Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-04 / 177. (3729.) szám
8 1935 augusztus 4, vasárnap. verő elődjeinek, Szent István és Szent László királyok példájára a törökök felett aratott győzelmeket a magyarok Nagyasz- szonyának köszöni. A visszaszerzett országot ,,az ég és föld királynéjának, a magyarok Nagyasszonyának ajándékozza újra, leköti, feláldozza és egészen gondviselésébe ajánlja'1. A keresztény gondolát és érzés jegyében kell az érsekujvári ünnepnapoknak is le- íolyniok. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a pápa Érsekújvár visszafoglalásának hírét vévén, szeptember 2-án a Szent Péter-bazilikában Te Deumot tartott, amely alatt a keresztény fegyverek győzelmét az Angyalvár és Quirinál ágyúinak dörgése üdvözölte. Legyen az ünnepség elsősorban a nagy XI.( Ince pápa ke- gyeletes emlékének megörökitője, aki legtöbbet tett Magyarországnak a török uralom alól való felszabadítására ; fonjon em- lékkoszorut a szent liga tagjainak neve köré, akik a nagy munkát végrehajtották ; mutassa be a kegyeletes emlékezés adóját az esztergomi érsekprimások nevének, akik Érsekujvárat felépitették és nagy áldozatokkal fentartották ; különösen az elfogult történetírás által oly ferde világításba helyezett Szelepcsényi György emlékének, aki egész vagyonát e felszabadító hadjáratra áldozta. Legyen ez ünnepség kegyeletes megemlékezés a magyar nemzet hős fiaira, akik hazájuk és a kereszt védelmében vérüket ontották és az Európa minden részéből idesereglett vitéz előkelőségekre és katonáikra, akik a pápa szavára a kereszt jele alatt a török hódoltság felszabadításában résztvettek. Dr. HAICZL KÁLMÁN. pogány, 1669-ben fejét veszi a közgyűlésről hazatérő Apponyi Gáspárnak, 1677-ben kirabolják Paczolay György szolgabirót, annak kis leányát fogságba hurcolják. No, de ki győzné a gyötrelmek végtelen sorozatát koszorúba foglalni ? Elég, ha idézzük Nyitramegye Vágujhelyen 1674-ben tartott közgyűlésének határozatát, mely elrendeli a Vágón túl lévő azon helyeknek vizsgálatát, ahol Érsek-Újvár eleste előtt falvak állottak, de immár romjaik is alig láthatók. Újvár eleste maga a megtestesült vi- gyorgó halál, felszabadulása a ragyogó életnek feslő bimbója volt. r Amikor még Érsekújvár véráztatta bástyái védelmezték a Vágvölgyet és Morvaországot a török áradat elől Magyar ruhába öltözve próbálták először birtokukba keriteni Érsekújvár erősségeit a törökök • Apaffy fényes bevonulása Érsekújvárra ■ A város szenvedései Buda tornyain másfél századig diszlő tö- rÖK lobogók nyomán 150 éves török hódoltságról tanultunk az iskolákban. A népünket pusztító vérfolyam kezdő és végső határköve azonban kétszerannyinál is hossazbb időre terjed. Ha csak százötven év lett volna . . . Négyszázados török-magyar háborúság Elfakult okmányban olvasom, hogy a mai Dubován ura, Dubi Jakab fia, Miklós az 1396. évi nikapolyi csatában száz forintot érő lovát adta Zákányi Miklósnak. Ki ne tudná, hogy Ulászló királyt serege élén 1444-ben vágta le Várnánál a török. II. József — a kalapos király — 1788-ban indul a temesi bánságba, hogy végleg kiverje onnan a szultán seregét. A két dátum között négyszázados vörös esik húzódik, amely alatt ott fekszik a magyar tragédia 1 A letűnt századok főpapjai nemcsak vallásuknak, de hazájuknak is harcos katonái ; ezért bukik le vágtató lováról a mohácsi csatasikon 1526-ban Tomory Pál érsek, nemzetének örök veszteségére. Érsek-Újvár keletkezése Mohács, Buda, Esztergom valamennyi