Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-29 / 197. (3749.) szám

193J augusztus 29, csütörtök, 6 Lélekemelő ünnepség keretében fölavatták Pozsonyban a Tanítók Házát Negyven diák otthona lesz az első pozsonyi fiuinternátus Pozsony, augusztus 28. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A szlovenszkói magyar tanítóságnak, de az egyetemes ma­gyarságnak is emlékezetes ünnepe volt ma, Pozsonyban: délelőtt 11 órakor felavatták a Magyar Tanitók Házát, amely Pozsonyban az egyetlen magyar internátus. A Tanitók Háza a Lamacsi utón, a Zergehegy tövében ideális fekvésű helyen, csendben, minden nagy külső zaj nélkül egy év alatt épült föl. Az internátust a magyar tanitók gyermekei és árvái számára építették. Tiz év kitartása kellett ahhoz, hogy végül létre­jöjjön a pirosfedelü, földszintes tágas épület, amely egyelőre negyven diáknak ad otthont. A Tanitók Házának megteremtésében oroszlánrésze van Kovács Alajos negyedi igazgató-tanitónak, aki most nyugalomibavonulása után az inté­zet gondnoka lesz s akinek életnagyságu arc­képét az uj diákotthon nagytermében ma leplezték le. A diákotthon a Lamacsi-uoca egy mellék- uiccájában, a Hrobon-uoca 9—11. számú tel­kein épült. A városbeli iskolákhoz kissé messze van ugyan, de szép időben a Zerge- hegyen át negyedórái gyalogsétával, a Lama­csi utón pedig a városi tölténygyári autobusz- szal is megközelíthető. A Tanitók Háza első­sorban a nagyobb diákoknak, középiskolai hatodik osztálytól följebb járóknak s egyete­mi hallgatóknak szolgál otthonul. 350 korona havi díjért élelmezést és lakást kapnak a lakók. A diákokat kettesével, hármasával he­lyezik el a szobákban. Az intézet a legmoder­nebb és leghigiénikusabb követelményeknek is megfelel, a szobák parkettesek, központi fűtés, villanyvilágítás és fürdőszobákkal van­nak fölszerelve. A felavató ünnepség A ma délelőtt megtartott fölavatási ünne­pen megjelent Balló Gyula kormányfő taná­csos, az iskolaügyi referátus vezetője, Kutlik Igor igazgató, a referátus előadója, dr. Zsibri- ta Lajos, a magyar tanítóképző intézet igaz­gatója, Balogh Elemér református püspök, Kontsek György tartománygyülési képviselő, Kovárik Mihály nyug. igazgató-tanitó, Wurm igazgató-tanitó, a pozsonyi magyar tanitók csaknem teljes számban és mintegy száz taní­tó és tanítónő egész Szlovenszkóról. Az ünneplők az intézet nagytermében gyűl­tek össze. Kovács Alajos, az intézet gondnoka lelkes megnyitó beszéddel üdvözölte a meg­jelenteket s szülői szerettei beszélt müvéről, a Tanitók Házáról. Balló Gyula, az iskola­ügyi referátus vezetője a magyar tanítóság áldozatkészségét és szociális érzékét méltatta. Vizváry Vilmos a Tanitók Háza célját ismer­tette s azt lakói erkölcsös és nemzetük szel­lemben való nevelésében jelölte meg. Majd egymásután szólaltak föl a tanitó- megyei és járásközi elnökök. így Oszvald Lajos vecsei igazgató-tanitó, a galánta- vágsellyei tanító megye elnöke, Bauer Ferenc a magyarbéli járásközi elnök, Ivány Ferenc deáki református igazgató-tanitó, a körzet el­nöke. Vánkay László, a komáromi, Bellus Imre a barsnógrádi, Léva-zselizi körzet, Bíró Béla a szögyéni-párkányi-környéki tanitók nevében beszélt. Balogh Elemér református püspök rend­kívül figyelemreméltó lelkes beszédet mondott. A nemzetszeretet, a honszereíet, a mü1- vészetszeretet s a szép növények kul­tuszára buzdította a tanítóságot. Meleg szavakkal emlékezett meg dr. Kuthy Géza galántai ügyvédről, a Hanza szövetke­zet elnökéről, akinek önzetlen fáradozása nélkül a Tanitók Háza alig jöhetett volna létre. Vajda Károly a kassai és szepesi tanitóság üdvözletét tolmácsolta. A Magyar Tanitók Háza nagy jelentőségét éppen abban látja, hogy ez az intézmény szorosabb kapcsot hoz létre a nyugat- és keletszlovenszkói magyar ■tanitóság között. Megemlékezett arról, hogy annakidején résztvett Budapesten a Tanitók Háza megnyitásán és örömét fejezte ki, hogy megélhette a pozsonyi Tanítók Házának meg­nyitását is. Majd fölolvasták Ocsovay Imre üdvözlő táv­iratát, aki a gömör-nógrádi