Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-29 / 197. (3749.) szám

miguüxcus ouiWtOK Szu>HÁzKönW-Kai>TCJRA A kárpátaljai Színházi Szövetkezet enyhítse feltételeit, s akkor lehet­ségessé válik a Keletszlovenszhói- vat való együttműködés A szlovenszkói Magyar Színpártoló elnökségének álláspontja Kassa, augusztus 28. (Kassai szerkesztőségünk­től.) A kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet legutóbbi munkácsi igazgatósági üléséről szóló jelentés olyan értelemben állította be a Szloven- szkój Magyar Színpártoló Egyesülettel folytatott tárgyalások eddigi eredménytelenségét, mintha a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület eluta­sította volna a Színházi Szövetkezettel való to­vábbi együttműködés gondolatát s erről értesí­tette is volna a Szövetkezet vezetőségét. A Szín- pártoló Egyesület elnöksége azon álláspontjának adott előttünk kifejezést, hogy a kárpátaljai Szín­házi Szövetkezet részéről itt valószínűleg félre­értés forog fenn, mert a Színpártoló Egyesület ma is változatlanul hi- ve a Színházi Szövetkezettel való további együttműködés gondolatának, csupán arról ér­tesítette néhány héttel ezelőtt a Színházi Szö­vetkezet veeztőségét, hogy amíg a Szövetkezet nem rendelkezik a jövő esztendei koncesszióval, addig a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egye­sületnek nincsen módjában érdemi tárgyaláso­kat folytatni az együttműködésről. Eg azonban távolról sem jelenti a további együtt­működés gondolatának feladását, legfeljebb ösz­tönzést jelenthet arra, hogy a kárpátaljai Szín­házi Szövetkezet igyekezzék minél előbb megsze­rezni a küszöbön álló sziniszezoo koncesszióját. Ami pedig a továbbikat illeti, a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület vezetősége rendel­kezésünkre bocsátotta azokat a feltételeket is, amiket a kárpátaljai Magyar Színházi Szövetke­zet állított fel a Színpártoló Egyesülettel, illetve Iván Sándor színigazgatóval szemben a további együttműködés fejében. A Színházi Szövetkezet vezetősége tiz pontba foglalta ezeket, a feltétele­ket, melyek közül az első három pont jelenti a legnagyobb akadályt a megegyezés útjában. Ez a három első pont így hangzik: 1. A Színpártoló a Podk. Rusi Magyar Színházi Szövetkezetnek Iván Sándor színigazgatóval meg­kötendő szerződésének aláírásakor kifizeti a Szö­vetkezet még fennálló 15.000 (tizenötezer) korona tartozását, amire a Szövetkezetnek további fenn­állása érdekében feltétlenül szüksége van. Meg kell jegyezni, hogy ez összegből 6000 (hatezer) korona oly követelés, melyre Iván színigazgató a múlt évben kötelezte magát, azonban a fizetést nem teljesítette, illetőleg az összeget megállapo­dás-ellenesen felhasználta. 2. A Szinpártoló anyagi garanciát nyújt Iván színigazgatóért, hogy a podkarpatská rnsi szezon tartama alatt a szintársulat tagjai fizetésüket pon­tosan megkapják és Iván színigazgató fennálló tartozásai nem gátolják meg a szezon sima, zavar­talan, magas művészi nivón való lebonyolítását. 3. A Szinpártoló anyagi garanciát ad arra néz­ve, hogy a szintársulat ama tagjai, akiket a Szö­vetkezet Iván színigazgatóval társulata köteléké­be felvétet, a megállapítandó fizetés mellett Iván szinlgazgató egész, tehát szlovenszkói szezonja alatt is, a társulat kötelékében maradnak. A többi hét pont a tagok szerződtetéseire., a műsor összeállítása, a kárpátaljai szezon be­osztására vonatkozóan biztosit jogokat a Színházi Szövetkezetnek. Ezeknél a pontoknál Iván igaz­gatónak voltak bizonyos aggályai, különösen a tagok szerződtetéseire vonatkozóan, mert a szín­igazgató álláspontja az, 'hogy csak olyan tagokkal tud eredményes működést kifejteni, akiket a legjobb belátása és képessé­geik szerint szerződtet társulata kötelékébe. Az első három