Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-31 / 199. (3751.) szám

2 <^GH-yVUG^-Hiraiaé 1935 augaartns 31, szombat. /\ Reumánál ás ke­resztcsontfájásnál iff a dunai egyezményről, az olasz—abesezin vi­szályról, illetve ezzel kapcsolatban a nemzetek szövetségének sorsáról és a Szovjetoroszország- hoz való kapcsolatokról. Az első kérdés tárgya­lásánál egy francia és egy olasz emlékirat volt az alap, amely egy megnemtámadási, egy be- nemavatkozási és egy tanácskérési egyezmény megkötését javasolja. A kisantant miniszterek ké­rik az első és a harmadik egyezményt elfogadni, ellenben a benemavatkozási egyezményt nem tudják aláírni, illetve ragaszkodnak ahhoz, hogy a Habsburgok visszatérésének kérdése tovább is nemzetközi kérdésnek tekintessék, A kisantant konferencia egységes választ fog adni diplomá­ciai utón az említett memorandumokra s e vá­laszt Franciaország elé terjeszti. Az olasz—abesszin kérdésben a kisantant ál­lamainak külügyminiszterei várakozó, illetve tar­tózkodó álláspontra helyezkednek s mindenek­előtt szükségesnek tartják Angolország végleges állásfoglalásának megismerését, A szovjetorosz kapcsolatok kérdésében Benes ismertette moszkvai utjának eredményeit. Beava­tottak úgy tudják, hogy a jugoszláv kormány a szovjet kormány de jure elismerése előtt bizto­sítékokat kíván a kommunista propaganda tekin­tetében s csak e biztosítékok elnyerése után haj­landó hozzájárulni az elismeréshez. B e 1 g r á d, augusztus 30. Belgrádi politikai körökben elterjedt hírek szerint a bledi tárgya­lások a jugoszláv belpolitikai helyzet rendezet­lensége miatt nagyon vontatottan haladnak. Az a vélemény ugyanis, hogy Sztojadinovics kormá­nyát bármikor megbuktathatja Zsifkovics s ez esetleg nem hajlandó elismerni a bledi megálla­podásokat Ez különösen a Szovjetoroszország- gal k* -~=clatos elhatározásokra vonatkozik. Félbemaradt ünnep a bledi tó WHHt Rled, augusztus 30. A kisaníant-államok külügyminisztereinek konferenciája első na­pon fényes ünnepséggel fejeződött be, Szto­jadinovics diszlakomát rendezett s ennek végeztével a bledi tavon tűzijáték szóra­koztatta a közönséget. Az ünnepségek köz­ben érkezett a belga királyi pár tragédiájá­nak a hire. A szálló épületén, ahol a konfe­renciát tartják, a gyász jeléül azonnal fél- árbocra eresztették a lobogókat. Ravasz szenátor szolgáltatta a szlovák néppárt vezérkara ellen irt röpirat adatait A néppárt Ravaszt kizárja soraiból ? Pozsony, augusztus 30. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjeleuté’Se.) A szlovák néppárti képvise­lők és szenátorok klubjának tegnap tartolt közös értekezletén behatóan foglalkoztak a párt belső éle­tét érdeklő kérdésekkel is. Sivák képviselő, a párt alelnöke jelentést tett az úgynevezett röpirat-af- férről, amellyel igen sokat foglalkoztak a lapok. Annak idején lapunk is megírta, hogy a névtelen röpirat élesen támadja a szlovák néppárt vezetősé­gének diktátort jellegét. Sivák képviselő hangoztatta, hogy komoly ellen­zéki harc eredményeket csak úgy hozhat, ha a párton helül a legszigorúbb fegyelem uralkodik. Megállapította, hogy ez a fegyelem megköveteli, hogy aki részes volt e röpirat megjelentetésében, annak, legyen az elnökségi tag, képviselő vagy sze­nátor, le kell vonnia eljárása 'következményit. A vita során dr. Ravasz Viktor szenátor, lévai közjegyző kijelentette, hogy a röpi/,tot ugyan nem ő irta, de annak tartalmával nyolcvan száza­lékban azonosítja magát és a röpirathoz az anyag nagyobb részét ő adta az Írónak. E bejelentés után az elnökség két kérdést