Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-15 / 212. (3764.) szám

1935 szeptember 15, vasáníop.

^RAXyű-MAG&VSl-HlKL®

11

A ma és a jövő Amerikája

Beszélgetés Peménvi Józseffel, a clevelandi egyetem tanárával s a szegedi egyetem doktorával az Újvilág szellemi életéről

Budapest, szeptember 14.

Még julius végén folyt le ez az érdekes, ma is változatlanul aktuális beszélgetés.

Egy pesti kávéház terraszán ültünk Reményi Józseffel, a „legfiatalabb" magyar doktorral. A nagyváros juliusvégi délelőttjének csendje állt körülöttünk... A puhára főtt aszfalton zajtalanul lépkedtek a megritkult járókelők. Reményi mindenről és mindenkiről tudott valami érdekeset mondani, de nem kerülhette el a sorsát, beszélnie kellett önmagáról is.

— 1914-ben még Pozsonyban éltem. Néhány hónappal a világháború kitörése előtt neveztek ki a philadelphiai osztrák-magyar konzulátus titkárának. 1917-ben Amerika belépett a háborúba, akkor egy magyar hetilapot indítottam. Amerikai pályafutásom tulajdonképpen 1021-ben kezdődött; Raymond Moley — a későbbi agytröszt elnöke — megbizott a bevándorlás kérdésének tanulmányozásával. Nemsokára a clevelandi egyetem tanára lettem. 1922 óta hétizben voltam Európában, legtöbbször feleségemmel együtt; természetesen a legtöbb időt minden alkalommal Magyarországon töltöttük.

Rooseveíí tervei csak részben váltak be

A sokrétű „Újvilág", a mai, az uj Amerika iránt az Amerikát nem járt európai izgalmával érdeklődtem. Hozhat-e sikert Rooseveltnek a jövő évi elnökválasztás? — kérdeztem többek között.

— Mikor Rooseveltet megválasztották, a közvélemény túlnyomó többsége mellette volt. Konstruktív értékű demokratikus nyíltsága és emberi közvetlensége meghódította az amerikaiakat, Mivel állást foglalt a nagytőke ellen, — bár ő maga is igen gazdag, ember- — az kezdettől fogva ellensége lett. Európai nézőszögből bizonyára érdekes; a kistőkés és a munkásság egy bizonyos csoportja is a szabadság koncepciója szempontjából a nagytőkével azonos ideológiát képvisel. (Az átlag amerikai a nagy amerikai vagyonosban a maga gazdasági nagyságának a lehetőségeit is látja.) E felfogás megítélésénél irányadó, hogy az amerikai munkásság jelentékeny százaléka csak helyzeti és nem lélektani szempontokból tér el a munkaadóktól,

RooseveJt főcélja, hogy úgy a tőkés, mint a munkásból kiirtsa az ösztönös gazdasági önzést és kiváltsa belőlük a kooperáció szellemét.

Nem az a célja, hogy úgynevezett „totális" államot alkosson, hanem erős kormányhatalmat akar. Annak a fegyelmi elvnek az alapján áll, amely tisztában van azzal, hogy az ellenőrzésnélküli demokrácia végül az anarchiához vezet. A jövő évi elnökválasztás dönti majd el, hogy a népi demokrácia, amely korszerű akar lenni, elvisel-e olyan elnököt, aki nem udvarol a tömegnek, hanem működése erkölcsi tartalmával és gyakorlati jelentőségével útmutatója akar lenni.

Amerikai irodalom

Remínyi József irodalmi munkásságát nemcsak Magyarországon és az utódállamokban, de Amerikában és Burópa-szerte is elismerik. Több előkelő amerikai angolnyelvü folyóirat munkatársa és európai irodalmi levelezője, azonkívül a legnagyobb magyar folyóiratok amerikai szerkesztője és munkatársa. (Magyar írás, Helikon, Kalangya, Nyugat.) Magyarnyelvű szépirodalmi munkáival a magyarországi kritika elismerését vivta ki. Az amerikai szellemi életnek is egyik kiváló ismerője ő és az alábbiakban nagyon érdekes képet rajzolt Amerika mai szellemi világáról:

— Majdnem gyógyíthatatlan európai előítélet, hogy Amerika és a szellem egymásnak ellentmondó fogalmak. Amikor Európa lebecsüli az amerikai szellemi életet, nem gondol arra, hogy Edgár Allan Poe befolyásolta Baudelairet és hogy az európai szabadvers ritmusa jelentékeny mértékben visszavezethető Walt Whitmanra.

