Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-09 / 181. (3733.) szám

1935 augusztus 9, péaéáL A zsigolók királyának 200 tempós rohanása szerelmeken, világrészeken és milliókon át a halálba Alexis Mdlvani herceg fantasztikus életregénye Budapest, augusztus. Félke ttőkor éjszaka Thyssen báróné odászéit Alexis hercegnek az asztalnál: — Meggondoltam a dolgot, mégis elutaznék ma éjszaka Párisba. Alexis, be tudna még vkmi a pályaudvarra, Barcelónába? Alexis az órára nézett. — Az expressz félóra múlva imd.uL Ha na­gyon sietünk, talán még elérjük. Gyerünk! A társaság felviharzntt. „Ugyan, ez őrültség', Alexis sok pezsgőt ivott." De a legfiatalabb Mdiváni-d&u már rohant le a kastély lépcsőin, az inasok felkapták a bárónő bőröndjeit, amelyek a reggeli induláshoz össze voltak csomagolva, az autó felbőgött s a fiatal pár égő reflektorokkal beszáguldott az éjszakáiba. A többit tudjuk. Mdivani Alexás herceg tiz perc múlva holtan te­rült el az árokszélén, a torkából patakzott a vér. Az autót nekivezette egy fának, segíteni már nem lehetett rajta, az ablaküveg keltémet szét te a tor­kát. A Mdivani-legendiában az arany és a szeren­csecsillag sárga fénye mellett megjelent bíbor színével a vér... Csak néhány hónappal ezelőtt járt errefelé, nászuton volt itt fiatal feleségével, a dollármil­liomos Barbara Buttomnal, akinek amerikai fo­galmak szerint is immenzms vagyona a világ leg­nagyobb áruházának, a „Woolworth“-nak öt- és tizcentes áruiból került elő. Ez volt a legna­gyobb párti, amelyet a világon valaha kötöttek, Nem is ment egyszerűen. A család — mármint a Mdivani-cealád, — valóságos részvénytársasági alapon adta össze a pénzt a legfiatalabb csemete hódító hadjáratára, ötvenezer dollárral indult útnak a tündérszép Barbara után a cincassiai Alexis s mikor Párisba visszaérkezve már egy hotelben szállt meg Barbarával, az amerikai hercegkisasz- szony az újságíróknak ezt nyilatkozta: — Alexis kitartása hódított meg... De ne vágjunk az események elejébe. Egy család elindul a karrier utján Kezdjük talán ott, hogy a Mdivanl-familia 1917-ben jelenik meg Párisban. Mdivani ezredes a bolseviknek elől menekülve, három fiával és egyetlen leányával, lakást vesz ki az Avenue Presidient Wileonon. Egy megveszekedett oenti- mesük sincsen'. A három fiiu, Sergej, Wladimir és Alexis, — az utóbbi a legfiatalabb közöttük, — remekvágásu fiatalemberek, geo rgiai- cincassiai vér folyik ereikben, csakhamar ismert alakjai lesznek a párisi éjszakának. Sergej felveszi a hercegi elmet, azon az ala­pon, hogy Georgiában minden nomád pásztort, akinek legalább ezer birkája van, — hercegi dm illet meg... A góthai almanachban, vagy akár az orosz nemesi almanachban persze ilyen hercegi család nem szerepel. A cim azonban meghozza gyümölcsét: Sergej megismerkedik Mae Murray hollywoodi filmsztár­ral, elveszi, s a család egyszerre pénzhez jut. Nemsokára a fiatal Mdivani „hercegnő" is férj- hezmegy Serf, híres és gazdag spanyol festőhöz, — ugyanahhoz, akinek kastélyából Alexis a ha­lálba elindul... A Mdivani-család szerencsecsil- laga felragyog. A másik Mdivani, Wladimir, meg­ismerkedik Mc. Cormick amerikai