Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-18 / 188. (3740.) szám

10 1935 augusztus 18, vasárnap <—iMBMBMMM—1 1 ■MflBBg—MBHWIiWH—BM 10 VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bol­gárt) igen t. előfizetőinknek és olvasóink­nak gyorsat) Os megbízhatóan megszerel pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, 1,0- rinckapu-urca 17. II. (Central Pas-age). Ilyen utlevelek meghosszabbítását is válla! juk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha. II. Panská ul. 12 III. — Malype-ír miniszterelnök Szliácsfürdcrs. Szliácsfürdőből jelentik: Malypetr miniszterel­nök feleségével mintegy hétnapi tartózkodásra Seliácsfiirdőre érkezett. — Előkelő vadászvendégek Tóímegyeren. Ér­sekujvári tudósítónk jelenti: A múlt héten szá­mos előkelő amerikai vadászvendég érkezett a tótmegyeri Károlyi-kastélyba. A vendégek kö­zött van Németország newyorki követe is. — Halálozások. Boros János kassai müaszta- los 59 éves korában váratlanul elhunyt. Szom­baton temették hatalmas részvét mellett a kas­sai köztemető halottasházából. Halálát a Kövy-, Balló- és Pfaun-családok gyászolják. — Krüger Ede dunaszerdahelyi állatorvos 51 éves korában elhunyt. Holttetemét csütörtökön helyezték örök nyugalomra a nagyszombati családi sírboltban. Az elhunytat Csallóközben kiterjedt és előkelő rokonság gyászolja. — Özv. Bánhidy Istvánná, született Samarjay Mária életének 79. évében Rimaszombatban elhunyt. Temetése nagy rész­vét mellett ment végbe pénteken. A megboldo­gultban özvegy Samarjay Jánosné, a Rimaszom­bati Jótékony Nőiegylet elnöknője sógornőjét gyászolja. — Pozsonyi szerkesztőségünk telefo­non jelenti: Özvegy Gandl Edéné, szül. Soy Teréz magánzó ma délelőtt hatvanhárom éves korában meghalt. Kiterjedt rokonság gyászolja. — Ágay Irén Prágába jön filmezni. Buda- piz.'ti «z?.»rk *sztc«úgünk jelenti telefonon: Szé­kely né-Ágay Irén. a Vígszínház művésznője egy prágai filímvállalattal szerződést kötött s azt ma irta alá. Egyben megkérte a Vígszínház igazgatóságát, hogy ottani szerződését bont­sák föl. Valószínű, hogy kérésének eleget tesz­nek. — Ügyvédi hir. Dr. Géléi Károly ügyvéd, Pozsony, Mária u. 8/b. alól irodáját áthelyezte Richárd-ucca 15. sz. alá. — Szent ístván-napi istentisztelet Prágá­ban. A prágai magyar királyi követség közli : Augusztus 20-án, Szent István nap­ján. kedden délelőtt 11 órakor a prágai ma­gyar királyi követség a máltai lovagrend templomában (Praha III., Maltézské nám.) ünnepi szentmisét mondat. — E napon a követség hivatalos órákat nem tart és fele­ket nem fogad. — Gyöngyösbokréta-ünnepély Léván. A SzMKE lévai csoportja, Léva összes társadalmi egyesületeinek bevonásával és támogatásával szeptember 1-án, vasárnap gyongyösbokréta- íinnepélyt rendez. Ezen Garamvölgye-, Komá­rom, Nyitravölgye- és a Ipoiyvölgyének tizen­egy községe fogja népszokásait bemutatni. Az előkészületek már javában folynak s minden jel arra mutat, hogy a ,.Lévai Gyöngyösbokréta" fényesen fog sikerülni. — Teherautó alá zuhant egy dévényi kerékpáros. Pozsonyi szerkesztőségünk je­lenti telefonon : Ma délelőtt háromnegyed tizenegy óra tájban a Lamacsi-uton két ke­rékpáros haladt, amikor egy autó érte őket utói. Kosteczki Imre 25 éves dévényi laka­tos lebukott kerékpárjáról