Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-18 / 214. (3766.) szám

4 A magyar katolikus akció nagyszabású seregszemléje Ipolyságon Ipolyság, szeptember 17. (Saját tudósí­tónktól.) A szlovenszkói magyar katolikus akció nagyszabású eseménye volt az Ipoly­ságon rendezett vasárnapi nagygyűlés, ame­lyen a helyi és vidéki katolikusoknak több mint tízezer főnyi tömege vett részt. Szom­baton este a város főterén felállított és ra­gyogó villanyfénybe borított hatalmas ke­reszt jelezte a másnapi ünnepségeket. Va­sárnap a kora reggeli órákban érkeztek meg a 20—30 kilométer távolságban fekvő községekből is az egyházi zászlók alatt fel­vonuló hivő-csoportok. A napsugaras, nyári időjárás is kedvezett a nagyszabású ünnep­ségnek, amelyre Órákon át vonult fel énekszóval a vidék népe. A résztvevők Ipolyságujvárosban gyülekez­tek, ahonnan községek szerint jelzőtáblák alatt vonultak be a város főterére. Szemet- lelket gyönyörködtető látvány volt a színes, végeláthatatlan sorokban felvonuló soka­ság. A különböző népviseletek, tűzoltó- és cserkészegyenruhák, s a templomi zász­lók százai feledhetetlen, szinpompás ké­pet nyújtottak. Délelőtt tiz órakor kezdődött meg az ünnepi nagymise, amelyet a hatalmas emel­vényen felállított díszsátor alatt Udvardy egegi esperes-plébános celebrált fényes papi segédlettel. A sátor körül felállított hang­szórók az egész teret betöltő hangerővel közvetítették a lélekemelő szertartást. Szent­mise közben Bartalos Engelbert érsekujvári ferencrendi atya mondotta a mélyhatásu szentbeszédet. A szentmise végeztével dr, Horváth István reálgimnáziumi tanár, az ipolysági katolikus társadalmi mozgalmak irányítója lépett a szónoki emelvényre. Mély gondolatokban gazdag beszédét a tö­meg lelkes ovációval fogadta. Majd Ester­házy Lujza egyházmegyei moderatrix szó­lott a katolikus nőkhöz. Felhívta figyelmü­ket arra a nagy erőforrásra, amely a katoli­kus lelkiségből fakad s amelyből merítve, az egyén, a család és az egész társadalom egészségesebb szellemi fejlődését segíthetik elő. E nagyhatású előadással az ünnepség délelőtti része véget ért. Délután az IFC sportpályán sokezer főnyi közönség előtt az ipolysági és vidéki katolikus ifjúsági csoportok népi táncokat, hangulatos népszokásokat és humoros jeleneteket mutattak be. Az ipolysági, a nagycsalóniai, ipolybalogi, százdi, ipolynyéki, szécsénkei, deméndi, ipolyviski, nagyfalusi, szakállosi, lomtói, tesmagi és felsőturi ifjúsági csoportok sze­repeltek s az esti órákig szórakoztatták a hálás közönséget, A pompásan sikerült katolikus nap meg­rendezése elsősorban dr. Horváth István és Hornyák Odiló ipolysági reálgimnáziumi tanárok, továbbá Andrisz Rezső alsószeme- rédi plébános, járási ifjúsági moderátor fá­radhatatlan munkájának az érdeme. — A Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség szeptember 24-én Bértfán tartja közgyűlését. Somorjáról jelentik : A Szlo­venszkói Magyar Evangélikus Szövetség évi rendes közgyűlését Bártfán szeptember 24-én tartja meg Szent-Ivány József világi és Bándy Endre egyházi elnök vezetése mellett. Szeptember 23-án este 7 órakor a bártfai evangélikus templomban istentiszte­let lesz, melyen Fábry Viktor eperjesi lel­kész liturgizál, Baráth Károly rimaszombati lelkész prédikál, Szkalos Ella pedig dr. Ko- váts