gépgyáros fe­leségével. Megállapítván, hogy Mc. Cormicknak mintegy százmillió dollárnyi vagyona van. rábír­ta Giannát, hogy váljon el az urától és menjen hozzá feleségül. így tehát már két fiú és a leány el volt helyezve. Alexis még nem volt sehol... A két idősebb Mdivani „herceg", miután mind a kettőnek amerikai felesége van, — természetesen átteszi a székhelyét Amerikába. Sergej Hollywoodban elválik Mae Murraytól és elveszi — ki ne emlékeznék reá? — Pola Negrit. Erre az időre esik, 'hogy a két fivér kihozatja Amerikába az otthon maradt egyetlen fiút, A'le- xist, aki időközben felnőtt, A kaukázusian férfi- szépségű Alexis Newportban, az arisztokrata-má­niában szenvedő Rhode Ieland szigetén, amely a felső amerikai négyszázak divatos fürdőhelye, megismeri és elveszi Newyork állam kormány­zójának természetesen dúsgazdag leányát. A házasság azonban nem bogdog. Alexis állítólag túlságosan tatármódra bánik a fiatalasszonnyal, s az néhány hónapi házasság után elválik tőle. Alexis visszajön Európába s Párisban megismer­kedik a Ritz bárjában Barbara Huttonnal, aki gyönyörű és ötvenmillió dollár hozománya van... Alexis rózsái és Barbara milliói zsáí, majdnem embermagas&águ száruk van és rózsaszínűek. Bar bara rá sem hederit Alexis re. Cs ak három hónap múlva, Báli-szigetén kezdi egyáltalán ész­revenni, hogy Alexis is a világon van. Visszafelé a hajón Barbara már le van győzve. Párisba érve teszi meg a nevezetes nyilatkozatot az újság­íróknak: — Nem tudtam ennek a kitartó szerelemnek ellenállni. Tudom, hogy boldogok leszünk. Alexist sohasem fogom elhagyni... Newyorkból óceán járó-halálban érkezett meg Barbara mostohaapja és édesanyja^ hogy a há­zasságot megakadályozzák. Természetesen ered­ménytelenül: az elkényeztetett Barbara arra való hivatkozással, hogy szerelmes Alexisbe, hallani sem akart arról, hogy lemondjon róla. Miközben a házassági harc folyik Párisban, a két idősebb Mdivani-fivér Hollywoodban na­gyon rossz körülmények közé kerül: Pola Negri válik, Marry Mc. Cormick szintén, azonkívül Mae Murray, Sergej első felesége pört indít Sergej ellen, a két fiúnak pedig nincs pénze, mert olajspekulációkon mindenüket elvesztet­ték. Mindkettőjüket letartóztatják és csak ma­gas kaució ellenében bocsátják őket szabadon. Ugyanokkor meghal Párisban az öreg Mdivani ez­redes, a Mdavani-téma tehát nem kerül le a lapok napirendjéről Gunyoshangu cikkek foglalkoznak a készülő Mdivani—Barbara Hutton-háizass ággal. Alexis ugyanis Barbara pénzén georgiai követ­séget Aliit fel Párisban s önmagát kinevezi georgiai követnek. Az egymillió dollárból, amit eljegyzési ajándékul kap Barbarától, ötvenezer dollárt a párisi orosz templomnak ajándékoz, ott akarja megtartani az esküvőt. Az esküvő világraszóló pompával folyik le. Utána világkörüli útra Indulnak, indulás előtt Alexis még hamar visszafizeti bátyjainak a házassági expedícióra összeadott kölcsönköltséget, de egy centtel sem többet. Emiatt a fivérei megharagszanak reá. Először A vi&áty&s ííüiime^dáH ddcstá&cm Barbara éppen világkörüli útra utazik. Egye­dül! Alexis hideg, számító módon elhatározza, hogy követi: akár a világ végére is. A