Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-15 / 212. (3764.) szám
2 ra^ai-MAfiS^-HTELaa 1935 szeptember 15, vasárnép. bán egyedüli lendítőereje marad-e a talley- randi okosság a világmotor kerekének ? Ugylátszik, a napoleonizmus kisebb és nagyobb ördögei se kuksolnak a kuckóban. Félelmes basszusát hallatja a világnézeti fanatizmus innen is, onnan is, örök üdvösséget hozó igéket hirdet és tüzzel-vassal akar érvényt szerezni igéinek. Moszkva szentü] hiszi, hogy a világ egyedüli üdvössége a lenini tanokban van elrejtve s addig nem lépi át az emberiség az elveszett paradicsom küszöbét, mig ezeknek a tanoknak nem szegődött szolgálatába sárga, fekete és fehér, minden szinü, rendű és rangú ember, aki csak él e keserű sártekén. De Nürnberg is esküszik rá, hogy le fog számolni ezzel a sátánnal, mely a világ megrontására, az erkölcsök szétzüllesztésére, a jók bilincsbe- verésére és a rosszak uraságának biztosítására lépett ki a világháború káoszából, egy- időben a pusztulás és ínség másfajta testi és lelki nyavalyáival. E két véglet között nem lehet a józanság hidját felépíteni, nincs Talleyrand, aki képes volna ezt a tüzet és vizet egymással összebékiteni és. a világ természetes rendje hozza magával, hogy e két revoltáló elem kezdettől fogva küzd egymás ellen. A reálpolitikának vannak érvei és vannak meggondolásai, a világnézeti politika azonban nem ismer érveket, hanem csak dogmákat ismer és nem ismeri a józanság langyos, hol hideg, hol meleg modulációit, hanem csak a fanatizmus totalitását ismeri. Az bizonyos, hogy Genfben a józanok és okosak ki fogják agyalni az egyetlen lehetséges formulát, amiből kikel majd a béke, esetleg úgy, hogy mindenki háborúnak látja, esetleg úgy, hogy néhány ezer ember életébe kerül, de a nagyobb komplikációk elmaradnak. És ez a fő : mindig a végeredmény a fontos az okosságnak és soha nem a részletek. Talleyrand se hazudott, amikor szemére hányták töméntelen árulását, s azzal védekezett, hogy „Franciaországot azonban nem árulta el“. Ez igaz volt: elárulta az egyházat és elárulta a forradalmat, elárulta a császárt és elárulta a királyt, de Francia- országnak végeredményben soha el nem évülő szolgálatokat tett. Igen ám, de a fanatizmus nem a szolgálatokat mérlegeli, hanem az „egyedül üdvözitő“ igazság diadalát. Okoskodás és lelkesedés soha nem fogják megérteni egymást — s amit az okoskodás évek nehéz munkájával felépít, azt a lelkesedés egyetlen éjszaka lerombolja, s amit a lelkesedés egyetlen vakmerő lendülettel meghódít, azt az okoskodás apránként elalkudozza. Az olasz minisztertanács a kompromisszum elfogadása ellen nyilatkozott TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. Róma, szeptember 14. Az olasz kormány ma fontos minisztertanácsot tartott. Mussolini részletesen ismertette a katonai és a politikai helyzetet. A hivatalos kommüniké szerint a miniszterek fölülvizsgálták azokat a körülményeket, amelyek lehetetlenné tennék, hogy A közgyűlés záró vitájától eltekintve a nép- szövetség városában szombaton csendes nap volt. Hoare pénteken délben elutazott s este követte Laval is, aki a hét végét Franciaországban tölti, A tanács és az abessziniai olasz konfliktussal foglalkozó ötös bizottság munkáját csak hétfőn kezdi meg. Egyelőre Genfben még mindig túlsúlyban van a pesszimizmus, ámbár Laval pénteki beszéde általános tetszést és rendkívül jó hatást keltett. A népszövetség városában különösen arra utalnak, hogy a beszédet egyforma elismeréssel fogadták Rómában és Londonban, ami a kibontakozás kedvező előjelének látszik. A beszéd után nyilvánvaló, hogy az angol-francia front egységes és Olaszország nem számíthat túlzottan Franciaország támogatására, Laval feltűnő angolbarátsága a párisi sajtóban is meglepetést keltett, mert a francia fővárosban úgy vélték, hogy a francia miniszter- elnök inkább az olasz álláspontot képviseli, mint az