Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-15 / 212. (3764.) szám

16 'PrxgaiMa<Aarhim.ai» 1935 szeptember 15, vasárnap. Újra lendületbe jött Magyarország gazdasági élete Budapest, szeptember 14. A magyar gazdaság- kutató intézet most adta ki legújabb gazdasági helyzetjelentését és ebben áttekintő képet ad arról, hogyan alakult a gazdasági helyzet au­gusztus végén. Magyarország gazdasági helyzete, amely az 1933 elején elért válságmély óta lassan javul', 1935 első felében stagnált, de azóta ismét meg­élénkült. Főleg az ipari termelés terén alakult az utolsó hetekben kedvezően a helyzet. A mező- gazdasági viszonyok kedvezőtlenebbek, mint 1984 első felében. Az ipari termelés 1935 második évnegyedé­ben nem alakult egységesen. A textilipari ter­melés csökkent és az üzemkorlátozások csak jú­liusban szűntek ismét meg. Az 1985 második év­negyedére vonatkozó ipari termelési indexszám ugyan 4 százalékkal nagyobb volt, mint a meg­előző esztendőben, de 1935 első évnegyedéhez képest csak 7 százalékkal emelkedett, ami kisebb javulás, mint amekkora idényszerűen várható lett volna. Junius átlagában az ipari munkáslétszám 7 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző esz­tendőben. Az ipari termelés élénkülésének mérté­két jelzi, hogy az ipari munkáslétszám az 1933 januári mélypont óta 37 százalékkal nőtt és már csak 22 százalékkal kisebb, mint az igen kedvező konjunkturáju 1928. óv átlagában. Az ipari termelés újabb növekedésének szá­mos oka van: az építkezések újabb élénkülése és az állami beruházási program megvalósítása mel­lett nagy jelentősége van annak is, hogy a ma­gániparban és a mezőgazdaságban az éveken át elhalasztott úgynevezett „pótló invesztíciók" vég­rehajtása és a városi lakosság éveken át hiá­nyosan kielégített tartós fogyasztási jószág (ru­házati és háztartási felszerelési cikk) szükségle­tének fedezése gyorsabb ütemben megindult; de az ipari kivitel megélénkülésének is szerepe volt. E tényezőknek hatását növeli az, hogy az ipari termelésnek általuk kiváltott fokozódása tovább gyürüződik és hogy a termés betakarítása után a mezőgazdaság beszerzései is ismét megin­dultak. A pénzpiac helyzete valamelyest kedve­zőbbé vált. A bankok fokozták kihelyezéseiket. A tőkeképződés folyamata megélénkült. A betét- állomány lassú fokozódása folytatódott. A magyar' gazdasági helyzet előrelátható jövő alakulását vizsgálva, megállapítható, hogy azok a tényezők, amelyek a magyar gazdasági élet fejlődését az utolsó esztendőkben meghatároz­ták, valószínűleg még hosszabb időn keresztül érvényesülni fognak. A mezőgazdaság várható helyzete szempoút- jából a tavaszi fagy- és jégkároknak és a nyár nagyobb részében uralkodott aszálynak vau nagy. jelentősége. A takarmánynemüek termése annyira kedvezőtlen, hogy az állatok téli tartása, előre­láthatólag nehézségekbe fog ütközni és valószi- nüleg takarmánynemüek importja is szükségessé válik annak ellenére, hogy ennek veszélye a ked­vezőbb augusztusi időjárás következtében csök­kent. Ezekért a, veszteségekért azonban a ga- bonanernüek kedvezőbb termése és az élőállatok árjavulása jórészt kárpótol. A mezőgazdaság vá­sárlóereje a most, megindult ^^zdasági évben in­kább nagyobb lesz, mint amekkora az előzőben volt. (A német családvédelmi politika számadatai.) A házasodás előmozdiására irányuló törvény értel­mében Németországban (a Saar-vidék nélkül) az idei év másodig negyede folyamán 39.682 házaso­dási kölcsönt fizettek ki uj házasoknak, adósság­részletet pedig az élveszületett gyermekek után 38.356 esetben engedtek el. A kifizetett házassági kölcsönök száma ebben a negyedben a húsvéti és pünkösdi halmozott házasságkötések folytán maga­sabb volt, mint a kölcsönelengedéseké. A Saar-vi- déken a visszacsatolás óta junius végéig összesen 426 házasodási kölcsönben részsültek uj házasok és 13 kölcsönrészlet-elengedés történt az élveszü­letett gyermekek után. 1933 augusztusától 1936 jú­niusáig Németországban a Saar-vidékkel együtt 440.828 házasodási kölcsönkifizetés történt. Az él­veszületett gyermekek után elengedett részletek száma ezalatt az időköz alatt 220.844 volt. (Egyre erősebb a borfogyasztás a sör terhére.) Európa bortermelése 1934-ben Oroszország nélkül 160 millió hl volt. Az európai szüret eredménye az utóbbi években 128—145 millió hl között moz­gott és a multévihez hasonló jó eredményre még 1925 óta nem volt példa. A legnagyobb termelő Franciaország, jóval utána következik Olaszor­szág, majd a spanyolok. A többi világrészek kö­zül csak Afrikának van jelentékeny szürete, amely a múlt évben 25 millió hl-t ért el. Európa jóval több bort fogyaszt, mint sört, amiből tavaly 123 millió hl-t termelt. A sörgyártást az utóbbi évek alatt nemcsak nálunk, hanem Európaszerte apadóban van, mert 1929-ben a termelés megha­ladta a 165 millió hl-t. Németország a múlt évben termelt 36 millió hl sörrel az el6Ő helyen áll, de 1929-ben még 58 millió hl volt az évi gyártása. (A zsolnai kereskedelmi grémium hírei.) Zsolnai tudósítónk jelenti: A grémium elhatá­rozta, hogy székhazat épit. A székház építésé­vel kapcsolatban a kereskedelmi miniszter a zsolnai kereskedők küldöttsége előtt kijelen­tette, hogy a grémiumot segélyben részesíti. Zsolna város is kilátásba helyezte támogatását. — A grémium halálozási segélypénztárt léte­sít tagjai részére. A tagokat két kategóriáiba sorozza. Az első kategóriába tartozó tagok 30 és a második kategóriáiba tartozók 70 koronát fizetnek, ha a pénztár valamelyik tagja, meg­hal. A hefizetett összeget az elhalálozott hátra­maradottjai azonnal kapják. (Itt a paprikáidény.) Pozsonyból jelentik: Délszlovenszkó piacait elárasztotta az idei ter­mésű paprika. A paprikatermelés az utóbbi idő­ben erős lendületet vett, nóha a gazdák eleinte igen bizalmatlanok voltak s csak nehezen lehe­tett rávenni őket a paprikatermelésre. A magyar gazdák igen tekintélyes része intenzív paprika­termelést folytat, mert rájött arra, hogy egyes vidékeken a paprikateimelés jövedelmezőbb a dohánytermelésnél is. SzlovensZkön újabban az a hir terjedt el, hogy a paprikakereskedelmet a kormány monopolizálni fogja, ez a hir azonban nem felél meg a valóságnak. Tulprodukcióról még nem is lehet szó. (A prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzsde e heti forgalmában egységes irányzat nem ala­kult ki. A tőzsdeközönség a hét