— Amerika heterogén ország, ámde a heterogén kereteken belül vannak homogén hagyományai. Ebből a szempontból legjellemzőbb a newenglandi tradíció, amely az amerikai szellemi életnek legőszintébb forrása. Ma mái persze ott tartunk, hogy a newenglandi tradíció angolszász jellegét háttérbe szorítja vagy megsemmisíti a kontinentális európai kivándorlók leszár- mazottainak amerikai színezetű kultúrája. Magától értetődik, hogy Amerikában',' amely elvégre a különböző népek konglomerátuma, az amerikai életben gyökeret vert faji és nemzeti külsőségek hagyománya az irodalomban elkerülhetetlenül érezhető, mely végül is a lélek érettségének éneklő kikristályosodása. Ugyanakkor azonban hangsúlyozni akarom, hogy ezek a különbségek valami csodálatos módon mégis találkoznak Amerika felszívó erejének fókuszában és ennélfogva az angolnyelvü, amerikai irodalomban a pezsgő és forrongó véregyveleg ellenére mégis kimondott amerikai irodalomról beszélhetünk, ha technikájában sokszor utánzata is az európai irodai ómnak.

(Miről akar táplálkozni az uj amerikai szellem?)

— Az uj amerikai szellem a megteremtendő

nemzeti egységből akar táplálkozni. Talán úgy mondhatnám, hogy az egységes newenglandi hagyomány, amelyre fentebb utaltam, módosított

formában ki fog terjeszkedni az egész Egyesült Államok területére. Amerika most már ezen az utón van.

Amerikai szemmel Európa szellemi életéről

(— Az évenként ismétlődő európai utazásainak, az utazáson, a látogatáson kívül van-e valami célja is?)

— Elsősorban azért vagyok itt, mert szeretem a komoly európai értékeket. Egyik célom, hogy a leg-különbözőbb világnézetet és érdek- szempontot képviselő emberekkel érintkezve megállapitsam a magam részére, hogy tulajdonképpen mi az. amiben az emberek nem értik meg egymást és miért.

— Például sajátságos jelenség, hogy itt a legtöbb gondolkodó ember — függetlenül társadalmi és gazdasági helyzetétől és nemzeti hová- tartozandóságától, — megegyezik abban, hogy a lelkikulturálhoz való ragaszkodás a mai Európában fényűzés 6zámba megy. Nem sajátságos-e, hogy ennek a szomorú banalitásnak a magától értetődő észrevevése mégsem tud egy olyan lelki szolidaritást teremteni a szellem munkásai között, amelyik csakugyan az élő béke és nem a tengődő fegyverszünet útját egyengeti. Másik sajátságos jelensége az európai szellemi életnek, — s - ez elsősorban arra a pár országra áll, ahol még van viszonylagos gondolatszabadság — hogy a szellem vezéreiből sokszor hiányzik a józan ész felelőssége.

(— Mint az európai kultúrák ilyen alapos ismerőjének, mi a véleménye a kisnemzetek, szorosabban véve a Dunamedence nemzetei átfogóbb szellemi kapcsolatának szükségességéről?)

— Szerintem^ a nemzeti kultúrák" szeplő- telenségének szem-előtt-tartásával elsőrendű

szükség a Dunamedence különböző nemzeteinek szellemi téren való kooperációja. Az itt élő fajok külön, de nem elkülönítő hagyományai ellenére van egy közös forrásuk: az élet szépségének,

miszticizmusának és valóságának tudomásulvétele. Erős a meggyőződésem, hogy a nemzeti kultúrák itt a Dunamedeneében a közös lelki és gyakorlati jólét és a béke érdekében kiegészíthetnék egymást.

