Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-15 / 186. (3738.) szám

1931 auguartus 15, caftfcMWt, <PKMaO-MACÁaR-Tmgigg» 5 Az amerikai tgazságexotgáUaiáa szenzációja < Tizenkilenc éve ül ártatlanul börtönben Tóm Mooney amerikai munkásvezér Mind a hárem koronatanú bevallotta, hogy hamis esküt tett, mégsem engedik szabadon Mooneyt ■ 19 év előtt halálra Ítélték és kegyelmi utón kapott éleitogytiglani fegyházbüntetést Newyork, augusztus 14. Amerika közvé­leményét most egy olyan ügy tartja izga­lomban, amelv majdnem a Dreyfus-ügy méreteit is túlhaladja, Tóm Mooney angol munkásvezér elitélése annakidején ugyan­olyan izgalmat keltett, mint a Saceo és Van- zetti-ügy, amelynek részleteire még élénken emlékszik az európai közvélemény is. Mooneyt tizenkilenc esztendővel ezelőtt halálra Ítélték, a halálos Ítéletet azonban kegyelmi utón átváltoztatták életfogytiglani fegyházra. A volt munkásvezér tizenkilenc esztendő óta ül a fegyházban. Néhány hó­nappal ezelőtt halt meg Moóney nyolcvan- ötéves édesanyja, aki annakidején bejárta az egész világot, hogy fia kiszabadítása ér­dekében megmozgassa a világ kozvélemé^ nyét. A szerencsétlen öregasszony, akit kü­lön kihallgatáson fogadott Roosevelt elnök is, élete egyetlen feladatának tekintette, hogy bebizonyítsa fia ártatlanságát és ki­szabadítsa a {egyházból. Most, tisenküene eszténdőyel Mooney bebörtönzése után Baltimooreben jelent? kezeit egy öreg, törődött ember, aki John MacDonaildnak nevezte magát s akinek tanúvallomása alapján ítélték el annakidején Mooneyt. MaeDonald kije­lentette, hogy annakidején hamis esküvel félrevezette az esküdteket és Mooney, akit ennek az eskünek alapján Ítéltek ha­lálra, teljesen ártatlan. Állítólag MaeDonald akkor megmondta az államügyésznek, hogy Mooneyt a börtönr ben látta először, de állítólag az ügyész kényszeritette őt, hogy tegyen esküt arra, hogy Mooney és Biliing nevű munkatársa resztvettek abban a bombamerényletben, amelyben a halálos Ítéletet kimondták fe­lettük. Egy bomba robban a hadüzenet előestéién 1916 julius 22-én nagy katonai parádé volt Sanfrancis'kóban, amelyen a lakosság lelkesen tüntetett a háború mellett. A fényes parádéé dél­után 2 óra 6 perckor borzalmas bombamerény­let zavarta meg. A halottak és sebesültök látása irtózatos hatást váltott ki a háború mellett lel­kesen tüntető tömegből. Mindenesetre borzalmas Ízelítőt kapott Amerika népe a háborúiból. A háborús párt vezérei mindenáron bűnbakot ke­restek, mert veszélyeztetve látták az egész há­borús agitációt. A helyszínen néhány patronhü­velyt és ércdarabot találtak, egyebet nem-. Eéjy meglehetősen háborús érzelmű vizsgálóbíró Fi­ókért vezette a nyomozást. Magándetektívek megbízást kaptak, hogy a nyomozást minden­esetre a munkáspárt körében is folytassák le. A megbízó* alapján házkutatást tartottak Bil- ling munkásvezémél, A házkutatás alkalmával olyan hüvelyű patronokat találtak, mint ami­lyenek a rohanás után a helyszínen maradtak, E lelet nyomán a vizsgálóbíró elrendelte Bil­iing letartóztatását. Most már nem volt nehéz megtalálni az össze­kötő szálakat az amerikai munkásmozgalom lát­ható vezéréhez, Tóm Mooneyhoz, aki köztudo­más szerint nemcsak politikai barátságot tartott fenn Biliinggel, hanem legjobb baráti viszony­ban volt a mozgalmi munkán kívül is. Amikor a lapokban megjelent az első hír arról, hogy Moo­ney részes a