s a teherautó' alá esett. Bokatörést és agyrázkódást szen­vedett. Súlyos sérüléseivel kórházba szál­lították. xs Szakorvosi kozmetikai készítmények dr. Föl­des bőrgyógyász-venerológus laboratóriumából. Arcápoló hormonkrémek, szeplőkrémek, hajszesz, arcvíz. púder, rúzs síb. Kaphatók gyógyszertá­rakban, drogériákban, szaküzletekben. Főlera- kaí „MODERNA", Kosice, Srobárova 18. — A kassai villamos halálragázolt egy uccai újságolvasót. Kassai szerkesztőségünk telefo­non jelenti: Vrobel Antal hetvenegy éves mun­kanélküli ma délelőtt a Külső Szepsi-kömton ebédet vitt haza a népkonyháról. Útközben új­ságot, olvasott. Egy mögötte jövő autó tülkö­lésétől megijedt s a villamos sinei közé ugrott. Bár az ugyanakkor odaérkező villamos vezetője nyomban fékezett, a balesetet már nem tudta megakadályozni: a kocsi Vrobel bal lábát tő­ben levágta. Bár a súlyos sebesültet nyomban kórháziba szállították s megoperálták, megmen­teni már nem tudták. Meghalt a műtőasztalon. Az utóbbi időben a szerencsétlenség színhelyé­ről számos panasz érkezett. Az ut annyira rossz, hogy az emberek nem használják a gya­logjárót hanem az ur-ca közepén járnak. A rendőrség megkereste a városi li'vajait az nrca reridbehozása iránt. Siefánik-szobrot árult és rendtörvénybe ütköző kijelenté­seket tett egy pozsonyi ügynök — három heti fogházra Ítélték Pozsony, augusztus 17. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A pozsonyi kerületi biróság Necid-tanácsa ma tárgyalta Krkoska Vencel 37 éves, árvái származású pozsonyi lakos bűnügyét, aki a szlovák diákszövetség tagja volt. Vele együtt ült a vádlottak padján Krkoska Paula, a felesége is. Krkoska a vádirat szerint engedély nélkül Tfl- dió vevőkészüléket tartott lakásán s ezzel súlyos kihágást követett, el a rádiótörvény ellen. Ez azon­ban csak a kisebb vád. A nagyobb a következő: A múlt év májusában egy pozsonyi bankban Ste­fiink tábornok szobrát kínálta megvételre, illetve rendelési aláírásokat gyűjtött. Beszéd közben több sértő megjegyzést tett a köztársasági elnök­re s azt állította, hogy Stefánik tábornok merény­let áldozata és hegy ő azt is tudja, hogy ki kö­vette el a merényletet. Mikor igazolásra szólítot­ták fel, kivette névjegyét azzal, hogy akár fel is jelenthetik, „legalább módom lesz a bíróság előtt bizonyítani, amiket mondottam44. Erre kidobták. Krkoska visszafordult ezzel a fe­nyegetéssel: — Ma kidobtok, de eijön az idő, hogy majd mi dobálunk ki titeket. Krkoska ugyanazon a napon a lakásán össze­veszett özvegy Vol'árekué nevű albérlőjével. Egy héttel később újabb veszekedése volt a nővel s akkor a dologba Krkoska Páni a is beavatkozott, ezekkel a szavakkal: — Esküszöm az égre, hogy én ezt a nőt meg­ölöm. Egy nőt már megöltem, pedig az kilencven kilós volt. Ha egyedül lesz, be-csukom az ajtot- ablakot, hurkot kötök a nyakára s megfojtom. A férje erre azt a tanácsot adta: — Ugyan, mit kell ezzel a nővel ilyen fino­man bánni? F-ogj egv fejszét és hasítsd szét a fejét. Krkoska Vencel tagadta, hogy a köztársasági elnököt megsértette volna s azt vitatta, hogy a bankban a cseh tisztviselők előtt csak annyit mondott, hogy Stefánik tábornok elleni állítóla­gos merényletről egyet-mást hallott. A beidézett banktisztviselők ellene vallottak. A bíróság