Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-02 / 175. (3727.) szám

6 1935 augusztus 1, péntek* Két pesti munkást halálra forrázott a folyékony acél MÜssh idő Csütörtökre virradó éjszaka mindenütt hőemel- kedés lépett fel, csak Keletcsehországban tar­tott a szokatlan hideg. — Időjóslat: Lassú ja­vulás, derült ég mellett éjjel még hűvös, reg­gel ködös, nappal felmelegedés. — Agyonvertek és folyóba dobtak egy öreg asszonyt, mert dézsmálta a termést. Zsolnai tu- dósitónik jelenti: Krásznó község mellett a Kieuoa folyóból egy idősebb asszony hulláját halászták ki. A zsolnai csendörség megállapí­totta, hogy Sztehela Mária holttestét találták meg. A tetemen külső erőszak nyomai látsza­nak. Valószínűnek tartják, hogy az öreg asz- szony gyilkosságnak esett, áldozatul. A nyo­mozó hatóságok feltevése szerint a szerencsét­len öregasszonyt a közeli földeken lopáson ér­ték, a károsult mérgében úgy elverte, hogy sé­rüléseibe belehalt. Mikor a tettes látta, hogy elvakult mérgében mit müveik az élettelen tes­tet belehajitotta a folyóba. Erélyes nyomozás indult a gyilkos kilétének felderítésére. — Elfogták a máriacsaládi ökörlopás tetteseit. Nyitrai munkatársunk jelenti: Megírtuk, hogy jú­lius huszonhetedikére virradó hajnalban ismeret­len tettesek elhajtottak egy ökröt Palka Péter máriacsaládi bérlő istállójából. A csendörség rö­vid nyomozás után a tetteseket Borbély László és Fehér József földművesek személyében tegnap elfogta. Az ökörtolvajokiat bekísérték a járágbi- róság fogházába. Eleinte tagadták tettüket, de később a keresztkérdések súlya alatt bevallották, hogy az ökröt hárman hajtották el, azonban har­madik tettestársukat nem voltak hajlandók meg­nevezni. A lopott ökröt még aznap hajnalban el­adták Svec Berenc bellegi mészárosnak 895 ko­ronáért. A hatóságok a mészáros ellen is megin- ditották az eljárást. PS£llí£££^§S2!!8!5£S£§>?3BSi£3SS8B0fflHHH5B9ESHSI3£H6£3 xx A serdülő ifjúságnak adjunk hetenként legalább egyszer reggel felkeléskor egy-egy kis pohárnyi természetes „Ferenc József** keserüvizet, mert gyomor-, bél- és vértisz- titó hatásának, fiuknál és leányoknál egy­aránt, igen fontos eredményeket köszönhe­tünk. — Háromheti elzárásra Ítélték, mert sértegette a köztársaságot. Nyitrai munkatársunk jelenti: Mikiue János sarlókajszai földbirtokos ez év ta­vaszán egy korcsmái mulatozás közben ittas álla\r pótban a köztársaságra 6értő kifejezéseket hasz­nált. Mikus ellen rendtörvényes ejárás indult. A tegnapi tárgyaláson háromheti elzárásra ítélték. — Letartóztattak egy csecsemőgyilkos leány­anyát. Zsolnai tudósítónk jelenti: A liptószent- miklósi járásban lévő Paludszka községben le­tartóztatták Pancsueka Zsuzsa huszonnégyévee leányanyát, aki újszülött gyermekét meggyil­kolta. A leány, amikor gyermeke megszületett, becsavarta egy trikóba s a gyermek levegő hiányában megfulladt. Néhány nappal később a csecsemő élettelen testét ujságpapirosba cso­magolta, kivitte a temetőbe s bátyja, sírjába földelte el. A csendőrség névtelen feljelentés alapján indította meg a nyomozást és miután a feljelentés adatainak helyességéről meggyő­ződést szerzett, a bestiális leányanyát letartóz­tatták. — Éietveszélyes fenyegetésért három hónapot kapott. Nyitrai munkatársunktól: Sándor Mihály tapolesányi