Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-07 / 179. (3731.) szám
4 Neményi Lili és Iván Sándor kiegyeztek a hónapok óta húzódó gázsi-perben Kassa, augusztus 6. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Artnakideijén beszámoltunk Neményi Lili primadonnának Iván Sándor színigazgató ellen 11.200 koronát kitevő fizetési hátralék megfizetése iránt indított peréről. Neményi Lili színművésznőinek ugyanis a szerződés szerint hatvanpengős napi gázsin kiivül lakáspénz és útiköltség járt. Az idény végén eszközölt végelszámolás szerint Neményi Lili, aki a napi hatvan pengő gázsit megkapta, követelte a lakáspénzt. A perfelvételi tárgyalás után megtartott második bírósági tárgyaláson Iván Sándor színigazgató viszontkeresettél élt s arra való hivatkozással, hogy a primadonna több szerepet nem vállalt s emiatt műsort kellett változtatni, ami effektiv kárt okozott, nyolcezer korona megtérítését igényelte. A mai napon megtartott harmadik tárgyaláson a peres felek kiegyeztek. Az egyezség szerint Neményi Lili megelégszik 7500 Kc-val, amennyiben ezt az összeget egy hónapon belül megkapja, feltéve, hogy Iván igazgató ebben az időiben megkapja a szubvenciót. Ha Iván a szubvenciót egy hónapon belül nem kapná meg, akkor három hónapon belül fizetheti az össze- get. Ha azonban három hónapon belül sem teljesítené kötelességét, akkor a művésznő fenntartja teljes követelésére az igényét. Az egyházi épületek renoválása s a történeti és műemlékek védelme Prága, augusztus 6. Az iskolaügyi minisztérium a szlovénekéi műemlékeket védő referátus kérelmére a következő rendeletét adta lei: Az utóbbi időben ismét gyakrabban előfordult, bogy az egyházak tulajdonában lévő művészettörténeti emlékeket értéktelenné tették, vagy megsemmisítették. Néha az illetékes parókia igazgatásának tudatlansága, vagy maradisága következtében 6 arra való törekvésben, hogy a nép kívánságának elég tétessék, máskor a munkálatokat végző személyzet tudatlansága, miatt történik ez. amikor is a munkások számos más egyházi hivatal ajánlásával kínálják munkájukat s meghatározzák a ^restaurálási" munkálatok tervét s módját is. így az utolsó két esztendőben teljesen durva ízléssel festettek ki nagy művészettörténeti értékű templomot éspedig a műemlékeket védő referátus elutasító határozata ellenére s más két templom architektúráját teljesen elrontották meg nem felelő javításokkal; egy templomban oiajfestékke! mázoltak be gótikus szobrokat s ezzel teljesen értéktelenné tették azokat. Ilyen esetek gyakran ismétlődnek. A múlt év végén fejezték be egy igen nagy művészeti értékű templom festését s emellett az architektonikus kőfaragó müvekre olajfestékkel Ízléstelen mintát mázoltak, amilyet a múlt század nyolcvanas éveiben használtak. A műemlékeket védő referátus eredménytelenül s hiába harcol az Ízléstelenség ilyen túlkapásai ellen s az egyes eseteket rendesen csak véletlen látogatások alkalmával állapítja meg. A lelkésai hivatalok a renoválási munkálatokat nemcsak a műemlékvédő retferátusnak, hanem a felettes püspöki hatóságuknak sem jelentik. De megtörtént az is, hogy püspöki hivatali jóváhagyással is végeztek ilyen tökéletlen javítási munkálatokat. A hiba rendesen helyrehozhatatlan, mert az egyházközség a helytelen javítási munkálattal pénzügyileg teljesen kimerült. Bár a műemlékeiket védő referátus e kérdésekről ismételten tárgyalt az illetékes egyházi hatóságokkal, azonban eredménytelenül, ezért a szlo- venszkói országos hivatal a járási hivatalokat s a jegyzői hivtalokat felihivja, hogy a lelkészi hivatalokat megfelelő módon figyelmeztessék, hogy az iskolaügyi minisztérium rendelete alapján az egyházi épületeken, templomokon s ezek berendezésén és tartozékain eszközölni szándékolt mindennemű javítási, restaurálási munkálatokat előzetesen be kell jelenteni az országos műemlékeket védő referátusnak, amennyiben a tizenkilencedik század közepénél korábbi időből eredő tárgyak javításáról van szó. Hasonlóan kell eljárni a néhai királyi kegy- urasági épületek a tartozékaik javításai munkálatainál is. Aki az ismertetett rendelet ellen cselekszik, az ellen a műemlékeik védelmére kiadott törvényekbe ütköző kihágás miatt indítanak eljárást. )( VIZŰM NÉLKÜLI KEDVEZMÉNYES UTAZAS BUDAPESTRE a Főiskolai Világbajnokságok részvételi igazolványaival augusztus 7.