Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-21 / 190. (3742.) szám
4 1935 augusztus 21> szesflat AZ ÉRSEKUJVÁRI REJTÉLY Irta: Sándor Dezső Irta: Sándor Dezső Az ünneplő kisváros lassan visszaöltözik hétköznapi gúnyájába. A lobogókat fokozatosan bevonják, a tornyokat megvilágító reflektorokat leszerelték s hétfőn este már megszokott, de soha meg nem szokható sötétségükbe borultak az érsekujvári uccák. A törökverő ünnepségek diadalmas befejezése után most lehiggadtan, szenvedély nélkül érdemes kicsit elbeszélgetni arról, hogy mi volt az oka a csehszlovák kormánykörök és közigazgatási tényezők rejtélyes magatartásának ? Mi volt az oka annak, hogy a közigazgatási hatóságok nyíltan megbénítani igyekeztek azt az ünnepséget, amelyet engedélyeztek s az érsekujvári csehszlovák pártvezérek — nyilván felsőbb utasításra — szabotálni voltak kénytelenek azt az ünnepséget, amelynek megrendezését maguk követelték, ismételten sürgették, sőt előkészületeit egy héttel az ünnepség előtt még lelkesen segítették, Erre a rejtélyre rávilágítani még eddig senki sem tudott. ★ ★ ★ Külpolitikai szempontok ? Kételkedünk benne. A modern Törökország értetlenül áll az évszázadokkal előbbi1 török szultánok imperialista célkitűzéseivel szemben s a maga gigantikus építő munkájában nem érdekli, hogy valahol Érsekújvárod hogyan ünnepelnek meg egy haditettet. A modern Törökország álláspontját rokonszenves hangon fejezte ki a pozsonyi török konzul az egyik magyar laphoz intézett levelében, amelyben éppen az érsekujvári ünnepségekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „a régi Törökországot nem szabad összetéveszteni a mai Törökországgal, mert az egykor hóditó ozmán birodalomból a világ egyik legbékésebb országa lett..." De a külpolitikai szempontok leghivato’t- tabb mérlegelője, a csehszlovák külügyminisztérium is ismételten világosan leszegezte, hogy az érsekujvári ünnepségeknek lokális keretek között való megünneplése ellen kifogása nincsen, igy hát ezt a szempontot — bármennyire is szívesen hivatkoznak rá — véglegesen ki kell kapcsolni. Vannak olyan kombinációk is, hogy kormánykörökben attól tartottak, hogy magyar politikai köröknek titkos elgondolásaik vannak s egy uj Pribina-afférre lett volna kilátás. Ez az aggodalom csak olyan helyen üthette fel a fejét, ahol Érsekújvárt, Érsekújvár józan magyarságát s a magyarság vezetőit nem ismerik. Érsekújvár a legöntudatosabb magyar városa Szlovenszkónak, az egyetlen város, ahol az államfordulat óta szüntelenül magyar többség kormányozza a város köz- igazgatását, de egyúttal az a város, amelyben mindig a legkifogástalanabb harmónia volt a nemzetiségek között. Ennek a városnak a magyarsága kegye- letes emlékezéssel készült a nagy ünnepre, amelyet a maga ünnepének érzett, de távol állott tőle az a szándék, hogy ezt az ünnepséget teljesen a maga számára sajátítsa ki. Érsekujvárott jól ismerik a város visszavételének történetét, jól tudják, hogy ebben a történelmi jelentőségű haditettben többek közt a cseh és morva rendeknek is áldozatos részük volt s igy jogos volt az érsekujvári csehszlovák vezéreknek az az ismételten hangsúlyozott kívánsága, hogy ők is részt kérnek a város ünnepéből. Zavartalan harmóniában folytak az előkészületek. Soha ilyen egység nem volt a város különböző nemzetiségeinek képviselői között s ez lett volna az első eset, hogy a csehszlovák és magyar lakosság megfelelő lelki egységben valóban közösen ünnepelte volna történetük egy közös, nagy emlékét. Lehet-e csodálni, hogy végtelen kiábrándítóan s elkeseritően hatott az utolsó pillanatban az a hir, hogy a csehszlovák hivatalos körök — minden indokolás nélkül — egyik napról a másikra váratlanul kivonták magukat a rendezőségből, bojkottot hirdettek az ünnep ellen, még a zászlók kihelyezését is megtagadták, sőt egyeseket még azért is felelőssé tettek, mert az ünnepi jelvényt a