Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-21 / 190. (3742.) szám

4 1935 augusztus 21> szesflat AZ ÉRSEKUJVÁRI REJTÉLY Irta: Sándor Dezső Irta: Sándor Dezső Az ünneplő kisváros lassan visszaöltözik hétköznapi gúnyájába. A lobogókat foko­zatosan bevonják, a tornyokat megvilágító reflektorokat leszerelték s hétfőn este már megszokott, de soha meg nem szokható sö­tétségükbe borultak az érsekujvári uccák. A törökverő ünnepségek diadalmas befe­jezése után most lehiggadtan, szenvedély nélkül érdemes kicsit elbeszélgetni arról, hogy mi volt az oka a csehszlovák kor­mánykörök és közigazgatási tényezők rej­télyes magatartásának ? Mi volt az oka annak, hogy a közigazgatási hatóságok nyíltan megbénítani igyekeztek azt az ün­nepséget, amelyet engedélyeztek s az ér­sekujvári csehszlovák pártvezérek — nyil­ván felsőbb utasításra — szabotálni voltak kénytelenek azt az ünnepséget, amelynek megrendezését maguk követelték, ismétel­ten sürgették, sőt előkészületeit egy héttel az ünnepség előtt még lelkesen segítették, Erre a rejtélyre rávilágítani még eddig senki sem tudott. ★ ★ ★ Külpolitikai szempontok ? Kételkedünk benne. A modern Törökor­szág értetlenül áll az évszázadokkal előbbi1 török szultánok imperialista célkitűzéseivel szemben s a maga gigantikus építő munká­jában nem érdekli, hogy valahol Érsekúj­várod hogyan ünnepelnek meg egy hadi­tettet. A modern Törökország álláspontját rokonszenves hangon fejezte ki a pozsonyi török konzul az egyik magyar laphoz inté­zett levelében, amelyben éppen az érsekuj­vári ünnepségekkel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy „a régi Törökországot nem szabad összetéveszteni a mai Törökország­gal, mert az egykor hóditó ozmán biroda­lomból a világ egyik legbékésebb országa lett..." De a külpolitikai szempontok leghivato’t- tabb mérlegelője, a csehszlovák külügymi­nisztérium is ismételten világosan lesze­gezte, hogy az érsekujvári ünnepségeknek lokális keretek között való megünneplése ellen kifogása nincsen, igy hát ezt a szem­pontot — bármennyire is szívesen hivat­koznak rá — véglegesen ki kell kapcsolni. Vannak olyan kombinációk is, hogy kor­mánykörökben attól tartottak, hogy ma­gyar politikai köröknek titkos elgondolá­saik vannak s egy uj Pribina-afférre lett volna kilátás. Ez az aggodalom csak olyan helyen üthette fel a fejét, ahol Érsekújvárt, Érsekújvár józan magyarságát s a magyar­ság vezetőit nem ismerik. Érsekújvár a legöntudatosabb magyar városa Szlovenszkónak, az egyetlen város, ahol az államfordulat óta szüntelenül ma­gyar többség kormányozza a város köz- igazgatását, de egyúttal az a város, amely­ben mindig a legkifogástalanabb harmónia volt a nemzetiségek között. Ennek a városnak a magyarsága kegye- letes emlékezéssel készült a nagy ünnepre, amelyet a maga ünnepének érzett, de távol állott tőle az a szándék, hogy ezt az ünnep­séget teljesen a maga számára sajátítsa ki. Érsekujvárott jól ismerik a város visszavé­telének történetét, jól tudják, hogy ebben a történelmi jelentőségű haditettben többek közt a cseh és morva rendeknek is áldoza­tos részük volt s igy jogos volt az érsekuj­vári csehszlovák vezéreknek az az ismétel­ten hangsúlyozott kívánsága, hogy ők is részt kérnek a város ünnepéből. Zavartalan harmóniában folytak az előkészü­letek. Soha ilyen egység nem volt a város kü­lönböző nemzetiségeinek képviselői között s ez lett volna az első eset, hogy a csehszlovák és magyar lakosság megfelelő lelki egységben va­lóban közösen ünnepelte volna történetük egy közös, nagy emlékét. Lehet-e csodálni, hogy végtelen kiábrándí­tóan s elkeseritően hatott az utolsó pillanatban az a hir, hogy a csehszlovák hivatalos körök — minden indokolás nélkül — egyik napról a má­sikra váratlanul kivonták magukat a rendező­ségből, bojkottot hirdettek az ünnep ellen, még a zászlók kihelyezését is megtagadták, sőt egye­seket még azért is felelőssé tettek, mert az ün­nepi jelvényt