történetesen éppen Párisban időző nővér, Serfné s a két másik fivér Amerikából órák alatt összeadják az expedícióhoz szükséges összeget. Alexis csomagol és ugyanarra a hajóra vált je­gyet, amelyre a ihamvasszőke Barbara. Alexis a hajón minden áldott reggel ötven darab „American Beai^y^-rózsát küld Barbará­nak a hálók?jii'jéye. Ezek a világ legszebb ró­Belgrád, augusztus eleje. Belgrád fölött a Kalimegdán áll őrt. Ma már csak disz, hadászati jelentősége nincs a régi Nándorfejérvárnak, tele van virág­gal, fával, teniszpályákkal és újonnan emelt épületekkel, — az egészet mégis fegyveres katonák őrzik. Az egyik szép várkaput fényképezni aka­rom. A katona mosolyog. Maga is odaáll fegyverestül: TessékI Mint ilyenkor rendszerint történni szo­kott. kiderül, hogy a magammal hozott fil­mek kivétel nélkül alkalmatlanok. Az üzlet­ben, még otthon, rosszat adtak. Visszate­szem a gépet s intek a katonának, várjon. Várt is. Rohanok le a Kalimegdánról, be a város­ba s valahol a Terazija körül valóban talá­lok is egy fényképészt, aki hosszas fejtörés után szállítja a megfelelő filmet. Vágtatás vissza a várkapuhoz: ha az ember szenvedélyes fényképész, nem sajnál semmi fáradságot. Pedig pokoli a hőség. A katonát természetesen leváltották. Közben elmúlt déli tizenkettő. Nem baj. Li­hegő tüdővel, borzolt hajjal, kipirult képpel szedem szét a masinát. Az uj katona, aki közben megérkezett, csodálkozva néz fel­dúlt arcomra. — Goszpoda, — jön közelebb, — nehogy megpróbálja l Tilos ! —- Az előbb megengedték ! — lihegem. — Az az előbb volt. Most tilos. S hogy megvigasztaljon, még utánam szól: — De megveheti a legközelebbi trafikban a képet két dinárért... A SZAVA STRANDJA roppant divatos s ehhez képest csodálato­san vegyes. E sorok irója sok strandot és vízpartot látott, de bátran elmondhatja, hogy ilyen tultömöttet, mint a belgrádi srandok, még sehol. A Lidó julius legmele­gebb vasárnapján kihalt tengerrészlet a Száva megtömött partjaihoz képest. Végig a zöldeskék, melegvizü Száva partján ezré­vel lubickolnak a fürdőzők, kezdetleges ka­binok védelmében, heringmódra fetrengve a vékony homokban, kukoricát majszolva, vagy apró halakat horgászva a kabinok te­tejéről s a horog néha egy-egy gyanútlan fürdőző testébe csap bele... Dinnyehéjak úsznak a vízben, vitorláscsónakok lebegnek, mindenki a vízben van, az egész Belgrád : a kereskedő, a hivatalnok, a háziasszony déli egy és három óra között szintén kifut egy úszásra, kiballag a katona és a cukorka­árus. Miniszteri tanácsos és lábnélküli, vén hadirokkant egymás melíé kerül, a friss Bel­grád még nem nagyon ismeri a társadalmi különbségeket s a kabinos barátságosan le­tegez ... Nem, nem lehet azt mondani, hogy a I strand világvárosi volna, nincs itt még az a nagy felkészültség, ami Pesten, vagy Bécsben van, a raffinériák messze elkerül­ték még ezeket a partokat: a kabint fa­retesszel kell elzárni a ha unatkozol a par­ton, valaki meg is invitál a csónakjába. Belgrád egyelőre önmagát élvezi, idegen- forgalomra még nincs berendezve, az ide­genek itt csak keresztülfutnak sietve, nekik még nem sokat nyújt De a bennszülöttek igen jól mulatnak. Jelen esetben mégis zz a fontos.