tanitómegye részé­ről üdvözölte az ünnepséget és Négyesy Jenő királyhelmeci tanító táviratát. , Majd Bodon Lajos, a gömöri református ta­nítóegyesület elnöke emelkedett szólásra. A magyar kisebbségi tanitók büszkesége ez az alkotás, — mondotta. Boros Béla alsószelii igazgató- tanitó beszédében megemlékezett arról, hogy tiz év előtt a lévai tamtógyülésem született meg a Tanítók Házának az eszméje, amely most valósággá vált. A szlovenszkói magyar tanitók történetének hőskora ez a tiz év, ami­kor a tanitók fillért fillérre rakva takarékos­kodtak, hogy megépíthessék otthonukat. Büsz­kén hirdeti, hogy az intézet megteremtője a galánta—vágsellyei tanítóegyesület tagjai so­rából került ki, mert Kovács Alajos igazgató e körzethez tartozott. Kovács Alajos mint köz­katona megállotta helyét és most megállja he­lyét, mint vezér is. E pillanatban lehullott a fehér takaró Kovács Alajos életnagyságu arcképéről, amely Iványi Ferenc deáki református tanító alkotása. Néhány pillanatnyi áhitatos csönd után a szó­nok befejezte beszédét, azt hangsúlyozta, hogy 1500 szlovenszkói és ruszinszkói magyar tanitó megbízottja figyelte most áhitatos lélekkel a művész ecsetvonásait. Majd Isten áldását kérte az uj intézményre 6 kérte Kovács Alajos gond­nokot, hogy a vallásosság és a nemzet és hon­szeretet jegyéiben nevelje a reá bízott ifjakat. Kovács Alajos könnyekig meghatottan mon­dott köszönetét az üdvözlésekért. — Nem mondhatok mást, mint hogy köszö­nöm a kitüntető szeretetet, amelyet nem is ér­demeltem meg és ünnepélyes fogadalmat teszek, hogy fajom­hoz és honomhoz hü leszek és mindenekelőtt a ti gyermekeitek javára akarok tovább is dolgozni. Kérlek, gondolja­tok reárn mindig oly szeretettel, mint ahogy én zárlak titeket szivembe. Az ünnepség déLben fejeződött be. Az ünnep­lők ezután megtekintették az internátust, amelynek egyszerű, de csinos praktikus beren­dezésétől el voltak ragadtatva. Délben egy órakor egy közeli vendéglőben társaseibéd volt. Irtózatos erejű vihar söpört végig Rimaszombaton A jégverés elpusztította a dohánytermést ■ Ezerkétszáz vagon exportszőlőt pusztított el a jég Magyarországon Rimaszombat, augusztus 28. (Tudósítónk távirati jelentése.) Tegnap este hót és nyolc óra között borzalmas erejű orkán söpört vé­gig Rimaszombaton. A szélvihar a városkert­ben százados fákat csavart ki lövéstől. Kidöntötte a iutballpálya kerítését, az öregebb házak tetőzetét megrongálta, szá­mos kéményt ledöntött, cégtáblákat és ki­akasztott ablaktáblákat szakított le és so­dort magával. Rimaszombat környékén is borzalmas pusz­tításokat végzett a vihar, különösen Tamás- falun, ahol több ház tetőzetét megrongálta. Osgyánban a Schreiber féle gazdaság két dohánypajtáját döntötte romba a vihar. A pajtában az egész dohánytermés elpusztult. A benndolgozó munkások csak nagy üggyel- bajjal tadtak kimenekülni az összeomló pajta romjai közül. Alsópokorágyban a templomtornyot rongálta meg a vihar. Az irózatos erejű szélvészt jégeső követte, amely a határban nagy pusztí­tásokat végzett. Különösen a dohányültetvé­nyekben és a gyümölcsös kertekben pusztí­tott a jégverés. Villám, jég, orkán Vághosszufalusi tudósítónk jelenti: Berg Lápét 9 esztendős mihályfai kisfiú libákat őrzött a mezon. Estefelé vihar keletkezett, § a gyerek hazafelé terelte a libákat. A falu határában a szerencsétlen kisfiút villámcsa­pás agyonsuijtotta. — Nemeskajalon a minap borzalmas vihar pusztított. A szélvész fákat csavart ki tévéstől és több nádfedeles épület­nek leszakította a tetejét. A szélvészt jég­zápor követte, amely a határban végigpuszti- totta az őszi véleményeket. A kár igen nagy. Jégverés Magyarországon Budapest, augusztus 28. