Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-18 / 214. (3766.) szám
4 A magyar katolikus akció nagyszabású seregszemléje Ipolyságon Ipolyság, szeptember 17. (Saját tudósítónktól.) A szlovenszkói magyar katolikus akció nagyszabású eseménye volt az Ipolyságon rendezett vasárnapi nagygyűlés, amelyen a helyi és vidéki katolikusoknak több mint tízezer főnyi tömege vett részt. Szombaton este a város főterén felállított és ragyogó villanyfénybe borított hatalmas kereszt jelezte a másnapi ünnepségeket. Vasárnap a kora reggeli órákban érkeztek meg a 20—30 kilométer távolságban fekvő községekből is az egyházi zászlók alatt felvonuló hivő-csoportok. A napsugaras, nyári időjárás is kedvezett a nagyszabású ünnepségnek, amelyre Órákon át vonult fel énekszóval a vidék népe. A résztvevők Ipolyságujvárosban gyülekeztek, ahonnan községek szerint jelzőtáblák alatt vonultak be a város főterére. Szemet- lelket gyönyörködtető látvány volt a színes, végeláthatatlan sorokban felvonuló sokaság. A különböző népviseletek, tűzoltó- és cserkészegyenruhák, s a templomi zászlók százai feledhetetlen, szinpompás képet nyújtottak. Délelőtt tiz órakor kezdődött meg az ünnepi nagymise, amelyet a hatalmas emelvényen felállított díszsátor alatt Udvardy egegi esperes-plébános celebrált fényes papi segédlettel. A sátor körül felállított hangszórók az egész teret betöltő hangerővel közvetítették a lélekemelő szertartást. Szentmise közben Bartalos Engelbert érsekujvári ferencrendi atya mondotta a mélyhatásu szentbeszédet. A szentmise végeztével dr, Horváth István reálgimnáziumi tanár, az ipolysági katolikus társadalmi mozgalmak irányítója lépett a szónoki emelvényre. Mély gondolatokban gazdag beszédét a tömeg lelkes ovációval fogadta. Majd Esterházy Lujza egyházmegyei moderatrix szólott a katolikus nőkhöz. Felhívta figyelmüket arra a nagy erőforrásra, amely a katolikus lelkiségből fakad s amelyből merítve, az egyén, a család és az egész társadalom egészségesebb szellemi fejlődését segíthetik elő. E nagyhatású előadással az ünnepség délelőtti része véget ért. Délután az IFC sportpályán sokezer főnyi közönség előtt az ipolysági és vidéki katolikus ifjúsági csoportok népi táncokat, hangulatos népszokásokat és humoros jeleneteket mutattak be. Az ipolysági, a nagycsalóniai, ipolybalogi, százdi, ipolynyéki, szécsénkei, deméndi, ipolyviski, nagyfalusi, szakállosi, lomtói, tesmagi és felsőturi ifjúsági csoportok szerepeltek s az esti órákig szórakoztatták a hálás közönséget, A pompásan sikerült katolikus nap megrendezése elsősorban dr. Horváth István és Hornyák Odiló ipolysági reálgimnáziumi tanárok, továbbá Andrisz Rezső alsószeme- rédi plébános, járási ifjúsági moderátor fáradhatatlan munkájának az érdeme. — A Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség szeptember 24-én Bértfán tartja közgyűlését. Somorjáról jelentik : A Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség évi rendes közgyűlését Bártfán szeptember 24-én tartja meg Szent-Ivány József világi és Bándy Endre egyházi elnök vezetése mellett. Szeptember 23-án este 7 órakor a bártfai evangélikus templomban istentisztelet lesz, melyen Fábry Viktor eperjesi lelkész liturgizál, Baráth Károly rimaszombati lelkész prédikál, Szkalos Ella pedig