vasutas Rezet ka István munkást ez év februárjában szénlopá&on érte az állomáson.. Mikor felszólította, hogy a szenet hagyja ott, az rátámadt s életveszélyesen megfenyegette. Az ügy a biróság elé került s a tanuk vallomása alapján a széntolvajt háromhavi fogházbünte­tésre ítélték. — összetörte egy zsebtolvaj csontjait. Nyitrai munkatársunk jelenti: Zapletál József kereskedő tegnap este éppen üzlete redőnyét készült le­húzni, amikor melléje lépett egy cigány s a zse­bében '"'zdett kotorászni. Zapletál észrevette a zsebmetszési kísérletet s a cigányt a redőny- húzóval úgy összeverte, hogy az gerinctörést és bordatörést szenvedett s eszméletlenül terült el a földön. A zsebtolvajt beszállították a hely­beli kórházba s ott a halállal vivődik. — „Éljen Hitler" — nyolcnapi fogház. Nyit­rai munkatársunktól: Kazán Orbán bereacsei földműves májúéban a Kram ár-párt nyilvános népgyülésén, amikor a szónok a németországi ese­ményekkel foglalkozott, Hitlert hangosan megél­jenezte. A jelenlévő hatósági megbízott feljelen­tése alapján eljárás indult ellene s a bíróság teg­nap nyolcnapi elzárással sújtotta. — Két hónapi fogházat kapott, mert azt mond­ta, hogy a csendőrök megverték. Nyitrai mun­katársunktól: Horváth János köpösdi földműves két csendőr ellen följelentést tette, hogy március másodikén, amikor ő ittas állapotban volt, a csendőrök kegyetlen veréssel kényszeritették vallomásra. A hatóságok megindították a nyo­mozást s minthogy állítása óéin bizonyult való­nak. Horváthot hamis vádemelés miatt a biróság elé állították. A bíróság tegnap tárgyalta ügyét, es két havi fogházbüntetéssel sújtotta, Budapest, augusztus 1. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Súlyos ki­menetelű szerencsétlenség történt a Radiá­tor-gyár Gyömrői-uti telepén. Az egyik acélöntő kanna eddig meg nem állapított Prága, augusztus 1. A newyorki rendőrség pénzhamisítás gyanújával májusban letartóz­tatta Lustig Viktor negyvennyolcéves cseh­szlovák állampolgárt. A letartóztatott lakásán a detektívek házkutatást tartottak s 52 ezer hamis dollárt s pénzhamisításhoz szükséges harminc darab klisét találtak. A hatóságok széleskörű nyomozást indítottak e megállapították, hogy Lustig az utolsó évtized legraítináítabb s leg­nagyobb pénzhamisítója. A letartóztatásról tudomást szerzett a prágai bűnügyi rendőrség és Lustig ujjlenyomatainak és fényképének elküldése iránt megkeresést in­tézett az amerikai hatóságokhoz. A kért doku­mentumok megérkezése után a prágai rendőr­ség megállapította, hogy Lustig csehszlovák állampolgár. Már tizennyo.lcéves korában több kisebb bűncselekményt követett el, később pedig Bécsben, mint egy nagy cég alkalma­zottja, nagyösszegü pénzt sikkasztott el, a pénzzel Amerikába akart szökni, de letartóztatták. Büntetésének kitöltése után sokáig nem tudtak hollétéről s 1931-ben Párísban tűnt fel s ott egy csehszlovákiai állampolgárt rabolt ki. Né­Páris, augusztus 1. A háboruutáni időknek I egy legérdekesebb kalamdornője halt meg Hyeres- les-Palmletre kis kórházában. Mireille Lafarge volt a neve, de a bűnügyi krónikában Grieele Chantal néven szerepel. Mireille Lafarge már kislány korában nagy torveket szőtt. Az internátusbán, ahová 15 éves korában került, azt beszélte társainak, hogy nagy karriert