pont ellen viszont a Szinpártoló Egyesület emelt alapvető kifogásokat, mert egy­részt: nincsen abban az anyagi helyzetben, hogy a ta­valy lefizetett harmincezer korona után ezidén is újabb tizenötezer koronát fizessen be a Kár­pátaljai Magyar Színházi Szövetkezet pénztárá­ba, másrészt az sem áll módjában, hogy anyagi garanciát vállaljon Iván színigazgatóért, mert ehhez sem állanak rendelkezésére a szükséges anyagi eszközök. A Színházi Szövetkezetnek tehát éppen a magyar színjátszás érdekéiben enyhébb formában kell megfogalmaznia feltételeit, hogy a két ezinikerű- let annyira szükségéé együttműködése létrejöhes- een. A tiszaujlaki magyar cserkészek nagysikerű műsoros estje Beregszász, augusztus 28. (Saját tudósitónk­tól.) A tiszaujlaki „Tisza" fiú- és „Nefelejte" leánycserkéezosapat szépen sikerűit előadást rendezett vasárnap este az újlaki „Korona" nagytermében. A magyar cserkészek úgy er­kölcsileg, mint anyagilag jóisikerült előadását nagy közönség nézte végig. A miüsor előtt Zapf László reálgimnáziumi tanár, a kárpátal­jai magyar cserkész alosztály titkára mondott megnyitó beszédet. Kifejtette a cserkészet mozgalmának pedagógiai jelentőségét és rámu­tatott a cserkészet világnézeti, egyetemes em­beri és kisebbségi magyar küldetésére. Dobro- volszky Ica tizenkétéves kis pesti táncművész- nő betanításában a műsornak három érdekes és művészi értékű táncszáma volt, melyet a közönség lelkes tetszésnyilvánítására többször is meg kellett ismételni. Kádas Teri és Dobro- volszky Ica a „Humoreszk^-táncot adta elő, Fábián Böske és Kádas Teri jellegzetes osztrák népviseletben egy tiroii táncot és végül Dobro- volsziky Ica magyar ruhában a magyar szólót adta elő. Brenner Sándor Kacsóh Pongrác „Rákóczi megtérése" cimü dalát énekelte el, majd a közönség kívánságára „Krasznahorka büszke vára" cimü ismert éneket. A tizenhá- roméves fiúnak olyan csengő és meglepően nagyterjedelmü hanganyaga van, hogy hozzá­értő neveléssel kiváló énekes válhatik majd belőle. A műsor egyik legsikcrülitebib 6záma a tiszaujlaki fiatalság által előadott „Pataki poéta" című színdarab volt. Igen jól játszott Szabó Sándor kassai cserkész a címszerepben, Szabó Gyula a cukrász, Ihnátisin János a pe­dellus, Turzó István az igazgató és Kóródy Ilonka egy öreg néni szerepében. Hasonlóké- pen dicséretet érdemelnek Papp László, Kádas Ferenc és Papp Ferenc. Az előadás után a tiszaujlaki magyar fiatalság emelkedett han­gulatú táncmulatsága következett, amely a reggeli órákig tartott. A kifogástalan rendezés fáradságos munkáját Brenner Sándor és Kádár Mihály, a „Tisza“-C6apat parancsnokai, vala­mint Kádár Milhályné és Kóródy Ilonka, a „Ne- felejts"-osapat parancsnoknői végezték el. (*) Mit őriznek a tribscheni Wagner-muzeumban. Luzerntól húsz percnyire emelkedik az a villa, amelyben Wagner négy évig lakott. Ezek voltak Wagner legtermékenyebb évei. A villa „tribscheni villa" néven ismeretes a világon. Múzeummá ala­kították át, ahol a következő ereklyéket őrzik: a Nürnbergi mesterdalnokok eredeti partitúráját, Tannhauser és Tristan partitúráinak egy-egy kité­pett oldalát, operatervrajzok, rengeteg fotográfia •és tipográfia, mellszobrok, az egyik sarokban a Wagner-zongora, amelyet a mester halála óta sen­ki sem érintett, díszítik a múzeumot. Ezenkívül még nagyon sok emléktárgy van itt, amelyet a vi­lág minden tájáról összeválogattak. (*) A kis Temple ikreket játszik. Hollywood­ból jelentik: Shirley Temple, a kis gyereksztár legújabb filmjében kettős szerepet játszik. Az uj film címe „Ikrek". Kisfiút és kislányt alakit benQe. Egy épülő kulturház Csallóköz, augusztus vége. Három kis csallóközi falu, Alsógellér, Bogya és Felsőgellér. Csendes, dolgos magyar nép lakik e falvakban. Keveset, talán még semmit