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Kedden dél­után hatalmas vihar vonult el Gyöngyös fö­lött és környékén* A tyuktojásnagyságu jég úgyszólván teljesen tönkretette a szöllőter- mést. Mintegy ezerkétszáz vagon exportra szánt csemegeszöllő pusztult el s a borter­més alig egyötöde maradt meg. A megma­radó szöllőt is nyomban szüretelni kell, mert a jég szétverte a fürtöket. Fellázadtak a litván parasztok és három csendőrt agyonlőttek Kaunas, augusztus 28. Külföldi agitátorok az elmúlt napokban a marianploi kerületben veszedelmes nyugtalanságot szítottak. A pa­rasztok nem voltak hajlandók beszállítani az élelmiszert a városba és az árak emelését kö­vetelték. A rendőrség kénytelen volt közbe­lépni. Az egyik összecsapás alkalmával négy csendőr megsebesült és három belehalt sérülé­seibe. A forradalmi mozgalom lokális jellegű. A rendet és a nyugalmat máig sikerült a kerü­letben helyreállítani. Najman leéri a memorandumok áttanulmányozását, a kívánságok teljesítését nem ígérheti Kassa, augusztus 28. (Kassai szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Najman kereske­delemügyi minisztert a kassai kereskedelmi és Iparkamara palotájában való látogatása alkalmával Maxon polgármester fogadta s örömének adott kifejezést, hogy tizenegy év múltán ismét aktív kereskedelmi minisz­tert üdvözölhet a székház falai között. Meg­különböztetett örömmel fogadja Keletszlo- venszkó társadalma a minisztert, mert Naj­man nem először tölti be ezt a fontos pozí­ciót és ismeri a kassai kamara körzetének fájdalmait és szükségleteit. A kamara gazdasági fekvéséből követke­zik, hogy a szomszédos államokkal, külö­nösen Magyarországgal a rendes keres­kedelmi szerződés elsőrendű érdeke. Maxon ama reményének adott kifejezést, hogy a miniszter mindent elkövet a fakivitel előmozdítása érdekében és megakadályozza ama tervek megvalósítá­sát, hogy külföldről fát importáljanak. A miniszter ezután deputációkat fogadott. Eperjes, Királyheknec, Lőcse, Igló, Bártfa, Gi- rált, Gálszécs ipartestületeinek a kívánságait hallgatta meg. Najman miniszter a küldöttségeknek adott vá­laszában kijelentette, hogy sokat járt a külföl­dön s tanulmányozta, a kisiparosság viszonyait. Sajnálkozással állapította meg, hogy a kisiparos­nak sehol sem megy jól a dolga. Hét kövér és hét sovány esztendőről beszélt s azt mondta, hogy bízik és reméli, hogy visszajön még a jobb jövő. Najman miniszter megemlékezett a közte és Maxon között felmerült viszályról is. miatt fokozódó elégedetlenség enyhíthes­sék." — Nem veszem a dolgot komolyan, — mon­dotta, — szívesen adtunk volna mandátumot Keletszlovenszkónak. de nem volt elég szava­zatunk. Tévedés azt hinni, hogy azért lettem miniszter, mert szeretnék az lenni. A miniszter­séget azért kapta a párt, mert az jár neki. Ere­detileg a vasúti és postaügyi tárcát ajánlották föl, de én ragaszkodtam a fontos kereskedelmi tárcához. A miniszter a nagyipari vállalatok feladatát abban látja, hogy uj kiviteli piacokat teremtse­nek, nem pedig abban, hogy fiókok létesítésé­vel a belföldi kisiparosokat és kiskereskedőket tönkretegyék. A miniszter régi óhaja az ipar­társulatok és grémiumok hatáskörének kiszéle­sítése, különösen az adókivetési eljárásokra. A miniszter ragaszkodik a forgalmi és fényüzési adó átalányositásához. Majd a negyvenórás munkahetet jelölte meg leg­közelebb megoldandó kérdésnek. Nézete szerint a negyvenórás munkahetet elő­ször a racionalizált üzemekben, így Bat'ánál kell kipróbálni A vasárnapi szünet nem terjeszthető ki min­den iparágra. A rokkantsági és aggkori biztosítás nagyon fon­tos volna a kisiparosokra. A miniszter végül biztosította a küldöttségeket, hogy az átvett memorandumokat lelkiismeretesen áttanulmányozza, azonban nem ígérheti, hogy az ottfoglalt kívánságokat mind teljesíthetné. Nalman miniszter Unpároü és Munkácson U n g v á r, augusztus 28. Najman kereskede­lemügyi miniszter autóján ma délelőtt Ungvárra érkezett. A minisztert reszortjának több vezető hivatalnoka kiséri. A minisztert Hrabár kor­mányzó üdvözölte. A ruszinszkói iparosok kül­döttsége előtt a miniszter kijelentette, hogy azért jött Ruszinszkóra, hogy személyes meggyőződést szerezzen a kisiparosok és kereskedők helyzeté­ről. A miniszter az Iparoshárban számos más küldöttséget is fogadott, majd tovább utazott Munkácsra.

Next

/
Thumbnails
Contents