a gomblyukukba merészelték tenni. Bizonyos körök meg voltaik róla győződve, hogy a város hivatalos támogatás nélkül képte­len megrendezni az ünnepséget s lemondja azt. Amikor pedig várakozásuk ellenére a város mégis ragaszkodott a megrendezéshez; abban reménykedtek, hogy kínos fiaskóval fog vég­ződni, ★ ★ ★ Szombaton az égen is viharfellegek gyülekez­tek. A rendezőség aggódva kémlelte az eget. Egy eső megbéníthatja az ünnepség idegenfor­galmát. De az isteni Gondviselés vasárnap sugarasan rámosolygott az ünnepi díszbe öltözött kisvá­rosra. Délelőtt és délután szüntelenül menetel­tek a tömegek Érsekújvár felé, kocsikon és gya­log, zászlók alatt és zenekarral, precesszióban és ájtatos énekkel, Délsziovenszkó minden ré­széből. Egyre impozánsabban s egyre nagyobb mé­retekben bontakozott ki az ünnepi nap sikere, amely a magyar szervező készségnek és össze­tartozásnak kétségbevonhatatlan bizonyítéka lett. Hamarosan kiderült, hogy az ünnepségről csak a csehszlovák politikai vezetők és az „el­tanácsolt" állami alkalmazottak hiányoztak, mig a szlovák nép — minden eltanácsolás da­cára — hatalmas tömegekben vonult ki az ér­sekujvári ünnepségekre. A körmenetben legalább 2000 szlovák hivő vonult ájtatosan és a cseh és morva nemzeti vi­seletbe öltözött cseh leánykák színes képe ked­vesen hatott a falusi magyar népviseletek tarka tengerében. A tiszta szlovák telepítésű Srobá­Ótátrafüred, augusztus 20. ( A P. M. H. saját tudósitójától.) A tagok és a csoportok élénk részvétele mellett tartotta meg vasárnap Ótátra- füreden a Kárpátegyesület 63-ik évi közgyűlé­sét. Dr, Szontagh Miklós főorvos elnöki meg­nyitójában nagy vonalakban ismertette az egye­sület nagyszabású munkáját, amelynek eredmé­nyei csak úgy voltak elérhetők, hogy a Kárpátegyesületben tömörült négy és fél­ezer tag lelkes együttmunkálkodással és sze­retettel szolgálta a nagy és szép célokat. Dr. Szontagh foglalkozott ezután azokkal a nagy nehézségekkel, amelyek az utóbbi években a Magas Tátra idegenforgalma elé tornyosul­tak és amelyek a Kárpátegyesület propaganda- és idegenforgalmi munkáját még nagyobb terje­delművé tették. Ezáltal az egyesület a Tátra- vidék egyik legfontosabb és legjelentősebb gaz­dasági testületévé vált, amely a turisztika, az alpinizmus és a téli sport fejlesztése és szolgá­lata mellett az idegenforgalmat, a Tátravidék gazdasági életének alapvető fontosságú terüle­tét is nagy munkával és eredményesen szol­gálta. Az elnök ezután megemlékez étit az egyesület halottéiról, különösen a Szép esség és a Ma­gas Tátra nagy fiáról, dr. Guhr Mihályról. Augusztus 25-én lesz két éve, hogy dr. Guhr Mihály örökre lehunyta a szemét, emléke azon­ban örökké élni fog, munkájának nagy gyümöl­cseit naponta a szemünk előtt látjuk s a Tátra­vidék sohasem fogja elfeledni azokat a hervad­hatatlan érdemeket, amelyeket dr. Guhr Mihály a Tátra fejlesztése körül szerzett. A közgyűlés egy percnyi csönddel és fölállás- sal adózott dr, Guhr Mihály emlékének. Ezután a társegyesületek: a nemzetközi al- ipin unió, a Hauptverband Deutscher Gebirgs- und Wandervereiine, a Sudetengebirgsverein, a Beskiden-, Kartpathen- és Sudetengebirgsverein munkaközössége, valamint a Kárpátegyesület berlini, drezdai, rimavölgyi és dobsinai osztá­lyának kiküldöttei üdvözölték a közgyűlést. Majd dr. Flórián Károly nyug. jogakadémiai tanár és dr. Nemény Vilmos emlékezett meg dr. Szontagh Miklós harmincéves orvosi |ubi­rovo község katolikusai például már szombaton megérkeztek Érsekújvárra, ahol a város szállá­solta el őket. S amikor vasárnap este 10 óra tájban elho­mályosult a Főtér egyik palotázának tetöterra- szán elhelyezett villanyfényes félhold s ágyu- dörgés, ünnepi trombitajelek közben hirtelen diadalmasan kigyult mellette a hatalmas neon- fényiben ragyogó kereszt, ebben a pillanatban a Főtéren hömpölygő tízezer ember — akármi­lyen nemzetiségit volt is és akármilyen bizalmas utasítást is kapott az