Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-01 / 200. (3752.) szám

A VÖRÖS ARCVONAL DEFENZÍVÁBAN Iriat Jaross Andor Aínig Hitler kancellár és vezér a bajor Alpokban gyógykezelte torokbaját, mig Mussolini miniszterelnök minden tetterejét egy uj olasz gyarmat megszerzésére és az olasz, katonai erő szinte robbanásig feszülő készültségére használta fel, Moszkvában nagyon fontos esemény történt. Nyolc év után egybehívták a kommunista internacio- nálét ismét kongresszusra, hogy határozza­nak a 65. államban megszervezett kommu­nista pártok követendő taktikája és munka­rendszere felett. Ez a kongresszus kétségtelenül uj Szovjet- Oroszországban zajlott le, mely az eltelt nyolc év alatt kiépítette külpolitikai össze­köttetéseit és szalon-, majdnem udvarké­pessé vált egész Európában, bent a: állag­ban pedig lassú, de biztos átmenettel adott teret r- persze ezt soha el nem ismerve és minden külsőségben tagadva -H* a kispolgári demokrácia tudatalatti átivódásának. Szov- jet-Oroszország külpolitikai súlya emelke­dett. ma egyik európai nagyhatalom sem gondol már arra., hogy rendszerváltozást idézzen elő Moszkvában és a jó, csendes nosztalgiával reménykedő cári emigránsok szerte a világban lassan lemondanak a lel­kűkben ápolt diadalmas visszatérésről. Oroszország a népszövetség tagja, hová a tanács meghívása által került, Litvinov nem egyizben elnökölt már a tanácsülésen, hol az ápoltkezü Sir John Simon és Edén lord is szívesen fogott vele kezet. Orosz­ország katonai szövetséget kötött a legkapi- tslistább jellegű Franciaországgal és egy konfliktus esetén a francia tőkés katonafia a moszkvai vörös urak hatalmának védel­mében esne el a „becsület mezején". Érdeklődéssel olvasta a világ közvéle­ménye azt a vitát, mely a moszkvai kon­gresszuson elhangzott, de már nem csodál­kozott azon a határozaton, melyet végül egyhangúan fogadtak el, mely szerint a Komintern végrehajtó bizottságának tevé­kenységét korlátozni kell és mindössze az egyes államokban működő kommunista pár­tok összeköttetésének fentartására és azok­nak az egyes államokban levő speciális vi­szonyoknak megfelelő irányítására szorit- kozhatik. Elvként fogadta el a kongresszus azt is, hogy a fasizmus, imperializmus és ka­pitalizmus elleni harcban a polgári demo­kráciát kell védelmeznie és szükség szerint azt támogatnia. A vitában elhangzott beszédek és határo­zatok, még ha fel is tételezzük a kommu­nista politikai taktika sokszor nélkülözött őszinteségét, mindenki részére érthetően tu­datosítják a vörös arcvonal visszavonulását, mely az utóvédharcokban az általa eddig leggyülöltebb demokráciát választja fegy­vertársnak és védőpajzsnak. A legponto­sabban Wilhelm Pieck német kommunista fejezte ki magát, mikor azt mondta : „A kommunista párt szükségesnek tartja azt, hogy maga köré egyesítse a demokratikus ideológiáju pártokat, közöttük azokat is, amelyeknek a rendszere más, vagy pedig más taktikai irányt követnek, ha ezek a pártok a fasizmus, kapitalizmus és imperia­lizmus megsemmisítésére törekszenek. Tér-, mészetesen mindezekben az egyesülésekben a kommunista pártnak kell- a vezető-szerepet játszania." A forradalmi taktikáról Való lemondást és visszavonulást pontosan körvonalozza Ercoli olasz kommunista beszéde, aki Így fejezte ki magát: „Abból a tényből, hogy a francia kommunisták harcban állanak a francia kormánnyal, egyáltalán nem követ­kezik az, hogy a francia kommunisták boj- kottálják az esetleges francia mozgósítást. Mi nem vagyunk anarchisták. A hadsereg bojkottja, szabotázs a hadiszergyárakban, a katonai szolgálat megtagadása, — nem tar­toznak a mi háboruellenes küzdelmeink rendszerébe. A kommunistáknak, igenis, be