merényletben, a munkásvezér azon­nal jelentkezett és vizsgálatot kért önmaga ellen. Először Mooney ellen folytatták le most már a vizsgálatot. A védelem két fényképet produkált, amelye­ket egy néző csinált nem messze a robbanás színhelyétől. Az egyik ház tetején áll Biliing, Mooney és felesége. A ház földszintjén egy órásüzlet látható, amelynek reklámórája ponto­san 14 óra 1 percet mutat az egyik képen, a másikon pedig 14 óra 4 percet, Fickert bíró ezzel szemben felvonultatta Esteli* Smith nevű prostituáltat és MaeDonald állás­nélküli pincért, akik mind a ketten azt vallot­ták, hogy Biliinget és Mooneyt látták a robba­nás helyszínén, Az esküdtek nem tudtak teljes bizonyossággal válaszolni a hozzájuk intézett kérdésekre s ezért életfogytiglani fegyházra Ítél­ték a munkásvezért. Minden hiába Ezzel lezárult a szenzációs dráma első felvo­nása. A második felvonásban már ,,jobb“ tanu­kat vonultatott fel Fickert birő s a háborús agi­táció is megtette a közvélemény körében a ma­ga hatását és a legközelebbi tárgyaláson már halálos ítéletet mondtak ki Mooney fölött. A halálos Ítéletet csak WilsOn elnök közbe­lépése miatt nem hajtották végre. Rövidesen az Ítélet kihirdetése után anonim le­velekben figyelmeztettek több előkelő amerikai személyiséget arra, hogy Fickert tanúi hamis vallomást tettek. A második tárgyalás korona­tanújáról, Franz Ochsmannról 1921-ben kiderült, hogy a kérdéses időben, amikor állítólag a robba­nás színhelyén Tóm Mooneyt látta, nyolcvan mérföldnyi távolságban tartózkodott San- franciakétól. Ocbsmann ezt később be is val­lotta, sőt Smith Estella is beismerte, hogy Fickert biró nyomására tett hamis vallomást Mooney ellen, A legfontosabb tanú azonban MaeDonald, az állásnélküli pincér Kálifórníában nyomtalanul eltűnt, Most aaután előkerült a korona tabu i* és bevallotta, hogy hamis esküt tett. Az ameri­kai igazságszolgáltatás szenzációi azonban csak eaután kővátfceztek, A kaliforniai leg­felső bíróság ugyanis kijelentette, hogy ®a már sem Ochsmann, sem Srnitb tanúvallomás sa nemi bírhat döntő jelentőséggel. Ezen az alapon az ügyet újból felgöngyölíteni leli©? tétjén és segítség csak a kormányzótól jöhet. ÍOQQ óta Kalifornia valamennyi kormányzó­ját megostrómolták, hogy rendeljen el újra- fölvételt a Mooney-ügyben. Ez nem történt meg annak ellenére, hogy Smitih. halálos ágyán bevallotta, hogy ő dóbta a bombát és annak eljénéj-e, hógy a halálos itélétet ki­mondó bírák és esküdtek számtalan esetben exponálták magukat az ügy ujrafölvétele ér­dekében, . Végre 19B4 novemberében a legfel^ bíró­ság újból felgöngyölítette az ügyet. A* il­letékes kaliforniai bíróság azonban még mindig nem rendelte el Mooney szabadláb­ra,helyezését. Annak ellenére, hogy most már a régi bírók­ból és esküdtekből bizottság alakult, amely óéiul tűzte ki, hogy Mooney szab ad lábra he­lye zését kiharcolja. Mooney anyjának halála alkalmából Ame­rika közvéleményét ismét mozgásba hozták és országos akció indul, hogy szabadlábra helyezték a tizenkilenc év óta ártatlanul bör- tóhibfsn sínylődő egykori munkásvezért, Életével lakolt a kukoricatolvajlásért egy dornkappeli munkanélküli Halálos végű önbíráskodás a pozsonyszőlőst határban Pozsony', augusztus 14. (Poasonyi szerkesztősé­günk teleíonjelentése.) Pozsonyszőllös kösség gár­dái hiár napók előtt észrevették, hogy ismeretlen tettesek dézsmálják a