A magyar irodalom és Amerika

(— Európa megújhodásra készülődő szellemi . életében mindig nagyobb szerepet kap a magyar kultúra. Amerika részéről szellemi kultúránk iránt való érdeklődésében milyen mértékű fejlődés mutatkozik?)

— Magyar szempontból nagyértékíi jelenség, hogy utóbbi időkben sok magyar iró müve jut el Amerikába. Madách Az ember tragédiája nemrég jelent meg egészen kiváló fordításban és egészen kivételes sikere volt. Kosztolányi Dezső „A véres költő", Kuncz Aladár „A fekete kolostor", Szabó Pál „Emberek" cimü müve nagyon meleg fogadtatásra talált. Zilahy Lajos, Móra Ferenc, Bródy Sándor, Surányi Miklós, Körmendy Ferenc, Hel- tay Jenő, Szép Ernő és még számos magyar iró müve jelent meg utóbbi időben angol nyelven. A színpadi irodalom nagy sikereinek számítanak Molnár Ferenc Lilioma azonkívül Herczegh Ferenc, Lengyel Menyhért, Bíró Lajos és Pásztor Árpád amerikai színpadon előadott müvei.

Népművészet — Indián-védelem — JVéger-figy

(— Amerikában milyen szerep jut a népművészeteknek?)

— Az amerikainak az Amerikában fellelhető népművészetek felé való dulása inkább az egzotikum jellegével bir.

— Az indiánok ősi népművészete igen nagy értékű. Képzőművészeti motívumaik nagyon emlékeztetnek a perzsa formára. Bő meseviláguk a vadászati jellegen épül. Totemfáik (halotti emlékfák) elég közeli rokonok a székely kopjafákkal. Primitív, ösztönös faragó művészet ez, ahol azonban a szin fontosabb a formánál. Domináló színeik: a piros, a sárga, és a narancs.

— Számbelileg nagyon megfogyatkozott ez az értékes fajta. Nemrég ,már indiánvédő irodát állítottak fel. (Amennyire pusztitották valaha őket, most annyira védik.l Még mindig nyílt kérdés, hogy Afrikából kerültek-e Amerikába.

— A négerek népművészete gazdagabb, bár kissé természetesen amerikaiasodott. Népművészetük amerikai alapja: az afrikai babonás val— Gulyás-Kefei téli szállásra vonul. Komáromi tudósitónk jelenti : Gulyás-Kefei

Endre, a leghirhedtebb komáromi gangszter, ismét szerepel. Gabonatolvajtársaságot szervezett, amely a Gabonatársaság raktárából 30 métermázsa gabonát lopott el. Kiderült, hogy Gulyás-Kefei volt a vezére a tolvajbandának, társai Lukácsik Dugál László, Salina Károly, Steiner József, Szabó János, Tróján István, az orgazdák pedig Kecskés Eszter, Rein József és Kotton Zsigmond voltak. Mikor Gulyás-Kefeit bevitték a fogházba, költői szavakkal búcsúzott el a külvilágtól, mondván : ,,No, most már

megint csak a tavaszi pacsirtaszóra jövök elő a szép világra !“

— Halálra rúgtak egy asszonyt. Zsolnai tudósítónk jelenti: Három héttel ezelőtt Licskei András szkacsányi lakos összeveszett Gasparik Mária nevű szomszédnőjével és a vita hevében úgy megrugta, hogy a nőt a trencséni kórházba kellett szállítani. A szerencsétlen asszony háromheti szenvedés után belehalt súlyos sérülésébe. Az ügyészség rendeletére a holttestet felboncolták, Licskeit pedig letartóztatták.

— Sztrájkolnak a lévai keramitut munkásai.

Tudósítónk jelenti: Mint közöltük, nemrégiben kezdték meg hosszabb huza-vona után a lévai keramitut építését. Alig néhány napig dolgoztak. a munkások, máris sztrájkba léptek, mert

2.20 korona órabér helyett 2.50 koronát követelnek. A sztrájkolok plakátokat ragasztottak ki, amelyek feltüntetik a sztrájktörők neveit is. A fasiszta párt felszólította híveit, hogy támogassák a sztrájkot. A csendőrség úgy a falragaszokat, mint a fasiszta párt röpcéduláit elkobozta. Az építő cég és a sztrájkoló munkások között tárgyalások vannak folyamatban.

lásosság keresztény értelmezésben és a tudatosított egyéni művészet.