kell menniök a hadseregbe, be kell men- niök a hadi. szervezet minden ágába, hogy ott kiizdhessenek a fasizmussal szemben." A Komintern állásfoglalása a kommuniz­mussal szembenálló nemzeti jellegű arcvo­nal igen nagy sikerét és győzelmét, jelenti. A kommunista arcvonal közvetlen a világ­háború után az általános zavarban, tájéko­zatlanságban és sokféle szociális elesettség- ben termékeny talajra talált. A forrongó Európa nem egy metropolisában lett ural­kodó szin a vörös. A roham majdnem sike­rült, a világforradalom lehetősége soha nem volt ily közel. Később a kispolgári demo­kráciák szívóssága és ellentálló ereje, a nem­zeti gondolat szociális elmélyülése mindin­kább visszaszorították a vörös arcvonalat, melynek alig akadtak kormányra érett és képes egyéniségei, nagy jelszavait pedig a még nagyobb nyomor súlya elértékteleni- tetíe. Az ellenszervezkedés mind rendszere­Az amerikaiak megelőzik Olaszországot A Standard Oil szerződért kötött a nésussal Abesszínia természeti kincseinek kiaknázására Fél Abesszínia az angol-amerikai pénzügyi csoport érdekkö­rébe került ■■ Hatalmas petxéieumvezetékek épülnek ■■ 50 miillő dolláros befektetés » 1 négns évi 5 millió dérért kap London, augusztus 31, Angol és francia lapjelentések szerint pénteken Addis Abebá- bán a négus és az African Exploiíation and Developement Corporation képviselői szer­ződést írtak alá, amely az angol—amerikai társaságnak hetvenöt évre biztosítja az abessziniai természeti kincsek nagy részének kiaknázását, mindenekelőtt a harrari petró­leummezők fölötti rendelkezési jogot. Ezen­kívül tárgyalások indultak meg egy záró- gát és egy szivattyúállomás megépítésére a Tana-tó partján. A tárgyalások eddig teljes csendben folytak és a nyilvánosság nem szerzett róluk tudomást. Az United Press úgy értesül, hogy a szerződés az angolt amerikai társaságnak az ogadeni petróleum-, nafta- és ozokerit- kincsek legnagyobb részét átengedi, to­vábbá a keleti mélyen fekvő területeken, azaz körülbelül 350.000 négyzetkilométeren szabad kezet biztosit az angol—amerikai pénzcsoportnak. Az „afrikai felfedező és kiaknázó társa­ság" kapcsolatban áll a newjerseyi Stan­dard Oil-társasággal. Ezenkívül angol ér­dekek is bekapcsolódnak, A szerződést F.W. Rickett irta alá a társaság nevében, mig a négus nevében az előkelő abessziniai sze­mélyiségek mellett Colson, Abesszínia ame­rikai pénzügyi tanácsadója is az aláírók kö­zött szerepel. A koncesszió területe Erythrea határán kez­dődik és határa a 40. hosszúsági fok mentén fut dél felé a Hauwa-folyóig. Onnét az Abeba-dji- huti vasútvonal mentén fut, majd délre fordul a Rudolf-tóig és az angol birtokban lévő Kénia gyarmat határáig. A társaság alaptőkéje 50 mil­lió dollár s ezenkívül Abesszinia kormánya évente 5 millió dollárt kap a pénzemberektől. A társaság az olajmezőkről 500 kilométer hosz- szu csővezetéket épit Geludiából Harraron át a tengerig. Ennek a vezetéknek költségei 15 millió dollárra rúgnak. A geológusok előmunkálatai és a fúrások már a jövő héten megkezdődnek. Az United Press értesülése szerint az ameri­kai-angol társaság fenntartotta magának a jogot, hogy kilencvennapos határidővel felmondja .a szerződést. Az abessziniaiak viszont előjogot biztosítottak a társaságnak minden nemesfém és ! drágakő felfedezésénél. A társaságot szerződé­sileg kötelezték arra, hogy egy éven belül elké­szítse munkálatainak pontos tervét és azután öt évig fúrjon mindaddig, amíg elegendő petróleu­mot talál az abessziniai .szükséglet fedezésére és évi két és félmillió tonna petróleum exportá­lására. A petróleumot Abesszíniában nem adóz­tatják és nem vámolják meg. AiseHka hivatalosan nem