angolt. Ennek ellenére a lapok nagy helyesléssel vették tudomásul Laval nyilatkozatát és megállapítható, hogy Franciaország közvéleménye külpolitikai téren zártan a miniszter- elnök mögött áll. Az ötös bizottság döntését hétfőre halasztották. Genfben többek között meg akarják várni Hitler vasárnapi nürnbergi külpolitikai nyilatkozatát is, mert a további intézkedéseknél nagy szerepet játszik a német álláspont. Valószínűnek veszik, hogy a német kancellár éles kritikát fog gyakorolni a népszövetség fölött. Meglepetésszámba megy, hogy Laval pénteki beszédében Franciaország szövetségei között nem említette meg a francialengyel szövetséget, ami nagy megütközést keltett lengyel körökben. Állítólag Laval e céltudatos mellőzéssel azt akarta kifejezni, hogy Franciaország nem tekinti többé szövetségesének Lengyelországot. Abesszinia Libériához hasonló alkotmányt kap Az általános vélemény szerint az ötös bizottOlaszország a népszövetség tagja maradion. A miniszterek kötelességüknek tartották ismét erőteljesen kijelenteni, hogy az abesszi- niai—olasz konfliktust Olaszország óriási áldozatai után, amelyeket a békés megoldás érdekében tett, lehetetlen kompromisszum- tmal megoldani és elintézni. ság szombaton végleg elkészítette tervét az olasz-abessziniai konfliktus kiküszöbölésére. Az öt nemzet jogászai ugyanolyan alkotmányt dolgoztak ki, mint 1933-ban az afrikai Libéria köztársaság számára. Olaszországnak megengednék az Abesszíniában való terjeszkedést, de csak a népszövetség protektorátusa alatt. Ezenkívül az olaszok nagyobb területeket kapnának a határok mentén és igy biztosítanák gyarmati seregeik sorsát. A népszövetség tanácsadókat állit az abessziniai kormány mellé s e tanácsadók dolga volna, hogy gondoskodjanak az ország fejlődéséről és civilizálódásárók Természetesen ezen a téren is az olaszok játszanék a főszerepet Abesszíniában. A nagy tervezetet szerdán mutatják be Mussolininak és Abesszinia császárának, hogy a két érdekelt fél megtehesse észrevételeit. Uj mozgósítás Olaszországban Róma, szeptember 14. Olaszországban ismét számos tisztet és altisztet hivtak be, továbbá azokat a magánpilótákat, akik nem rendelkeznek háromhavi katonai kiképzéssel.^ A legújabb rendelet a légi haderő újabb mozgósítását mondja ki, A közeli napokban Olaszországban újabb 5G00 ember vonul be a légi haderőhöz, úgyhogy az olasz légi flotta legénységi létszáma 46.000-re emelkedik. Pénteken az Assieta hadosztály hetven tisztje és 2000 katonája Keletafrikába indult. A négut belga vezérkari főnöke Brüsszel, szeptember 14. Addisabebai jelentés szerint a Reul Lipót ezredes vezetése alatt álló nemhivatalos belga katonai misszió tiz tisztje tegnap Abesszinia fővárosába érkezett. Háború esetén Reul ezredes lesz a négus vezérkari főnöke. Reul szerződést kötött az abessziniai kormánnyal, amelynek értelmében felesége 1 millió frankot kap, ha az ezredes elesik az abessziniai harcokban. A közeli napokban újabb Csendes nap Genfben j tizenkét tisztet várnak Addis-Abebába Reu! missziójának kiegészítésére. Abesszinia császára Istenben bízik Newyork, szeptember 14. Abesszinia császára tegnap rádióbeszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy Abesszinia Istenben bízik, mert Isten igazságosabb, mint az emberek. Abesszinia betartotta valamennyi nemzetközi kötelezettségét és mindent megtett a béke megmentésére, ami becsületével és méltóságával összeegyeztethető. Az abessziniaiak szeretik a békét, de függetlenek akarnak maradni és: életüket: is ft láldozzák hazájuk védelmére. Uj párttömőrülés Jugoszláviában Belgrád, szeptember 14. A jugoszláv radikális néppárt, a szlovén néppárt és a jugoszláv muzulmánpárt egyesült és jugoszláv radikális unió néven uj párttá alakult át. Az uj párt ma kiáltványt bocsátott ki, amelyben bejelenti a három párt. fúzióját és ismerteti az uj alakulás programját. A párt főéivé: „a néppel a