Tibor nagy kantátáját énekli. A vallá­sos est programja: Zahler Ernő hegedű­szólója, kiséri Schimkó János kántor. Csók Adél szavalja Barnasz „Tenger* cimü köl­teményét Varga Ferenc orgonakiséretével, Smid Mirjam szavalja Smid István „Péter" cimü költeményét. Bándy György orgona­szólója. A közgyűlésen az elnöki és titkári jelentések mellett napirenden van Benczúr Vilmos kassai presbiter előterjesztése a magyar evangélikus liturgia tárgyiban. Közgyűlés után kirándulás. Akik a közgyű­lésen, a közös vacsorán és ebéden részt akarnak venni, jelentsék igényüket és érke­zésüket Smid Lehel evang. lelkésznek '(Bártfa). Helyszíni közvetítés a Tisza partjáról Szeptemberi napfény hervadó fénye reszket a vi­zén. A folyam tükre mozdulatlan, csendes. Valahol fönn Máramarosban eső eshetett, mert a skandi­náv fjordokra emlékeztető kékrajzu viz, zavaros, szennyes. Délután négy óra. Fehérszárnyu sirályok röpköd­nek felettünk, tengerparti hangulat illúzióját kelt­ve. Előttünk aa idekéklő Kárpátok hatalmas lánco­lata, mögöttünk a falu sürgölődik a szombat dél­után hagyományos készülődésében, mégis végte­len a csönd. Szellő zent rebben a nyárvégi délután hangtalan némaságában, mintha a természet is ál­dozna Istenelőtt. Megnyugtató, végtelennek látszó nesztelenség, a falusi élet hangtalan szimfóniája, mely csak a lelkek mélyén zsong, meghajszolt ide­geket gyógyítva, csillapítva. De lassan változik a kép. A víztükör megmozdul, hatalmas loccsanással ütődik a parthoz. Az Adriá­nál ilyenkor azt mondják: „vihar less az éjjel*.- Itt csak egy tutajt jelent, amely már ki is bukkant a Tisza szeszélyes fordulatánál. Tempósan úszik a vizen, már itt van előttünk, lassan siklik tova, ki­tűzött célja felé . . . Vége a csöndnek. Szombatdélutáni hangulatkép váltja föl az idegcsillapitó némaságot. A tulsóparton strandoló társaság szórakozik gramofon mellett. Tauber Richard gyönyörű tenorja „vágyik egy nő után* . . . németül. Ideát pirosruhás libapásztor leányka kérdezgeti-cérnavékony hangon „Bá ut- kügy to bilá gyüká? . . , oroszul, odébb lovat fürdet néhány legény és vidáman készülődik . . . „a tiroli begyekre* . . . magyarul. Túl a vizen görnyedt hátú öreg ember ül a ró'zsecsomóján ég közben rekedt hangon hívja a révészt, hogy „lyude csőn, lyude csónl* ... Körülöttünk is élénkség támad. Parasztleányok jönnek vasárnapi tisztálkodásra. A parti füzesek istenadta kabinjába fürdődreszbe öltöznek, egyet­len foszladozó köténykébe, ami csak a legritkább esetben jön össze hátul , , . Dehát ez nem is baj, hiszen a mi nagyvárosi modern fürdőtrikóink sem sokkal diszkrétebbek . . . Hátul ugyan össze­jön egy bizonyos pontig, de annál „napozásra al­kalmasabb* feljebb . . , Kölcsönösen pironkodunk hát kissé, sőt mi szégyenkezünk is, ha a világfür­dők strankosztiimjeire gondolunk . . . Elvégre ha ezek igy öltözködnek fürdéshez, azért teszik, mert nem telik különbre, mig a Riviéra hölgyei azért, mert különb az, amire telnék egyébként . . . Heverészünk a parton és gondolkodunk. Van mi­ről gondolkodni. Három éve nem jártunk itt. Há­rom esztendő távlatából szemléljük az olaszkék eget, a parti füzeseket, a kivacsokat magunk kö­rül és tovább csúszunk a forró homokon, hogy ar­cunkat is érje a napsugár. Három esztendő . . . Nagy idő, mégis úgy tűnik lel, mint