fog csinálni és írónő lesz. Egy szép napon azután a kislány eltűnt az internátusbái. Szépségkirály nő-mámor 1929 tavaszán a Riviérán tűnt fel a megszö­kött internátusi növendék, akiből gyönyörű leány lett, barna hajjal, hosszú szempillákkal, ragyogó, fekete szemekkel. Éppen szépségkirálynő-válasz- tásra készült a Riviéra. Mireille Lafarge kijelen­tette ismerőseinek: — Pályázni fogok és én leszek a szépség­királynő ... És úgy is történt Úgyszólván egyhangúlag választották meg a Riviéra szép- ségkirálynőjévé. Hirtelen fényűző élet központjába került, az ud­varlók egész serege rajongta körül, hónapokig olyan volt az élete, mint egyetlen mámoros ün­nepnap. De közbejött a szerelem és elrontott mindent. A húszéves leány szerelmes lett egy fiatal tiszt­be. A szerelem Szerencs étien ül végződött, egy napon eszméletlenül találták meg a szépeégkirály- nőt: öngyilkos akart lenni, megmérgezte magát. Tógában, aktatáskával Mire meggyógyult, a Riviéra kaszinóiban és szalonjaiban már meg is feledkeztek róla. A királyságnak vége lett. A swépségkirályoőnek annyi pénze sem volt, hogy a szálloda számláját kifizesse. Ekkor me­rész elhatározásra .jutott. Először is mj nevet vett fel, a, Mireille Lafarge nevet nem találta, elég ragyogónak és hóditónak. Aztán a névhez foglal­kozást is talált, még pe<jig egyszerre kettőt. Névjegyeket, nyomatott ezel a félirással: Giselé Ohantal, hírlapíró és ügyvéd. Mikor ez megvolt, felült a párisi gyorsvo­natra. A fővárosban ffefroH egy ügyvéd! tógát, a&veget és fehér okból megrepedt s a kiömlő folyékony acél két munkást ha­lálra forrázott, hármat súlyosan össze­égetett. A rendőrség megindította a vizsgálatot. hány nappal később egy éjjeli lebujbán letar­tóztatták s megállapították, hogy már hosszabb ideje tartózkodik Parisban Müller Róbert ál­név alatt. Lakásán házkutatást tartottak s nagymennyiségű hamis csekket, utalványt, valamint pénz- és utlevélliamrsitáshoz szük­séges anyagot találtak. Máig sincs tisztázva, hogy Lustig hogyan és mikor került Amerikába. Tény az, hogy 1934- ben Csikágóban bűnt fel s ott, a nyomozás ed­digi adataiból megállapíthatóan, nem kevesebb, mint tizennégy álnév alatt működött. A hatóságok rájöttek az álnév használatára s minden lépését figyeltették s igy derült ki, hogy Lustig hamis dollárokat hozott forgalom­ba. Letartóztatása után az is kiderült, hogy a „Chicago-Gang“ nevű gangszterbandának vezére volt, amelynek tagjai számos betörést hajtottak végre és rengeteg szeszt csempésztek be az Egyesült Államokba, A pénzbamisitási ügyben a nyomozás nagy eréilyel folyik s valószínűnek tartják, hogy Lustig liamisitott.a az utolsó év­tizedben a legtöbb pénzt. Büntetésének kitöl­tése után kitoloncolják Amerikából. nyakkendőt, — reeaakül állt neki ez az öltö­zet, — aztán kitette a táblát és megkezdte ügy­védi működését. Közben cikkeket irt, amelyek közül néhányat si­került is elhelyeznie a párisi újságokban. Ügyfelek hamarosan akadtak. A tárgyaláso­kon eleinte kissé furcsán néztek a bírák és az ügyvédkollégák a feltűnően szép uj ügyvédnőre, akinek jogi tudása nagyon gyenge lábon ál­lott. De olyan szép és kedves volt, hogy ezt megbocsá­tották neki és sokáig senkinek sem jutott eszébe, hogy ér­deklődjék aziránt, hol és hogyan szerezte meg a diplomáját. Leleplezés