ünnepséggel kapcsolatban — lenyűgözött en és meghatottan állott 8 perce­kig az Igazi élmény dermed csöndje oéttiitotta el a zsibongó sokaságot. ★ ★ * A hivatalos körök bántó magatartásáért gaz­dag elégtételt kapott a városi vezérkar az ün­nepi nap sikerével. De ez a siker egyúttal nö­velte az érsekujvári magyarság öntudatát és Ön­bizalmát is. Nincs mások segítségére utalva, ha tömegmegmozdulást is kíván rendezni, mert Délszlovenszkó népe, elsősorban magyarsága egyre világosabban látja, hogy Érsekújvár a délszlovenszkói magyar élet középpontja, ahon­nan a nemzeti és kulturális hatóerők az egész messze környék magyarságát behálózzák s erre az egész vidékre megfelelő magnetikus erővel bírnak. Olyan magnetikus erővel, amely a ma­gyarság különböző rétegeit vallásra, osztályra és társadalmi állásra való tekintet nélkül egyet­len egységbe olvasztja s ebben az egységben hatalmas, de felelősségteljes erőt jelent. De ennek az ünnepségnek a sikere s ennek a hivatalos magatartásnak a balsikere értékes ta­nulságot kell, hogy jelentsen az illetékes körök számára is. Rá kell jönniök, hogy ez az öntu­datos, nacionalista magyarság több megbecsü­lést, több regardot és főleg több bizalmat érde­mel a hivatalos köröktől, mert ez az öntudatos réteg férfiasán fegyelmezett, amely, ha ünnepet ül, soha nem lesz ünneprontóvá. leumóról. Dr. Flórián Károly hosszabb beszéd­ben vázolta azt a nagy munkásságot, amelyet dr. Szontagh Miklós ez alatt a harminc év alatt a Tátravidék érdekében kifejtett, jelle­mezte a jubiláns nagyszerű egyéniségét és ki­fejezést adott annak a szeretetnek és ragasz­kodásnak, amellyel a Kárpátegyesület és az egész Tátravidék dr, Szontagh Miklóssal szemben viseltetik. Dr. Nemény Vilmos a sajtó munkásainak üd­vözletét adta át. A közgyűlés dr. Szontagh Miklóst, aki meghatottan köszönte meg az üd­vözlést, nagy lelkesedéssel ünnepelte és az egyesület tiszteletbeli tagjává választotta meg. Az évi jelentést, amely az egyesület mun­kásságának minden részletére kiterjedt, Hefty Gyula Andor tanár, egyesületi főtitkár terjesz­tette elő. A Kárpátegyesület az elmúlt évben több uj menedékházat épített, illetve bővített ki úgy a Magas Tárában, mint Szlovenszkó más részein is. Többek között átadta a forgalom­nak a dr. Guhr Mihály emlékezetére épített tarpatakvölgyi Dr. Guhr-turistaházat és ifjúsági otthont. Az útépítés és útjavítás terén is nagy munkásságot fejtett ki az egyesület, kibővítette az utjelzéseket a Tátrában és a többi hegység­ben, kiterjesztetté a mentőszervezetet és általá­ban foglalkozott a turistaság és alpinizmus min­den ágával. Igen jelentős volt a hegymászó- tevékenység is. Kulturális téren számos útika­lauzt, térképet és a Tátravidékkel foglalkozó fü­zetet jelentetett meg az egyesület, amely a pro­paganda terén is nagy teljesítményekkel szol­gálta a Magas Tátrát és a Szepességet: a sajtóosztály (dr. Nemény Vilmos) 103 cik­ket és 146 kisebb közleményt küldött ki, me­lyek nyolc országban több, mint 19.000-szer jelentek meg, a főiroda (Hefty tanár) 12 cik­kel cs 43 kisebb közleménnyel több, mint 2000 és a berlini propagandairoda (Bőckl mérnök) 20 cikkel és 22 kisebb közleménnyel több, mint 3000 közlést ért el, ezenkívül 115 vetitettképes és 29 mdióellőadás szolgálta az idegenforgalmi propagandát, A társasutazások* aiadyeket aar egyesület a Dr. Szontagh Miklóst ünnepelte a hatvanhárom­éves Kárpátegyesület Az egyesület hatalmas munkája a Tátravidék fejlesztése és idegenforgalma érdekében — Guhr Mihály emléke Egy esztendő pozitívumokban gazdag mérlege Magas Tátrába vezetett, mintegy 3000 látoga­tót foglaltak magukban. A sport terén is nagy* szabású tevékenységet fejtett kf az egyesület. A közeli jövő több nagy feladat elé állítja az egyesületet: a margitfalva—.vöröskői vasüt meg* építése az Alacsony Tátrát is megnyitja az Ide­genforgalom számára és a lommici csúcsra ve­zető drótkötélpálya megépítése tg munkakört nyit meg