sem hal­lattak magukról. Nemrég egy levelet kaptam tő- IUk, egy kedves, nagyon kedves meghívást. És egy képet a meghívóhoz. Ezt a képet minden ma­gyarnak, minden szlovenszkói magyarnak meg kellene látnia. Egy éve, hogy kint jártam Alsógelléren. Szö­vetkezetei alakított a három falu népe Alsógel­léren. Sablonos, egyszerű kereskedelmi alakulás. De volt ezen a gyűlésen olyan határozat, amely egyedülálló példa kisebbségünk életében. Olyan, mint a kis Beketfa példája, amely százszázaléko­san a magyarsága mellett vallott szint a leg­utóbbi választásoknál. A három kis csallóközi falu ezen a gyűlésen ugyancsak a magyarság vi­talitásáról, hatalmas életerejéről tett tanulságot. A jó gellérlek és bogyaiak ezen a szövetkezeti alakuló közgyűlésen elhatározták, hogy az idei termésnek egy százalékát egy építendő szövet­kezeti kulturház költségeire adományozzák. A határozat akkoriban végtelen örömmel töltött el. Kissé kételkedtem, kissé talán nem bíztam az én csallóközi magyarjaimban, szükebb pátriám fiai­ban. De már az aratás után hallottam arról a moz­golódásról, arról a szorgalmas hangya-munkáról, ahogyan ezek a csallóköziek összehordták gabo­nában az építendő kulturház tégláit, malterét, cementjét. Most kaptam ennek bizonyítékául azt a kis fényképet, amely ezt a hangyamunkát mu­tatja. Két toprongyos, szegény koldusember áll a képen, mindegyiknek a karján egy-egy nagy zacskó. Tele gabonával, acélos csallóközi búzá­val, Csallókoz-Aranykert igazi aranyával. Megható ez a kép. Legszebb emlékeim közé tettem el, megkértem a gellérieket, hogy ebből a képből juttassanak egyet a Prágai Magyar Hírlapnak is, hogy ez szertekürtölje a három csendes magyar falu nevét a világnak, hogy lás­sák azt, hogy milyen szeretet, ragaszkodás és Igazán ritka magyar összetartás hozta össze a kultúra templomának tégláit. De talán a kedves meghívás szövegét is tel- jes egészében leírom: „örömmel jelenthetem, hogy fiatal szövetkezetünk és kulturegyjetünk nagy vállalkozása, a Szövetkezeti Kulturház épí­tése befejezéshez közeledik, ugyannyira, hogy an­nak felavatását 1935. szeptember 8-ára határoz­tuk el. Mivel szeretnénk, hogy a felavató ünnepé­lyünk az egész vidék szövetkezeti és kulluríár- sadalmának ünnepélye lenne, tisztelettel kérem főszerkesztő urat, hogy egy meghivószerü cikket érdekünkben közzétenni szíveskedjék/* A levél a továbbiakban a műsor összeállításához szükséges anyagot kéri tőlem. Ez a meghívás nemcsak nekem szól, hanem az egész magyarságnak. Ott kell lennünk mindnyá­junknak Gelléren szeptember 8-án. Ez a kultur- házavatás a magyarság második Beketfája, idén már a második örömünnepe. Itt is, ott is épül ugyan kulturház, nagyobbára a falu szövetkeze­tének áldozatkészségéből. így épült Udvardon nemrég egy hatalmas emeletes palota, így épül tudtommal az idén már körülbelül a tizedik szö­vetkezeti kulturház. A gellérlek kulturháza azon­ban nem a szövetkezet, hanem az egyesek áldo­zatkészségéből emelkedett ki a földből, hogy pél­dát mutasson magyar fa'.vainknak. Van egy má­sik csallóközi magyar falu, a kis Csenke község, amelyről sokat hallottunk annak idején, mikor kulturházat épített. Csenkén maguk a gazdák, földművesek voltak a paíiérok, épitőmunkások, fuvarosok, úgyhogy igazán maguk építették a csinos kulturházat. Gelléren már nagyobb sza­bású ház épül, melyben a kultúra és a szövetke­zet együtt talál menedéket. Csallóközt, a „kukkók" hazáját a másvidéki magyarok lenézően szokták kezelni. De most bát­ran merem állítani szükebb hazámat a magyar­ság példaképéül, mert több ízben megmutatta mostanában azt, hogy igazi szeretőiben élő, dol­gos magyar nép lakja. Mindig büszke voltam rájuk és mindig büszkén vallom, hogy csallóközi vagyok, mert ismerem népemet, tudom, hogy ta­lán a