Közben Mireille Lafarge. azaz hogy most- már Gísele Chantal, némi jogi tudást is elsajátított, a beszélőképessége pedig kitűnő volt, úgyhogy nagyon jól ment az irodája. Egymásután nyer­te meg a pereket Óriási aktatáskával járt­kelt mindig a városban. Ez az aktatáska volt nála akkor is, amikor végre néhány hónapi iigyvédeskedée után letartóztat­ták. Mert eg3rszer mégis csak kiderült, hogy saját magát nevezte ki ügyvéddé a gyönyörű barna hölgy. Letartóztatása után kinyitották az aktatáskát. Ujságkávágásokat találtak benne, selyemharisnyá­kat, egy regénynek az elejét, amelyet „Mikor ki­rálynő voltam" címmel kezdett írni, egy pnlló- vert, egy noteszt, amelybe Rimbajud és Ver- Iaine verseit másolta le. Aktának nyoma, sem volt a hatalmas méretű aktatáskában. Halál A biróság nem volt nagyon szigorú hozzá, mindössze négyhónapi fogházra Ítélte. Kiszabadulása után színésznő lett, kis vidéki vá­rosokban lépett fel. Mégegyszer meggyűlt a baja a hatóságokkal. Szemérem elleni vétség miatt 100 frank pénzbüntetésre Hélték, mert pizsamá­ban sétált egy fürdőhely uoeáin. Nemrég férjhez ment Gaston Dacthy tenoris- tálhoz. Két héttel ezelőtt került a kórházba. Any­ja és férje ápolta, de nem tudta, megmenteni az életnek. Sárkány Gyula és Török Gyula kiállítása a késmárki úri kaszinóban Késmárk, augusztus eleje. Érdekes vendége van Késmárknak: itt nyaral Sárkány Gyula, az Amerikát járt szlovenszkói származású festőművész, na.gyurak és pénzarÍ6ztokraták portrétistája. New- yorkban, Csikágóban, Pitt&burgban és Honolulu­ban egyaránt festette a tengerentúl legnevezete­sebb személyiségeit, így többek között Mr. Jere­miás Smith-et is, Magyarország volt népszövetségi pénzügyi megbízottját, kinek arcképét a magyar pénzügyminisztérium megbízásából készítette el. De Magyarországon is számos nevezetes egyéniség ült budapesti műtermében, igy gróf Eszterházy Mó­ric és Huszár Károly volt miniszterelnök, gróf Ká­rolyi Gyula, gróf Hoyos-Wénekbe lm Fülöpné Bor- ghese hercegnő és sokan mások. Odaát, Ameriká­ban S. D. Mason, a Newyork Evening Post főszer­kesztője, akit szintén lefestett, azt irta róla, hogy korunk egyik legkitűnőbb arcképfestője. Török Gyulával, a neves eperjesi tájképfestőve] együtt kisebb kiállításon is vesz részt a késmárki úri kaszinóban. Két arcképe lóg ott a falon: az egyik Kéler Tibor dr. késmárki ügyvéd nejét ábrá­zolja, a másik egy nagyobb vászon, szintén női aro- kép. Gyönyörű munka mindakettő és a fényképek, amelyek többi vásznairól, világ hírességeinek port­réiról készültek, egy nagy művészt mutatnak be annak, aki a fotókat végignézi. Akiket a lefestet­tek közül személyesen ismerek, azok portréja mu­tatja, hogy Sárkány Gyula nagyszerűen érti azt, amit sok portréiestő nem tud: a saját művészi egyéniségét összhangba hozni az egyéniségnek a visszaadásával, akinek arcképét festi. Vannak arc­képfestők, akik a modellt úgy adják vissza, ahogy ők látják — erre szokta a lefestett mondani: „ez nem én vagyok*1. Vannak aztán portrétisták, akik szépen színezett fotográfiát adnak, amivel a leg­több rendelő meg van ugyan elégedve, de ami­nek nem sok köze van a művészethez. Sárkány Gyula egyik se ezek közül: ő úgy festi a modelljét, ahogy ő látja, de egyúttal a modell individualitása is benne van