népért”, — mondja a kiáltvány. — A jugoszláv nép —• úgymond — kellőleg érett arra. hogy teljes mértékben résztvegyen az egész állami életben. Az uj párt az állam és a nép egységét hirdeti és hűséges a királyi házhoz. Macedón kommunista összeesküvést lepleztek le Bulgáriában Szófia, szeptember 14. A bolgár rendőrség nagyarányú titkos macedón kommunista szervezetet leplezett le, amely Orim név alatt működött. A szervezetnek Párásban van a központja és onnan irányítják a Jugoszláviában, Bulgáriában és Görögországban megszervezett kerületi bizottságokat. A rendőrség megállapította, hogy a titkos szervezet azonos a bolgár kommunista párttal. A központi bizottság állandó kapcsolatot tartott fenn a Komintern moszkvai titkárságával, ahonnét utasításokat és anyagi támogatást kapott. A szervezet feladata volt a macedónok előkészítése, hogy fegyveres felkeléssel elszakítsák a királyság egy részét és ott szovjetköztársaságot alapítsanak. Számos egyént letartóztattak. Kiderült, hogy Kalnidziev és Martulkov volt kommunista képviselők is tevékeny részt vettek a szervezkedésben. Néró és aVII.t. Irta: K. omlós Aladár Regény — (7) Csúnya gyerek volt, jóvágásu, magas, karcsú férfi lett. Egy táncosnő szeretője felfedezte, hogy keze — mely már-már finomkodássá fajuló kecsességgel végzett minden mozdulatot — feltűnően szép; azóta mind gyakrabban előfordult, hogy gyönyörködve elmerengett nőies, hosszú ujjain. Ruházkodására mindig gondot fordított; az érzéket eziránt még a szülői házból hozta magával. Székesfehérvárott egyre többet gondolt arra, hogy megházasodik. Nem volt ugyan szerelmes, de a lány, akire felhívták figyelmét, csinos és minden tekintetben rokonszenves teremtés volt, maga pedig a harmincadik évében járt, amikor már ideje családot alapítani s az ember megunja a vidéki kisvárosok lopott és nem éppen jófajta szerelmeit. Ekkor történt, hogy — talán a fiuk megfékezésére alkalmatlannak bizonyuló finom modora és erély- telensége miatt, amely azonban nem ronthatta, le kitűnő minősítését — váratlanul Pestre, egy belvárosi leánygimnáziumba helyezték át. A tervezett házasságból igy persze nem lett semmi; nem tudja, milyen lehetőségek elé kerül, nem beszélve arról, hogy Pesten a legényember élete szerelmi lehetőségekben gazdag, nem úgy, mint vidéken, ahol a nőtlen élet igazán kutyának való. Pesti élete szépen indult. A Duna közelében, a Molnár-uccában kétszobás lakást bérelt s a révbeérkezettség diadalmas öntudatával sétált a Muzeum-köruton, a Kecskeméti-uccában, mindazokon a helyeken, ahol valaha filozopter korában oly semminek; érez^ magát. Egyszer mindjárt az első időben elment ezrede volt tisztjeinek az összejövetelére, s itt felújított néhány régi kapcsolatot. Ezek s volt egyetemi barátai révén, akik közül egyesek kezdettől fogva Pesten helyezkedvén el, a pesti társasélet középpontjában- álltak, csakhamar ismert és szívesen látott vendége lett a szalonoknak. Legtöbb öröme azonban uj iskolájában volt. Nem győzött betelni a lánynövendékek kedvességével; a nehezen fegyelmezhető, kellemetlen kamaszok után, akikkel eddig dolga volt, napról-napra, óráról-órá- ra frissen tudta élvezni, hogy most kedvesen mosolygó csinos lányarcok vannak előtte, finom- lelkű gyermekek, akik közül nem is lehet senkire szigorúbban rászólni, mert puszta szolidaritásból rögtön egész padsorok kezdenek zokogni. Vakációk htán alig várta, hogy bevonulhasson s újra megkezdhesse a tanitást. Úgy érezte, mintha csak most jött volna rá a tanári pálya hasonlithatatlan szépségére. Nem vette észre, s kollégái részben kárörömből, részben tapintatból nem figyelmeztették, hogy az i^j tanár körül mindig rajzani kezdő lányok kissé megszéditik. Oly részegség ez, amelybe hosszabb-rövidebb ideig minden tanár beleesik, akit leányközépiskolába vet a sorsa, még a nők iá megbódulnak a szépség és kedvesség tengerétől, amely itt körülveszi