kukoricatermést. Kedd eáte tizenkét gazda lesbe állott. Nem is várakoztak so­ká, mert rövidesen megjelent három dornkappeli munkanélküli: a negyvenhárom éves Kubát János és a valamivel fiatalabb Kázrnér János és Kutna- rek Károly. A gazdák a három kukorieatolvajt megtámadták, botokkal, kapákkal úgy agyba-föbe verték, hogy mind a három eszméletlenül máradt a kukoricásban. Csák hajnaltájban tértek magukhoz, amikor a gazdák már régen otthon aludtak. A há­rom súlyosan sebesült bevánszorgott Pozsonyba a kórházba- Kubáton nyomban műtétet hajtottak vég­re, de nem tudták megmenteni: a műtőasztalon ki- szenvédett. A másik kettőt súlyos sérüléseikkel * kórházban ápolják. A máhrischostraui takarékpénztárban rovancsolás volt — két sikkasztó hivatalnokot letartóztattak Az egyik hatszázezer, a másik százezer koronát sikkasztott M.-Ostrau, augusztus 14. Beszámoltunk, hogy a máhrisch-ostraui takarékpénztárban háromszáz- ezer koronás sikkasztás nyomára jöttek s Willer János bankhivatalnokot letartóztatták. A hűtlen hivatalnok letartóztatása után a bankban rovan- ogolást foganatosítottak s megállapították, hogy az elsikkasztott összeg hatszázezer koronát tesz ki, Willer eleinte tagadott, de később belemerő val­lomást tett e kihallgatása után beszállították az ügyészségi fogházba. A bankban a rovancsolás során egy másik hivatalnok ügyosztályában is nagyobb hiányt ál­lapítottak meg. Házi nyomozást inditóbtak e kir derült, hógy Romanovszky Ferdinánd százháromezer koro­nát elsikkasztott. A rendőrség Romanovszkyt tegnap letartóztatta. Kihallgatása során megállapították, hogy nevezett a hatalmas összeget még abban az időben sik­kasztotta el, amikor mint dirigens állott a bank élén. A hűtlen hivatalnok tettét beismerte s ment­ségére semmit sem tudott fölhozni. Romanovszky letartóztatása. Mühriscih-Ostrauiban óriási föltüuést keltett, mert a város társadalmi életében jelen­tős szerepet játszott s még letartóztatása előtt néhány órával egy térni*zmérkőzésen bíráskodott, bár jól tudta, bógy vizsgálat folyik ellene. SZÁZEZER KORONÁS SIKKASZTÁS A PRÁGAI VÁROSHÁZÁN Prága, augusztus 14. A prágai városháza tó* metőgondózási osztályán tegnap a véletlen foly­tán nagyarányú sikkasztás nyomára jöttek. A libeni templomépítési szövetkezet több értékpa­pírt és egy betétkönyvet helyezett letétbe a tó­mé tőgondoz ás i hivatalnál. Az értékpapír és a be­tétkönyv a szövetkezet alapvagyonát képezte, amelyből idők múltán Libéüben templomot akar­tak építeni A Zemská Banka a napokban föl­hívta a hivatalt, hogy beváltás céljából' terjessze be a letétben lévő étékpaipirök szelvényeit. A hi­vatal főnöke éppen szabadságon volt s helyettese nem tudta megtalálni az értékpapírokat. Megál­lapították, hogy a szabadságon lévő hivatalnok a százkétezer korona értéket képviselő betét­könyvet és értékpapírokat elsikkasztotta. A városházán azonnal hivatalos jelentést tettek az esetről. Büntető följelentést eddig még nem adtak be, mert föltételezik, hogy a kárt, a hiva­talnok módos szülei megtérítik. A sikkasztó hiva­talnokot szabadságáról tegnap táviratilag Prágá­ba rendelték vissza. Katasztrófa-veszély fenyegette Kolinnál a pozsonyi gyorst Prága, augusztus 14. Probnik kuliul fuvaros teg­nap délután két szekérre fölszerelt ötven mázsás pontonba jót szállított. Kolinnál át akart hajtani a vasún átjárón, azonban a lovak nem bírták a ne­héz terhet 