a képben. Arcképei élnek, beszélnek, igazi művészetet jelentenek. Több mint három évig élt Sárkány Gyula New- yorkban és — újságcikkek, elismerő levelek és el­ért nagy eredmények mutatják — igen jó nevet szerzett a magyar művészetnek. Most Budapesten él és ott dolgozik. Késmárkon szeretettel övezi körül mindenki, aki a művészet iránt érdeklődik, üyen ember pedig a Szepes&égben, a művészetek hazájá­ban — hála Istennek — sok van. Boruth Andor­nak, a Tátraszéplakon élő hírneves nagy művész­nek műtermét is meglátogatta Sárkány Gyula és a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott Boruth ha­talmas művészi tudásáról, lenyűgöző talentumá­ról és megnyerőén kellemes egyéniségéről. „Egész muzeum Boruth műterme — mondotta — és talán bizony igen kevesen tudják, mennyi nagy művészi érték van a tátraszéplaki Boruth-villában felhal­mozva." Török Gyula, akinek művészete Szlovenszkőn már régen jól ösmert és aki most másodízben tar­tózkodik Késmárkon, az itteni kaszinóban né­hány késmárki városrészletet és tátrai tájképet ál­lított ki. Késmárki képei meglepően szépek és han­gulatosak. Ha igaz az, hogy a tájnak nem csupán szépsége, de lelke is van, akkor Török Gyula az a festő, aki a táj lelkét adja vissza képeiben. A késmárki vásznakban benne van ennek az ódon, fes­tői városkának minden hangulata, minden bája, minden szépsége, benne van Késmárk történelmi levegője — benne van Kémárk lelke. Különösen a több mint kétszázéves, hírneves evangélikus ía- temiplomról és a Malomárokról festett Török-képek nyűgöznek le szépségükkel, tátrai tájai pedig vilá­gos színeikkel, élet-igenlésükkel és finomságukkal mutatják azt a szeretetet, amellyel Török Gyula a tátrai természet csodáit szemléli. (nv.)- Gyermekszeren esetlenség a cséplésnéL Nyitrai munkatársunktól: Majtán Alfonz tizen- kétéves kisfiú tegnap délután a cséplőgép mel­lett játszadozott. A gép hajtószíja egy óvatlan pillanatban bekapta a kisfiú jobblábát s tiérd ét teljesen szétzúzta. Beszállították a nyitrai kór­házba, ahol műtétet hajtottak rajta végre. Álla­pota válságos. — Marólúgot ivott egy életunt tömőd leány* Nyitrai munkatársunk jelenti: Kuncsel Anna hu- szexnegyéves tömőd földműves!eány tegnap reg­gel ismeretlen okok miatt nagymennyiségű ma­rólúgot ivott. A lúg a leány belső szerveit bor­zalmasain összemarta. Az életunt leányt beszállí­tották a kórházba s ott gyomormosást hajtottak rajta végre. Életbenraaradásához nincs remény. — Megdöbbentő gyermektragédia Hermanecen. Kacsai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A her- maoeci papírgyárban az egyik emeleti lakáé abla­kából a.z udvar kövezetére kiesett, Stadler József négyéves kislánya. Az udvar kövezetén a kis­lány eszméletlenül terült eL A nyombau előhí­vott orvos a. gyermek kórházba szállítását ren­delte el, aki anélkül, hogy magáihoz tért, volna, ki- szenvedett. A csendőrség megindította a. vizsgá­latot, hogy kit terhel a szerencsétlenségért, fe­Csikágóban letartóztatták a pénzhamisítók csehszlovákiai származású királyát Lustig Viktor tizennégy álnéven működött Prágában, Bécsben, Párísban és Csikágóban Kalandos étet után meghalt a szépségkiráiynoből lett francia álügyvédnó Hónapokig csalta Párisi, mert jól öltöztette az ügyvédi tóga

Next

/
Thumbnails
Contents