elején megnyug­vással vette tudomásul Trapl. pénzügyminiszter nyilatkozatának ama részét, amely szériát a kor­mány nem gondol á korona, újabb devalvációjára és ném szándékozik szaporítani a forgalomban levő bankjegyéket. A hét folyamán cseh agrár I és cseh szociáldemokrata orgánumok részéről heves kampány indult meg s úgy a Venkov, mint a Právo Lldu abbeli véleményének adott kife­jezést, hogy a pénzügyminiszter nem hivatalos minőségben, hanem mint magánember tette meg ismeretes mintavásári, nyilatkozatát. Mindkét lap az újabb valutaszabályozás mellett csinált han­gulatot. A valutáris tárgyú cikkek megfelelő visszhangot keltettek az értéktőzsdén, amelynek hangulata idegessé változott é6 irányzata inga­dozó íett. A hét második felében általánosan lanyha irányzat uralkodott az értéktőzsdén. A lanyha irányzat a beruházási értékek piacára nem terjedt át és az államértékek többsége ár­folyamnyereségre tehetett szert. Az ipari és a szállítási értékek indexe is fölülmúlja a multiheti kimutatásban közölt indexszámot. A Csehszlovák Nemzeti Bank tanulmányi osztályának jelentése szerint a tőzsdeindex az elmúlt hét folyamán a következőképpen alakult: államkölcsönök épí­tési sorsjegy nélkül 102.472 (előző héten 102.000), valamennyi beruházási érték 98.544 (98.567), bel­földi bankok 100.881 (100.881), ipari és szállítási értékek 99.462 (98.771), a teljes tőzsdeindex 98.601 (98.080), a hivatalosan nem jegyzett értékek in­dexe 73.351 (73.369), valamennyi államkölcsön rentabilitásának átlagos indexe 5.057 (5.082), a 6 százalékosnál alacsonyabb kamatozású állam­kölcsönök rentabilitásának átlagos indexszáma 4.952 (4.980), a prágai értéktőzsdén jegyzett vala­mennyi érték rentabilitásának 3.275 (3,287). Az ipari részvények indexének analízise: cukor­gyárak 71.742 (71.470), élelmiszeripar 112.970 (104.049), vegyi ipar 153.398 (152.589), sörgyárak 92.162 (90.249), építési ipar 81.213 (80.898\ gép­gyárak 8Í.745 (81.880), szövőipar 53,263 (53.323), szénbányák 96.154 (96.936), fémipar 84.940 (85.767,) különböző vállalatok 106.807 (106.284), az ipari és a szállítási értékek együttes index­száma 99.462 (98.771.) (Erősen növekszik Magyarország szénterme­lése.) Budapestről jelentik: Most tették közzé a , július havi és az év első 'hét hónapja szén- termelési és szénifotgyasztási adatait, amelyek az előző évekhez képest lényeges elmélkedés­ről számolnak be. Á széntermelés a múlt év­vel szemben 1.72 millió métermázsával, a fo­gyasztás pedig 2.76 millió métermázsával növekedett. Az előző 1933. évben a termelés 5.33 millió métermázsával, a fogyasztás 6.1 millió métermázsával volt kisebb. A statiszti­kai kimutatás szerint Magyarország szénibá­nyái julius havában 5,252.592 métermázsa sze­net termeltek, az év első hét hónapjában ösz- szesen 39,132.814 métermázsa volt a termelés. A júliusi széntermelés az 1932, év julius havi termeléséihez viszonyítva 15%-kal, az 1933. év júliusi terméséihez 23.3%-kai, 1934 júliusához képest pedig 8.8 százalékkal emelkedett. A júliusi szén te nme lé síből 4,899.936 métermázsa került kereskedelmi forgalomba, viszont az év első hét havának széntermeléséből 35,207.789 métermázsa. Az ipari