gomblyukukba merészelték tenni. Bizonyos körök meg voltaik róla győződve, hogy a város hivatalos támogatás nélkül képtelen megrendezni az ünnepséget s lemondja azt. Amikor pedig várakozásuk ellenére a város mégis ragaszkodott a megrendezéshez; abban reménykedtek, hogy kínos fiaskóval fog végződni, ★ ★ ★ Szombaton az égen is viharfellegek gyülekeztek. A rendezőség aggódva kémlelte az eget. Egy eső megbéníthatja az ünnepség idegenforgalmát. De az isteni Gondviselés vasárnap sugarasan rámosolygott az ünnepi díszbe öltözött kisvárosra. Délelőtt és délután szüntelenül meneteltek a tömegek Érsekújvár felé, kocsikon és gyalog, zászlók alatt és zenekarral, precesszióban és ájtatos énekkel, Délsziovenszkó minden részéből. Egyre impozánsabban s egyre nagyobb méretekben bontakozott ki az ünnepi nap sikere, amely a magyar szervező készségnek és összetartozásnak kétségbevonhatatlan bizonyítéka lett. Hamarosan kiderült, hogy az ünnepségről csak a csehszlovák politikai vezetők és az „eltanácsolt" állami alkalmazottak hiányoztak, mig a szlovák nép — minden eltanácsolás dacára — hatalmas tömegekben vonult ki az érsekujvári ünnepségekre. A körmenetben legalább 2000 szlovák hivő vonult ájtatosan és a cseh és morva nemzeti viseletbe öltözött cseh leánykák színes képe kedvesen hatott a falusi magyar népviseletek tarka tengerében. A tiszta szlovák telepítésű SrobáÓtátrafüred, augusztus 20. ( A P. M. H. saját tudósitójától.) A tagok és a csoportok élénk részvétele mellett tartotta meg vasárnap Ótátra- füreden a Kárpátegyesület 63-ik évi közgyűlését. Dr, Szontagh Miklós főorvos elnöki megnyitójában nagy vonalakban ismertette az egyesület nagyszabású munkáját, amelynek eredményei csak úgy voltak elérhetők, hogy a Kárpátegyesületben tömörült négy és félezer tag lelkes együttmunkálkodással és szeretettel szolgálta a nagy és szép célokat. Dr. Szontagh foglalkozott ezután azokkal a nagy nehézségekkel, amelyek az utóbbi években a Magas Tátra idegenforgalma elé tornyosultak és amelyek a Kárpátegyesület propaganda- és idegenforgalmi munkáját még nagyobb terjedelművé tették. Ezáltal az egyesület a Tátra- vidék egyik legfontosabb és legjelentősebb gazdasági testületévé vált, amely a turisztika, az alpinizmus és a téli sport fejlesztése és szolgálata mellett az idegenforgalmat, a Tátravidék gazdasági életének alapvető fontosságú területét is nagy munkával és eredményesen szolgálta. Az elnök ezután megemlékez étit az egyesület halottéiról, különösen a Szép esség és a Magas Tátra nagy fiáról, dr. Guhr Mihályról. Augusztus 25-én lesz két éve, hogy dr. Guhr Mihály örökre lehunyta a szemét, emléke azonban örökké élni fog, munkájának nagy gyümölcseit naponta a szemünk előtt látjuk s a Tátravidék sohasem fogja elfeledni azokat a hervadhatatlan érdemeket, amelyeket dr. Guhr Mihály a Tátra fejlesztése körül szerzett. A közgyűlés egy percnyi csönddel és fölállás- sal adózott dr, Guhr Mihály emlékének. Ezután a társegyesületek: a nemzetközi al- ipin unió, a Hauptverband Deutscher Gebirgs- und Wandervereiine, a Sudetengebirgsverein, a Beskiden-, Kartpathen- és Sudetengebirgsverein munkaközössége, valamint a Kárpátegyesület berlini, drezdai, rimavölgyi és dobsinai osztályának kiküldöttei üdvözölték a közgyűlést. Majd dr. Flórián Károly nyug. jogakadémiai tanár és dr. Nemény Vilmos emlékezett meg dr. Szontagh Miklós harmincéves orvosi |ubirovo község katolikusai például már szombaton megérkeztek Érsekújvárra, ahol a város szállásolta el őket. S amikor vasárnap este 10 óra tájban elhomályosult a Főtér egyik palotázának tetöterra- szán elhelyezett villanyfényes félhold s ágyu- dörgés, ünnepi trombitajelek közben hirtelen diadalmasan kigyult mellette a hatalmas neon- fényiben ragyogó kereszt, ebben a pillanatban a Főtéren hömpölygő tízezer ember — akármilyen nemzetiségit volt is és akármilyen bizalmas utasítást is kapott