dr. Ko- váts Tibor nagy kantátáját énekli. A vallásos est programja: Zahler Ernő hegedűszólója, kiséri Schimkó János kántor. Csók Adél szavalja Barnasz „Tenger* cimü költeményét Varga Ferenc orgonakiséretével, Smid Mirjam szavalja Smid István „Péter" cimü költeményét. Bándy György orgonaszólója. A közgyűlésen az elnöki és titkári jelentések mellett napirenden van Benczúr Vilmos kassai presbiter előterjesztése a magyar evangélikus liturgia tárgyiban. Közgyűlés után kirándulás. Akik a közgyűlésen, a közös vacsorán és ebéden részt akarnak venni, jelentsék igényüket és érkezésüket Smid Lehel evang. lelkésznek '(Bártfa). Helyszíni közvetítés a Tisza partjáról Szeptemberi napfény hervadó fénye reszket a vizén. A folyam tükre mozdulatlan, csendes. Valahol fönn Máramarosban eső eshetett, mert a skandináv fjordokra emlékeztető kékrajzu viz, zavaros, szennyes. Délután négy óra. Fehérszárnyu sirályok röpködnek felettünk, tengerparti hangulat illúzióját keltve. Előttünk aa idekéklő Kárpátok hatalmas láncolata, mögöttünk a falu sürgölődik a szombat délután hagyományos készülődésében, mégis végtelen a csönd. Szellő zent rebben a nyárvégi délután hangtalan némaságában, mintha a természet is áldozna Istenelőtt. Megnyugtató, végtelennek látszó nesztelenség, a falusi élet hangtalan szimfóniája, mely csak a lelkek mélyén zsong, meghajszolt idegeket gyógyítva, csillapítva. De lassan változik a kép. A víztükör megmozdul, hatalmas loccsanással ütődik a parthoz. Az Adriánál ilyenkor azt mondják: „vihar less az éjjel*.- Itt csak egy tutajt jelent, amely már ki is bukkant a Tisza szeszélyes fordulatánál. Tempósan úszik a vizen, már itt van előttünk, lassan siklik tova, kitűzött célja felé . . . Vége a csöndnek. Szombatdélutáni hangulatkép váltja föl az idegcsillapitó némaságot. A tulsóparton strandoló társaság szórakozik gramofon mellett. Tauber Richard gyönyörű tenorja „vágyik egy nő után* . . . németül. Ideát pirosruhás libapásztor leányka kérdezgeti-cérnavékony hangon „Bá ut- kügy to bilá gyüká? . . , oroszul, odébb lovat fürdet néhány legény és vidáman készülődik . . . „a tiroli begyekre* . . . magyarul. Túl a vizen görnyedt hátú öreg ember ül a ró'zsecsomóján ég közben rekedt hangon hívja a révészt, hogy „lyude csőn, lyude csónl* ... Körülöttünk is élénkség támad. Parasztleányok jönnek vasárnapi tisztálkodásra. A parti füzesek istenadta kabinjába fürdődreszbe öltöznek, egyetlen foszladozó köténykébe, ami csak a legritkább esetben jön össze hátul , , . Dehát ez nem is baj, hiszen a mi nagyvárosi modern fürdőtrikóink sem sokkal diszkrétebbek . . . Hátul ugyan összejön egy bizonyos pontig, de annál „napozásra alkalmasabb* feljebb . . , Kölcsönösen pironkodunk hát kissé, sőt mi szégyenkezünk is, ha a világfürdők strankosztiimjeire gondolunk . . . Elvégre ha ezek igy öltözködnek fürdéshez, azért teszik, mert nem telik különbre, mig a Riviéra hölgyei azért, mert különb az, amire telnék egyébként . . . Heverészünk a parton és gondolkodunk. Van miről gondolkodni. Három éve nem jártunk itt. Három esztendő távlatából szemléljük az olaszkék eget, a parti füzeseket, a kivacsokat magunk körül és tovább csúszunk a forró homokon, hogy arcunkat is érje a napsugár. Három esztendő . . . Nagy idő, mégis úgy