bűnösnek találta és a 92. paragra­fus alkalmazásával mindössze háromheti fogház- és száz korona pénzbüntetéssel sújtotta s az Íté­let végrehajtását nem függesztette föl. Feleségét, Krkoska Paulát háromszáz korona pénzbüntetés­sel sújtották. Dr. Kostka ügyész a 92. paragrafus alkalma­zása ellen, az elítélt Krkoska a büntetés feltéte­lessége érdekében fölíebbezést jelentett be. Rendőri beavatkozással ért véget az eperjesi „ERG“ betéti társaság felszámolási tárgyalása Eperjes, augusztus 17. (Tudósítónk tele­fonjelentése.) Sajnálatos és izgalmas jele­netek játszódtak le ma délben dr. Duhony eperjesi közjegyző és polgármester irodájá­ban. Az eset előzményei a következők : Stark Zsigmond gépészmérnök, az eper­jesi városi villamosmü volt igazgatója, amint ezen állásától megvált, vejével, fiával és még más rokonaival együtt az ,,ERG“ cégjelzésü betéti társaságot alakította meg. Miután az üzlet nem ment, a vállalat felszámolása végül az eperjesi kerületi bíróság elé került, mely felszá­moló bizottság választását rendelte el. Ezt a felszámoló bizottságot kellett volna megválasztaniok a társaság tagjainak ma délelőtt dr. Duhony közjegyzői irodá­jában. A tárgyalásra kitűzött órára azonban Stark ! mérnök nőm jelent meg. Negyedórái várako- j zás után a jelenlévő társasági tagok Stark I mérnök vejét, dr. Weiisz Oszkár kassai ügy- 1 védet választották meg a fölszámoló bizottság elnökéül. A megválasztott bizottság már ja­véiban tárgyalt, amikor Stark mérnök megér­kezett. Amint [meghallotta, hogy a bizottsá­got nélküle választották meg, isszonyu harag­ra lobbant, vejéhez, dr. Weisz ügyvédhez ugrott, annak kezéből kikapta az iratokat. Dr. Weisz se­gítségére sietett sógora, Stark János gépész- mérnök. Ez még jobban felbőszítette Stark mérnököt, aki fiát ütlegelni kezdte. A fia ekkor ngy vágta arcul apját, hogy annak több foga kirepült. Dr. Duhony közjegyző félbeszakította a tárgyalást s fölszólította a feleket, hogy hagy­ják el irodáját. Stark .mérnök ekkor az iroda fölszerelését kezdte törni-zuzni, mire dr. Duhony a szomszédos szobából rendőr­ségért telefonált. A rendőrség meg ás érkezett s véget vetett a viharos fölszámolási tárgyalásnak. Nyilvánvaló, hogy békés megoldásra kilátás nincs s valószínű, hogy a betéti társaság föl­számolását büntető följelentések követik. ¥ A SZERNYEI KALÁRIS Beregszász, augusztus közepe. A tiszaháti ma­gyarság szinpompás élete, nagyszerű vitalitása oontakozott ki a legutóbbi vasárnap egy akác- lombos, csinos falu pompás népének aratóünne­pén. Tündöklő színekben ragyogott a magyar J falu gyöngykalárisa Szernyén, amelynek daliás ' termetű, erőtől duzzadó, példás fegyelraezettsé- j gii népe órákon át gyönyörködtette, valósággal I elbűvölte a városokból, falvakból egybesereglett | nézőket. | Ünnepi köntösben, tisztán és rendben várta j Szernye kaláris-ünnepére a kárpátaljai magyaro­kat, akik jöttek is Ungvárról, Munkácsról, Be­regszászról, a közeli és távoli falvakból, vona­ton, autón, szekerem lovon és gyalog, hogy ré­szesei legyenek a magyar falu leikéből született ünnepségnek. Ezernél több idegen kereste fel a „Nagydologra" késülő falut, amely az alkotás lázától füllött. A vendégek érkezésekor az egész falu talpon volt. Az ünnepség résztvevői a falu végén