az ünnepséggel kapcsolatban — lenyűgözött en és meghatottan állott 8 percekig az Igazi élmény dermed csöndje oéttiitotta el a zsibongó sokaságot. ★ ★ * A hivatalos körök bántó magatartásáért gazdag elégtételt kapott a városi vezérkar az ünnepi nap sikerével. De ez a siker egyúttal növelte az érsekujvári magyarság öntudatát és Önbizalmát is. Nincs mások segítségére utalva, ha tömegmegmozdulást is kíván rendezni, mert Délszlovenszkó népe, elsősorban magyarsága egyre világosabban látja, hogy Érsekújvár a délszlovenszkói magyar élet középpontja, ahonnan a nemzeti és kulturális hatóerők az egész messze környék magyarságát behálózzák s erre az egész vidékre megfelelő magnetikus erővel bírnak. Olyan magnetikus erővel, amely a magyarság különböző rétegeit vallásra, osztályra és társadalmi állásra való tekintet nélkül egyetlen egységbe olvasztja s ebben az egységben hatalmas, de felelősségteljes erőt jelent. De ennek az ünnepségnek a sikere s ennek a hivatalos magatartásnak a balsikere értékes tanulságot kell, hogy jelentsen az illetékes körök számára is. Rá kell jönniök, hogy ez az öntudatos, nacionalista magyarság több megbecsülést, több regardot és főleg több bizalmat érdemel a hivatalos köröktől, mert ez az öntudatos réteg férfiasán fegyelmezett, amely, ha ünnepet ül, soha nem lesz ünneprontóvá. leumóról. Dr. Flórián Károly hosszabb beszédben vázolta azt a nagy munkásságot, amelyet dr. Szontagh Miklós ez alatt a harminc év alatt a Tátravidék érdekében kifejtett, jellemezte a jubiláns nagyszerű egyéniségét és kifejezést adott annak a szeretetnek és ragaszkodásnak, amellyel a Kárpátegyesület és az egész Tátravidék dr, Szontagh Miklóssal szemben viseltetik. Dr. Nemény Vilmos a sajtó munkásainak üdvözletét adta át. A közgyűlés dr. Szontagh Miklóst, aki meghatottan köszönte meg az üdvözlést, nagy lelkesedéssel ünnepelte és az egyesület tiszteletbeli tagjává választotta meg. Az évi jelentést, amely az egyesület munkásságának minden részletére kiterjedt, Hefty Gyula Andor tanár, egyesületi főtitkár terjesztette elő. A Kárpátegyesület az elmúlt évben több uj menedékházat épített, illetve bővített ki úgy a Magas Tárában, mint Szlovenszkó más részein is. Többek között átadta a forgalomnak a dr. Guhr Mihály emlékezetére épített tarpatakvölgyi Dr. Guhr-turistaházat és ifjúsági otthont. Az útépítés és útjavítás terén is nagy munkásságot fejtett ki az egyesület, kibővítette az utjelzéseket a Tátrában és a többi hegységben, kiterjesztetté a mentőszervezetet és általában foglalkozott a turistaság és alpinizmus minden ágával. Igen jelentős volt a hegymászó- tevékenység is. Kulturális téren számos útikalauzt, térképet és a Tátravidékkel foglalkozó füzetet jelentetett meg az egyesület, amely a propaganda terén is nagy teljesítményekkel szolgálta a Magas Tátrát és a Szepességet: a sajtóosztály (dr. Nemény Vilmos) 103 cikket és 146 kisebb közleményt küldött ki, melyek nyolc országban több, mint 19.000-szer jelentek meg, a főiroda (Hefty tanár) 12 cikkel cs 43 kisebb közleménnyel több, mint 2000 és a berlini propagandairoda (Bőckl mérnök) 20 cikkel és 22 kisebb közleménnyel több, mint 3000 közlést ért el, ezenkívül 115 vetitettképes és 29 mdióellőadás szolgálta az idegenforgalmi propagandát, A társasutazások* aiadyeket aar egyesület a Dr. Szontagh Miklóst ünnepelte a hatvanhároméves Kárpátegyesület Az egyesület hatalmas munkája a Tátravidék fejlesztése és idegenforgalma érdekében — Guhr Mihály emléke Egy esztendő pozitívumokban gazdag mérlege Magas Tátrába vezetett, mintegy 3000 látogatót foglaltak magukban. A sport terén is nagy* szabású tevékenységet fejtett kf az egyesület. A közeli jövő több nagy feladat elé állítja az egyesületet: a margitfalva—.vöröskői vasüt meg* építése az Alacsony Tátrát is megnyitja az Idegenforgalom számára és a lommici csúcsra vezető drótkötélpálya megépítése tg