egyetlen, zűrzavaros álom. Elröppent, to* vaszállt a világváros hajszás mindennapjában, nyo­mot sem hagyva maga körül, azaz hogy mégis . . . Lámicsak ez a füzfabokor itt előttünk milyen ki­csi volt három év előtt. Vékony ágacskái, — ha ráakasztottuk a vizes fürdőcipőket — földig hajol­tak, mint az ember Pénz őfelsége előtt. És ma?.... Ma az egész társaság strandpizsamáját elbírja anél­kül, hogy' vékony, acélos ágai meghajolnának. Uj látnivaló akad. Különös faalkotmány nssik a vizen. 8e nem tutaj, se nem csónak. Lassan csú­szik felénk. Már itt van előttünk és kibontakozik a maga teljes valóságában. Tüzifaszállitmány, amit a máramarosi erdőkből bocsátottak le a Tiszán. Hali- naruhás öreg ruszin kormányozza egy fiatalabbal együtt. Nem messze tőlünk kikötnek és lassan kö­zelednek felénk. A fiatalabb betér a faluba, mig az öreg hozzánk iparkodik, de feleuton tétován meg­áll. Zavartan forgatja elhasznált kalapját, egyet- kettőt köhint, de csak marad a helyén továbbra Is, mintha odaragasztották volna. Lassan megértjük miért. Zugó fenyvesekhez, szüzfehér havasokhoz szokott szemét sérti a nagyvárosból ideszakadt strandkosztüm túlzott merészsége. Mosolygunk raj­ta, a kulturember fölényes mosolyával, de ajkun­kon lassan megfagy a mosoly. Gondolkozunk. Van miről elmélkedni. Ami az egyiknek természetes, sőt megszokott, ugyanaz a másikat zavarba ejti, sérti , . . Furcsa az élet — konstaláljuk —1 és las­san öltözködéshez fogunk. SZIRMAY-KALOS MARGIT. Kárpátaljai iskolagondok A magyar szülők szövetsége saját költségén ki akarta bővíttetni a beregszászi reálgimnáziumot, de a minisztérium nem engedte Pedig a ruszin internátus miatt 634 magyar tanuló­nak két turnusban kell iskolába járnia ■ ■ ■ Az egész intézetnek összesen 238 ruszin tanulója van Beregszász, szeptember 17. (Saját tudósítónk­tól.) A százezer lelket számláló kárpátaljai ki­sebbségi magyarság egyetlen középiskolájában, a beregszászi állami ruszin reálgimnázium ma­gyar tagozatában az idei tanévben a magyar nö­vendékek tanítási rendje igen különös módon van megállapítva, A magyar osztályok tanulói, aszerint, hogy vidékről járnak-e be, vagy pedig helyben laknak, délelőtti, illetve délutáni okta­tásban. részesülnek. A magyar diákok tanításá­nak e? a beosztása azért történt igy, mert a ru­szin osztályok növendékei délelőtt járnak az elő­adásokra és mert az intézet épületében elhelye­zett ruszin internátus két tantermet elfoglal. A magyar osztályokba az idén 634 tanuló iratkozott be, a ruszin osztályokba pedig 238. A magyar növendékek száma tehát jóval fölül­múlja a ruszin diákokét, akiknek nagyrésze tá­voli helyekről való é6 legtöbbje Ungváron, Mun­kácson és Husztoo át Utazik Beregszászra, holott mindezeken a helyeken van ruszin középiskola. A százezrekbe kerülő ruszin Internátus fönn­tartása is azért szüksége#, hogy az intézetnek, ha messzi vidékről is, de növendékeket bizto­sítson. ÉS ennek az elnéptelenedéstől mesterségesen védett iskolának osztályait délelőttre osztották bo, mig a túlsúlyban lévő magyar növendékek két csoportba osztva járnak az előadásokra. A magyar szülők szövetsége erőteljes akciót kezdeményezett s közbelépett az Jskolaügyl mi­nisztériumnál, hogy az Intézet kibővítését kiesz­közölje, miivel a rendelkezésre álló tizenhat tan­terem