—'23. között. Magyarországon vasúti kedvezménnyel. LÁZ-* A lázban — azt hiszem, — az a leggyötrőbb, hogy életünk szokott üteme megbicsaklik. Amint ütőereink össze-vissza vernek, elveszítjük biztos időérzékünket, mely még álmunkban 9e hagy el bennünket. Most, hogy éjszakánként lázaim vannak, figyelem magamat és jegyezgetek. Nem tudom, hogy nri a gyors és mi a lassú. A határok elmosódnak. Néha ájulatos-lassan történik olyasmi, ami a valóságban egy-két másodperc alatt megy végbe. Leesik például egy kulcs s több óra hosszáig mozog, hullik, bukik lefelé, amíg földet nem ér, mintha egy mozlszalagotj lassan pörgetnének. Máskor viszont váratlanul- gyorsan történik, a pillanat ezredrésze alatt az, aminek megtörténéséhez egyébként évek kellenének, egyszerre ott van egy tömeg, lebont egy házat, fölépít egy felhőkarcolót s amikor egy pohár vizet kérek, már bevezeti szobámba a tengert s vízcsapomból Csöndes óceán csorog. Vájjon csak álmodom-e ezt? Az ébrenlét és álom közt ilyenkor nincs olyan éles különbség, mint egyébkor. Ha kinyitom a szemem s megpillantom magam körött a valóság szilárd tárgyait, a sárga bútorokat, az ablakokat, azok is az álom folytatásának tetszenek. Álom a párna Is, mely egyben forró és hideg. Forró és hideg között se tudok határvonalat vonni. Tüzes homokot fuj rám a szél s a következő percben már nedves homokot eszem, csikorgó foggal, undorodva azokat a nedves homokgombócokat, melyeket gyermekkoromban gyúrtam, aztán megszáritottam a napon. A láz veleje az, hogy mindent elapróz és mégis végtelenné nyújt, hogy tétovázva, cikca- kosan kígyózik, hogy cselekménye nem halad előre, mint az egészséges álomé, mely a látszólagos vargabetűk ellenére Is nyílegyenesen a céljára tör, hogy mindig visszatér arra a helyre, ahonnan elindult. A láz nevetséges kis föladatokat? ®gy ajtó kinyitását, egy uccasarok megkerülését — óriásivá növeszt, körülményessé és bonyolulttá tesz. A láz fontoskodó és ostoba. A láz szűk kis ösvényeken járkál, ezer akadállyal küszködve, nehéz terepen, omladozó kövek, korhadt gyökerek között s órák alatt se mozdul any- nyit, mint egy csiga egy szempillantás alatt. Most én is ezt az ösvényt taposom. Taposom, tiporom, tlposom. A tájszótár ezt a szót Is megemlíti. Tájszótár, szájszótár, májszótár. Szakállas bálvány arc hajol fölém, egészen közel, súlyos, mákonyos szemplllákkal, szeretném megijeszteni őt a tág szembogarammal, de én Ijedek meg tőle. A szélben egy szoknya röpül, utána egy nadrág s a nadrág udvarol a szoknyának. Lázálom, mondom hangosan s fölébredek a hangomra. Mindig a hangomat hallom előbb, mint a gondolatomat g a hangomból tudom meg, mit is gondoltam. Lázálom, ismétlem, Lázálom, te, aki föl akarsz támadni a koporsódból, nem en-j gedlek, rádszoritom a koporsód födelét. Rázárom. Emelkedik a láz. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ. Egy 69 éves holland turista kétszer egymásután megmászta az egyik legmagasabb tátrai csúcsot — a fogsora miatt Tátrai kaland izgalmas és prózai tordulatokkat Kassa, augusztus 6. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelenlése.) Jugenibol Márk dúsgazdag holland nagyiparos hatvankilenc éves kora ellenére szenvedélyes aktív turista s a Tátrában már évek óta minden nyáron nagyobb kirándulásokat tesz. Szombaton délelőtt megmászta a 2005 méter magas Patria-csucsot, megebédelt, majd visszatért. Már majdnem a hegy lábánál vette észre, hogy fogsorát a hegytetőn hagyta. Rövid gondolkozás után visszament a hegytetőre. A fogsort szerencsésen meg is találta, de közben már erősen bealkonyodott. Lefelé jövet megcsúszott s mintegy huszmétert zuhant egy meredek sziklaoldalon. Eszméletlenül terült el, de az éjszakai levegő és a friss eső fölébresztette. Ekkor