munkakört nyit meg a Kárpátegyesület részére is, A közgyűlés a Jelentést köszönettel vette tudomásul, majd a megejtett kiegészítő választások után dr, Engelmayer Ödön késmárki és Haviár Mihály poprádi járási főnököket, Gross Alfréd késmárki tanárt, a turisztika nagymesterét, dr. Vigyázó Jánost (Budapest), a Tátra nagy barátját, dr. Komamiczky Gyulát, aki évtizedes munkássággal szolgálta a Magas Tátrát és Jarolimek Károly mérnököt az egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. A közgyűlés Hefty tanár előadásával ért véget, amelyben az előadó az idegenforgalmi propaganda koncentrálásáról mondott érdekes és tartalmas gondolatokat. A közgyűlést az ótátra- füredi Grand Hotelben társasebéd követte, melyen dr. Szontagh Miklós, Polnlsch Artúr, Ótát- rafüred igazgatója és dr. Forberger Béla mondtak felköszöntőt. A ligetfalusi keresztényszocialisták felkészülése a községi választásokra Pozsony, augusztus 20. Szombaton este tartotta az országos keresztényszocialista párt ligetfalusi szervezete tisztújító közgyűlését, amelyen igen nagy számban jelentek meg a magyar és német párttagok, A gyűlést Szlovik Jenő nyitotta meg hatásos szavakkal. Utána Schtirger Mátyás és Érben Alajos titkárok magyarul és németül kifejtették a pártprogramot, megokolták a párt ellenzéki állásfoglalását és rámutattak az őslakosok egységes politikai fellépésének szükségességére. Fejtegetéseiket nagy tetszéssel fogadták, majd megejtették a tisztujitást. Elnöknek választották meg Szlovik Jenőt, tiszteletbeli elnöknek Heinisch Lipótot, alelnöknek Kovacsics Henriket, A többi tisztséget és a választmányi tagságokat paritásos alapon töltötték be a magyar és német tagok közül A párt ligetfalusi szervezetének tisztujitása és a szervezeti élet fellendülése azért is nagy jelentőségű, mert Ligetfalun a közeljövőben kiírják a községi választásokat, melyeken az őslakos pártoknak minden erejükkel arra kell törekedniük, hogy súlyúknak megfelelő képviselethez jussanak, A keresztényszocialista párt a legutóbbi községi választás- kon csaknem 2000 szavazatot kapott és teljes felkészültséggel néz a választások elébe. Meghalt Ostrcil Otohár, a prágai Nemzeti Színház zeneigazgatója Prága, augusztus 20. Ma délelőtt meghalt Ostrcil Otokár, a Cseh Nemzeti Színház zeneigazgatója, a modern cseh zeneszerző nemzedék egyik kimagasló tagja, Ostrcil, aki hosszabb idő óta vérérgynlladásban szenvedett és tíiidőinfek- ción esett át, nemrég májbajban betegedett meg és ezt a legyengült szervezet nem bírta ki. Szombaton végelgyengülés állt be és mára meghalt. A prágai Nemzeti Színház zeneigazgatója 1879-ben született. A prágai egyetemen filozófiát hallgatott és zeneszerzésben Filbich tanítványa volt. A prágai cseh kereskedelmi iskola tanára volt, majd mint dirigens a cseh zenekari egyesület élére került. A háború alatt a -weinbergi városi színház karnagya és dramaturgja volt. 1920-ban vette át a prágai Nemzeti Színház zenei igazgatását. Vele uj éra kezdődött a prágai zenei életben, ö volt az első, aki Smetana operáit ciklusos előadásban modern diszletezéssel hozta ki. Továbbá neki köszönhető Fibich, Dvo- rák, Förster és Novák erőteljes felkarolása. Az újabb cseh zeneszerzők közül sokat köszönhet neki Janáöek és Kricka. A cseh szerzőkön kívül sok világnagyságot is megszólaltatott a prágai Nemzeti Színház színpadán. Ostrőil maga is foglalkozott zeneszerzéssel és a modern iránynak hódolt. „Jancsi királysága" cimü operája ez évben nagy sikert aratott Prágában. 1926 bán ő kapta meg a zenei államdijat. Német nemzeti szocialista propaganda Délkelet- Afrikéban Genf, augusztus 20. Vasárnap a népszövetség' titkáré ágához feltűnést keltő értesítés jött Délke letatfinkából, aanely szerint a dél afrikai gyarmatokon rendkívül élénk nemzeti szocialista propaganda folyik, amelynek az a célja, hogy a volt német, gyarmatokat, visszaadják a birodalomnak* r