(— A közeljövőben remélhető-e a „négerügy" elintézése?)

— A néger-ügy szinte megoldhatatlan, aminek az okát főként abban látom, hogy a néger intellektüellek inkább egy kommunista társadalomba kívánkoznak, ahol az elhelyezkedésüket sokkal jobban megoldhatónak gondolják. A néger-ügy megoldása tehát az amerikaiaknak saját fejlődése érdekében nem kívánatos. Az amerikai szerint a néger-ügy egyáltalában nem romantikus, hanem szükségszerűen realisztikus.

Azzal búcsúztam Reményi József doktortól, hogy az az „újvilág", amelyikre Kolumbus Kristóf uj utakat kereső önfeláldozó zsenije véletlenül rátalált, bizonyára kitalál ebből a mai pro- bléma-zsákuccából és megmutatja a kivezető utat az önmagával való harcban nagyon kifáradt „öreg" Európának is.

MUHORAY ELEMÉR.

— Öngyilkos lett Trencsénteplicen egy gyógyíthatatlan beteg. Zsolnai tudósítónk jelenti: Trencsénteplicen a Baracska melletti halastóba ölte magát Lidi Anna 67 éves brünni asszony, aki férjével együtt nyaralt a fürdőben. Reggel a szokott időben felkelt, majd búcsúleveleket irt, melyekben közölte, hogy gyógyíthatatlan betegsége miatt megy a halálba, majd kiment a Ba- racskára és elkövette végzetes tettét.

xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Budapesten a Park-nagyszállodában a keleti pályaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény.

— Kitett gyermek a nyitrai határban. Munkatársunk jelenti: Tegnap délután a nyitrai pályaudvar közelében siró csecsemőt találtak a munkások az országúti árokban. A gyermeket átadták a csendőrségnek és az egyhónapos kislány a nyitrai vöröskereszt gondozásába került. A csendőrök megindították a nyomozást, hogy a lelketlen anyát kézrekeritsék. • A kisgyermek egyszerű, de tiszta ruhába volt öltözve és valószínű, hogy valamely környékbeli faluból származik.

— A mezőőr leütötte a libapásztort. Nagy- szőllősi tudósítónk jelenti: Teszlovics János szinevéri legény kihajtotta a libákat a mezőre, de Hatur Markó mezőőr megtiltotta a libák legeltetését a határban. A két ember összeszólalkozott és a vita hevében a mezőőr úgy vágta fejbe Teszlovicsot a nála lévő vasbottal, hogy az eszméletlenül terült el a földön. Beszállították a nagyszőllősi kórházba, ahol megállapították, hogy súlyos koponyatörést szenvedett és állapota életveszélyes.

xx Már 100 év előtt is azt ajánlotta a javas- asszony: Ha vesebaja van, igyon „Salvator" forrásvizet, fi)

A pozsonyi Charitas nyilatkozata

„A pozsonyi temetőben újból be kelleti szentelni egy halottat, mert a temetkezési vállalat katolikus pap helyett huszita lelkészt küldött a temetésre" cimü, szeptember 8-án megjelent pozsonyi tudósításunkkal kapcsolatban a pozsonyi „Charitas" temetkezési vállalat következő nyilatkozata közlését kérte :

,,A Charitas cég képviselője 1935 május 18-án telefonice ajánlkozott a megboldogult komáromi Némethné férjénél, Németh Gyulánál a halott eltemettetése iránt. Németh Gyula közölte volt, hogy azonnal Bratisla- vába érkezik és megegyezett a Charitas cég képviselőjével abban, hogy megvárja a pályaudvaron, ami meg is történt. Ezek után a Charitas cég irodájában megállapodás történt a temetés napja és órája irányában. A Charitas cég alkalmazottja másnapra rendelte meg a megboldogult Némethné maradványainak beszentelését a Dóm-plébániánál, azonban a megrendelés visszautasittatott és ügyfelem róm. kát. lelkész által utasittatott, hogy a csehszlovák egyház lelkészével végeztesse el a beszentelést, mivel ő, azaz a róm. kát. lelkészek a beszentelést megtagadják, mivel dr. Okányik kanonok ur megtiltotta, hogy a Charitas cég által megrendelt temetéseket elfogadni nem szabad.