6 a különös alkotmány megakadt a síne­ken. Abban a pillanatban Ieboesátották a sorompó­kat s föltűnt a Prága—pozsonyi gyorsvonat. A gyors, amely Kolinban nem áll meg, teljes sebes­séggel közeledett s a katasztrófa elháríthatatlan­nak látszott. A sinek mentén s a közeli uszodában tartózkodók észrevették a veszélyt s többen kiálto­zással és integetéssel figyelmeztették a mozdony­vezetőt. A lovak a vonat közeledésének zajára el­szakították a hámot s éppen a» utolsó pillanat- bán menekültek el a sínekről. A mozdonyvezető a fürdőközönség kiabálására és integetésére figyel­mes lett s a mozdonyt lefékezte ugyannyira, hogy a vonat egész csekély sebességgel szaladt bele a síneket elzáró két szekérbe s így sikerült elejét venni egy minden valószínűség szerint végzetes kimenetelű katasztrófának. Halálosvégü szerelmi tragédia egy cserkésztáborban Zombor, augusztus 14. A jugoszláviai Ki&kős’Z&g közaég közelében táborozik jelenleg a zoni'bori kö­zépiskolások cserkészcsapata é&pedig külön a fiuk és külön a leányok. Kedden este a leányok tábora közelében véres szerelmi dráma játszódott le. Koflovics Miklós szerb nemzetiségű diák, tizenöt- éves gyerek ember már a tanév folyamán bélészere- tett Feréaczi Hilda, ugyancsak tizenötéves gimna­zista leányba. A két gyermek halálos szerelemre gyulladt, bár a szülők határozottan ellenezték a nagy barátkozáet. Kedden este Koflovics Miklós tartott őrszolgálatot táborának a leánytábor felé néző oldalán s ugyanakkor a leány táborban Fe- reoczi Hilda is őrézolgálatos volt. Amikor Koflovics ezt észrevette, őrhelyét elhagyta s a leányhoz szaladt ét. A leány élénk szemrehányásokkal illette, hogy őrhelyét elhagyta s felszólította, hogy azonnal menjen Vissza. A fiú ekkor apjától elcsent revolverét ki­rántotta s azt kétszer a leányra sütötte. Mind a két golyó a leány agyát járta át s azonnali halálát okozta. A gyilkos gimnazistát letartóztatták. Hárommillió korona kölcsönt vesz fel Beregszász közmunkákra Beregszász, augusztus 14. (Saját tudósi tónk­tól.) Beregszász négy éven át, rendszeres mun­kával teljesen átépítette aszfaltjárdáit, valamint a szintén aszfalttal fedett Fő-ucca úttestét. Az aszfaltozási munkálatok több mint kétmillió ko­rona költséggel jártak, amelyre a város a Zemská Bankától kért kölcsönt. A Zemská Banka pozsonyi fiókja utján hajlan­dó volt a város által kért 3 millió korona kölcsön folyósítására 25 éves amortizációval a kommu­nális kölcsönügyletek szokott feltételei mellett. Beregszász város képviselőtestülete a napokban tartott közgyűlésén egyhangúlag elfogadta a bank feltételeit és utasította az elöljárót, hogy a kölcsönszerződést kösse meg a bank képviselőjé­vel. A kölcSönüggyel kapcsolatosan tárgyalásra ke­rült Beregszász város vagyonleltára, amely a város vagyonát 9 millió koronára becsüli, A lel­tár a város birtokában levő értékpapírokból is kimutatást, tartalmaz és azok között szerepelnek a PRE (közhasznú villamossági társaság) rész­vényei, amelyekből a város egymilliókótszázezcr korona névértékű részvényt vett át a tulajdonát képezett villanytelep eladási ára fejében. Ezek után a részvények után egy fillér osztalékot nem kapott még a város és a vagyonleltárba öt­venszázalékos ért ók ve ilukei óval vannak felvéve. A vagyonleltárnak ez a tétele nagy feltűnést kel­tett a képviselőtestület, tagjai között,

Next

/
Thumbnails
Contents