őket. Ekkoriban jött rá, hogy ő voltaképpen müvészlélek; ennek a felfedezésnek fényében egyszerre világossá vált előtte a szép ruhák s általában minden szép iránt való érzéke, s ennek bizonyítékát látta finom faragásu kezében is, amelynek formájában nem győzött eleget gyönyörködni... Mennyi kedvesség minden órán! Halk kopogás az osztály ajtaján, egy kislány lép be, ijedten körülnéz, Perényi elé tipeg, pukkedlit csinál s igy szól: „Az igazgató ur kéreti a tanár urat. tessék szives lenni lekül- deni hozzá Kalmár Zsuzsit." Az osztály felszisszen a gyönyörűségtől. „Milyen édes!" A kislány valóban kedves látvány volt, előrcfésült két szőke copfjával és riadt, nagy kék szemével. Perényi elmosolyodott és megkérdezte „Hányadikba jár?" „Elsőbe", — felelte ez hangosan s oly rémült fegyelmezettséggel, mintha valami komoly számtani kérdésre kellett volna válaszolnia. A gyerekek mosolyogtak, Perényi is elmosolyodott velük együtt, s ebben az együttmo- solygásban nagyon a magáénak, szinte a birtokának érezte az osztályt, mintha csak rajta állna s bármelyik növendéke azonnal boldogan lenne az övé. Olyanféle önámitás ez, aminek színészek, irók, muzsikusok is rabjai olykor, a meghallgatásukra összegyűlt és szellemi igézetük alá került női közönséggel szemben... A kislány után nyitva marad az ajtó, s ekkor ének szűrődött be a terembe, valamelyik szomszédos osztály éneklése, de olyan tündérien, olyan zsongitóan szép, hogy Perényi szinte megbénultam álomba bódulva hallgatta s úgy érezte, még életében nem hallott ilyen szépet. Mennyi szépség! — gondolta s nehezére esett kitépni magát az édes kábulatból, legszívesebben leült, volna a katedrára és fejét tenyerébe hajtva hallgatta volna a kislányok torkából felszálló szeráfi muzsikát. Csengetés után egy harmadosztályos kis tanítvány lépett hozzá a folyosón, pukkedlit vágott és boldogan csillogó szemmel, mintha valami hallatlan nagy szenzációt jelentene, lelkendezve mondta; „Tanár ur, tanár ur, kérem..." „Mi az?" „Tegnap láttam a tanár urat a Vas- uccában... Mi ott lakunk és tanár ur ott sétált el az ablakunk alatt." A kislány oly boldog a szenzációjával, hogy szeretni muszáj a tolakodásáért. Egy lány óra alatt a hajára teszi a kezét. Vékony, fehér ujjai úgy nyugszanak barna fürtjein, mint fehér virágszirmok a sötét levelek között. A tanár nézi s maga sem veszi észre, amint öntudatlanul közeleb, egyre közelebb sétál a pádhoz ... Vagy a mopszliorru Erdős. Tavaly a húsvéti vakáció kezdetén két kislány várt Perényire az iskola kapujában. Jó lenne tudni, mi van most Erdős Aliceal, mondták fontoskodva. Mi volna, felelte, elutazott Abbáziába. Igen, de a vonatról búcsúlevelet dobott le nekünk. Jó, hát elbúcsúzott. Igen, de úgy búcsúzott, mint aki... mint aki meg akar halni. Perényi elnevette magát. No, ugye mondtam, szólt megbántva az egyik lány a másikhoz, hogy a tanár ur nevetni fog. Tessék elolvasni a levél végét; csak a végét. „A tanárok — hangzott a levél —, őt kivéve, viseljék az ódiumot." Utóiratként pedig latinul: „Propter severitatem rna- gistrorum moriar", azaz: a tanárok szigora miatt halok meg. Miért irta ezt latniul? — nevet újból Perényi. Erre a lányok sem tudnak felelni, ehelyett Őt kérdezték: Hát tanár ur mit gondol, mit csinál most Alice? Alighanem megnyeri Abbáziában a táncversenyt. Persze, tanár ur csak nevet, — hangzott a most már végkép csüggedt válasz... * (Folytatjuk.) Hasznos (adni! Rontott gyomrod rendbehozza, Emésztésed szabályozza, Étvágyadat felfokozza, Rossz kedvedet elkobozza, rrTiTf riTVIl -víz, minden vizek királya, Okos ember, ki e vizet használja! Hipochonder, fáradtlelkü emberek 1 Gyomrotokra főleg jól ügyeljetek! „IG M Á N D1“ - víz a beletek meghajtja, Gyomorbajos rossz kedvetek elhajtja! „IGMÁNDI“ a masiniszta, Ki a gyomrot igazítja! Akinek ritkán kell, - vehet kis üveggel. KorrAgtu l«j donos: SCHMIDTHAUER LAJOS, Komárom.