már késő Beregszász, augusztus 6. Az elmúlt ősszel uj-1 jászervezett Kárpátaljai Magyar Cserkészalosz- tály (K. M. Cs.) szép erkölcsi és anyagi sikerrel rendezte meg nyári gyüjtőtáborát Szolyvától 5 j kilométernyire, Galambos község határában, a híres Margit-forrás mellett. A táborozás julius 5-től augusztus 1-ig tartott, tehát egy nap híján négy hétig, mivel a tábori költségvetés az eredetileg tervbe vett 3 hét után egy heti meghosz- szabbitásra is tellett. A tábor ideálisan szép helyen volt, asztalsimaságu, háromszögletű tisztáson, egyik oldalról fenyőerdővel, másikról magas erdős hegyekkel, a harmadik oldalról pedig a kristálytiszta Pinnye-patakkal körülvéve. A táborozok állandóan a kitűnő gyógyerejü és jó étvágyat • csináló Margit-vizet itták. Az átlag- létszám 70 volt. Sokan csak néhány napra jöttek, de annyira megtetszett nekik a tábor, hogy egészen végig ottmaradtak. A tábornak olyan jó hire volt, hogy például az ungvári munkáscserkészek Ungvárról jöttek 90 kilométert gyalog egymásután három csoportban, csak azért, hogy 3—4 napig ott maradhassanak. Istentisztelet az Isten szabad ege alatt A tábor parancsnoka Kvakovszky László, polgári iskolai igazgató, országos helyettes fő- parancsnok volt. Helyettesei dr. Jantsky Béla és Zapf László gimnáziumi tanárok és Duruttya István tanárjelölt voltak, akik a tábor pénzügyi, kulturális és testnevelési, illetve technikai ügyeit szakma szerint osztották meg egymás között, A éjszaka volt. Tovább folytatta útját, de eltévedt s Csorba helyett a poprádi tavat érte el. A menedék- házban megszállott e vasárnap délelőtt a menedékház jelentette Csorbára, hogy Jugenbol szerencsésem megérkezett. Jugenbol felesége, aki nem tudta, hogy hova tűnhetett el férje, több mentőexpediciót ig küldött minden irányba, már szombat este ír hogy az expedíciót eredménytelen jöttek vissza, már bűntényt is emlegettek. Vasárnap délelőtt azután a kimerült és kisebb horzsolásokat szenvedett turistát visszaszállították Csorbára, ahol az orvosok szakszerű kezelésben részesítették. I kitűnő és bőséges élelmezésről Török Ferenc és Stencinger Sándor élelmezési tisztek gondoskodtak. A napos tisztséget Szakady Sándor, Szótér János és Ortutay Elemér főiskolások látták el. A tábor vezetése minden- tekintetben mintaszerű volt, ezért szokatlanul sok látogatója volt. Díszítése leleményes volt. A díszes kapu mellett és a sátrak előtt helyenként mezei virágok voltak beültetve. A parancsnoki sátor egyik oldalán a fehér cserkésziiliom volt kivágva a zöld pázsitba és fehér kövekkel kirakva, a másik oldalán valóban művésziesen a magyar csodaszarvas, a gödöllői világjamboree jelvénye, A cserkészek a táborkapu előtt két oldalról a keresztény vallások szimbólumait állították fel, egyik oldalról egy keresztet, másik oldalról egy szószéket, melyre mogyorófavesszőből készült betűkkel a híres református zsoltár kezdetét írták: „Teben- ned bíztunk eleitől fogva". E jelvények előtt imádkoztak, vagy pedig vasárnaponként tábori istentiszteletet tartottak a táborba meghívott papok. A magyar cserkészek különösen jóviszonyban voltak a szomszédban táborozó ruszin cserkészekkel, gyakran látogatták egymást. A vezetés terv- és programszerű volt. A fiuk vagy közös kirándulásokra mentek, vagy fü- rödték, cserkész- és Sportjátékokat rendeztek a tábor futball, volley-ball, magasugró, távolugró stb. tágas pályáin, vagy pedig önképzéssel foglalkoztak. Minden másnap este hatalmas tábortüzet raktak, amely mellett vidám mókákat cd1935 ngnartaa f* wAL náltak, vagy magyar dalokat énekeltek. Különösen erős és általános volt a Kodály-Bartók- féle népdalok kultusza, melyeknek dallamára vidám cserkészstrófák is születtek. Műsoros tábortüzeket is rendeztek, amilyen például az ősmagyar, 48-as, népdal-, Kossuth-és Rákóczi-táboiv tüzek voltak, mely utóbbit julius 14-én gyújtották meg, amikor Csehszlovákia minden magyar cserkésztábora Rákóczi-tábortüzet rendezett. A tábortűz a Pinnye-patak partján volt, ‘azon a helyen, ahol a patak másik