*, AZ OROSZ BAR szemben van a Moszkva-kávéházzal, nagy- bajuszu portás fogad mély sapkalevétellel s a keleti szőnyegekkel zsúfolásig kirakod pincehelyiség ma talán egyik legdivatosabb helye Belgrádnak, — ahol egyébként csak a szokványos „nagyvárosi mulatók" kissé meghalványodott kópiái jelentik a nagyvi­lágiasságot .. * De az oroszoknak jól megy. Egyszerű deszkaasztalok mellett kis hordókon ülünk, a hordóra ruganyos párna van szerelve s mindenféle keleti ital kapható, de mi már csak a megbízható sumádiai bor mellett ma­radunk, amely kissé savanyu, de mellettünk egy társaság borzát iszik, ami kukoricából erjesztett, kellemes izü savanyu lőre s be­rúgni ettől nem-igen lehet... Az oroszok valódiak: fekete csizma, fe­kete nadrág és sárga kozákkabát a meg­felelő szíjakkal, valami különös, rezervált úri alázattal közelednek az asztalhoz s ahogy a zenész beleénekel a táncoló pá­rok arcába, abban nincsen semmi a közke­letű, kellemetlen tolakodásból, amellyel má­sutt a táncolókat molesztálják. A kiszolgálónk hajnalig itt lesz, aztán reggel átöltözik, megy a hivatalba, mert civilben adótiszt a negyedik kerületben, a kollégája valamelyik cégnél könyvelő. Persze, nem hiszem a grófi gárdakapi- tány-mesét: nem mindegyik orosz pincér volt otthon nagyherceg és kormányzó- helyettes, de ahogy ezek az ismerős höl­gyeknek barátságosan kezet csókolnak s odahajolnak hosszú beszélgetésre az ujon- nanjött vendégek asztalához, ahogyan az egyik orosz a megerőltető kozáktánc után melléül egy idősebb urnák s hosszas elmél­kedésbe merül vele: ez valami más, idegen levegő, érdekes és közvetlen, amelyet mi csak szippanthatunk itt-ott, de átérezni ta­lán soha nem fogunk. Az egyetlen blazirt fiatalember az egész szűk, kicsi, tarka, szőnyeges lokálban egy fiatalember a francia követségről t vala­hogy nem vág ehhez a környezethez, ide­gen, fölényes és leereszkedő. De ezt az oroszok nem veszik észre. SZOMBATÉT VEKTOR* Amerikába mennek, ahol a két idősebb Mdivani fin éppen a bíróság előtt áll Csalással vádolják! őket, pár százezer dollárral ki lelhetne őket bűzni a csávából, de Alexis a füle botját sem mozgatja, messze kikerüli őket. Pólóponnikat vásárolt tucat- számra, ezzel akarja elismertetni magát az ame­rikai nagy társaságban. Két kézzel szórja a pénzt, képes márébholnajpra Newyorkból átha­józni Biaritzba, hogy résztvegyen egy pólómecs- csen, egyáltalán nem leli a helyét, jódolgában már azt sem tudja, mit csináljon. Barbara sokat van egyedül és — észreveszi Haugwltz grófot, aki dán, nagyon csinos, nem pólozík és csak Bar­barával törődik. Ezt viszont Alexis veszi észre s a fiatalok összevesznek. Ugylát&zik, teljes a Bzakadás, Barbara apja és anyja újra óceánjáró- haiálban rohannak át Amerikából, de most már: hogy — kiibékitsék a fiatalokat. Ez látszólag si­került is. Az ellentétek azonban csakhamar újra kiújulnak s az üzleti szellemmel megáldott Alexis kétmillió dollár kártérítést kőt ki arra az esetre, ha Barbara — aki már beleszeretett Haugwitzha — el akarna válni tőle. Barbara beleegyezik és Alexis a lovaival Indiába megy pólózni, Barbara pedig Rénóba, az ameri­kai