török diadaloknak állomása, mely messze északra szorítja vissza a keresztet. Lépés- ről-lépésre hátrálunk, pusztulva-veszve emelnek újabb gátakat nagyjaink a pogány áradat feltartóztatására. Hajléktalanná válik az esztergomi érsek, mikor oda is felkerül 1543-ban a szultán lobogója. A Nyitra felé vezető síkon csak a surányi erődben villogott a harci kard, Várady Pál érsek eléje Léken rak kis várat, ebből született meg Újvár. Az uj castellum kapitánya 1553-ban Nagy Bertalan, aki levélben fogad hűséget a királynak és az érseknek. Három kis tarackkal, nyolcvan szakállas puskával várta az ellenséget, mig Oláh Miklós érsek lánzséri várából öt darab ágyút szállított oda megfelelő lőpor- és golyókészlettel. Ez az erőd Oláh-Újvár néven ismeretes, de elég hamar eljárt fölötte az idők folyása, mert nem volt egyéb, mint erődített sárfészek. Mikor ennek árkait behúzzák és a király elrendeli a mai Újvár építését, eleinte ez sem különb. Koldustarisznya lóg az újvári vitézek hősi szive fölött, nyomorultan éhezve küzdenek unokáik szebb jövője reményében. Örök dicsőség emléküknek 1 Magyarországon 1623-ban általános ga- bonainség szedi áldozatait, Esterházy Miklós ekkor Pázmány Péternek beszámol Érsek-Újvár nyomorúságos állapotáról ; azt jelenti, hogy ami kevés lisztje van, abból cipót süttet és a vitézek éhenhalóit tartja vele. Katonáikkal együtt szenvedett hűséges társuk, a nemes paripa ; télen szalmán tengődik, a nyár zöldelő füve önt némi erőt elgyengült tagjaiba. Törökök magyar ruhában A vitézek, ha jártányi erőt éreznek magukban, elhagyják Újvár roskadozó sáncait, hogy sik mezőn mérkőzzenek a szultán legényeivel. 1649-ben elfogják a párkányi béget fiástul együtt és hazahozzák több más főemberrel a zsákmányt. A török egyébként boldogulni nem bírva, 1643-ban ravasz cselhez folyamodott; magyar ruhába öltözött harcosokkal férkőzik Újvár kapujához, hogy az őrt leölve, könnyen birtokba vegye az erősséget. Ámde pórufrjártak, kiderült a csala^ fintaság és fogságba estek a ravasz, de ügyetlen vitézek. Üres gyomor mellett a végbéli katonának állandóan nyitva a szeme, füle és esze. Forgách Ádám szerencsétlen csatavesztése 1645-ben Forgách Ádám gróf lett Érsek- Uj vár főkapitánya, aki alatt megélénkültek a vállalkozások. Nevéhez fűződik az 1663 augusztus 7-én szenvedett súlyos vereségünk. Egy török szökevény azt a hirt hozta, hogy az esztergomi főseregtől elvágva Párkány körül mindössze 2500—3000 török táborozik ; a gyanús jelentésnek hitelt adott a gróf és ez lett seregének veszte. Magához rendelte a pozsonyi nemesség tizenhárom századát, a pogány veszedelem miatt teljesen kiürült Tardoskedden felettük szemlét tartva, Újvárra vonult, ahol az őrségen kívül felvette a nyitrai és komáromi csapatokat is. 4 Az újvári német gyalogság parancsnoka Pio marchese, Boron- kay István, Berényi Bálint hajdú-kapitányok, Varsányi János érseki lovassági zászlótartó és még egy szegény huszár, Gombkötő István nevét is feljegyezte a kirándulásban résztvevő Auer János. Csupa olyan név, melynek viselője valaha Újvár uccáit rótta, illő tehát, ha róluk kegyelettel emlékezünk. A török hóhérok borzalmas bosszúja A támadás alapjául szolgáló hir valótlan volt s igy a hatalmas túlerő Forgáchot Párkánynál tönkreverte ; ő maga is csak nagy nehézséggel menekülhetett meg. A foglyul esett keresztényeket a nagyvezir parancsára százszámra mészárolták le disznók módjára késsel vagy karddal, a hóhérok tetszése szerint. Akinek véletlenül megmaradt