gyüle­keztek katonás rendben, kevés szóval fegyelme­zetten. A hatalmas ökrösfogatok, a lovasok és gyalogosok minden zür-zavar nélkül sorakoztak, j A menet élén mezei virágokkal tűzdelt, koszoru- | val díszített lovascsóport haladt, nyomukban az j aratógazda és felesége jött lovasfogaton fekete 1 öltözetben, méltóságteljes tartással. A gazda sze- |keret eredeti népviseletü, virágos aratók tarka cso- i portja követte, buzakoszoruval és víg nótaszó- j val, hátuk mögött a muzsikáló cigányokkal. | Ezeket követték a fcivlráqozott ökrösfogatok. 1 A7 első, a négyökrös szekéren egy dús kévé- 1 vei két aratólegény és egy marokszedőlány fog­lalt helyet. Fogatuk után az éjjeli bakter és a csősz lépkedtek, mögöttük pedig a gazdálkodás­sal összefüggő különböző iparágak megszemé­lyesítői haladtak ökrösszekereken. Az utolsó szekeren a bába ült újszülött fiugyerekkel a kar­ján. A menetet a gyalogszeres kondás és pulija, meg a lovas gulyás és csikós zárták be. Az arató magyar falu tárult a menettel a né­zők elé, akiknek sorából a festői látványra sű­rűn csattant fel az elismerés tapsvihara. Az aratómenet elvonulása után a Vigadó fel­díszített, térés udvarának lombgalyas színpadán került bemutatóra a Kaláris. A hatalmas teret zsúfolásig töltötte meg a közönség, akiket árva- lányhajas rendezők vezettek helyükre szives előzékenységgel. % A tulajodnképpeni Kalárist műsoros előadás vezette be, amelynek első számaként a szernyei Református Énekkar adott elő egy müdalt gon­dos betanulásban. Az ünnepi beszédet Nyitray Béla bátyúi református lelkész, a Kárpátaljai Magyar Dalosszövetség ügyvezető elnöke mon­dotta nagy hatással, kifejtve az ünnepség jelen­tőségét, örömének adván kifejezést afölött, hogy ezt az ünnepséget a Dalosszövetséghez való hű­ség és a magyar dal iránti szeretet hívta életre. A nagy hatást keltő beszédet magyar szóló követte, amelyet Balogh Évike, Bartha Mariska és Balog Ernő lejtett sok kecsességgel és tűzzel. Majd ismét az énekkar lépett színre és Balogh Sándor tárogató kíséretével kurucdalckat adott elő magyaros tűzzel és elmélyedéssel. A dalt újból tánc követte. Kovács Irén Balogh István­Szépség­ápoláshoz valódi nal ropta a táncot pattogó muzsikára. Ezután Orbán Péter szavalt. Zugó taps jutalmazta a tehetséges fiatalember értékes előadását. A vál­tozatos műsort Balogh Sándor tárogatószólója é: az énekkar dalcsokra fejezte be. * Amikorra a dalárda énekének utolsó akkord­jai is elhangzottak, a több mint ezerötszáz főnyi hallgatóság várakozásteljes kíváncsiságának áhi- tatos csöndjében kezdődött a Kaláris. A ma­gyar rónák ősi, örökszépségü alakja lépett a színpadra, akit Kiss Péter elevenített meg töké­letes hűséggel, a puszták fejedelmi méltóságá­val, oldalán hitvesével, élete dolgos párjával, sorsának osztályosával. A gazda feleségét a szép Tarr Jolán személyesítette meg, aki a ma­gyar falusi szépség típusa. Az arató gazdapárt piros rózsával tűzdelt aratókoszoruval követte a színpadra az örvendező aratónép. Szólt a nó­ta, szilajon húzott a cigány, a vig legények, menyecskék és lányok ajakán szárnyrakeltek a sokévszázados aratónóták, amelyek itt születtek a tiszaháti magyarság körében. Libegett-lebegett a sok cifra viganó, kopogott a csizma, hajlott a lányok dereka a hegedű