már most sem elegendő a növendékek el­helyezésére. ha pedig a tanulók száma az eddigi arányban nő, akkor három év múlva valamennyi növendék elhelyezése lehetetlenné válik. Addig is, amig az iskolaügyi minisztérium az intézet épületét újabb emelettel kibővíti, a magyar szü­lők szövetlég# a tavasszal befejezendő magyar internátus épületét Óhajtja körbevenni a magyar osztályok eDbelyezéee céljából, A magyar szülök szövetsége saját anyagi ere­jéből emeletet óhajtott huzni az iskola tornacsar­noka fölé, de az iskolaügyi minisztérium nem en­gedélyezte a szükséges összeg előteremtése vé­gett a növendékek, Illetve a szülők olyképen való megadóztatását, hogy a növendékenként kisza­bandó 30 koronát a beiratás alkalmával az inté­zet igazgatósága beszedje. A reálgimnáziumi épület kibővítésével egyide­jűleg a magyar szülők szövetsége szorgalmazza a ruszin internátus kitelepítését. A ruszin inter­nátus 192i3-ban került a? intézet épületébe, ami­kor az addigi szálláshelye, a volt vármegyeháza leégett. Az internátus a tűzvész következtében hajléktalanná vált és csupán ideiglenesen költö­zött a reálgimnázium épületébe s azóta ott fenek- lett meg. Az internátusnak a reálgimnázium épü­letéiben való elhelyezése a- tanítás rendjét zavarja és azonfelül jogellenes állapotot is teremt. A reálgimnázium épülete ugyanis a város által ado­mányozott telken épült éis az ajándékozási szer­ződésben a város kikötötte, hogy az átadott tel­ken csak a tanítás céljait szolgáló épület emel­hető ás az emelt épület csak a tanítás céljaira szolgálhat, már pedig az internátus nem szol­gálja a tanítás céljait és igy annak az intézet falai között történő elhelyezése nyilvánvalóan szerződésszegést jelent, amelynek alapján a vá­ros az ajándékozást visszavonhatja és a beépí­tett területért bért követelhet, Bábeli nyelvzavar a munkácsi ruszin gimnáziumban Munkács, szeptember 18. (Tudósítónk Jelentése.) Munkácson, mint ismeretes, oroaz tannyelvű gim­názium van. Hogy azonban a tanítás nyelve a valóságban milyen, arról a következő hiteles tá­jékoztatást kaptuk: Vannak tanárok, akik irodalmi nagyorosz nyel­ven tanítanak, vannak tanárok, akik csak cseh nyelven tani* tanaki 1935 ozcptcmbez 18» Mttáq egyes tanárok viszont ukránok, kiknek tani* táei nyelve az ukrán, 8 végül vannak tanárok, akik „az idevalósi* ruszin nyelvet beszélik s igy a „ponasemu“ az előadásuk nyelve. A nagyorosz és ukrán nyelv, de méglnkábti a tanárok között nagy az ellentét, s a kis diák könnyen bajba keveredhetik az ukrán tanár* nál, ha nagyorosz szót vagy kiejtést használ. És viszont. Természetes, hogy » cseh nyelvű ta* nár ugyancsak elvárja, hogy diákja csehül felel­jen s beszéljen. A tankönyv — az orosz nyelv és irodalom könyvét kivéve — majdnem mind cseh. Elképzelhető, hogy ilyen bábeli viszonyok mel­lett milyen intenzív lelhet a tanítás és tanulás. A hősök emlékének hódolt Alsószecsén a garamvölgyi magyarság Léva, szeptember 17. (Saját tudóajtónktól.) Nagyszabású kegyelete6 ünnepség keretében avat­ták föl Alsószecse községben a háborúban elesett hősök emlékművét vasárnap délután. Az ünnep a garamvölgyi magyarság részvételével valóban impozáns méreteket öltött. Délelőtt Antal Gyula lévai református lelkész, Léva viroebarája, Al- sószecse község szülöttje tartott mélyhatásu