna kelni vele és amit ő rózsaszín szemüvegén keresztül nem vett észre, elébe tárta volna olyan őszinteséggel és nyíltsággal, amilyen őszintén és nyíltan a mindennapi kisebbségi élet elibénk tárja. Nem tagadjuk, hogy fáj nekünk ez a részvétlenség a magyar szociáldemokraták részéről, nem tagadjuk, hogy rosszul esik : amikor szóba kerültek a csehszlovák demo­krácia fényoldalai, senki sem akadt, aki az árnyoldalakról beszélt volna, — nem azért, mert a demokráciának is vannak természe­tesen árnyoldalai, hanem azért, mert mi, magyarok, ezen az árnyékos oldalon élünk. Ha a magyar kisebbségnek semmi oka nem lenne ebben az országban panaszra, ha nem lennének iskolai sérelmeink, ha nem lennének súlyos gazdasági gondjaink, ha nem lennének politikai panaszaink, *— ak­kor magunk is teljes lelkesedéssel tüztük volna fel Soukup rózsaszín szemüvegét és nem tagadjuk, talán eszünkbe se jutott volna, hogy az árnyoldalakat is emleges­sük. Magunk is olyan elfogulatlan és kiadós ovációban részesítettük volna az optimista előadót, mint állítólag a magyar- országi szociáldemokraták, akik, mint a Právo Lidu irja, „szűnni nem akaró tapssal ünnepelték Soukupot". Csakhogy nekünk nem akadémikus' probléma/ a csehszlovák Ami az abessziniai ieszüUségné veszedelmesebbs Egyiptom és Nalta miatt közvetlen angol-olasz konfliktus fenyeget A londoni lapok riadója Róma ellen - O aszország a legérzékenyebb pontokon akarja megsebezni Angiiif - Száznegyvennégy angol hadihajó a Főid: őzi tengeren Fontos pénzügyi kérdések a szerdai olasz minisztertanács napirendjén Róma, szeptember 18. A világ közvéle­ménye feszült érdeklődéssel várja a szerdai olasz minisztertanács döntését, mert nyil­vánvaló, hogy ezen a tanácskozáson dől el az afrikai háború, vagy béke sorsa. Az olasz miniszterek megkapták a genfi ötos- bizottság javaslatainak szövegét, úgyhogy állást foglalhatnak az engedményekhez még akkor is, ha időközben nem érkezik meg a hivatalos értesítés Géniből. Illetékes római körök hangsúlyozzák, hogy a jelen pilla­natban a legcsekélyebb ok sincs optimiz­musra. A francia lapok genfi tudósítói ugyan­olyan pesszimizmussal nyilatkoznak, mint az olasz illetékes körök. A népszövetség kö­reiben a lehangoltság óriási. A Petit Pári­sién szerint a nemzetközi légkör évek óta nem volt annyira feszült, mint most. Az ötösbizottság szerdán hivatalosan befejezi a békítő tárgyalásokat és tájékoztatja az ér­dekelt kormányokat az utolsó javaslatok­ról. A genfi delegátusok többségének véle­ménye szerint Mussolini el fogja utasítani a javaslatokat, sőt vitába sem bocsátkozik róluk. Éppen ezért Genf is feszülten várja a római mini zíertanács eredményét. A pesszimista hangulatot növelik azok a hi- rek, amelyek a brit kormány máltai és gibral- tári intézkedéseiről szólnak. Tegnap jelentet­tük, hogy a legnagyobb angol csatahajók útban vannak a Földközi tenger keleti része felé, ahol máris hatalmas flotta gyűlt össze. Az angol ha­diflotta mozdulataiból a népszövetség azt olvas­sa ki, hogy a londoni kormány eltökélt szándé­ka kitartani a Genfben leszögezett politikai irányvonal mellett Anglia hajlandó lesz a nép­szövetségi paktumot garantálni és szükség ese­tén fegyveres eszközökkel megvédeni a kollek­tív biztonságot. A Matin római munkatársa szerint Mussolini semmiesetre sem fogadja el a kompromisszu­mot. Rómában egyöntetűen az a meggyőződés uralkodik, hogy a háború elkerülhetetlen. Laval Alosival. Edén Kavar attal társvai Páris, szeptember 18. A Havas-ügynökség genfi jelentése szerint kedden este Laval tár­gyalt Aloisi báróval és Edén Tecle Havariat abessziniai megbízottal. A francia, illetve az an­gol delegátus tájékoztatta Olaszországot és Abesszíniát az ötös bizottság tárgylásainak eredményéről. Félhivatalosan bemutatták nekik azokat a javaslatokat is, amelyeket az ötös bi­zottság kidolgozott és a jelentést, amelyet az abessziniai-olasz konfliktusról tesz a tanácsban. Géniből érkezett jelentés szerint az ötös bi­zottság legújabb javaslatai nem különböznék lé­nyegesen Anglia és Franciaország párisi javas­lataitól. Falvonul az angol flotta Kairó, szeptember 