magyarság legnagyobb ősereje a két Duna közt lakik. Szeptember 8-án reggel tékát üljünk fel a csallóközi vicinálisra, erre a világhírű vasútra és szálljunk le Bogya állomáson. Nem kell hosszú gyalogtúrát tennünk, hogy a magyar kultúra eme legújabb szentélyébe elzarándokolhassunk. Szükebb pátriám vadvirágos rónáin templom épült, a magyar kultúra és gazdaság szent temploma. HANTOS LÁSZLÓ. (*) Gazdag tartalommal jelent meg a „Bú­vár" uj száma. A magyar tudományos élet és a magyar közönség között a közvetítő szere­pére vállalkozott, a BÚVÁR, a természettudo­mányos gondolkodás egyedülálló képes ma­gyar folyóirata,. Most megjelent uj számában ezt a kulturális tevékenységet a legtökélete­sebben teljesíti, amikor érdek esnél-érd ekesebh cikkeket közöl. Budapest hév vizeit Ismerteti dl'. Kunszt János, a vitorlás repülés problémá­jával foglalkozik Stef Tibor, az ismert repülő, a nyári hőséggé 1 kapcsolatban a jéggyártás technikáját magyarázza meg Reis Pál mérnök. Bizonyára mindenkit fog érdekelni Jáki Gyula tartalmas tanulmánya a vérátömlesztésről, Leoipold Lajois tanulságos cikke a konjunktúra természetéről és kihatásairól, Erdélyi Sándor vegyészmérnök cikke a petróleumot pótló szénolajofcról, míg a lap kitűnő szerkesztője, Lambroch Kálmán a müncheni Deutsehes Mu- seum tízéves tevékenységéről számol be. A BÚVÁR uj ezáíöa eseménye a magyar tudo­mányos életnek. (*) Száztizennyolc darab között egy magyar újdonság Newyorkban, A Broadway-n 118 da­rab bemutatását tervezik- A felsorolt müvek kö­zött csupán egy magyar darab szerepel, és pe­dig Molnár Ferenc „Az ismeretlen lány" cimü drámája. Uj Ziegfield-revüt mutatnak be Jose- fine Bakerrel a főszerepben. A Broadway nagy eseménye Franz Werfel és Kurt Weill „Az ígé­ret útja" cimü bibliai drámája, amelyet Rein- hardt rendez és amelyben hetven színész és kö­zel ezer statiszta van foglalkoztatva. Piscator rendezésében színre kerül a „Közlegény Svejk", továbbá bemutatnak Shakespeare-, Ibsen- és Shaw-müveket. Leslie Howard, a legnépsze- lübb angol színész Hamlet szerepét játsza saját átdolgozásában. Gladys Cooper, London nagy nevezetessége szintén Shakespeare-müvekben lép fel. Morris Gest az uj orosz drámairodalmat fogja a Broadwaynak bemutatni. Felújítják a „Rosemariet" és a „Tovarist", továbbá egy Bernstein-darabot is bemutatnak. Josef Schild- kraut egy uj Perutz-darab bemutatására készül. ° A Guild-szinház egyik darabját Mamoulian hí­res filmrendező fogja megrendezni és valószínű­leg 0‘Neill egyik darabját mutatják be. (*) Az uj Chaplin-film bemutatója. Október 11-én mutatják be Amerikában Chaplinnak nagy érdeklődéssel várt uj filmjét, amelynek végleges cime „Modern idők". Novemberben aztán több­ezer európai és amerikai mozi tűzi műsorára a filmet. (*) Az afrikai film. Hollywoodban az egyik filmgyáros házi írójának meghagyta, hogy ké­szítsen afrikai filmet, mert az most modern té­ma. Az iró szabadkozott, hogy még sosem járt Afrikában, a gyáros azonban nem engedett és így az iró kénytelen-kelletlen megírta afrikai filmjét. Már másnap beállított az igazgatóhoz azzal, hogy megvan a mese és papírlapot nyúj­tott át, amelyen ez állt: Első jelenet: Egy orosz­lán és két vadász. Második jelenet: Egy orosz­lán és egy vadász. Harmadik jelenet: egy orosz­lán. KÉT GYERMEK-SZTÁR FILMJE PRÁGÁBAN A prágai premiermozgók pénteken mutatják be a „Ragyogó szemek" és a „Kismama" cimü uj filmeket. Az előbbiben az ötéves amerikai Shirley Temple játszik főszerepet, mig a Budapesten készült „Kismama" filmben a főszereplő Gaáí Franci, azonban a darab a világ legkisebb film­sztárja: a hathónapos Baby Bandi, a kis budapesti csodagyerek körül forog. Balra: Shirley Temple és James Dunn, jobbra Gaál Franciska és Baby Bandi.

Next

/
Thumbnails
Contents