partján Királyfiszállás (Szolocsin) nevű falu van, melyben Rákóczi három napig lakott, mikor egyszer Lengyelországba igyekezett és a megáradt Pinnye-pata- kon nem tudott átkelni. Tanfolyam a cserkészvezetők részére Ebben a táborban rendezte meg a K. M. Cs. országos főparancsnoksága első erdei iskoláját* melyen két hét alatt 15 előadás és vitaülés pergett le. Ezen a vezetői kurzuson 25 cserkész- vezető vett részt Beregszászról, Ungvárról, Munkácsról, Szőllősről, Királyházáról, Técső- ről, Újlakról és Kaszonyból. A kurzus vezetői Kvakovszky helyettes főparancsnok és Török Ferenc ellenőr voltak, a vitavezető szerepét pedig Zapf László titkár látta el. Az előadások és vitaülések felölelték a cserkészszakirodalom valamennyi kérdését. Különös részletességgel foglalkoztak a cserkészet kisebbségi magyar küldetésével, a magyar cserkészideállal, a cserkészettel összefüggő világnézeti, erkölcsi és nevelési kérdésekkel, tehát egyetemes jelentőségű emberi problémákkal. A résztvevők kötelesek voltak az előadásokat lejegyezni. Az erdei iskolával párhuzamosan a táborparancsnokság vendégül látta 12 napra a lánycserkészvezetőket, akik résztvettek az erdei iskolában és Szundy Mária vezetésével megbeszéléseket tartottak a kárpátaljai magyar lánycserkészet kérdéseiről. Csattanós befejezés: a cserkész művészet bemutatása Huszton A galambosi nagytábor, — ahogyan a cserkészek a közeli Galambos faluról elnevezték, — táborbontás előtti utolsó vasárnap nagyszabása kulturelőadást rendezett Szolyván. A ruszin nagyközségben, ahol a magyarság jelentéktelen kisebbséget képez, óriási sikere volt az amúgy is népszerű magyar cserkészek előadásának. A Szokol-épület hatalmas termét zsúfolásig megtöltötte a közönség, minden.jegy elfogyott, úgy?,, hogy a végén jegy nélkül kellett beengedem az embereket. Mikor Kvakovszky László főparancsnok hatásos megnyitó beszéde után á csért készek magyar nemzeti öltözetben eltáncolták a régi'magyar palotást, a közönség határtalan lelkesedéssel fogadta a régi magyar táncot, melyet Vámos Elemér munkácsi cserkész tanított be. A palotást Ortutay-Szundy Mária, Décsey-Gaál Emraus, Dalmay-Stark Ili és Timkó-Dabóczi Irma párok táncolták. Utána a páros magyar szólót Vámos Elemér és Pálfi Ica. Szundy Mária Tompa „A madár fiaihoz", Dabóczi Irma pedig Szabolcska „Hortobágyon" cimü költeményét szavalta. Előadásra került Borka Géza „Göre Gábor a tcsörkészelőadáson" cimü színdarabja. Különösen jól játszottak Makuk Bertalan Göre Gábor és Szótér János Durbints sógor szerepében. A műsor második részében a cserkészek a magyar népdalnak szentelt tábortüzüket mutatták be a közönségnek. A tábortüzet Zapf László nyitotta meg, aki a magyar népdalról beszélt, majd interpretálta azt a tiz magyar népdalt, melyeket a cserkészek a magyar történelem különféle korszakaiból elénekeltek, úgyhogy a közönség a magyar nép és a magyar népdal történetét a legrégibb időktől napjainkig végig élvezte. A cserkészek ezután cserkésznótákat énekeltek és vidám mókákat mutattak be a tábortűznél dr. Jantsky Béla vezetésével. Az előadásnak minden tekintetben olyan sikere volt, hogy többet és szebbet kívánni se lehetne már. A kárpátaljai magyar cserkészet újjászervezése hatalmas lendületet kapott a jól sikerült táborozástól és a tartalmas erdei iskolától. Az országos főparancsnokság még augusztus elején összeül, hogy a tanulságokat levonja és a szükséges intézkedéseket megtegye. Ismét működik az Azama tűzhányó Tokió, augusztus 6. Az Azama tűzhányó már néhány nap óta ismét heves működési ben van. Tegnap borzalmas morajlás közben működésibe kezdett s nagymennyiségű tüzes lávát és hamut hányt ki magából. A környék lakossága állandó rettegésben él. Tizenhárom turista tegnapelőtt Karuizawátoól a tűzhányó környékére kirándulásra indult s azóta nyoma veszett. Valószínű, hogy a kráter közelében elpusztultak. Félik utatásukra a tűzhányó egyre erősödő működése miatt gondolni sem Miét,*Nagyszerű erkölcsi mérleggel zárult a kárpátaljai magyar cserkészek nyári nagy tábora