Ennélfogva kénytelen volt a temetési szertartást a csehszlovák egyház papja el| végezni, mivel az irgalmasrendü tisztelendő

. Ján sem mehetett el, mivel a Dóm-plébáriá• tói határozott utasítást kapott, hogy tilos a

■ Charitas cég temetéseinél a gyászszertar1 tást elvégezni, holott előzőleg ezt már egy■ néhányszor megtette volt.

( Megjegyezni kívánjuk még, hogy ezen

• eset után kénytelen volt a Charitas cég dr. Jantausch nagyszombati püspök úrhoz fordulni, akinek az esetet részletesen feltárta,

wminek következtében a püspök ur Írásban utasította a Dóm-plébániát, hogy a jövőben elvégezendő a gyászszertartás a Charitas cég által eszközölt temetéseknél is és pedig

. vonakodás nélkül, mivel nevezett cég hivatalosan engedélyezett és bejegyzett temet■ kezési vállalat."

— Nem vette le a kalapját az állami himnusz hangjaira : 15 napi fogház. Besztercebányai tudósítónk jelenti : A kerületi bíróság tegnap tárgyalta Kulhan György ga- ramberzencei gazdalegény bűnügyét, aki a vádirat szerint nem vette le kalapját, amikor Masaryk elnök születésnapján az állami himnuszt játszották. A vádlott azzal védekezett, hogy beteg, erős fejfájása van és állandóan melegben kell tartania a fejét. A bíróság bűnösnek minősítette és 15 napi feltétlen fogházbüntetésre ítélte.

xx Pihik Matyi cigányprímás a Flóra-borozóban játszik, Praha Vinohrady, Fochova 121.

— Ókeresztény stílusban épült templomot szenteltek föl Balassagyarmaton. Balassagyarmatról jelentik, hogy ott az elmúlt vasárnap szentelték föl a 6zaléz'ánusok uj templomát, amelynek Don Bosco a védőszentje. Az uj templom dr. Trikói József prelátus, egyetemi tanár áldozatkészségéből épült, százezer pengő költséggel, amelyhez Trikál professzor, a város szülöttje 61.000 pengőt adományozott. A sza- léziánusok uj temploma Magyarország egyetlen ókeresztény st'lusban épült temploma.

— Gyilkol a mérgesgomba. Mátyusföldi tudósítónk jelenti: Özv. Obuk Péterné üregi lakos a napokban gombát szedett az erdőben, hazavitte, megfőzte és megette. A szerencsétlen asz- szony borzalmas görcsöket kapott, majd elájult és mire a szomszédok rátaláltak, már kiszenvedett. A vizsgálat megállapította, hogy önmaga okozta a halálos szerencsétlenséget azáltal, hogy nem ismerte meg a mérges gombát.

— Egy „tartalmas" gyomor. Londonból írják: A londoni kórházban műtétet hajtottak végre egy elmebetegen, akinek gyomrában és beleiben a legfurcsább tárgyakat találták. Találtak itt 210 tüt és csavart, melyeknek némelyike több centiméter hosszú, 36 szöget, mindegyik 4 centiméter hosszú, 5 teáskanalat, egy leveskanalat, 8 kanál nyelét, 3 villát, melyek közül egy el volt törve, 3 zsebkést, 37 gramofon tüt. 1 kapukulcsot és 2 szekrénykulcsot, 45 gombostűt és dajkatüt, egy forgópisztoly golyóját, 1 gyűrűt, több pénzdarabot, mindössze 500-féle tárgyat, mely Uő kilót nyomott. A beteg, akinek szülei nem is sejtették, milyen súlyos állapotban van a fiuk s kellő felügyelet nélkül hagyták, kiállta a műtétet. De végül szivgyöngeségben meghalt.. Esete súly tekintetében kétségtelenül versenyeredményt jelent, noha egv másik elmebeteg már 2533 tárgyat nyelt le. Ezt a British Medeial Journal kö&Uk