tűnik lel, mint egyetlen, zűrzavaros álom. Elröppent, to* vaszállt a világváros hajszás mindennapjában, nyomot sem hagyva maga körül, azaz hogy mégis . . . Lámicsak ez a füzfabokor itt előttünk milyen kicsi volt három év előtt. Vékony ágacskái, — ha ráakasztottuk a vizes fürdőcipőket — földig hajoltak, mint az ember Pénz őfelsége előtt. És ma?.... Ma az egész társaság strandpizsamáját elbírja anélkül, hogy' vékony, acélos ágai meghajolnának. Uj látnivaló akad. Különös faalkotmány nssik a vizen. 8e nem tutaj, se nem csónak. Lassan csúszik felénk. Már itt van előttünk és kibontakozik a maga teljes valóságában. Tüzifaszállitmány, amit a máramarosi erdőkből bocsátottak le a Tiszán. Hali- naruhás öreg ruszin kormányozza egy fiatalabbal együtt. Nem messze tőlünk kikötnek és lassan közelednek felénk. A fiatalabb betér a faluba, mig az öreg hozzánk iparkodik, de feleuton tétován megáll. Zavartan forgatja elhasznált kalapját, egyet- kettőt köhint, de csak marad a helyén továbbra Is, mintha odaragasztották volna. Lassan megértjük miért. Zugó fenyvesekhez, szüzfehér havasokhoz szokott szemét sérti a nagyvárosból ideszakadt strandkosztüm túlzott merészsége. Mosolygunk rajta, a kulturember fölényes mosolyával, de ajkunkon lassan megfagy a mosoly. Gondolkozunk. Van miről elmélkedni. Ami az egyiknek természetes, sőt megszokott, ugyanaz a másikat zavarba ejti, sérti , . . Furcsa az élet — konstaláljuk —1 és lassan öltözködéshez fogunk. SZIRMAY-KALOS MARGIT. Kárpátaljai iskolagondok A magyar szülők szövetsége saját költségén ki akarta bővíttetni a beregszászi reálgimnáziumot, de a minisztérium nem engedte Pedig a ruszin internátus miatt 634 magyar tanulónak két turnusban kell iskolába járnia ■ ■ ■ Az egész intézetnek összesen 238 ruszin tanulója van Beregszász, szeptember 17. (Saját tudósítónktól.) A százezer lelket számláló kárpátaljai kisebbségi magyarság egyetlen középiskolájában, a beregszászi állami ruszin reálgimnázium magyar tagozatában az idei tanévben a magyar növendékek tanítási rendje igen különös módon van megállapítva, A magyar osztályok tanulói, aszerint, hogy vidékről járnak-e be, vagy pedig helyben laknak, délelőtti, illetve délutáni oktatásban. részesülnek. A magyar diákok tanításának e? a beosztása azért történt igy, mert a ruszin osztályok növendékei délelőtt járnak az előadásokra és mert az intézet épületében elhelyezett ruszin internátus két tantermet elfoglal. A magyar osztályokba az idén 634 tanuló iratkozott be, a ruszin osztályokba pedig 238. A magyar növendékek száma tehát jóval fölülmúlja a ruszin diákokét, akiknek nagyrésze távoli helyekről való é6 legtöbbje Ungváron, Munkácson és Husztoo át Utazik Beregszászra, holott mindezeken a helyeken van ruszin középiskola. A százezrekbe kerülő ruszin Internátus fönntartása is azért szüksége#, hogy az intézetnek, ha messzi vidékről is, de növendékeket biztosítson. ÉS ennek az elnéptelenedéstől mesterségesen védett iskolának osztályait délelőttre osztották bo, mig a túlsúlyban lévő magyar növendékek két csoportba osztva járnak az előadásokra. A magyar szülők szövetsége erőteljes akciót kezdeményezett s közbelépett az Jskolaügyl minisztériumnál, hogy az Intézet kibővítését kieszközölje, miivel a rendelkezésre álló tizenhat