intézett a jelenlevőkhöz. Az egyik kérdés: kijlentik-e be­csületszavukra, hogy semmi közük sincs a röpirat megjelenéséhez? A másik kérdés: elitélik-e a po­litikai harc ama módszerét, amelyet a röpirat író­ja és kiadói vettek igénybe a párt belső viszonyai­nak megjavítása érdekében? A névszerinti szavazás eredménye két szavat ki­vételével a párt hivatalos álláspontját igazolta. Nevezetesen valamennyi jelenlevő — dr. Ravasz Viktor és fivére, Ravasz István óbarsi plébános kivételével — kijelentette becsületszavára, hogy a röpirathoz semmi köze és hogy elitéli a röpirat- ban használt politikai harci eszközöket. A szlovák néppárt elnöksége a jövő hétre összehív­ta a párt országos vezetőségét. Az ülés tárgysoro­zatán szerepel a pártfegyelmet megsértő tagokkal szemben követendő eljárás megvitatása is. Polgári koalíciót, vagy legalább jelentői miniizterváltozátokat jóiolnak Mikor verifikálják az uj törvényhozók mandátumait? teket minden valószínűség szerint még szep­temberben összehívják, hogy szeptember vé­gén megtarthassák alakuló üléseiket. Ezzel szemben a járási képviseletek összehívása még bizonytalan, mert egyelőre a belügy­minisztériumban sok nehézséget okoz a szakértő tagok kinevezésének kérdése. Prága, augusztus 30. A Hospodárská Po­litika a belpolitikai helyzettel foglalkozva, felsorolja az egészben véve már ismert ama nehézségeket, amelyekkel a kormánynak ősszel meg kell birkóznia. A lap szerint a szocialisták helyzete különösen nehéz, mert kétségtelen, hogy a szesztörvény megsza­vazásával, a gabonamonopólium s az állat­szindikátus elfogadásával ők is hozzájárul­tak a drágaság növekedéséhez. Különösen nehéz lesz az állami költségvetés összeállítá­sának munkája. A Hospodárská Politika szerint a kormányon belül feltétlenül vár­iatok bizonyos személyi változások. Maly- petr miniszterelnök Prágába szeptember 12-én tér vissza s a tulajdonképpeni munka akkor kezdődik meg. A minisztériumokban a lap a következő személyi változásokat jó­solja : Bechyné szociáldemokrata vasutügyi mi­nisztert a pártjabeli Hampl Antal, dr. Czech közmunkaügyi, német szociáldemo­krata minisztert Jaksch vagy Taub, dr. Franké postaügyi, nemzeti szocialista mi­nisztert pedig dr. Klapka váltaná föl. Vé­gül Machnik nemzetvédelmi miniszter he­lyét aktiv tábornok venné át. A Hospodárská Politika azzal zárja cikkét, hogy a nemszocialista, helyesebben szocia­listák nélküli koalíció tervét az illetékes té­nyezők még mindig nem ejtették el. A Národni Politika szerint nemcsak az előrehaladt idő, hanem az idei különösen súlyos viszonyok miatt is a közönség egyre erélyesebben követeli a parlamenti munka megkezdését, ami a népjóléti bizottság össze­hívásával meg is kezdődött. A lap úgy tudja, hogy az egyes pártokon belül élénk munka, nagy mozgalmasság van s igy erős politikai kampány várható ősszel. Ugyanez a lap szóvá teszi a képviselői és szenátori mandátumok verifikálásának kér­dését. Megállapítja, hogy a választási bíróság ezt a munkát máig nem végezte el s mert egyelőre nincs is összehiva, ezért bizonytalan, hogy mikor készül el vele. . Már pedig egyáltalán nem helyeselhető, ha megismétlődik az a furcsa eset, hogy egyes személyek hónapokig gyakorolják a tör­vényhozói mandátumot s a választási bíró­ság késedelmes ténykedése miatt nagykésőn tűnik ki, hogy jogtalanul, mert törvényelle­nesen jutottak mandátumhoz. A lap azt ja­vasolja, hogy a választási bíróságról szóló törvény kiegészítésével határidőt kellene szabni a választási bíróságnak a verifikálási munka elvégzésére. A járási