Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-17 / 213. (3765.) szám

A népszövetség legkritikusabb napja 6ail Olaszország Mlípésít várja A francia sajtó riasztó hírei - Óriási izgalom Géniben - De Valera Olaszország ellen Az uj tanácstagok megválasztása - Lengyelország ismét a tanácsban, Benes helyett Titulescu Súlyos konfliktus Beck és Lifvinov között nak tartják Hull amerikai államtitkár múlt' heti szavait, amelyekben az Unió nevében a háború ellen foglalt állást. Hull nyilatko­zata méltóképpen illeszkedik Anglia és Fran­ciaország genfi delegátusainak nyilatkozatai mellé. Beck támadása Litvinov ellen A belügyminiszter szava Irta: Koczor Gyula Az elmúlt napokban a képviselőház nép­jóléti bizottságának ülésén dr. Cerny bel­ügyminiszter a munkanélküliséggel kapcso­latban a kisebbségek felé a következő szavakat intézte: ,,Ugy véli, hogy kellő felelősségérzet mellett a munkanélküliséget is sikerül orvosolni. Jeligénk legyen, hogy ott, ahol az egész állam érdekéről van szó, nem szabad, hogy közöttünk politikai vagy más különbségek legyenek. Ezt legyenek szívesek tudomásul venni a német és ma­gyar nemzetiség képviselői is. Legyenek meggyőződve, hogy egyformán szivünkön fekszik a határvidék gazdasági fellendülése ís és a munkanélküliség elleni harcban nem teszünk különbséget az egyes nemzetek kö­zött." Ezért lojalitást vár el a nemzeti ki­sebbségektől. Nagy érdeklődéssel olvastuk a belügymi­niszter szavait és remélni szeretnők, hogy jószándékát összhangba tudja :hozni, sőt rá tudja parancsolni-azokra a szervekre, me­lyeknek gyakorlati ténykedése bennünket a különböző eljárás megállapítására késztetett. Mert ha sok jogos panasz hangzik el a munkanélküliség miatt a köztársaság külön­bözek részeiről, mindezeket tulharsogja a Szlovenszkó magyar határvidékének kiáltó nyomora. A Sajóvidék kihalt üzemeinél, Lo­sonc elpusztult gyárainál munkájukat vesz­tettek, a Duna mentén munkát hiába kere­sők sorsa súlyosabb minden más vidék ne­hézségeinél. A magyar vidék munkanélküli­jeinek túlnyomó része mezőgazdasági mun­kás, akik rendszeres segélyezésben nem ré­szesülnek, akiknek csak a tél folyamán jut néhány morzsa, de akik a nyári ,,munka- idényben", ha akad is valamilyen munká­juk, legfeljebb a nagyon szűkös napi szük­ségletüket keresik meg, de télire félretenni még gondolniok sem lehet. S jól járnak azok, akik ebben a ,,munkaidény"-ben 2—3 hónapot dolgozhatnak. A belügyminiszter szava az egyenlő elbá­nást illetőleg bizalmat követel meg. Mi ezt szívesen előlegeznők, ha elfogadható jeleit látnok annak a komoly szándéknak, hogy a magyar vidékek munkanélküliségére a jövőben nagyobb gondot fognak fordítani, ott munkaalkalmakat teremtenek s a munka- nélküliség csökkentésére irányuló teendőkbe bevonnak minden jóakaratu. jószándéku embert. Meghallgatják szavukat és nem fogják a segíteni akarókat talán pártállásuk miatt mellőzni, mert a munkanélküliség okozta nyomor nem pártkérdés, enyhítésén mindenkinek közre kell működni, aki becsü­letesen gondolkozik és minden rászorulón segiteni kell, bármely párthoz tartozik is. A komoly segiteni-akarás első feltétele azonban az eddig észlelt visszásságok meg­szüntetése. Nem akarok hosszadalmas lenni, azért csak néhány példát sorolok fel, me­lyek megismétlődnek száz és száz esetben. A komáromi kikötőben a munkások egy ré­szét elbocsátották. Nem azért, hogy keve­sebb lett a munka. Azelőtt sem volt sok, de most sings kevesebb, mint előbb volt. Egy­szerűen elküldték őket, hogy az igazgatás­nak — amikor kevés munkánál annak is kevesebb a munkája — még kevesebb mun­kája legyen. Más okot nem lehet elkép­zelni, hiszen eddig is felváltva dolgoztak, amit ezután is megtehetnének. Eddig évente átlag 