csoportok szénbeszerzé- eénél egy-két kisebb jelentőségű csoport kivé­telével általános nagy emelkedés mutatkozik. Különösen számottévő a növekedés a vasipar­nál, cement-, mész- és téglaiparnál. A mező­gazdaság szénbeszerzése ugyancsak tekinté­lyes mennyiségiben javult. A közüzemek közül a domináló szerepet játszó villanytelepek szén- fogyasztása emelkedett erős lendülettel. A belföldi szénbányák augusztus 1-én 5.290.714 métermázsa szénkészlettel rendelkeztek. A magyar gázgyárakhoz 130.279 métermázsa kül­földi gázszén érkezett júliusban. A gáz- és kokszmüvek az év első bét hónapjában 1,213.211 métermázsa kokszot termeltek, majd­nem 300.000 métermázsával többet, mint 1934- ben. Ebből a mennyiségből 789.263 méter-má­zsa került kereskedelmi forgalomba. (Vásári hir.) Szeptember 30-án Rim ászé csen or­szágos vásár lesz. A vásár keretében állatvásárt is tartanak. , (Állatvásári hir.) A hétfői prágai állatvásár vár­ható fölhajtása a vásórpénztar igazgatóságának je­lentése szerint 620 szarvasmarha, 2000 belföldi hús­sertés és 1600 külföldi bízott sertés. (Kényszeregyezségek.) Kahán N.-né, szül. Ja- kubovics Róza vendéglötulajdonos, Héthárs. Vagyonfelügyelő id. Mares Károly kereskedő, Héthárs. Az első tárgyalást október 23-án tart­ják az eperjesi kerületi bíróságon. A követelé­seket október 17-ig kell bejelenteni.' — Glück Berta, mint kiskorú Glüók Zoltán. Glück Va- léri és Glück Olga gyámja, Torna. Vagyonfel­ügyelő dr. Roth Jenő ügyvéd, Torna. Az első tárgyalást október 2-án tartják a kassai kerületi bíróságon. A követeléseket szeptember 28-ig kell bejelenteni. — Köhn Adolf vendéglős, Huszt. Vagyonfelügyelő dr. Halip Ferenc ügy­véd, Huszt. Az első tárgyalást október 17-én tartják a huszti kerületi bíróságon. A követelé­seket október 3-ig kell bejelenteni. ÉRTÉKTŐZSDE Prága lanyha Prága, szeptember 14. (Pragoradio.) A na­pok óta tartó irányzat átterjedt a mai tőzsde­napra is. Noha az értéktőzsdére különböző kedvező gazdasági helyzetjelentések Ilire ér­kezett és a tőzsdeközönség a külkereskedelmi fórgalom augusztusi mérlegének adatait ked­vezőnek találja, az irányzat a beszspekuláció nyomása következtében nem javult meg. A forgalom szűk keretek között és vontatott ütemben bonyolódott le. Ennek tulajdonít­ható, hogy a kínálat legkisebb mértékű foko­zódása is további árfoiyamlemorzsolódásokat vont maga után. A tőzsdeidő későbbi folya­mán a helyzet átmenetileg javult és az irány­zat mérsékelten megszilárdult. Néhány érték jelentéktelen méretű árfolyamjavulásra tett szert, zárlat előtt azonban az irányzat isimét lanyha jelleget öltött. A forgalom ingadozó záróirányzat mellett ért véget, de az árfolyam- veszteségek többségben vannak. A cement­ipari értékek árfolyama a cementkartell létre­jöttének hírére ma tovább javult. Apollo 3, Brosche 40, Cseh Kereskedelmi 5, Cseh-iMorva Gépgyár 13, Dux-Bodenibachi 6, Heimrichstihali Papír 1, Kanborundum 1, Podoli Cement 5, Poldi 6, Északi Vasút 10, régi Északi Vasút 5, Schoeller 5, Csehszlovák Solo 5, Aussigi Vegyi 8, Aussigi Finomitó 15, Hengerművek 3 és Skoda 7 koronával gyön­gült. A másik oldalon Cseh Cukor 3, Hell- imann 4, Königshoifi Cement 10, Sohönpfrieseni 