szakértők kinevezése A Ceské Slovo jelentése szerint az újon­nan választott tartománygyülési képvisele­— Najman miniszter látogatása Beregszászon* Tudósítónk jelenti: Najman miniszter ruszinszkói kőrútján Beregszászra is ellátogatott az iparos párt helyi szervezetének meghívására. A minisz­tert, bárcsak pártelnöki minőségben kereste fel Beregszászt, — hivatalosan is fogadták. A város határában a járási főnök, a város vezetősége és a csendőrség parancsnoka üdvözölte az autón érkező pártvezér minisztert. A hivatalos fogad­tatás a járási hivatal épületében volt, ahol tíz küldöttség, köztük az ügyvédeké és az ortodox izraelita hitközségé tisztelgett Najmannál. A kül­döttségek legtöbbje memorandumot nyújtott át, amelyben a fonos, életbevágó kérdésekkel kap­csolatban kérték, az Ígéretekkel éppen nem fu­karkodó miniszter pártfogását, segítségét, sőt in­tézkedését. — A fogadtatás után a kerületi bíró­ság épületét és a kereskedők székházát tekintette meg az iparospárti miniszter és ígéretet tett ar­ra, hogy a kerületi bíróság ittenhagyása érdeké­ben érvényesíteni fogja befolyását. A kereske­dők székházára vonatkozóan pedig kijelentette, hogy a szanálás módozatairól meditálni fog. A pártvezért minőségben körutazó miniszter e két megnyugtató kijelentése után előbb az állami borpincéibe, onnan pedig egyik párthive szőllő- jébe vonult kíséretével, ahol sikerült borkóstoló volt, amelynek lezajlása után Najman elutazott Beregszászról. A kodha&asz ALEX QREEFF BilNUGYI REGÉNYE 72 megy át a Ti Mén. Minden anyagi eszköz nél­kül, lerongyolódva, éhesen érkezik Indiába, a firozpuri udvarba. Ott azzal a mesével férkőzik a radzsa bizalmába, hogy kitalálta a mestersé­ges gyémánt készítésének a titkát. A radzsa la­boratóriumot építtet neki, Angliából hozat gé­pet. amely később halálkamrája lesz. Szövetkezik a radzsa egy hűtlen szolgájával, Szairral és az elvetemült kegyencnővel, Fatimével. Azzal az ürüggyel, hogy bemutatják a gyémántkészités módját, becsalják a laboratóriumba és meggyil­kolják, holttestét pedig elégetik. A gyilkosság sürgős és szükséges volt. mert a radzsa egyre türelmetlenebbé vált, eredményeket követelt és szakértőkkel akarta ellenőriztetni a kísérlete­ket. — A maharadzsa így került Londonba és el­játszotta élete legnagyobb szerepét. Köztiszte­letben álló fejedelem volt, másik énjében pedig közönséges banditavezér. Bandája kokaincsem­pészéssel, leánykereskedelemmel, hamis tőzsdei spekulációval, rablással, betöréssel foglalkozott, nem volt a bűnnek olyan ága, amelyben ne te­vékenykedtek volna. Ezt a bünlajsfxomot hóna­pokra terjedő munkával fogja majd Sir Alfréd összeállítani. ^ — Talán rög évekig mérgezte volna az an­gol főváros életét, ha a sors különös rendelke­zése nem visz útjába. Ekkor készült a legna­gyobb gazságra. Szibériában összevásárol sok- sok ezer tonnát kitevő prémet, amiről tudja, hogy fertőzött. Sam Parker, a raktáros, Aden előtt kilop egy értékes csincsillát, hogy eladja. Megfertőzi magát, elpusztul a tengeren. Craw- ford Róbert tudja, hogy mi volt a betegsége. Tudja, hogy a halálesetnek mi lesz^a következ­ménye, az ám felgyujtása. A kötelességteljesités érzése viv nagy harcot benne a hercegtől való ösztönös félelmével és azzal az; aggodalommal, hogy ha önállóan intézkedik, elveszti biztos ke­nyerét és minthogy már végkielégitését felélte, nyomorba kerül a rajongásig szeretett húgával. Siffrével jelenti az esetet a hercegnek és utasí­tást kér. Londonba rendelik. A herceg vacso­rára invitálja, ö aggódik, mert csapdát sejt és magához