nyomorult élete, annak sorsa talán még kegyetlenebbé vált. A vizen Budára, majd onnan lefelé szállított foglyoknak nem adtak egy csöpp italt, a hajó szűk kamrájába zsúfoltak egyike meghalt. A nagy hőségben hamar rothadó holttestet nem engedte a pogány csak akkor elszállítani az élők közül, amikor már a nyílt födéízeten se bírtak a törökök a nagy bűz miatt megmaradni. Ne feledjük soha vértanúink rettenetes szenvedéseit! Érsek-Újvár ebben az időben nemcsak katonailag, de kereskedelmileg is fontos hely. Termékeny síkján nagytömegű marha legel, a kereskedők és mészárosok kezén itt alakulnak ki a megyeszerte érvényes árak. Ezért mondja ki Nyitra vármegye 1656-ban, hogy : Laniones Nitrienses more pristino in vendendis carnibus Ujváriensi- bus se accomodant, vagyis a nyitrai mészárosok régi szokás szerint az újvári húsárakhoz alkalmazkodjanak. Érsek-Újvár a'konya Sajnos, a hadiszerencse forgandósága rombadöntötte a polgári kezek előnyös alkotásait. Amint 'tudjuk, 1663 szeptember havában török kézbe esett Újvárnak európai fontosságú büszke vára. Forgách Ádám gróf főkapitány helyét Kücsük Mehemet pasa foglalta el. Appaliy fejedelem érsekujvári látogatása Ugyancsak 1663-ban jelent meg Újvár alatt Apaffy Mihály erdélyi fejedelemnek kék vasba öltözött díszes serege. Ő maga arab lovon, prémes mentében, tollas forgóval, saját zenekarának hangjai mellett látogatta meg az ott időző Ahmed Geráj tatár fejedelemfiut. Mig háta mögött leomló hajú apródjai haladtak, Evlia Cselebi szerint a Vágvölgyet végigrabló tatárok vezetéklovakra ültetve szállították be a ,,csillag- tisztaságú leányokat és gyönyörű asszonyokat". Hogy leveleztek az érsekujvári basák a lakossággal? Ki volt Kücsük Mehemet pasa ? Harci erényekkel koszoruzott vén harci oroszlán, aki 1662 január 24-én szétverte Kemény János erdélyi fejedelem seregét, ahol maga Kemény is életét vesztette. Alább következő sorain a kelet téves, mert Mehemet uram 1664 május 16-án a zsárnócai harcban elesett. Őkegyelme nem ismerte a tréfát. A nyitra-zsámbokrétiakra alaposan ráförmed 1666. évi dátummal: Nem tudom, mit akartok, kutyák, hogy olyan kemény az nyakatok, de immár, disznók, több levelem hozzátok ne várjátok, mert bizony mindjárt rajtatok megyünk, nyakon kötlek, mint az ebeket, úgy hozlak ide be az vasba és töm- löcbe, ha hódolni nem akartok I Hasonló levelet irt ugyanezen időtájban „az hatalmas és győzhetetlen török császárnak az Dunán innen lévő hadainak főgondviselője és Érsek-Újvárnak helytartója és parancsolója, Abdi Bulyo Baba" a ma- nigai bírónak, majd a „Török Császár érsekujvári végházának főgondviselője és helytartója, Sahin olaj bég" a chinorániak- nak. Viszont Salih aga enyhébb húrokat penget, mikor 1676-ban mustot kér a gal- góciaktól azzal, hogy az ,,jó csípős legyen". Nem csoda, ha Érsekújvár elestének hírére az alvidék népe szekerestül-marhástul a mi vágvölgyi erdeinkbe futott. Sajnos, a keresztények között akadtak olyanok, akik nem voltak jobbak a töröknél. Temetvény várának várnagya, Győry Mihály nemcsak a nemességnek a várban biztonságba helyezett ládáit fosztotta ki, hanem urainak a moraváni kastélyban lévő ingóságait se mentette meg a portyázó törökök gyújtogatásától. Ennek tetejébe a földönfutóktól szekerenként egy forintot vagy még többet zsarolt ki, marhájukat levágatta. Az elvetemült ember megugrott a büntetés alól, de vájjon később bírói kézre került-e, nem tudjuk 1 Hussain budai pasa 1663 szeptember 28-án a trencséni