tanterem már most sem elegendő a növendékek elhelyezésére. ha pedig a tanulók száma az eddigi arányban nő, akkor három év múlva valamennyi növendék elhelyezése lehetetlenné válik. Addig is, amig az iskolaügyi minisztérium az intézet épületét újabb emelettel kibővíti, a magyar szülők szövetlég# a tavasszal befejezendő magyar internátus épületét Óhajtja körbevenni a magyar osztályok eDbelyezéee céljából, A magyar szülök szövetsége saját anyagi erejéből emeletet óhajtott huzni az iskola tornacsarnoka fölé, de az iskolaügyi minisztérium nem engedélyezte a szükséges összeg előteremtése végett a növendékek, Illetve a szülők olyképen való megadóztatását, hogy a növendékenként kiszabandó 30 koronát a beiratás alkalmával az intézet igazgatósága beszedje. A reálgimnáziumi épület kibővítésével egyidejűleg a magyar szülők szövetsége szorgalmazza a ruszin internátus kitelepítését. A ruszin internátus 192i3-ban került a? intézet épületébe, amikor az addigi szálláshelye, a volt vármegyeháza leégett. Az internátus a tűzvész következtében hajléktalanná vált és csupán ideiglenesen költözött a reálgimnázium épületébe s azóta ott fenek- lett meg. Az internátusnak a reálgimnázium épületéiben való elhelyezése a- tanítás rendjét zavarja és azonfelül jogellenes állapotot is teremt. A reálgimnázium épülete ugyanis a város által adományozott telken épült éis az ajándékozási szerződésben a város kikötötte, hogy az átadott telken csak a tanítás céljait szolgáló épület emelhető ás az emelt épület csak a tanítás céljaira szolgálhat, már pedig az internátus nem szolgálja a tanítás céljait és igy annak az intézet falai között történő elhelyezése nyilvánvalóan szerződésszegést jelent, amelynek alapján a város az ajándékozást visszavonhatja és a beépített területért bért követelhet, Bábeli nyelvzavar a munkácsi ruszin gimnáziumban Munkács, szeptember 18. (Tudósítónk Jelentése.) Munkácson, mint ismeretes, oroaz tannyelvű gimnázium van. Hogy azonban a tanítás nyelve a valóságban milyen, arról a következő hiteles tájékoztatást kaptuk: Vannak tanárok, akik irodalmi nagyorosz nyelven tanítanak, vannak tanárok, akik csak cseh nyelven tani* tanaki 1935 ozcptcmbez 18» Mttáq egyes tanárok viszont ukránok, kiknek tani* táei nyelve az ukrán, 8 végül vannak tanárok, akik „az idevalósi* ruszin nyelvet beszélik s igy a „ponasemu“ az előadásuk nyelve. A nagyorosz és ukrán nyelv, de méglnkábti a tanárok között nagy az ellentét, s a kis diák könnyen bajba keveredhetik az ukrán tanár* nál, ha nagyorosz szót vagy kiejtést használ. És viszont. Természetes, hogy » cseh nyelvű ta* nár ugyancsak elvárja, hogy diákja csehül feleljen s beszéljen. A tankönyv — az orosz nyelv és irodalom könyvét kivéve — majdnem mind cseh. Elképzelhető, hogy ilyen bábeli viszonyok mellett milyen intenzív lelhet a tanítás és tanulás. A hősök emlékének hódolt Alsószecsén a garamvölgyi magyarság Léva, szeptember 17. (Saját tudóajtónktól.) Nagyszabású kegyelete6 ünnepség keretében avatták föl Alsószecse községben a háborúban elesett hősök emlékművét vasárnap délután. Az ünnep a garamvölgyi magyarság részvételével valóban impozáns méreteket öltött. Délelőtt Antal Gyula lévai református lelkész, Léva viroebarája, Al- sószecse község szülöttje tartott