rendeli régi barátját, Shmithet, hogy a hercegtől visszatérőben megbeszéljék a dol­got, húgának pedig átadta a radiogram szöve­gét, hogy ha nem jelentkezik, juttassa el a Yardra ... Most hosszabb szünet következett az elbe­szélésben, az urak poharukhoz nyúltak ... — És igy akadályozta meg az egész Anglia, az egész Európa ellen készülő merényletet Captain Bürke, — jegyezte meg Sir Alfréd. — Olyan rettenetes dögvész tört volna ki, mint amilyen 1831-ben dúlt végig Ázsia és Európa testén. Kiindult Moszkvából, ellepte egész Oroszorszá­got, majd Svédországot, aztán Bécs, Berlin, Ma­gyarország, majd Anglia került sorra. Egy em­ber esze és bátorsága be nem látható veszedel­met hárított el. XXXVIII. FEJEZET. Vihar után. A hajnali órákban széledtek el a vendégek Forest Hűiből. Amikor Bürke utolsó vendégét, Sir Alfrédét is az ajtóig kisérte, Adelaide vára­kozott rá a hallban. — Bobby kérem, a minap szerettem volna az én ügyemben beszélni magával, de nem foga­dott ... — Remélem, nem neheztel ezért, Lédé. Most már megért, ugy-e? —■ nevetett Bürke. A leány azonban komoly volt és a szeme ha­lálosan szomorú. — Nagyon kérem, Bobby, hallgasson meg most. Igen fontos dolog, amit most el akarok mondani. Bürke nevetve emelte fel kezét tiltakozása je­léül. — Csak most komoly dologról ne, Lédé. Ha­lálosan fáradt vagyok és az ital is kissé a fe­jembe szállott. Lefekszem, Lédé és úgy kialszom magam, mint a bunda. Hanem délelőtt tíz óra­kor várom a breakfestnél. Akkor mindent ala­posan megbeszélünk. Most irgalmazzon, Lédé... így a leány második kísérlete is kudarcot val­lott. Reggel tiz órakor aztán a reggelizőbe tar­tott. Az ajtó nyitva volt és akaratlanul is fül- tanuja volt egy telefonbeszélgetésnek .„. Bobby beszélt és hangja tele volt vidám életörömmel és boldogsággal... — Hogy én nem gondolok a házasságra, Ruthi?... Dehogy is nem gondolok. Mo6t gon­doltam először erre, de nálam aztán nagyon ko­moly a dolog ... Lédé szemét újból elborította a könny. Nem tudta tovább hallgatni a telefonenyelgést, be­kopogott és a szabad-ot be sem várva, belé­pett. Bürke nagyon kedvesen fogadta s rögtön csön­getett a reggeliért. — No, most aztán alaposan kibeszélhetjük magunkat. Mi a baj, kislány. Még ilyen gyöngéd sohasem volt hozzá és ez még nagyobb szívfájdalmat okozott a szegény teremtésnek. — Hovatovább arra a meggyőződésre jutot­tam, Bobby, hogy magának felesleges a titkár­nő. Hiszen alig volt dolgom idáig és nemhogy negyven fontot, de négyet sem érdemiek meg. Engem pedig úgy neveltek, Bobby, hogy kö- nyöradományt ne vegyek soha igénybe. Elég erősnek érzem magam, hogy kimenjek az életbe és megküzdjek vele ... — Egyszóval mondanivalójának lényege az, hogy egyszerűen a faképnél akar hagyni? — Igen. Arra akarom kérni, Bobby, hogy ha valamelyik barátjának, ismerősének titkárnőre van szüksége, ajánljon be engem hozzá. De csak olyanhoz, akinek tényleg szüksége van munka­erőre .., Bobby felállott és még mindig mosolyogva megfogta a leány kezét. Lédé ki akarta szaba­dítani, de hát ehhez igazán nem volt ereje... — És nem volna kedve arra ,Léde, hogy itt maradjon velem, mellettem ... Nem szereti a já­cintokat? ... És a gyermekeket sem... Mert én nagyon vágyakozom egy koromfekete fiúcska és egy aranyszöszke leányka után... Én ne­kem is beszélni valóm volt ma magával. De csak három szóból állt volna a mondanivalóm: Akar-e a feleségem lenni? Lédé elszédült az örömtől, a boldogságtól, de a feleletre már nem volt módja, mert egy férfi­száj tapadt az ajkaira... r Vége

Next

/
Thumbnails
Contents