4000 koronát keresett egy munkás, most a megmaradottak körülbelül 4500 ko­ronát fognak keresni, de a családtagokkal együtt 150 ember kenyér nélkül maradt. Pária, szeptember 16. A francia Iapo*k egyöntetű véleménye szerint Olaszország ra­dikálisan akarja megoldani a népszövetség­hez való viszonyát és kilép a népszövetség­ből. A kilépés bejelentése csupán napok kér­dése. Az olasz minisztertanács vasárnapi számunkban ismertetett határozata után, amely kimondja, hogy az olaszok az abesz- sziniai konfliktusban nem fogadnak el kom­promisszumot és a miniszterek foglalkoztak a népszövetségből való kilépés körülményei­vel, a párisi lapok felfogása senkit nem lép­het meg, Az Echo de Paris szerint Genfben egyön­tetűen az a nézet, hogy Olaszország kilépé­sét semmi sem gátolhatja meg. A lap saj­nálja a dolgok ilyetén fejlődését. „A népszö­vetség kénytelen lesz a római kormány ellen mozgósítani, holott eddig szövetségesének tekintette Rómát. Ez borzalmas csalódás" — írja a lap. A félhivatalos Petit Párisién szerint az olasz minisztertanács hivatalos kommüniké­jének az a mondata, amely kimondja, hogy Olaszország vizsgálat tárgyává tette azokat a körülményeket, amelyek lehetetlenné te­szik Olaszország Genfben való maradását, a népszövetség köreiben különböző kom­mentárra adott okot és egyesek szerint e mondat azonos a kilépés bejelentésével. A legjobban informált körök keddre várják Olaszország kilépését. Ha a népszövetség nem akar ismét elveszteni egy európai nagy­hatalmat, az utolsó pillanatban újból át kell vizsgálnia a konfliktus egész kérdéskom­plexumát és felfogását revízió alá venni. A Populaire szerint Olaszország megtette az előkészületeket a kilépésre. A népszövet­ség a legnagyobb nyugalommal máris fog­lalkozik azzal, hogy mi történik az olasz ki­lépés után. A szakértők tovább biznak Genf, szeptember 16. A népszövetség szakértői tegnap lázasan keresték a kiutat a zsákuccából. Az olasz kormány bejelentése ellenére nem adták föl a reményt, hogy si­kerül kompromisszumot találni az abesszi- niai konfliktusban, vagy legalább elodázni a döntést. Népszövetségi körökben fontos­Az érdekeltek a munkába való visszahelye­zésük ügyében bejárták . az összes illetékes hivatalokat, még Prágát is, de eredmény- települ. Az egész köztársaságban sehol nincs aránylag oly nagyszámú mezőgazdasági munkás és' zsellér, mint Délszlovenszkón, ami részben a földbirtokreform kihatása- Ezek kizárólag a mezőgazdaságnál kaphat­nak munkát, mert sem ipar, sem erdő- vagy bányamunka nálunk nincs. Ezeket a mező­Ugyanakkor, amikor az olasz kilépés vesze­delme nagy izgalmat okoz a népszövetségben, egy másik konfliktus is szenzáció erejével rob­bant a genfi közvéleménybe. A másik konflik­tus nem áll kapcsolatban az olasz—abesszíniái kérdéssel. Hétfőn délben a népszövetség plénu­mának ülésén Beck lengyel; külügyminiszter meg­jelent a szónoki emelvényen és általános meg­döbbenés között a következő nyilatkozatot tet­te: — Litvinov ur szombati nyilatkozata arra kényszerít, hogy röviden válaszoljak rá. Az orosz külügyi népbiztos beszédének néhány for­dulatával, amelyeket bizonyos utalások egészen világossá tettek, teljesen önkényes módon ítéle­tet mer gyakorolni országom néhány intézkedése fölött. Kötelességemnek tartom, hogy nyomaté­kosan tiltakozzak Litvinov ur eljárása ellen. Ter­mészetesen világos, hogy kormányom előtt tel­jesen közömbösek a lengyel politikáról mondott ilyen vélemények. De mint a népszövetség egyik alapító államának képviselője meg vagyok győ­ződve arról, hogy a magas gyülekezet kebelében történt incidens csak árthat a lojális együttmű­ködésnek, ami pedig közös munkánk legfonto­sabb feltétele. Litvinov válásról és Litvániára is kitér Genf