3, Krizík 5, Rézmüvek 2, Prágai Vas 3, Észak- cseh Szén 20, Walter 12, Nyugatcseh Kaolin 10, Nyugatcseh Szén 2, Brüxi Szén 10 és Rakó 1 koronával megszilárdult. A beruházási értékek piacán egyenetlen irányzat vált észlelhetővé. A 6%-os kamato­zású államértékek árfolyama 10 fillérig ter­jedő mértékiben lemorzsolódott, ezzel szem­ben az alacsonyabb kamatozású állampapírok árfolyama részben jól tartott és részben ja­vult. A nemhivatalos kuliszban mérsékelt for­galom mellett 5 koronával gyöngült a Pozso­nyi Magnezit árfolyama. A nemhivatalos ku- lisz beruházái értékei közül megszilárdult úgy az osztrák, mint a magyar C. C. járadék, amíg a frankra szóló Skoda-obligáció árfolya­ma visszament. A bankértékek magánforgal­ma i piacán Zsivno 2.50 és Cseh Bank 5 koro­nával lanyhult. A magán lomb a rdköksönök kamatlába nem változott. BUDAPEST NYUGODT. Budapest, szeptember 14. Nyugodt irányzat és mérsékelt forgalom jegyében bonyolódott le az értéktőzsde mai napja. Az üzlettelenség olyan méreteket öltött, hogy csupán vezető értékek­ben voltak kötések. A forgalom a tőzsdeidő ké­sőbbi folyamán sem élénkült meg, a helyzet nem változott és a záróárfolyamok csak lényegtelen eltérést mutatnak a tegnapi záróárfolyamokkal szemben. A szilárdkamatozásu értékek piacán mérsékelt forgalom mellett a fővárosi kölcsö­nök árfolyama kissé javult. A hadikölcsönpiac elhanyagolt. BÉCS BARÁTSÁGOS. Bécs, szeptember 14. Laval miniszterelnök tegnapi nyilatkozatát a tőzsdeközönség kedve­zően fogadta. A tőzsdeidő elején barátságos iiányzat nyilvánult meg a piacokon, mire a spe­kuláció fedező vásárlásokhoz kezdett. A forga­lomba került értékek árfolyama már a tőzsde­idő elején jelentősen megszilárdult. Kuliszban főképpen Duna-Száva-Adria-prioritások iránt mutatkozott fokozott kereslet. Ennek az érték­nek az árfolyama 1.05 sillinggel javult. Féltén árfolyama 7 sillinggel emelkedett. A beruházási értékek piacán szilárd irányzat vált észlel­hetővé, BERLIN LANYHA. Berlin, szeptember' 14. Az értéktőzsde mai forgalmát lanyha irányzat mellett bonyolította le. A tőzsdeközönség tartózkodó magatartást tanúsít, miértis a forgalom rendkívül szűk kere­tek között mozgott. Több érték árfolyama mér­sékelten lemorzsolódott. A lanyha irányzattal ellentétben szórványosan árfolyamjavulások is adódtak. to^gai-Magíar-hipjxap Felelős szerkesztő: Forgách Géza * Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: I. Hor­thy Miklós-ut 21. IV. 3. Telefon 59-8 -98. Szer­kesztő Zólyomi Dezső. — Pozsonyi szerkesztőség és kiadóhivatal: Lőrinckapu-ucca 17. II. Telefon: 27—87. Szerkesztő: Rehorovezky Jenő. — Ruszin* szkói szerkesztőség és kiadóhivatal: üngvár, Vár* alja-ucca 7/2. Szerkesztő: Rácz Pál. — Kassal szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-ucca 105. L Telefon: 35—29. Szerkesztő: Dr. Sziklay Ferenc és Kelembéri Sándor. _ Nyitrai szerkesztőség és ki- adóhivatali Wilson-ucca 34. I. és Methód-tór 3. Szerkesztő: Dallos István. • Kéziratokat nem Őrztink meg és nem adunk vissza. • • • ...... v \ ' • Hirlapbéiyeg haszrfclata a prágai postaigazgatóság , 56.660/VII—193-4. az. rendeletével engedélyezve.

Next

/
Thumbnails
Contents