18. Az Alharam nevű lap a Földközi tengeren összpontosított brit hadiflotta hajóinak számát 144-re becsüli. Huszonnyolc hadihajó Alexandriában van, hnsz Palesztinában, hat Szuezben, húsz Aden- ben és hetven Gibraltárban. Gibraltárból érkezett jelentés szerint Mala­gában egy olasz tengeralattjáró flotta meg­érkezését várják. A Reuter-iroda agy értesül, hogy a Gibraltári kikötő északi bejáratát láncokkal és hálókkal elzárják. Hétfőn esté csak a déli bejáró elzárását jelentették, de kedden az északi bejárat elkerítése is meg­kezdődött. Kedden és szerdán egész nap út­ban voltak a brit hadirepülőgépek északról dél felé. Közvetlen angol-o'asz konfliktus fenyeget Egyiptom és Halta miatt London, szeptember 18. Az abesszin—olasz I napról-napra élesebbé válik és az angol lapok konfliktus mellett az angol—olasz konfliktus is sokat foglalkoznak ezzel a második kérdéssel, demokrácia, mint a magyar szocialisták­nak, — mi benne élünk, nekünk ez a hét­köznap valósága, nekünk ez a levegő, amit magunkba szivünk, nekünk ez nem elmélet, hanem megfellebbezhetetlen realitás. És megvalljuk, nem várhatunk sokat egy olyan csoporttól, melynek annyi kapcsolata sincs a valósággal, hogy alaposan szemügyre venné elméleteinek gyakorlati hatását, hogy egyszer utánanézne itt a szomszédságban, hogyan is fest megvalósulva az a teória, melynek szolgálatába állítják a magyar dol­gozók jelentős hányadát. A szociáldemokrata párt Magyarorszá­gon tudhatná azt a néhány, minden teóriá­nál ékesebben és élesebben beszélő számot és statisztikai adatot, mely az ittélő ma­gyarság helyzetét megvilágitjá s nem hagy kétséget aziránt, hogy a Soukup által fel­sorolt áldásokból aránylag kevés juthatott neki, ha egyszer ott tart, ahol fcart. Tudni kellene azt a néhány, mindenki előtt ismert adatot, mely legalább is egy bizonyos szem­pontból, kritikára kötelez a csehszlovák de­mokrácia és szocializmus vívmányaival szemben. S ez a bizonyos szempont éppen­séggel nem lehet közömbös a magyar szo­cialista pártnak, sőt valljuk, nem lehet kö­zömbös az itteni szocialista pártnak sem. Nem lehet közömbös, mert általános és örök emberi érdekekről van szó, olyan em­beri érdekekről, amelyek mindenütt fölébe emelkednek az osztályszempontoknak és osztályérdekeknek ; de — vegye tudomá­sul a magát szocialistának nevező, de nevé­vel nem összhangzóan viselkedő szociál­demokrata párt — fölébe emelkednek a nemzeti önzés szempontjainak is. Mi elvártuk volna, hogy ott, ahol olyan jó prókátora akad a csehszlovák szociál­demokráciának, mint Soukup doktor, akad­hatott volna, ha szerényebb hangú, de legalább olyan határozott és bátor szó­szólója a magyar kisebbségi érdekeknek is. Valaki, aki rámutatott volna csak néhány adat reflektorfényénél Dérer elvtárs nacio­nalista iskolapolitikájának igazi rugóira, s akkor a-magyarországi szociáldemokra­ták legalább realisztikusabb képet kaptak volna az itteni kisebbségek helyzetéről és tisztában lettek volna az igazi szempontok­kal, amelyek — kár szépíteni a dolgot — bizony távolesnek a szocializmus eredeti célkitűzéseitől. Elvártuk volna, — de nem lepett meg bennünket, hogy ez a felszólalás elmaradt. Elvégre, hogyan találjon az itteni kisebbségi magyarság ügye szószólóra a magyarországi szociáldemokrata párt kon­gresszusán, amikor az itteni, magukat ma­gyarnak nevező szociáldemokraták is tel­jes erejükből tolják a szélsőségesen nacio­nalista csehszlovák politikának szekerét. Nem csodálkozunk tehát, hogy a kitűnő apropóból nem hangzottak el őszinte sza­vak Budapesten a mi ügyünkben. Pedig az a szerény nézetünk, hogy a két nép együtt­dolgozásának programját, —- amit Soukup is hangoztatott, — csak őszinte szóval, a bajok mélyreható, gyökeres orvoslásával és nem pedig elkendőzéssel, mesterséges optimista hangulatkeltéssel lehet elérni, —< ha valóban . el akarják érni és nemcsak hatásos szónoki formák .kedvéért hangoz­tatják unalomig a népek . együttműködésé­nek jelszavát. Nem csodálkozunk, de tudo­másul vesszük. S nem titkoljuk el, hogy ez a tudomásulvétel nem egészen ment a ke­serűségtől.

Next

/
Thumbnails
Contents