további nyugtalan órák előtt áll, mert Litvinov szót kért és energikus választ akar ad­ni Becknek. Beck természetesen élni fog a vi­szontválasz jogával és az orosz-lengyel viszony elmérgesedhet. Litvinov a déli órákban a lengyel nyilatkozat után hosszantartóan tárgyalt a lit­ván delegátussal. Valószínű tehát, hogy az orosz népbiztos beszédében foglalkozni fog Hitler Memtl-vidéki állásfoglalásával is. A délelőtti vita A népszövetségi közgyűlés ma délelőtt negy­venöt szavazattal 53 közül elhatározta, hogy Lengyelország ismét a tanácsba választható. gazdasági munkásokat is mellőzik gyakran! még pedig állami igazgatás alatt álló,, vagy állami igazgatás alatt állott birtokokon és más vidékről hoznak munkásokat, holott lenne égy miniszteri rendelet is. mely sze­rint elsősorban helybeli vagy közelvidéki munkások alkalmazandók. Nagy földmunkákat végeznek. A munkát kézi- és igaerővel el lehetne végezni, ilyen irányú javaslat is van, de bizonyos nyo­másra a munkát egy milliomos vállalkozó­Mint ismeretes, ma cserélik ki a nem állandó tanácstagokat. A távozó Benes helyébe kisantaní részéről Titulescu kerül a tanácsba. A plénum záró- vitájának első szónoka de Valera ir delegátus volt. De Valera renkivül élesen fordult azok ellen, akik a népszövetségi paktumot semmibe sem veszik s kijelentette, ha az ember nem tudja mérsékelni egoizmusát és szenvedélyességét, olyan lesz mint az állat. Aki fegyvert ragad és brutalitásával akar győzni, nem való a népek közösségébe. Az olasz—abesz- sziniai konfliktusra célozva de Valera kijelen­tette, hogy a gyülekezet feszülten várja annak a konfliktusnak megoldását, amely újból népek kipusztításához vezethetne. Föltétlenül dönteni kell a kérdésben. Ki kell tartani a kollektív biz­tonság elve mellett, mert nélküle a béke elkép­zelhetetlen. Ha a népszövetség megengedné, hogy akár legkisebb tagjának szuverenitását megsértsék, akkor a népszövetség alappülérei omlanának össze. De Valera ezután az európai békekonferencia összehívását szorgalmazta. Az ir delegátus után Solis, Panama delegá­tusa nyilatkozott. Ausztria a tanácstagok megválasztásáról Nemurs Haiti képviselőjének fölszólalása után, — aki kifejtette, hogy a gyarmati háborúk időszaka elmúlt, — a fövi tát befejezték. Pflügl báró osztrák delegátus a vita után szólásra emel­kedett és a nem állandó tanácstagok megválasz­tásának ügyrendjéhez szólt hozzá. Pflügl utalt arra a veszedelemre, ami abból keletkezik, hogy egyes államok nincsenek képviselve a tanács­ban. Ausztria helyesnek találná, ha időnkint min­den államra sor kerülne a nem állandó tanácsta­gok betöltésénél. nak adják ki, aki gépierővel, sokkal drágáb­ban végzi el a munkát, mint amazok. A munkásság és a fuvarosok persze igy eles­nek a keresettől. Az első lépés tehát, az ilyen hibáknak a kiküszöbölése. Már a visszásságok és a pro­tekció megszüntetésé is kenyeret jelent. Mi készek vagyunk a segítő munkára, mert ma­gyar testvéreink ezreinek és tízezreinek be­tevő falatja ezen fordul meg. i# m W ^E TW TsT jf'iBilkBB # Ék m fim 8^9 wLJr jBMk jn| «HHt IpA §s$l ppjjp198 jpfeii; Wsm ^fizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága lln Panská re 76, havonta 26 K é. külföldre; évente 45ft SzloveTlSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓi magUürság J1'*6 l,?’ » *. K,a vata!: évre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ° Prága II., Panská ullce 12, UL emelet, cépes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. pOlÍtÍkoÍ TICLDÍiCLPI (X • • TELEFONJ 3 0 3 -1 1. • • yes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.-Ki, r r r SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP. PRAHH. ^Iff V* 1 1935 szeptember 17

Next

/
Thumbnails
Contents