tuö semmiről Washington, augusztus 31. Az államde- partement hivatalnokai nem fűznek kommentárt az amerikai és az angol tőke abessziniai invesz­tícióinak hitéhez. Az illetékesek arra utalnak, hogy hivatalosan még nem szereztek tudomást a szerződésről. Félhivatalosan közlik, hogy az amerikai vállalkozók vállalkozásait az illetéke­sek a háború által fenyegetett területen nem íté­lik meg kedvezően. Az amerikai' kormány nem vállalja magára a spekuláló amerikaiak érdekei­nek védelmét, mint azt az áílamdepartement né­hány héttel ezelőtt kiadott nyilatkozata leszö­gezi. £ Biliét a szerződés nem ÉrieStis London, augusztus 31. Lapjelentések szerint az angol hivatalos körök nem tudnak ar­ról, hogy az abesziniai kormány nagyarányú koncessziókat adott brit és amerikai érdekeltek­nek. Hivatalos értesítést az angolok még nem kaptak a szerződés megkötéséről, A kormány azt sem tudta, hogy tárgyalások folynak, Rickett sem hivatalos, sem félhivatalos segítséget nem élvezett. Nagybriíánniának a Tana-tótól elte­kintve nincsenek gazdasági érdekei Abesszíniá­ban. I itégus palotáját megerősítik Pár is, augusztus 31. A Havas-ü'gynökség •a következőkben foglalja össze az abessziniai helyzetet: Illetékes abessziniai körök nem remélik többé, hogy a konfliktust sikerül bé­kés utón elintézni. A kormány fölhivása, amely fölszólította a lakosságot, hogy készül­jön föl a légi támadások ellen nagy nyug­talanságot keltett az országban. Az asszonyok, a gyerekek és az aggastyánok elhagyták a fő­várost és a hegyekbe menekültek. Az addiszabebai királyi palotában fedezé­keket építenek. Abesszínia északi hadserege 3—400.000 katonából áll és most erődítések készítésével foglalkozik. Délen Abesszinia a vasútra támaszkodik, továbbá az éghajlatra, amely elviselhetetlen az európaiak számára. Mindazonáltal ott is mozgósítottak. Abesszínia bízik abban, hogy az ellenségeskedés kitöré­se utón fegyvert és lőszert kap Európából. Csak az a baj, hogy az árut aligha fizetheti meg, mert Abesszinia egész évi költségvetése 30 millió Mária Terézia tallérra rúg. Az abessziniai vezérkar Addisz Abebában székel és hét rádióállomás segítségével összeköte­tésben áll a csapatokkal. A Reuter-iroda szerint az ország északi ré­szén 400.000 embert összpontosítottak s a munkások most kőfalakat építenek a tank- támadások ellen. Ogadenben tizennyolc kis erődöt építettek, ahol a csapatokat elhelyezik. A katonák hangulata kitűnő, de a hadsereg olyan kevés munícióval rendelkezik, hogy madern háborút legfeljebb három napig foly­tathat. Balba fegyvert vásárost Párlslssa Páris, augusztus 31. Római hivatalos körök kategorikus cáfolata ellenére a lapok biztos forrásból úgy értesülnek, hogy az olasz mar­sall a francia fővárosban a francia nagyiparo­sokkal fegyverszállítási kérdésekről tárgyalt. Olaszország nagymennyiségű lőszert és fegy­vert óhajt vásárolni Franciaországban, tekint­ve, hogy az angol embargó következtében Angliában nem vásárolhat. Ezenkívül Balbo a hadügyminiszterrel és a légügyi miniszterrel is tárgyalt. Í ■: . • . . . .. • • •• Hal szárnyuk i ülne Héttel 24 oldal — fel 2'- 111 1 I XIV. évf. 200. (3752) szám • WasáBTBKW ® 1935 szeptember 1 Előfizetést árs évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség. Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre; évente 450, SzloveUSzkÓi és rUSZlJlSzkÓl magyarság alice 12, 1L emelet © Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • ° Prága li., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 KÖ*val több, polÍtÍk.CLl TlQ.pÍl.CipjQ * © TELEFON-, 3 0 3 -ld, ® <• Egyes szám ára 1.2© KI*, vasárnap 2.— Ki. SÖRGÖNVCtM HiRlflP, PRflHfi,

Next

/
Thumbnails
Contents