szavára. Vigadott mindenki. A verejtékes munka után öröm szállt a magyar tájakra. De egyszer csak halkabbra fogja a cigány, az aratónép csendesedik és ille­delmesen, rendjén elvonul. Az aratógazda egye­dül marad feleségével. De nem sokáig ... Uj ör- vendezők jönnek, a mesteremberek. Előbb a ko­vács inasával, utána a kerékgyártó, azután az asztalos, majd az ács, a suszter, a szabó, a rő- fös, a korcsmáros és mindegyik örül, vigad, mert a gadza aratott és abból neki is adott. Ez a rim- pár száll dalban minden iparos ajkáról hirdetve, hogy mindegyiküknek a gazda, a földművelő ad kenyeret. Azután jönnek a gazda javainak őri- zői: a csősz, a gulyás, a csikós, a csordás, a kondás. Előkerül éjszakai álmának vigyázója, a bakter is, jön a postát hozó kisbiró, jön hegedű- szóval a cigány, karján gyermekkel a bába, a jövő magyarságának világrasegitője. Ezek is fennen dallal hirdetik, hogy lesz életük, boldo­gulásuk, mert a gazda aratott, abból nekik is adott. Jönnek dallal ajkukon a szerelmes mátkapá­rok, az uj életre indult ifjupárok, a békén meg­férő öregebb házasok. Éneklik mindnyájan szi­vük örömét és háláját. A kép ismét változik. Az aratók, a gazdától élő világ sok műves tagja összegyűl, a gazda elé sereglik és ékesen köszöntik a kenyér-ünnepét ülő gazdapárt. Barkaszy József mondja a kö­szöntő rigmust, hogy bár kérges lett a tenye­rünk, de megvan a kenyerünk. A gazda felel rá bölcsen, megfontoltan, Istenhez küldve első szavát. Majd az aratókhoz fordulva kívánja, hogy egyetértés, békesség tőlük el ne vétessék. Maradjon meg magyarnak, akinek anyja ma­gyar volt, hogy nevünkön ne essen folt. A zene tust játszik, majd átcsap egy tüzes csárdásba és táncraperdül az aratógazda fele­ségével, utána az egész kaláris mind a negyven­öt szereplője. Táncol, vigad a nép. Az ősi rit­musban eggyé lesz a föld bő háláján örvendező falu. Egy dobbanás minden szív, a kenyér fen­séges misztériuma testvérré forraszt minden ma­gyart. A hatalmas nézősereg megbüvölten figyel a Kaláris eggyéforrt csoportjára és testvérnek ér­zi magát minden magyarral. Az est homálya megszükiti a horizontot, a szem csak a megvilá­gított udvar tömegét látja, amely felolvad a magyar érzés izzó tüzében. A zene elnémul. A táncolok megállnak. Vége a varázsnak. Vége a Kalárisnak. A nagyszerű előadás befejezéséül a munkácsi- magyar dalárda lépett a pódiumra Knapp Ist­ván vezényletével, hogy a tintásujju magyarok és a kérgestenyerü magyarok testvéri közösse­gét példázza. Két magyar dalt adott elő a kitű­nő dalárda, osztatlan tetszést aratva. A Kalárist tánc követte, amelyen a fiatalság reggelig mulatott. * A Kaláris gondolata, annak megrendezése, előkészítése, a szereplők és a dalárda betanítá­sa, vezénylése, az ünnepély példás rendje mind Balogh Sándor szernyei református igazgató- tanitó odaadó munkáját, fáradhatatlan buzgal­mát, nagyszerű hozzáértését dicsérik, aki lelke­sedésével az egész falut az ünnepség szolgálatá­ba tudta állítani. Az ünnepség megrendezése ki­sebbségi magyar életünk fontos eseményét je­lenti, amelyet követnie kell hasonló ünnepségek sorozatának, mert egy ilyen ünnep a magyar falu életének gazdagságát teríti clibenk és kö­zelebb hozza a falu és város magyarját. Dr, HUBAY KÁLMÁN,

Next

/
Thumbnails
Contents