a Kárpátegyesület részére is, A közgyűlés a Jelentést köszönettel vette tu­domásul, majd a megejtett kiegészítő választá­sok után dr, Engelmayer Ödön késmárki és Haviár Mihály poprádi járási főnököket, Gross Alfréd késmárki tanárt, a turisztika nagymeste­rét, dr. Vigyázó Jánost (Budapest), a Tátra nagy barátját, dr. Komamiczky Gyulát, aki évtizedes munkássággal szolgálta a Magas Tát­rát és Jarolimek Károly mérnököt az egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. A közgyűlés Hefty tanár előadásával ért vé­get, amelyben az előadó az idegenforgalmi pro­paganda koncentrálásáról mondott érdekes és tartalmas gondolatokat. A közgyűlést az ótátra- füredi Grand Hotelben társasebéd követte, me­lyen dr. Szontagh Miklós, Polnlsch Artúr, Ótát- rafüred igazgatója és dr. Forberger Béla mond­tak felköszöntőt. A ligetfalusi keresztényszocialisták felkészülése a községi választásokra Pozsony, augusztus 20. Szombaton este tar­totta az országos keresztényszocialista párt li­getfalusi szervezete tisztújító közgyűlését, ame­lyen igen nagy számban jelentek meg a magyar és német párttagok, A gyűlést Szlovik Jenő nyi­totta meg hatásos szavakkal. Utána Schtirger Mátyás és Érben Alajos titkárok magyarul és németül kifejtették a pártprogramot, megokolták a párt ellenzéki állásfoglalását és rámutattak az őslakosok egységes politikai fellépésének szük­ségességére. Fejtegetéseiket nagy tetszéssel fo­gadták, majd megejtették a tisztujitást. Elnöknek választották meg Szlovik Jenőt, tiszteletbeli el­nöknek Heinisch Lipótot, alelnöknek Kovacsics Henriket, A többi tisztséget és a választmányi tagságokat paritásos alapon töltötték be a ma­gyar és német tagok közül A párt ligetfalusi szervezetének tisztujitása és a szervezeti élet fel­lendülése azért is nagy jelentőségű, mert Liget­falun a közeljövőben kiírják a községi választá­sokat, melyeken az őslakos pártoknak minden erejükkel arra kell törekedniük, hogy súlyúknak megfelelő képviselethez jussanak, A keresztény­szocialista párt a legutóbbi községi választás- kon csaknem 2000 szavazatot kapott és teljes felkészültséggel néz a választások elébe. Meghalt Ostrcil Otohár, a prágai Nemzeti Színház zeneigazgatója Prága, augusztus 20. Ma délelőtt meghalt Ostrcil Otokár, a Cseh Nemzeti Színház zeneigaz­gatója, a modern cseh zeneszerző nemzedék egyik kimagasló tagja, Ostrcil, aki hosszabb idő óta vérérgynlladásban szenvedett és tíiidőinfek- ción esett át, nemrég májbajban betegedett meg és ezt a legyengült szervezet nem bírta ki. Szom­baton végelgyengülés állt be és mára meghalt. A prágai Nemzeti Színház zeneigazgatója 1879-ben született. A prágai egyetemen filozófiát hallgatott és zeneszerzésben Filbich tanítványa volt. A prágai cseh kereskedelmi iskola tanára volt, majd mint dirigens a cseh zenekari egye­sület élére került. A háború alatt a -weinbergi városi színház karnagya és dramaturgja volt. 1920-ban vette át a prágai Nemzeti Színház ze­nei igazgatását. Vele uj éra kezdődött a prágai zenei életben, ö volt az első, aki Smetana ope­ráit ciklusos előadásban modern diszletezéssel hozta ki. Továbbá neki köszönhető Fibich, Dvo- rák, Förster és Novák erőteljes felkarolása. Az újabb cseh zeneszerzők közül sokat köszönhet neki Janáöek és Kricka. A cseh szerzőkön kívül sok világnagyságot is megszólaltatott a prágai Nemzeti Színház színpadán. Ostrőil maga is fog­lalkozott zeneszerzéssel és a modern iránynak hódolt. „Jancsi királysága" cimü operája ez év­ben nagy sikert aratott Prágában. 1926 bán ő kapta meg a zenei államdijat. Német nemzeti szocialista propaganda Délkelet- Afrikéban Genf, augusztus 20. Vasárnap a népszövet­ség' titkáré ágához feltűnést keltő értesítés jött Délke letatfinkából, aanely szerint a dél afrikai gyarmatokon rendkívül élénk nemzeti szocia­lista propaganda folyik, amelynek az a célja, hogy a volt német, gyarmatokat, visszaadják a birodalomnak* r

Next

/
Thumbnails
Contents