bírónak küld hódoltató levelet. A vágujhelyi járás alsó része, beleértve a csejthei uradalmat is, hitlevelet vált ki a pasától s ugyanilyen szerzése végett hozzáindul Vágujhely is. Már e néhány adatból megérthetjük, hogy Újvár véráztatta bástyája mit jelentett az egész Nyitramegyének, a Vágvöl- gyének és mit jelentett Morvaországnak, melynek határain sáncokat ástak a pogány áradat feltartóztatására. A vármegye 1664-ben azon gondolkozik, hogy az elesett Újvár helyett a folyóvízzel körülvett Kiskéren építsen újabb erődöt. Nagy szükség volna erre, mert a megmaradt nép pusztul és vész. 1663-ban Szent- mihályur és Martonfalva lakóit öldösi le a\ Testvéreim, kiknek ősei régen ott pihennek már, ahova lassan mi is utrakelünk, Hozzátok szól krónikás szavam ! Csendes nyári estén, az éj sötét leplébe burkolódzó, fáradt napsugár, ha eszetekbe juttatja a hősi küzdelemben elesetteket, a kacagva felkelő hajnal láttassa meg Veletek azokat, akik Újvár bástyáira újból kitűzték a győzelmi lobogót 1 Hálás tisztelettel búgjon a jubileumi orgona a megholtak üdvéért és lobogjon az örömtüz annak emlékére, hogy a pokol kapui ledőltek eleink kardcsapása alatt. Fel tehát minden vallás és nemzetiségi különbség nélkül való ünnepi találkozásra Érsekújvárra ! ETHEY GYULA* Sebest Ernő: NYÁRI IMPRESSZIÓ Keserves, konok dalt zümmög a dongó És kényszerleszállást végez a vércse, Tán elragadott röptében kis zsákmányt S a rekkenésben nem Ízlik a vér se. A gémeskut is álmodik a fagyról, A földszag is már ájultan kóvályog, Fejbekólintva támolyog a gazda, Már rég leesett szeméről a hályog. E pokol tüzét csak a cseléd állja, Ily tékozlást vad vére mért ne szokna De hervadni kezd kikezdett szemérme És egymásután hull le a sok szoknya A gazda liheg a taposott fűben, Két máglyaszemét az égre lobbantja És könnyén át a sirkertet mustrálja: Hogy ki mellett fog domborodni hantja? Az 1935. évi költségvetési hiány miatt veszélybe került Beregszász önkormányzata Beregszász, augusztus 3. (Saját tudósitónktól.) Beregszász városának 1935. évi költség- vetése még mindig nincs jóváhagyva, jóllehet a képviselőtestület ■ azt még a múlt év őszén elkészítette és s felügyeleti hatósághoz fölterjesztette. A költségvetés a szükségletekre 4,177.405 koronát irányoz elő s a legnagyobb mérvű pótadók beállítása ellenére is 358.185 korona fedezetlen hiányt mutat. Erre az összegre a város az országos kiegyenlítési alapból kért fedezetet. Kárpátalja országos választmánya nem hagyta jóvá a föl- terjesztett költségvetést s fölszólította a várost a költségvetési hiány kiküszöbölésére. A beregszászi képviselőtestület a napokban foglalkozott a visszaküldött költség- vetéssel s a fedezetlen hiányt csupán 150 ezer koronára sikerült mérsékelni. Ez az összeg a szociális és kulturális tételekre vonatkozik. A képviselőtestület arra az álláspontra helyezkedett, hogy az országos választmány szükkeblüsége miatt, miszerint megtagadta a kiegyenlítési alapból való segélynyújtást, nem hajlandó az ellátatlanok téli élelmezésére, a kulturális és emberbaráti célkokat szolgáló egyesületek- és a magyar színház részére előirányzott segélyt törölni, A város képviselőtestületének álláspontja érthető és méltányos, mert nem hajlandó vállalni az ódiumot az éhező tömegek nyomoráért. A kulturális ügyek támogatása pedig erkölcsi kötelessége. A képviselőtestület állásfoglalása miatt egyesek a város önkormányzatát féltik s bizonyos körökben kormánybiztos kinevezéséről beszélnek. —hk—