pré­dikációt, a délutáni istentiszteleten pedig a köz­ség másik kiváló szülöttje, Székely Dezső, a fia­tal pozsonyi püspöki titkár tartott szentbeszédet. Az istentisztelet után folyt le a leleplezési ün­nepség, amelyet a dalárda éneke nyitott meg Szó- kely Béla igazgató-tanitó kitűnő vezetésével, majd Szabó S. Zsigmond bajtai református lelkész mondott költői szépségű, magyar zengésű imát. Ezután Patay K. t. b. esperes tartott lélekbemar­koló ünnepi beszédet, amelynek végeztével le­hullt a lepel az emlékműről é« Kálnay András községi biró, aki maga is hadviselt férfi, szép beszéd keretében átvette azt a község gondozásá­ba. Majd Vibor Gábori váradi plébános, szent­széki tanácsos, Bándy Endre, a barsi ágostai evangélikus egyházmegye t. b. esperese mondtak nagyhatású beszédet. Ezután Boross Béla költe­ményeit szavalták, majd dr. Holota János nem­zetgyűlési képviselő lépett az emelvényre és nagyhatású beszédben emlékezett meg a bősökről, A szónoklat után az emlékmű megkoszorúzása következett. Pólyák Emma a hősök rokonsága nevében, Schubert Tódor elnök és Koperniczky Kornél titkár a SzMKE lévai fiókja nevében, a magyarság pártjai nevében pedig Majthényi László, az országos keresztényszooialista párt lévai körzetének elnöke helyeztek el koszorúkat. Patay Károly, az emlékbizottság enlöke záróbe­szédében megköszönte az ünnepi közönségnek, a SzMKE-nek, a magyarság pártjainak, a szóno­koknak és a dalárdának a részvételt, amellyel emelték az ünnepély fényét Este a kulturház nagytermében társasvacsora volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Az ünnepély megrendezésében Patay Károlyon kívül Székely Béla igazgató-tanitó, Kálnay András biró, Kemény Lajos kurátor és Pólya Ernő fára­doztak nagy buzgalommal, Hat holttestei találtak egy bukaresti lakás padlózata alatt Bukarest, szeptember 17, Jasiban tegnap borzalmas tömeggyilkosság nyomára jöttek, amely egész Romániában óriási feltűnést kel­tett. Rossa Virgil dúsgazdag jasi háztulajdo­nos egyik külvárosi bérházába szeptember elsején uj bérlő költözött. A bérlő kutyája mindjárt az első napon föltűnően idegesen viselkedett s különösön az egyik szobában nem akart megmaradni. Az uj bérlő tegnap­előtt eltávozott hazulról s kutyáját bezárta a szobáiba. Tegnap, amikor visszatért lakásába, a szobában borzalmas látvány tárult eléje. A kutya kikapart a helyéről egy padlódeszkát s a padlóalatti üregből egy feloszlásban levő férfihullát húzott ki. A bérlő azonnal értesítette a rendőrséget, mely megjelent a helyszínen s a* egéf* szoba padló­zatát felbontatta. A fölforgatott szoba padlózata alól még őt oszlásnak indult férfihulla került elő, A borzalmas lelet után a rendőrség Rossa Virgilt, a ház tulajdonosát azonnal le­tartóztatta, Rossa kihallgatása során tagadta, hogy a hat férfi meggyilkolásához köze lenne > a rendőri nyomozás ellene semminemű bizonyítékot nem tudott fölmutatni, Ezért a nyomozást más útra terelték, Ugyanis kiderült, hogy a lakásban va­lamikor egy Trauda Vasil nevű férfi lakott, akit közben • bíróság rabtőgyilkoeeág miatt tizenöt évi {egyházra ítélt. Valószínűnek tartják, hogy a padló alatt talált hat férfit is ő gyilkolta meg, A nyomozást ez irányba terelték, Rossa azonban az ügy tisztázó­dásáig őrizetben marad.

Next

/
Thumbnails
Contents