mélyhatásu prédikációt, a délutáni istentiszteleten pedig a község másik kiváló szülöttje, Székely Dezső, a fiatal pozsonyi püspöki titkár tartott szentbeszédet. Az istentisztelet után folyt le a leleplezési ünnepség, amelyet a dalárda éneke nyitott meg Szó- kely Béla igazgató-tanitó kitűnő vezetésével, majd Szabó S. Zsigmond bajtai református lelkész mondott költői szépségű, magyar zengésű imát. Ezután Patay K. t. b. esperes tartott lélekbemarkoló ünnepi beszédet, amelynek végeztével lehullt a lepel az emlékműről é« Kálnay András községi biró, aki maga is hadviselt férfi, szép beszéd keretében átvette azt a község gondozásába. Majd Vibor Gábori váradi plébános, szentszéki tanácsos, Bándy Endre, a barsi ágostai evangélikus egyházmegye t. b. esperese mondtak nagyhatású beszédet. Ezután Boross Béla költeményeit szavalták, majd dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő lépett az emelvényre és nagyhatású beszédben emlékezett meg a bősökről, A szónoklat után az emlékmű megkoszorúzása következett. Pólyák Emma a hősök rokonsága nevében, Schubert Tódor elnök és Koperniczky Kornél titkár a SzMKE lévai fiókja nevében, a magyarság pártjai nevében pedig Majthényi László, az országos keresztényszooialista párt lévai körzetének elnöke helyeztek el koszorúkat. Patay Károly, az emlékbizottság enlöke záróbeszédében megköszönte az ünnepi közönségnek, a SzMKE-nek, a magyarság pártjainak, a szónokoknak és a dalárdának a részvételt, amellyel emelték az ünnepély fényét Este a kulturház nagytermében társasvacsora volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Az ünnepély megrendezésében Patay Károlyon kívül Székely Béla igazgató-tanitó, Kálnay András biró, Kemény Lajos kurátor és Pólya Ernő fáradoztak nagy buzgalommal, Hat holttestei találtak egy bukaresti lakás padlózata alatt Bukarest, szeptember 17, Jasiban tegnap borzalmas tömeggyilkosság nyomára jöttek, amely egész Romániában óriási feltűnést keltett. Rossa Virgil dúsgazdag jasi háztulajdonos egyik külvárosi bérházába szeptember elsején uj bérlő költözött. A bérlő kutyája mindjárt az első napon föltűnően idegesen viselkedett s különösön az egyik szobában nem akart megmaradni. Az uj bérlő tegnapelőtt eltávozott hazulról s kutyáját bezárta a szobáiba. Tegnap, amikor visszatért lakásába, a szobában borzalmas látvány tárult eléje. A kutya kikapart a helyéről egy padlódeszkát s a padlóalatti üregből egy feloszlásban levő férfihullát húzott ki. A bérlő azonnal értesítette a rendőrséget, mely megjelent a helyszínen s a* egéf* szoba padlózatát felbontatta. A fölforgatott szoba padlózata alól még őt oszlásnak indult férfihulla került elő, A borzalmas lelet után a rendőrség Rossa Virgilt, a ház tulajdonosát azonnal letartóztatta, Rossa kihallgatása során tagadta, hogy a hat férfi meggyilkolásához köze lenne > a rendőri nyomozás ellene semminemű bizonyítékot nem tudott fölmutatni, Ezért a nyomozást más útra terelték, Ugyanis kiderült, hogy a lakásban valamikor egy Trauda Vasil nevű férfi lakott, akit közben • bíróság rabtőgyilkoeeág miatt tizenöt évi {egyházra ítélt. Valószínűnek tartják, hogy a padló alatt talált hat férfit is ő gyilkolta meg, A nyomozást ez irányba terelték, Rossa azonban az ügy tisztázódásáig őrizetben marad.