válóp aradics ómba, válni. Tiz perccel később, hogy a rénói bíróság kimondja a válást, férjhez- megy Haugwitz grófhoz. Az utolsó felvonás Alexis. akinek a kétmillió dollár végkielégí­tésen kívül élete fogytáig ötvenezer dollár apa­názsa is van Barbarától, visszaérkezik Európá­ba. A nővérét látogatja meg spanyolországi kas­télyában s meghivatja ide jövendőbeli menyasz- szonyát, Maud von Thyssen bárónét, akinek leányneve Maud Feller. Este együtt ülnek vacsorá­nál nagyobb társaságban, Maud reggel Párásba akar utazni. Félkettőkor hirtelen elhatározza, hogy még az éjszakai expresszel elutazik. A többit tudjuk. Negyedóra múlva Alexis halott és Maud Thyssen életveszélyes sebesülésekkel fek­szik egy baTcelónai kórház műtőasztalán. — I am terribly sorry, — borzasztó szomorú vagyok, — mondta Barbara Hutton-Mdivani- Haugwitz, amikor Németországban értesült volt férje haláláról. — De tudtam, hogy rossz vége lesz. Úgy vezetett, mint egy őrült... Az autó, amelyet Mdivani Alexis a halálba vezetett, úgynevezett „Pkantom H.“ motorú Rolls-Royce. Gyorsasága óránként 200 kilomé­ter s legolcsóbb típusának Ara 8500 angol font. E. Z. A nemzetközi diákkongresszus bizottságainak tárgyalásai Pozsonyban Prím, augusztus 8. Tegnap már jelentettük, hogy a nemzetközi diákkongresszuB résztvevői Pozsonyba érkeztek. A Szlovák Diákszövetség nevében Soltész üdvözölte az idegen résztve­vőket, megtekintették a város nevezetességeit, majd pedig dr. Krno polgármester fogadta a főiskolásokat a Primáspalota ibükörtermében. A fogadtatást Giardimi elnök köszönte meg. Dél­után megkezdték munkájukat az egyes ko- missziók. Orvosi, jogi, gazdasági és sajtókérdé- eeket vitattak meg. Az utazási alosztály Tezo- luciót nyújtott át a C1E választmányának elfo­gadás céljából. A szociális bizottság elhatároz­ta, hogy pontos statisztikát fognak vezetni az egyes országok főiskolásainak szociális helyze­téről. Véres szabónősztrájh Texasban Newyork, augusztus 8. A Texas államiban levő Dallasban hosszabb idő sztrájkolnak a sza- bónök. Szerdán a sztrájkoló szabónők egy cso­portja megtámadta a szervezetein kívül álló sztrájktörő szabónőket. A két csoport között irtózatos verekedésre került sor, a sztrájkolók letépték a sztrájtörőkröl a ruhát és mez nél­kül kergették őket végig a városon. Azonkívül varrótűvel borzalmasan összeszurkálták a sze­rencsétleneket, úgyhogy közülük többen vér­től borítva összeestek. Abesszíniából hazatér a 30 főnyi magyar kolónia Budapest, augusztus 8. A Mai Nap érte­sülése szerint az Abesszíniában élő mintegy harminc főnyi magyar kolónia tagjai haza­szállítása érdekében Vinci olasz követ sür­gős intézkedéseket tett. A magyar kolónia hajón tér haza s a magyar külügyminiszter intézkedett, hogy a vagyontalanok s ke­vésbé vagyonosak államköltségen utazhas­sanak vissza otthonukba és hogy a költsé­geket utólag, részletekben térítsék meg. — Elkobozták a Slovákot. A pozsonyi állam­ügyészség elkobozfcatta a Slovák mai számát. A1 cenzor a „Negyedik rnmeius" eiimü vezércikk­ben négy és a lap belsejében három helyen esz­közölt törlést.. Az elkobzott lapból másod- kiadás jelelj meg.

Next

/
Thumbnails
Contents